Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-26 / 148. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! iMMiartféN&v r A taggyűlések legyenek eiőrelendítői a minisztertanács zászlajáért vívott karcnak Az Ondreó-dűlő példát mutat: Aratás, másodvetés egy nap alatt h AZ HD F » B É K É S M E G VE 1 P Á R T B Í Z ö T T S ÁGA N A K LAPJA I 1953 JÚNIUS 26., PÉNTEK 4ra 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM A szarvasi járás» a gabonahegyüjtésben vissza akarja szerezni az országos elsőséget sei érte el. 700 kisgyűlésen ismertették a begyűjtési rendeletét, a párt népnevelői is rendelettel a zsebükben, indultak harcba az állam iránti kötelezettségek teljesítéséért. Valamennyi községben A szarvasi járás a félévi baromfi- és tojásbegyüj lésben, két héttel ezelőtt az országos verseny élenjárója volt, a legutóbbi értékelésnél azonban a harmadik helyre került. A járás kiváló eredményeit széleskörű felvilágosító munkával, versenyszervezésdiesőség- és szégyentábla hirdeti az élenjárók és késlekedők neveit Az egyénileg dolgozó parasztok versenyében Grófik István 0 holdas örménykúti dolgozó paraszt volt az első. Évi baromfi- és lo- jásbeadását 120 százalékra tel- jcsítette. Szomszédja, Vrbovszki Mihály egy nappal később vitte be a baromfit, 115 százalékban telt eleget egészévi baromfi- és to j ás bead ási kő teleze ttségé nck. Ekkor olvasta a dicsőségtáblán Grófik István nevét. Nem szólt semmit, csak megfordult kocsijával és félóra múlva újabb két baromfit és 40 tojást hozott. — Régtől verse,nyzek már Grófikkal — mondotta. Eddig első voltam, ezután is az leszek. Mikor a' járás első lelt az országos veisenvIk-.u, abbahagyták a felvilágosító munkát, gondolták, Hogy minden megy majd magától. Az elbizakodott hangulat következtében két hét alatt a harmadik helyre »csúsztak» vissza. A szarvasi járásban is megkezdődött az ősziárpa aratása. A tanács a járási pártbizottság népnevelőinek segítségével a gabona- beadásban vissza akarja szerezni az elsőséget. Az osztályellenség rémhíreinek hatására a szarvasi «Alkotmány» tszcs vonakodott megkezdeni az aratást. «Minek arassunk, mikor úgyis elvisznek mindent?» Bódi László, a járási tanács begyűjtési osztályának vezetője kiment hozzájuk, ismertette a rendeletet és kiszámította, hogy a beadás teljesítése után marad még nekik gabona bőven. 190 hold búzájuk van; ha csak 10 mázsás átlagtermést számítunk, s az 1900 mázsából levonjuk a különféle kötelezetiséggket, a 417 mázsa beadást, a 89 mázsa gépállomási tartozást, valamint a 190 mázsa vetőmagot, akkor is jut még bőven a 00 tag munkaegysé geire. Az idei gazdag termés betakarítása előtt hasonló" számvetést csinálnak a begyűjtési osztály dolgozói a többi tsz-ben és az egyénileg dolgozó parasztoknál is. Jó munkával akarják visszaszerezni a község becsületét a körösladányiak A községben futótűzként terjedt: megint írtak rólunk az újságban, röplapok is jelentek meg. A község főutcáin a kora délutáni órákban még nem sokan jártak. Néhány idősebb asszony, egy pár gyermek. Legtöbben a Rákosi-lelepen voltak. Ott egy- egy utcában 3—4 kapu előtt 5—0 asszony beszélgetett. Pedig itt nagyrészt az «Lj Barázda» és «Dózsa» tsz tagjai laknak. A röplapok a kapuban baszélgetö asszonyokhoz is eljutottak Az egyik asszony éppen arról beszélt: bosszantó, hogy egyszerre milyen' kevés cukrot adnak. — Még ennyit sem érdemelünk meg, ha nem dolgozunk — szólt a beszélgetésbe egy fiatalasszony, aki most jött haza a kapálásból, hogy a jószágnak friss vizet töltsön. — Most is mennyi-cukrot veszített a község, hogy még 50 hold cukorrépa egyeletten. Olvasták?... Mikor Ombódi Jánosné elvt- lársnő, a «Dózsa» tsz tagja — szintén a Rákosi-lelepen lakik — meghallotta, hogy őróla név szerint is írtak, először felháborodott : miért pont róla, mikor mások is vannak még, akik nem járnak ki? 11. Tóth Károlyivá csak a háztájiba jár kapálni. Mikor a csoportról van szó, azt mondja: nem tudja a gyerekeket hová lenni. Pedig tényleg nagyon sokat veszítünk — mondja Om- bódi elvtársnő, — amikor már többször olvasta a röpcédulát, hogy elejétől, kezdve nem igyekeztek a kapálással. Ombódi elv- társnő sem járt ebben az évben rendszeresen dolgozni. Ő is arra hivatkozott, hogy két gyermekét nem tudja, hol hagyni. Persze, amikor napszámra eljárogatott, mindig talált megoldást a gyerekeknek. Most elgondolkozott: ha a tsz-be jár dolgozni, kétszeres jövedelme lesz. több kukorica kerül ki előbb a gyomból, több lesz a termés, több lesz a munkaegység és nagyobb osztalékból nagyobb a jövedelem. És még a héten megkezdi a munkát a csoportban. Sánta Sándor vállalásához is már sokan csatlakoztak. Sánta Sándor vállalt magának területet, amit családjával megművel. Példájára a «Dózsa» tsz-ben nap mint nap szaporodnak a vállalásttevö dolgozók Kedden ötvenen, szerdán már hatvaniul, csütörtökön még többen mennek ki dolgozni. Ezek között van Ombódi Jánosné, Sánta Sándórné is. A röpcédulák megjelenése titán a tanácsnál is új határozatok születtek. A tsz-ekben műidig ki kell írni a jól és rosszul teljesítőket. Eddig ez nemigen voll meg. Ha a jól dolgozókat ki is írták, de a Lemaradókat nem. A tanácsTóíkomlósí funkcionáriusok! Rátok vár a község népe! Alig néhány napja, hogy Tótkomlós termelőszövetkezeti község dolgozói versenyre hívták Kondoros termelőszövetkezeti község dolgozóit, máris jelentős eredmények mutatkoznak Tótkomlóson. A község dolgozó parasztjai a kommunisták vezetésével be akarják bizonyítani, hogy a szavaikat lett követi. A «Viharsarok» tsz-ben sokszor elhangzott már: «Gazdag lesz a termés». Mindenki, aki becsüleltel dolgozott, annak bőségesen jut majd a zárszámadás idején. A község kommunistái általában munkájuk legjavát adják. Nincs közöttük egyetlen párttag sem, aki a napi tervét nem teljesíti túl, valamennyien 150—200 százalékos teljesítményt érnek et. A «Viharsarok» tsz-ben Szuhanczki Mihályné elvtársim napi 200 százalékra teljesíti tervét. Nilicza Mihályné eivtársnő, a «Haladás» tsz tagja a napi tervét 200 százalékon felül teljesíti. Párosver.- senyre hívott kél pártonkívüli asszonyt: Lóczi Mártáimét és Brach na Mihálynét, akik a kijelölt területükhöz még ncgyszer- amiyit vállaltak. Az, hogy a kommunisták a legjobb munkát végzik a községben, még nem elég. Ahhoz, hogy Tótkomlós állja a szavát, szükséges a pártonkívüliek támogatása. I hét elérni, ha a tsz-lagok, a Ezt a példamutatáson kívül csak I kommunisták, a funkcionáriusok szívós felvilágosító munkán keresztül lehet elérni. Az eddigi munkánk megmutatta és újból és újból mutatja, milyen hatalmas erőforrásunk a tömegek felvilágosítása. Ilyen széleskörű, mélyreható, sokrétű, minden egyes dolgozóhoz eljutó agitáció! kell most is megszervezni. Nem lehet megengedni azt, hogy a népnevelőmunkát teljes mértékben elhanyagolják a tsz-nél. A legtöbb helyen a választások óla kél esetben volt megtartva a népnevelőértekezlet. Nem lehel elhanyagolni Tótkomlóson sem a nép- nevelőmuukát, különösen most, amikor a legnagyobb szükség volna az érveket adó népnevelő- munkára, most a növényápolás idején. Küszöböli áll a gazdag termés betakarítása Sőt már az ősziárpa aratása be is fejeződik. Néhány nap és megkezdődik a búza aratása, egy nehéz esztendő fáradozásainak gyümölcsei érnek most be. De a nagy munka megkezdéséig sok még a tennivaló. A község területén sok még a kapálatlau föld Ezt pedig az aratás megkezdéséig be kell fejezni. Ezt csak úgy lebevonják a családtagjaikat a munkába. A felhívás óta több mint 70 családtag dolgozik a tsz-ekben. De ez mégsem kielégítő. Különösen azok, akiknek a legjobb példát kéne mulatni: a funkcionáriusok feleségei egyáltalán nem dolgoznak, pedig az egyszerű tagok róluk vesznek példát. Hogyan beszél az olyan tsz-elnők a családtagok bevonásáról, mint például a «Haladás» tsz elnöke, Ho- vorka György, akinek a felesége egyáltalán nem jár dolgozni, pedig könnyen el tudná végezni a gyapot egyelésél. Sokszor mondta már Jambrik Mihály, a tanács mezőgazdasági csoportjának előadója: a csoportoknál úgy lehel a munkát megjavítani, ha.- a tagok a feleségeiket és családtagjaikat bevonják a munkába. De Jambrik elvtárs még nem gondolt arra, hogy az ő feleségének nem a libát kéne legeltetni az árokpartján, akkor, amikor minden dolgozó kézre szükség van. Az ilyen ember bort iszik és vizet prédikál /.sonka Bál elvtársnak, a «Viharsarok» brigádvezetőjének felesége, G. Tóth Mihálynak. a «Haladás» termelőszövetkezet brigádvezetőjének felesége szintén nem jár ki dolgozni. Lóczi Jánosné, akinek férje a néphadsereg századosa, arra hivatkozik: férje katonatiszt s így nem is jár dolgozni. Hildák András tanácsdolgozó felesége szintén nem jár ki dolgozni. Juhász János, a «Viharsarok» tsz könyvelőjének felesége, családtagjai sem járnak ki dolgozni. De még lehetne tovább sorolni. Ezek a vezetők csak beszélnek a munkafegyelemről, de saját'maguk gyakorlatban nem mutatnak példát. Ha a vezetők feleségei kivennék a munkából a részüket, akkor már Tótkomlóson többszáz hold növényápolással előbbre állnának. Holnap mái* június hó 27-ie, mikorra a növényápolás so. ronlévő munkáinak a befejezését vállalták. A község valamennyi dolgozója felelős azért liogj* minden munkát idejében elvégezzenek a községben. De elsősorbau felelősek pártszervezeteink. Szólítsák harcba a kommunisták családtagjait is, fűzzék szorosabbra kapcsolatukat a dolgozó tömegekkel, hajtsák végre következetesen a párt- és kormányhatározatot, hogy győzelmesen vívjuk meg ezt a nagy csatát is. Funkcionáriusok legyenek az élvonalban. (Gsepkó Etelka) háza előtt nagyobb verseny!áb- lát állítanak fel, ahol minden három napban értékelik a szövetkezetek és brigádok páro,versenyét Azokkal az asszonyokkal, akik nem járnak ki dolgozni, esténként kisgyüléseken beszélgetnek el, ahol a jól dolgozó asz- szoiiyok is résztvesznek. A gépállomáson is kibővített igazgatósági ülésen beszélték meg, hogyan tudnának az aratás incl- lelt több segítséget adni a szövetkezeteknek a növény ápolást ián is. Mert eddig bizony nemigen segítették ezt a nagy munkát, így például a nyolc kcltivá- torrál mindössze 29 holdat kapáltak meg. Most úgy határoz-. lak, hogy minden brigádvezető felelős a területén dolgozó gépek jó kihasználásáért. Azt a brigádvezetőt, amelyik nem megfelelően osztja be a gépeket és nem használ ki minden órát, az igazgatóság felelősségre vonja. A ladányi dolgozók így akarják lemosni azt a szégyent, ami a községet érte. Be akarják bizonyítani: a cukor, kukorica, ruha, olaj szükséges a dolgozóknak és mindezért a szorgos kezek utána is nyúlnak. (Lipcsei) Gépiül a nagtirba! Vésztőn a szeghalmi út felől bárom, gabonával megrakott, vörös és nemzeti színű lobogókkal feldíszített kocsi fordul a terményforgalmi raktárhoz. Az első kocsin büszkén ül a vésztői «Béke» termelőszövetkezet elnöke, Rábai Sándor elvtárs. Hozzák az első cséplés eredményét. A tszcs 10 katasztrális hold ősziárpájáról közvetlenül a cséplőgéptől elsőnek viszik a gabonát a nép raktárába. A termelőszövetkezet 560 katasztrális hold földön gazdálkodik 17 családdal, 37 taggal. A tszcs tagsága időben végezte el úgy az őszi, mint a tavaszi szántási -vetést. A nagy esőzés ellenére a növényápolási munkákat is túlnyomórészben elvégezték. Csupán 3 kát. hold gyapot kapálása van darabban. Ezt úgy oldották meg, hogy amíg a férfi munkaerőt az ősziárpa aratásává csoportosították, addig a tagság családtagjai, az asszonyok, fiatalok szorgalmas munkával végzik a növényápolás! munkát. Biztosítják a napok múlva megkezdődő többi kalászos aratásának, betakarításának zavartalanságát. A tszcs szemelőtt tartja a minisztertanács határozatát, a szemvesz- teségnélküli aratást, cséplést, betakarítást. A learatott ősziárpát június 23-án éjjel összehordták és 24-én reggel 5 órakor megkezdték a cséplést. Június 24-én az elcsépelt árpából lelkesen tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. Pallag Sándor, MÉSZÖV, Békéscsaba.
