Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-23 / 145. szám
ÍMR Júniut* S3 , kedd I/iUai&awk képe Kondoros termelőszövetkezeti község dolgozói elfogadták a tótkomlósiak versenyfelhívását As MNfíSZ megyei titkársága sássióval jutalmasta a növényápolásban élenjáró kondorosi asssonyokat A megyei MNDSZ titkársága vándorzászlóval jutalmazta a kondorosi «Dolgozók» tsz asszonyait, mert példamutatóan veszik ki részüket a növényápolási munkákból. Ebben a tsz- ben példát mutatnak a vezetők feleségei, rendszeresen járnak dolgozni. 350 dolgozó közül 156 nő. A zászlót vasárnap vette át Major Andrásné, a tsz egyik dolgozója, akinek már 120 munkaegysége van. Major Andrásné a következőket mondotta: «Felhívom a megye tsz-asz- szonyait, hogy induljanak harcba a zászlóért. Ez persze nem lesz könnyű, mert mi sem hagyjuk magunkat, úgy dolgozunk, hogy a zászló minél tovább nálunk maradjon.» Szentesi Györgyné 13 tagú munkacsapata tavasszal megfogadta, hogy mindennap egy fél napot dolgoznak. Amikor látták, hogy milyen sürgős a növényápolási munka, egész nap kinn maradtak. Szentesi Györgyné munkacsapatvezető a munkacsapat nevében megfogadta, úgy végzik a növényápolást, hogy az aratásnál is tudjanak segíteni. Hozzászólás a Zsédely-ankéthoz Már péntek óta készülődtek a kondorosi dolgozók a vasárnapi nagygyűlése0.. Szombaton este a termelőszövetkezetekben brigádértekezletekén beszélték meg Tótkomlós szövetkezeti község versenykihívását. Megvitatták, hogyan lehetne lerövidíteni a komlósiak által megszabott határidőket. Vasárnap délelőtt már fél 10 óra felé annyian jöttek a községi kultúrterembe, hogy soknak csak az ablak mellett és az ajtóban jutott hely. Eljöttek a községi nagygyűlésre Tótkomlós dolgozóinak küldöttei is. A Beszámoló után a szövetkezetek tagjai hozzászólásaikban mondták el, milyen vállalásokat tesznek, hogy ezt a versenyt megnyerjék. — Mii a »Magvető« termelőszövetkezetben közösen megbeszéltük, mennyi idő alatt tudjuk elvégezni az aratást, hogyan tudjuk megszüntetni lemaradásunkat a növényápolásban - mondta Braun síteni Kondoros község dolgozói, hogy a termelőszövetkezetek brigádjait a cséplőgépek munkacsapatait, a pártbizottság, a tanács állandóan segíti, ellenőrzi. A párosversenyeket a termelőszövetkezeteken belül és a gépállomáson továbbfejlesztik. A versenyt állandóan értékelik. A tanács egy nagyobb verseny táblát állít fel a tanácsháza előtt és ezekre minden nap kiírják a legjobb eredményt elérő tsz, brigád nevét, s a traktorosok fényképeit is kiteszik. A legjobb eredményt elérő kombájnvezetőt, traktorost a gépállomás vándorzászlóval jutalmazza. A jól dolgozó brigádokat, m unkacsapatokat, a begyűjtésben kitűnt egyénileg dolgozó parasztokat kultúrbrigádok köszöntik. Lajos —, mert azzal bizony igen el vagyunk maradva. Még 400 hold kapálásra váró területünk van. Úgy beszéltük meg, hogy minden családtagot mozgósitunk most a kapálásra és június 26-ig a 400 holdon befejezzük az első kapálást. Majoros Pál, a »Rákóczi« termelőcsoport elnöke is erről beszélt: — A búza aratását 6, az árpa, zab aratását két nap alatt elvégezzük, — mondta. — A cséplést augusztus 13-ig befejezzük. Beadásunkat az első mázsálnsból teljesítjük. Sztanoj György, a gépállomás igazgatója arról beszélt, milyen segítséget tud adni a gépállomás a termelőszövetkezeteknek, hogy a versenyt megnyerjék. Terv szerint 2050 holdat kell géppel levágni a gépállomásnak. Ezzel hal nap alatt végeznek. Vállalásukat úgy akarják tcljesiteni, hogy kombájnnal 25 hold helyett 33.3 A községi pártbizottság a választási munkában résztvett valamennyi népnevelőt mozgósítja az aratás, cséplés veszteségmentes elvégzésére. A növényápolásnál, később az aratásnál, cséplésnél a Az ország MÉH vállalatainak papírgyüjtési versenyében megyénk jelenleg a 9. helyen áll. Megyénk legnagyobb kerékkötője ebben a munkában a gyulai és a sarkadi járás. A két járás gyenge munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a textilhulladékgyüjtésben a megyék közötti versenyben Békés megye az utolsó előtti helyen kullog. Legfőbb ideje, hogy hozzá kezdjenek járásaink a papír- és a textilhulladékgyüjtés munkájának megszervezéséhez, végrehajtásához. Jelenleg a gyomai járás 87.9, szeghalmi járás 78.2, Béholdat, a gépvontatású aratógéppel 27.3 holdat, a lóvontatású aratógéppel 10 hold helyett 13 holdat vágnak le naponta. Nyári, tervüket 2020 holddal akarják túlteljesíteni. A gépek a nyári munkák alatt állandóan kétmű- szakban dolgoznak. Sallai Ferenc, a »Micsurin« termelőszövetkezet brigádvezetője az egész tagság nevében vállalta, hogy a búza aratását 5,5 nap alatt végzik el, s augusztus 10-ig befejezik a cséplést. Az aratással egyidőben megkezdik a tarlóhántást, másod- vetést. Egy-egy tábla aratásától számítva a másodvetést három, a tarlóhántást öt nap alatt végzik el. A szövetkezetek tagjainak vállalásai alapján Kondoros község dolgozói elfogadták a tőtkomló- siak versenykihívását. Számbavétele erejüket és néhány pontját módosították a versenykihívásnak. termelőszövetkezetekben ebédszünetek alatt röpgyűléseket, közös sajtó olvasások at szerveznek s itt megvitatják a betakarítás feladatait. ,, . késcsaba 76.6, orosházi járás 42, mezőkovácsházi járás 41.4, a gyulai járás 38.8, a sarkadi járás 8.4 százalékban teljesítette papírgyüjtési tervét. *■ Biharugrán a földművesszövetkezet dolgozói és az úttörő pajtások 660 kiló papírt és 235 kiló textilhulladékot gyűjtöttek. Szükséges az, hogy a textilhulladék- gyüjtésnél is olyan lelkes munkát végezzenek a földművesszövetkezet dolgozói, mint- a papírgyűjtésben. Bereczki Istvánná. Nagy Antal elvtárs, a Békéscsabai Ruhagyár laboratóriumának vezetője a következőkben foglalta össze a Zsédely-mozga- loin jelentőségét üzemükben: Üzemünk laboratóriumának dolgozói a Zsédely-mozgalom elindulása óta különös gondot fordítanak a minőségre. Sikerült is eredményeket elérni. Márciusban az I. osztályú áruk aránya 99.3, áprilisban 99.9, májusban 99.1 százalék volt. A laboratórium hivatott a gyártás jó előkészítésének biztosítására. Feladat: az anyaggal való takarékosság, a belső hulladékcsökkentés, ami nem mehet a minőség rovására. A Ruhaipari Tervezővállalat, amely műszaki anyaggal lát el bennünket, nem minden esetben végez kielégítő munkát. Vannak olyan hiányosságok, amelyeket nekünk kell megoldani. Nem egyszer előfordul az, hogy a műszaki leírás és a leküldött modell között eltérés mutatkozik. Ennek tisztázása nem könnyű feladat, hiszen távol vagyunk egymástól. Telefonbeszélgetéssel sem lehet minden esetben dönteni. A jövőben a Ruhagyári Tervezővállalatnak is alaposabban és részletesebben kell kidolgoznia a méreteket, valamint a kivitelezést. Igen fontos az is, hogy a próbagyártást minden cikknél végrehajtsuk, mert így megismerkedhetünk az anyaggal, az esetleges előforduló hibákkal. A hibák tisztázása is azonnal megtörténhet. Mindez nagyban elősegíti üzemünkben a Zsédely-mozgalom fejlődését. A laboratórium feladata továbbá az, hogy a műszaki leírást ismertesse a műszakiakkal, ami ugyancsak segíti a minőség javulását. Ezt a munkát kell állandósítanunk. Komolyan akadályozza a minő- nőségi mupkát, a Zsédely-mozgalom fejlődését üzemünkön belül, hogy a szállító vállalatok nem minden esetben küldenek megfelelő minőségű anyagot. Nem egyszer előfordult, hogy az árunak csak az egyik széle ép, a másik rojtos. Ez nagymértékben megne- hezíti az anyagtakarékosságot és ezen keresztül az önköltségcsökkentési feladat végrehajtását. Másik hiányosság részükről az is, hogy különböző szélességben küldik meg az anyagot, ami újból az anyagtakarékosság rovására megy. Mindezen hiányosságok mellett a mi munkánkat nagyban előbbre vitte a Zsédely-mozgalom. Ennek a mozgalomnak a tanulmányozása és segítése még jobb minőségi eredmények elérését teszi lehetővé. * Az aratásnál Kondoros község dolgozói vállalják, hogy a búza aratását a minisztertanács határozatában megszabott nyolc nap helyett 6, -az árpa, zab aratását 3 nap alatt fejezik be. A hordáshoz már aratás közben hozzákezdenek, hogy az aratás befejezése után azonnal megkezdhessék a cséplést. A learatott gabona többségét asztagba rakják. A község 50 egyénileg dolgozó parasztja közös szérűre hordja gabonáját. A cséplést 20 nap alatt, de legkésőbb augusztus 15-ig 100 százalékig befejezik. A escpi«gépekhez szükséges munkaerőt már biztosították. A szem veszteséget a megengedett 5.5 százalékról 3 százalékra csökkentik. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok a beadási kötelezettséget egyenesen a géptől, az első mázsálásból teljesítik. Az egész község legkésőbb augusztus 15-ig teljesíti terménybeadási tervét. A tárolóhelyeket már biztosították és biztosítják időben a gabonaátvételhez szükséges munkaerőt is. Vállalásukat úgy akarják teljeA PAPÍRGYŰJTÉS HÍREI a kenyeret meg hordja.« Megéri a boltnál sorfalat éllani — gondolják az ilyenek — munka nélkül jó kis hasznot hoz ea a házhoz. Elvégre szabad a piac: a boltban venni mindenkinek van joga, hiszen nincs jegyTendsa&r. Nem tetszik? — újitsák fel a jegy- leudszert!... (Ö úgyse járna rosz- bzuí, hiszen a meglévő mellé biztosan megkapná még a jegyre »). És saabad a lisztet iß piacra vinni« — így er veinek, közben ez jut eszükbe: »Csak jói mondja a plébánosunk: miért nines jegy rend- szer ? Látszik: ő a néphez húz. Nem rosszabb nála Szabó Gábor bátyám, meg a többi se, akikről őzt mondják, hogy kulák«. Ex a dolog sorja Nagykamaráson . . . De sokak szerint a megoldás mégiscsak ez: »Az állam csak adjon, mindig többet adjon«. Vagyis: »Hadd vigye csak holibg-boldogtalan . . . Kell a ‘liszt, a kenyér, — nem baj, ha elme lesznek vele egy évre is.,. Jusson a malacnak, meg feketére fel... Hát, ez a demokrácia, — hát, ezt se tudják megtenni?« — kérdik. (Talán: gép helyett a gyárakban miért nem inkább lisztet, kenyenet gyártanak ?) Arról azonban a legtöbben bölcsen hallgatnak, — mint Kovács Miháíyék is —, hogy a kenyeret nemcsak a a falujukból, de Békéscsabáról is hordjak. A »feneketlen papzeák« vájjon mikor lesz hát tele? Mindex a végtelenségig azonban mégsem mehetett. Sokan rájöttek: merről fúj a szél. Egyre többen látták» igaza van a pártnak, kormánynak, Rákosi Mátyásnak: biztosítva van népünk számára a kenyér. Egyesek leveliben írták meg a tanácsnak: kik a halmozók. A bátrabbak személyesen keresték fel a tanácsot. Fodor néni pedig nemrégen igen helyesen a boltban tette szóvá: «Van itt köztünk valaki a mi utcánkból, akinek van kenyere, mégis állandóan vásárol.» Hogy kik a halmozók, az emberek e'őlt nyilian megnevezni senki nem merte. «Hogy szóljak? — hisz öreg vagyok már én, rámtámadnának ... Ha fiatalabb volnék...» — mondta Fodor néni. « Három gyermekem vaij — hát éppen én szóljak? — Most békült ki velem nemrég a sógorom. Eddig haragudott s azt mondta: elárultad a falut.» — így vélekedett Bessenyei Mihály. Persze, az nem tetszett, ha igazat szólták. «Ne irigykedj!» — így mondták egyesek. «Istenem, úgy él mindenki, ahogyan tud.» —- Ekképp vélekedtek többen és jóváhagyták a spekulációt, köztük Bojtos Józsefné is (530. hsz.) A legtöbben azonban nyíltan, élesen rátámadnak a bírálóra: «Nem szégyenled magad?» . A plébánia lakói és kulákszö- vetségesei, a «felebaráti szeretet» hirdetői tehát elérték céljukat. A felebaráti szeretetről sokat beszélnek, prédikálnak. A valóságban azonban ellene tesznek. Vagy talán az a felebaráti szeretet, ha más elől felvásárolják a kenyeret? Csak merjen valaki szót emelni azért, hogy jogosan elegendő kenyérhez jusson — a legjobb hívekkel kerül legelőször szembe. Persze, a hívek papjaikat követik. S ugyan ki hallotta csak egyszer is a nagykamarási katolikus papokat híveik előtt arról beszélni: «Akiknek megvan a kenyerük, ne vigyenek a boltból, jusson elég mindenkinek.» «Szeresd felebarátodat» — mondja a biblia — csupán ezt kellene nekik betartani. Más történik ehelyett: cselszövés a dolgozók kenyere ellen. A dolgozók érdekeinek hangoztatása mellett a spekuláció, a halmozás, a rejtegetés hűséges védelme. Akik igazán becsületesek, lelkiismeretesek, azok a Bessenyei Mihályok, Fodor nénik mellé állanak. De akik ellátatlanok, azok is álljanak ki igazságuk mellett: nyilvánosan, név- szerint figyelmeztessék azokat, akiket az ellenség félrevezetett. Az ellenséget pedig névszerint leplezzék le. «Megharagszik a szomszédom, ismerősöm, utcabe- lim — dehogyis szólok» — mondják helytelenül egyesek. Hát az olyan utcabeli, mint például Kovács Mihály, talán törődik azzal: mit szól Fodor néni, hogy miatta jut neki kevesebb kenyér? Mit bánják azt Kovács Miháíyék, ha megharagszik is Fodor néni? — pedig hamis úton járnak. Ha lelkiismeretük lenne, nem vinnék el a kenyeret más elől. Ezért ne húzódozzanak hát, figyelmeztetni a a halmozókat sem Bessenyei Mihály, sem Fodor néni, de mások sem, mikor ők igaz úton járnak. Miért szűkölködjenek az ellenség miatt és csupán azért, mert másokat nem illetnek bíráló szóval? A nagykamarási tanács és a pártszervezet pedig segítse jobban a bírálókat. «Ha nem mondják meg, hogy kik a halmozók, a jogtalan vásárlók,, akkor éhezzenek» — ez a vélemény a tanácsnál. Ezzel a dolgozók bátrabbak lesznek? Megmondják ők, ha otthonukban felkeresik őket. Bátrabban kiállnak majd, ha a tanácsházán, a boltokban nagy feliratok hirdetik: kik azok, akik miatt másoknak nem jut elegendő kenyér ? így majd gyengül az ellenség. Nemcsak az ellátás javul meg akkor, de a növényápolás is. És kevesebb lesz majd a baj a begyűjtés körül. Egységesebb, erősebb lesz a község népe, megnöveli hazánk, a békebástya erejét is. Tóth Géza.
