Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

ÍS53 Június 21., vasárnap ViUaisat&k VUpt Előre a betakarítási, begyűjtési békeverseny győzelméért! Túlteljesítjük másodvetési tervünket A termelőszövetkezetek állatállományának gyors fejlődése megköveteli tőlünk azt, hogy állataink részére a takarmánybázist messzemenően biztosítsuk. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk elérni, ha a másodvetési lehetőségeket, amik rendkívül kedvezőek, teljes mértékben kihasználjuk. Ezért mi, a kamuti «Lenin» tsz tagjai és vezetősége vállaljuk: 1. A 2197 kát. hold kalászos növényeinkből a búzát 7 nap, az árpát 4 nap alatt betaka­rítjuk és 1300 kát. holdat másod vetés alá az aratással egyidőben, de legkésőbb az aratás befeje­zése után három napra felszántunk és bevetünk. Másodvetésre a következő növény féleségeket irányoztuk elő: rövid tenyészidejű kukorica 170, csalamádé 60, muhar 335, köles 335, szudáni fű 100, napraforgócsalamádé 200, takarmánykáposzta 100 kát. hold, ez összesen 1300 kát. hold. 2. A másodvetcsű növényekkel szeptembertől decemberig, illetve a tél beálltáig a zöld takarmány állataink részére biztosítva lesz és 3400 köbméter silózási tervünket 50 százalékkal túlteljesítjük. 3. Az ősziárpák helyére rövid tenyészidejű kukoricát vetünk, hogy ezzel abraktakarmá­nyunk mennyiségét növeljük. 4. A kukoricát, silókukoricát és csalamádét ritkított sorú vetőgéppel vetjük, hogy ezek­nél sorművelést lehessen alkalmazni. így kevesebb vetőmaggal, ritkább sorral nagyobb termés- eredményt tudunk elérni. Felhívjuk a megye összes tsz-eit, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, hogy álla­tainknak bőséges zöld- és silótakarmányt biztosítsunk. Ezzel is hozzájárulunk ötéves tervünk si­keres befejezéséhez, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. A kamuti «Lenin» tsz dolgozói. Miért nevű segíti a sarka«!! tanács a* utcák begyűjtési versenyét? Vasárnap is arról beszélgettek a Szigeti utcában, hogy még mindig vannak olyanok, akik elma­radtak a félévi beadással. Sőt Pribéknének még az elmúlt év­ről is akadt hátraléka. Pedig ha »kamt lenne, már régen tudta vol­na rendezni adóságát. Hiszen a hánya a péküzemben dolgozik és keres. Még sem tudták rendezni ■zt a pár tojást, baromfit, ami­vel el vannak maradva. Pedig hát ráitatni az utcát a versenyben. Erdei Imre az utca felelőse is már több esetben felkereste, az­tán meg khsgyűlésen. is beszéltek róla, hogy próbálják meg már va­lahogy teljesíteni a beadást, hi­szen öt hold földet is kaptak, Mihály fiúk meg a Néphadsereg katonája, nem szép, hogy szülei igy hálálják meg az államnak azt» a segítséget, amit tőle kap­tak. Az. egész utca teljesítette már félévi beadását, nagy szégyen igy lemaradni, hát­csak Pribékék, meg Benedek Sándorék maradiak el Sarkad község összes dolgozói ladnak arról, hogy a Szigeti utca párósVé'rséliyte hívta, ki még a télért iái;:,: ibánátutcaiakat. Igaz, a Bánát utcában 29 beadásra kö­telezett dolgozó van, a Szigeti ut­cában meg csak 18, de azért a bánátutcaiak azt fogadták akkor; nem maiadnak le, elhagyják ver­senytársukat. Igyekeztek is. Buzi András egyénileg dolgozó paraszt — az utcafelelős — már az egész évi beadását teljesítette. Nem ma­dorné se, ők is egészévi beadá­sukat rendezték. A Béke Világtanáoe ülése tiszteletűje 8 an tettek 'válla­lást, az. utcából, az egész, évi széna- beadási terv teljesítéseié. Horváth Károly, Berta András, Képiró Ist­ván, özv. Oláh Feienoné, Sándor Pál, Buzi Andrásné már teljesí­tették is ígéretüket. De bármeny­nyire is igyekezett a Bánát-utcai dolgozók egyrésae, mégis szégyen­letesen elmaradtak a Szigeti ut­caiaktól. jadt el Fekete Imróné, Varga Sán Keveset beszélgettek el itt az elmaradókkal és bizony, nem mindenki éi'zi szív­ügyének a Bánát-uteában a be­adást. Vannak, akik még szíveseb­ben hallgatnak az olyan beszédek­re, hogy: »hát minek adjunk be, mikor még nekünk sincs mii enni« —, mint Buzi Andrásra, vagy Fekete Imrénére. Hiba volt uz is, ha összejöttek, beszélgettek ugyan arról, hogy szégyen lema­radni az állammal szembeni "kö­telezettség teljesítésében, de arról már nem igen esett ezé, hogy arait beadnak, sokszorosan vissza­térül a bánátutcaiaknak is. Hi­szen ebből az utcából is több' családnak jár a gyermeke napkö­zibe, többen vásárolnak új üzlet­ben is. Meg azután, ha lett volna- az utcában versenytábla, amire ki­írják, hogy kik vannak lemaradva, vagy kisgyűíésen mondták volna meg, hogy miattuk viszik el a Szigeti-utcaiak a versenyzászlót, csak jobban igyekeztek volna Erdő- díék is. A Szigeti utcában a múlt hét utolján az utca dolgozói Érdeteknél jöttek össze, hogy megbeszéljék, hogyan tudják- az elsőséget biztosítani majd a gabonabeadásnál is. En úgy gondolom, ha másban nem hagytuk, hogy lehagyjanak, liát, itt, ebben sem maradhatunk el, — mondotta Erdei Imié. — Persze, hogy nem, ezért hát min­denki az első mázsálást rakja ko­csira, hogy az első gabonát a ha­zának tudjuk adni — tette még hozzá Dézsi Sándor. — Akinek nincs fogata, majd a szomszéd segít neki bevinni a gabonát. — Persze, hogy segítünk mi is szívesen, toldották meg a beszél­getést Szekeretek. Ugyanis az ut­cában csak nekik van fogatuk. De .kint a tanyán, vagy jó ismerő­sükkel már a többiek is megbeszél Megyei értekezleten beszélték meg feladataikat gépállomásaink kombájnvezetői Megyénk gépállomásainak kombájnvezetői jöttek össze csü­törtökön a Pártoktatók Házában, hogy megbeszéljék az elmultévi tapasztalatokat, az idei felkészülést. A beszámolót Forgács József elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója tartotta. Beszélt töb­bek között az elmúlt év hiányosságairól, a rossz munkaszerve­zésről, a kombájnvezetők gyenge felkészültségéről. — Ebben az évben javítottunk ezen — mondotta :—Ä a kom­bájnok területét kijelöltük, a kombájnnál dolgozókat közösen a termelőszövetkezetek vezetőségével — biztosítottuk. A kombájn­vezetők többsége elvégezte az 5 hónapos kombájnvezetői iskoiát. Hazatérve most az a feladat, hogy a kombájnvezetők ismerjék meg az aratni való területet, nézzék át a gépeket, a lehető 'leg­jobban készüljenek fel a nagy munkára. Az első hozzászóló Pastyán elvtárs, az orosházi gépállomásról értékes javaslatokat tett a hűtővíz felmelegedése és az esetle­ges kuplungesúszás megakadályozására. Bemutatta óragrafikonját, amely szerint váltótársával és a kombájnnal dolgozó termelőszö­vetkezeti tagokkal harcolni fog azért, hogy 650 hold gabonát aras­son le. • Patkás György, a sarkad! gépállomás kombájnosa 400 hold learatását és 4000 mázsa gabona elcséplésél vállalta. Kastyik elv- társ a kondorost gépállomásról elmondta, hogy az új kombájno- soknak átadja gyakorlati tapasztalatait és a kombájnaratással fog­lalkozó szovjet szakkönyvek tanulmányozására felhívja a figyel­met. Vállalást tett, hogy 600 holdat fog kombájnjával learatni. Bányai Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta többek között: a kombájnvezető munkájától is függ megyénkben, hogy lerövidítsük az aratás ide­jét, hogy az új gabonából mikor sül ki az első kenyér. Pár­tunk; kormányunk a kombájnvezetőktől sokat var. A vállalások teljesítésénél a mennyiség mellett gondot kell fordítani a minő­ségre, a szemveszteség csökkentésére is. Ila jól dolgoznak kom- bájnvezetőink, segítik azzal a minden szem gabonáért folyó har­cot. Bebizonyítják a gépi munka, a kombájn forradalmi jelen­tőségét és ezen keresztül a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Előbbre viszi ez megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének ügyét — fejezte be hozzászólását Bányai elvtárs. Szervezzük meg a közös hordást, a közös szérűt Megyénk egyes községeiben már megkezdték az ősziárpa aratását. Úgy kell végezni ezt a munkát, hogy szemveszteség nélkül levág­juk a gazdagnak ígérkező ter­mést. A gy ors aratás azonban csak . „ , , ■ . , „ , ’ , ,, í egyik feltétele a szemveszteség­tók, hogy kivel hozzak be az első n||kü|; betakarításnak. Ha nem mázsálást. Az utca kezdeményezését a tanácsnak is segíteni kellene Arról tudnak a tanácsnál is, hogy a két utca vei-senyez — hifizen erről az egész községben tudnak —, de még egyetlen egyszer sem ér­tékelték a versenyt. Pedig a ta­nácsnak van egy vándorzászlaja is, amit a legjobb eredményt elérő utca kap meg. Valamikor a tava szón a Szigetieknek adták oda, azóta ott van. Pedig, ha heten­ként értékeinek — ami a nyilván­tartó lapokon keresztül nem sok időt venne igénybe — a Bánát­utcaiak is jobb eredményt értek volna el. Lipcsei Mária. igyekszünk utána a hordással is, bizony könnyen előfordul, hogy «amit nyertünk a réven, azt el­veszítjük a vámon». A miniszter- tanács aratási határozata is meg­szabja, hogy az aratás befeje­zésétől számított nyolc napon be­lül be kell fejezni a hordást is. Erre a munkára pedig minden igaerőt mozgósítani kelt. Fontos itt is a gyorsaság, mert amíg a gabona á tarlóról a gépbe jut, még igen nagy lehet a veszteség. Például, ha beázik a kereszt, a szárításnál peregnek a szemek, gondatlan szárításnál meg ki is csírázhat. Ha túl sokat áll ke­resztben a gabona, a rakodásnál ismét nagy a pergés. De számot­tevő kárt tehetnek benne a va­megcsapta az elnök orrát. Hátra- hogy csirkét is vágott tegnap, keresse meg, azt a ... — Mocskos nács vezetőit. Minden magyarázat nézett, ízesen cuppantott a nyel- bár nem értem, hogy lehet egy- káromkodás szakadt ki Tóthné nélkül, egyszeriben megértette, vóveb szerre csirkét is, malacot is vágni, istenes szájából. — Vigyék el hogy miről van szó. Nem is szólt _ £z aztán döfi! No, jöjjön De áldja meg az isten magát, jjc mindenemet, öljenek meg... — egy szót sem, csak krákogott csak be maga is, Tóthné. Aztán tartson már bennünket olyanok- Rikácsoló, csunva hangja hirtelen egyet, aztán először maga elé, vegye elő, hadd lássuk, miből nak, akik még a pecsenyeszagot a másik végletbe csapott át: — majd az elnökre nézett, élünk... ’ Nem fárasztani aka- sem tudják megkülönböztetni a Jaj, drága jézusom, miért nem A tanácselnök, meg a titkár rom, de nem látom, hogy hol paprikáscsirke szagától. tekintesz le rám, jaj drága jó is- mintha megértették volna a ku­van, csak azt a fain szagát ér- Csend lett egy percre. Az asz- tenem, segíts..., hogy azért a |úlc pillantását, nem várattak ma­zem ... szony az elnököt kerülgette sze- kis koszos malacért... jaj 1... gukra egy percig sem. Tóthné megingott. Mit akar ez meivel, nem mert a szemébe néz- Az elnök nem törődött mór — Fogják meg csak ezeket a az ember, ez az elnök . Gunyolo- ni, csak hol az egyik gombját, ge a ku]akasszony káromkodásá- büdönöket — szólt az elnök —, dik, játszik a szóval, a fene a po- hol a kabátja ujjat, csizmáját ba- vak ge istenkedéseivel. Körülné- aztán gyerünk. A tanácsházárR... fajába.. Nem lat semmit,^ ve- múlta összeszoritott foggal, ko~ a kamrában és a titkár se- No, mozogjunk csak élénkebben, lem akarja eloszedetni a zsírba- nők arckifejezéssel. gítségével hamar megtalálta a fe- Tóth uram, fogja azt a nagyob­sütött malachúst... , A beállt csendet az elnök hi- ketén levágott süldő rejtekhelyét, bik zománcost... — Nem jól érzi a szagot, dra- degj kemény, szinte parancsoló A „agy láda alatt egy jól elké- ... Elől a kulákházaspár a hú­ga cinok ur próbált taktikázni hangja törte meg. szítéit veremben voltak a bödö- sosbödönökkel, valamivel mögöt­az asszony , a teg ap — Hol az a feketén vágott sül- nők — kettő —, bennük lesütve tűk az elnök és a titkár mentek papu as szaga az, nezz dő? Tóthné!... a sok pecsenye. a fa]u közepe felé. Ahogy elha­dán, a fazékban, félretettük, hogy A kufakasszony a hangra far- Tóth József gazduram éppen Jadtak a hazak előtt, par ablak ió lesz ma délre nem kell újra télén felvetette a fejet. «Hiába, akkor érkezett meg, amikor az kinyílt utánuk. Az elnök hallotta főzni csak egy kis galuskát szag- nincs tagadás. Tud ez a ganéj elnök & a titkár kiszedték a bö- is az egyikutánuk néző a8Szony gatni’ mellé, &aztán mindent a süldőről, elárulta va- dönöket a veremből. Ahogy be- megjegyzését: Az elnök elvágta a megindulni Iak* a vágást...» lépett a konyhaajtón, azonnal' — Viszik Tóthékat! Megérde­készülő szóáradatot: — Hát akkor... szakadjon le meglátta az elváltozott asszonyt, melték már... _ Jól van, Tóthné, elhisszük, az ég... keresse meg elnök úr, az előszedett két bödönt, a ta- Dér Ferene. d ák és baromfiak is. Ezért fon­tos, hogy tanácsaink az állandó bizottságok segítségével már mosI gondoskodjanak a behordás jó megszervezéséről. Egyes közsé­gekben az elmúlt esztendőben bri­gádokat alakítottak. Arra kell törekedni, hogy az idén is segít­sék egymást a dolgozó parasz­tok. Gondoljanak arra tanácsa­ink, hogy a hordás késése késlel­teti a cséplést, a begyűjtést is. Leggyorsabban akkor végezhetjük el a cséplést is, ha a dolgozó pa­rasztok közös szérűre hordanak, így a gépeknek nem kell udvar- ról-udvarra huzatni, nem telik el annyi idő az állításokkal. Rö- videbb idő' alatt csépelik el egy- egy szérűn az asztagokat, ebből haszna van a dolgozó parasztok­nak is, mert rendelet van arra, hogy a július 15-e előtt beadott gabonáért gyorsbeadási prémium jár. Hasznot jelent a közös szérű azért is, mert a határozat értel­mében 10 százalékkal olcsóbb itt a cséplés. Ez minden mázsa gabo­nánál egy százalék megtakarítást jelent. Ha az egész falu közös szérűn csépel, jóval több gabona marad a község dolgozóinak. Pél­dául ezer hold termésének az el- cséplésénél — 10 mázsás átlag­termést számítva — 100 mázsá­val kevesebb a cséplési díj. Ha ennek a 100 mázsa gabonának a lisztjét szabadpiacra viszik, hoz­závetőlegesen számítva 30 ezer fo­rinttal több jövedelmet jelent ez a községnek. De ugyanakkor mi­vel gyorsabban megy a cséplés, a beadás, hamarább szerzik meg a szabadpiac jogát. A gyors behordás érdekében arra van szükség, hogy beszélge­tések során és kisgyfiléseken is­mertessék meg a közös hordás, a közös szérű előnyét a dol­gozó parasztokkal. Ez meggyor­sítja a cséplést és beadási ter­vünk teljesítését is. OLVASD a Viharsarok Népéi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom