Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-19 / 142. szám

2

1953 Június 19 , pfaiíeft

VLUaisaiah lityit _

Stanislaw Kulczynski felszólalása a Béke Yllágtanács ülésén

(Folytatás az 1. oldalról.)

Kü/tái saeágot Adenauer szóhasználatával »Közép-Németországnai« nevezik. S mindezt a keíetemó- piü népi demokráciák ©Ilon állandó liaagiilatkeltés kisérte.

— Nyugat Európa államainak és népeinek felvetették azt a logikátlan és értelmetlen jelszót, hogy az európai demokráciát a német fasizmus és nvititanzmus erőivel kell megvédeni. Az európai népek demokratikus szolidaritásának helyébe az »atlanti egység« jelszavát állították, mely nem egyéb, mint Nyugat-Európának KeietEurópa ellen irányuló katonai szövetsége.

Hangsúlyozta, hogy a német kérdés megoldásában csak a jaltai és potsdami szerződésből lehet kiindulni. Hangoztatta, hogy Németország egységének helyreállítása az európai népek együttélésének elengedhetetlen feltétele.

Ezután azokról a fontos intézkedésekről szólott, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a legutóbbi napokban hozott.

•— Ezek az intézkedések kétségkívül a Német Demokratikus Köztársaság békeakaratának bizonyítékai, annak a békepolitikának bizonyítékai, melyet a Német Demokratikus Köztársaság léiének első pillanata óta követ. Ezek az intézkedések nemes és okos léptet jelentenek a megegyezéshez vezető úton, nagy hozzájárulást a német nemzet egyesítését előmozdító feltételek megteremtéséhez és Európa békéjének ügyéhez.

— Népünk történelme folyamán igen nehéz és fájdalmas tapasztalatokra lett szert a német jnili- tarizmussai kapcsolatban. Az utolsó háborúban a hitlerizmus nomzo- tünk kiirtását tűzte ki céljául. Világos tehát, hogy népünk minden oiejével ellenzi a Wehrmacht újjáélesztését Nyugat-Németországban. Ugyanakkor azonban —' és ezt minden erővel hangsúlyozni akarom — népünk maradéktalanul támogatja a német nép jogos követelését egységének és függetlenségének helyreállítására. Mi lengyelek tudjuk legjobban, mit jelent a függetlenség elvesztése és az ország felosztása. Azt akarjuk, hogy Németország — ez a nagy nemzet — méltó lielyet foglaljon el a független nemzetek családjában, egyenlőként az egyenlők között, szabad nemzetként a többi, szabad nemzet között.

Kulczynski ezután arról beszélt. bogy' a német-kérdésben is a békés tárgyalások útján történő megoldásra kell tülekedni, majd így folytatta:

— Teljes szivünkből támogatjuk az Elba mindkét oldalán élő németek egymásközötti megbeszélésére irányuló gyönyörű kezdeményezést, mert ebien látjuk a német egység békés megoldásának biztosítékát. Határozott meggyőződésünk, hogy a német népi egység- akarata nem maradhat hatás nélkül a nagyhatalmak kormányaira. S úgy véljük, a nagyhatalmak országainak közvéleménye megérti, hogy az európai zavarok fészke csak úgy szüntethető meg, ha N6- metország egység© megvalósul.

— Forró óhajunk — mondotta végül Stanislaw Kulczynski —, hogy a Béke Világtanács jelenlegi ülése új szakasz kezdetét jelentse a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében. Olyan szakaszt, melyben a tárgyalások és a megegyezés elve fokozatosan kiszorítja az egyoldalú erőszakos megoldások elvét, mig végül is a megegyezés elve diadalra jut.

Isabelle Blume (Belgium):

A tárgyalások jelszava köré kell tömöríteni mindenkit, aki nem akar káborát

Ezután Isabella Blume, belga képviselőnő, a Béke Világ tanács Irodájának tagja lépett a szónoki Emelvényre. Beszédét így kezdte: — Amióta fennáll a Béke Világtanács, bizonyára sohasem tartottunk még ülést ilyen kedvező körülmények közölt.

Jjlume asszony figyel tnez teteti, arra, hogy a béke híveinek a kedvező körülmények között is meg kell őrizniök józanságukat,

hogy ne kövessenek .el olyan gondatlanságot, amely akadályozná a tárgyalások meggyorsítását és sikeres kimenetelét. Hangoztatta, hogy a békemozgalom jelentős sikereiről ismételten be kell számolni az embereknek az egész 'világon, «nem azért, hogy ezzel büszkélkedjenek, hanem, hogy egyre jobban küzdjenek».

A koreai kérdés küszöbönálló sikeres rendezéséről Isabella Blume azt a következtetést vonta le, hogy az megerősíti a tárgyalások eredményességébe vetett hitet.

— A tárgyalás az egyedüli mód — mondotta — amelynek segítségével az országok és a népek kormányai megoldást találhatnak problémáikra. M Mi a Tárgy áfás volt és marad a népek nagy bé- kejavaslatá, igazunk volt, amikor bécsi határozataink és felhívásaink alapjának tekintettük.

Isabella Blume ezután a német-kérdéssel foglalkozott.

— A német-kérdés, vagyis az európai kérdés megoldására vonalkozó négyhatalmi tárgyalás gondolata látszólag- általános helyesléssel találkozik. De azok, akik azt szeretnék, hogy a négy nagyhatalom találkozása ne a potsdami szerződés alapjaiból, hanem más alapokból induljon ki, azok, akik már kezdetben egyenlőtlen feltételeket szerelnének teremteni a találkozó felek között és végül azok, akik az- európai biztonságnak a két háború közölt már megbukott régi formuláit szeretnek felújítani, készakarva vagy akaratlanul esetleg meghiúsíthatják, felboríthatják a tárgyalásokat.

— Azt mondom tehát — fejezte he beszédének első részét Blume asszony —, hogy első feladatunk: kiküszöbölni minden egyes ország' politikájából mindazt, ami akadályozza a tárgyalást.

Blume asszony ezután arról beszélt, mit kell tenniük a népeknek azért, hogy meginduljanak a tárgyalások a lobbi rendezetlenül maradt kérdés sikeres megoldása érdekében. Hangsúlyozta, hogy minden népnek meg kell keresnie az ennek érdekében folytatandó harc számára legkedvezőbb formáját és módszereit. A békeharcnak egy pillanatra sem szabad alábbhagynia.

— Becsben megkezdődött a népek tömörülése. Itt, a Béke Világtanács ülésén — jelentette ki Blume asszony — amely éppen olyan nagyarányú, mint a bécsi kongresszus volt, meg kell kez- 'dődriib' (A eiflMrék * tőmbHilősé- nek a tárgyalásra való felhívás koré. Vélünk tarthat bárki, aki hisz abban, hogy az élet lehetetlen, ha az igazságtalanság és a

gyűlölet kerekedik felül. Nem szűk* séges, hogy mindannyian ugyanazt a rendszert, ugyanazt a gazdasági és társadalmi életformát kívánjuk, ha együttesen el akarjuk kerülni, hogy a földön pusztulás és halál legyen az úr.

— íme mindennél világosabb második feladatunk: a tárgyalás jelszava köré tömörítani mindazokat, akik nem hisznek a háborúban, akik nem akarnak liá- borút. A tömörítés munkája természetesen nem -egyszerű, de sokkal könnyebbé vált azóta, amióta értelmet nyert a tárgyalás fogalma az egész világon.

— Béke hívei! A Béke Világtanács nevében ezzel e felhívással fordulok hozzátok: Álljunk minél jobban feladalunk magaslatán, feszítsük szét házunk falát, mert már túl kicsi azok számára, akik velünk együtt azt akarják, hogy a kormányok kezdjenek tárgyalásokat egymással, feledjük el nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindazt, ami bennünket egymástól elválaszt.

— A budapesti ülésszaknak olyan okmányt kell kibocsátania, amely eddig nem látott erővel hirdeti a világnak a tárgyalásokba vetett hitünket és azt az elhatározásunkat, hogy miután feltártuk és elhárítottuk az akadályokat, tűrhetetlenül folytatjuk harcunkat azok végső leküzdéséért. őrt kell állnunk minden tárgyalásnál és győzelemre kell juttatnunk a tárgyalásokat.

— Béke Világtanács tagjai! Béke hívei, barátaink, akik először csatlakoztatok hozzánk! Soha egyetlen nemzetléknek sem volt olyan nemes feladata, mint a mienknek. Legyünk büszkék érrel Munkára fel, hogy holnap győzelemre vigyük a tárgyalásokat és a békét!

Kövessük a szovjet példát

Akiket semmi sem érdekel

A Szovjetunió déli területein már most felkészültek a szérűmunka teljes gépesítésére

A Szovjetunió déli területeinek kolhozai és szovhozai nagy körültekintéssel készülnek az új termés betakarítására. Az idei termésbetakarítás je'lemző vonása

az aratási munkák komplex gépesítése

Minden kolhozban és szovhoz- ban a mezőgazdaság dolgozói és a szakemberek által kidolgozott folyamatos módszer szerint végzik majd a betakarítást. Ennek a módszernek az alkalmazása azt jelenti, hogy az egyes munkafolyamatok : a gabona aratása, csip lése, tisztítása, szárítása és szállítása, valamint a szalma, és a pelyva összegyűjtése és kazalozása, továbbá a betakarítás és a tarlóhántás között nem lesznek szünetek.

Az aratás mindenkor a legnehezebb munkának számított. A szocialista mezőgazdaság viszonyai között már lényegesen könnyebb a betakarítás. A mezőgazdasági gépek megkönnyítették a földművesek munkáját, ami az alábbi példából is kitűnik: régebben három emlier 6—8 napi munkájára volt szükség ahhoz, hogy egy hektárról learassák és kadaréval kiesópeljék a gabouút. Most a traktorvontatású kombájn három dolgozóval: a traktorvezetővel, kombájnkezelővel és segédjével 45 perc alatt végzi el az avatást és a csépíést egy hektáron, a magánjáró kombájn pedig félóra alatt végez ezzel a munkával.

A kézi kaszával történő aratásnál

az aratástól a cséplésig a szemtermés körülbelül 12—14 százaléka megy veszendőbe.

A szemveszteség azonban

tend szerint nagyobb, mert összehordásnál, asztagolásnál és csép- lésnél szintén van pergési veszteség. Ezenkívül a keresztekben, és asztalokban tárolt gabonában kárt tesznek a madarak, az egetek és az ürgék is.

A kombájnaratás kiküszöböli a közbeeső műveleteket és egy munkafolyamatban egyesíti az aratást lés a csépíést. Kombájn aratásnál a megfelelően előkészített, gyomta- lanitott, álló, kombájnérett gabonában a szem veszteség mindössze három százalék lehet.

A déli területek mezőgazdaságának dolgozói is úgy készülnek fel az aratásra, hogy időben és veszteség nélkül takarítsák be majd a gabonát. Különösen nagy gondot fordítanak a szérűmunka megszervezésére. Az élenjáró gazdaságok már sok értékes tapasztalatot szereztek a gabonafeídolgozás megszervezése és a gépesített szérűk létesítése terén. A kolhozokban és a szovhozokban

futószalagszerűen végzik a szérűmunkát:

a gabonaszárítást, a gabonatiszti- tást, a mázsáiást és a rakodást. Kubányban kétféle szérűtipust alkalmaznak: állandó jellegű és ideiglenes jellegű szérűt. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyobb gazdaságokban cé szerű mindert nö- vénytenne'ő brigád területén gabonaszérűt létesíteni. A Novo-Kii- bany-kerületi »Lenin« kolhoz 1. növénytermelő brigádja például évente 800—1000 hektáron termeszt kenyérgabonát. A brigádszérű hossza 80 méter, szélessége pedig 60 méter.

A brigád tábláin majd három kombájn végzi az aratást. A szérűn a következő gépek és szerkezetek tesznek: egy gépcsoport, amely két szeleiőrostából áll; egy röpitőszalagos mag tisztítógép, egy gabonarakodószalag és egy hídmérleg. Egy vélőtetőt építenek azért, hogy Bossa idő esetén tető alatt lehessen majd tárolni a gabonát.

A magtisztító Szérűkön igen sokféle gépezetet és szerkezetet alkalmaznak.

Az újítók és észszerüsítők

nem ismernek fáradságot, egyre újabb ötletekkel, egyre tökéletesebb gépcsoportokkal lepik meg a szerűk dolgozóit. Mindez arra. mutat, hogy a szovjet mezőgazdaság dolgozói megfogadták Sztálin elvtárs tanítását: »A betakarítás — idénymunka és nem szeret várni. Ha idejében betakarítottál — nyertél, lia elkéstél a betakarítással — vesztették« Ennek a tanításnak a szellemében teszik meg már most az előkészületeket a kombájn- gabona feldolgozásáéinak teljes gépesítése érdekében, hogy amikor megkezdődül a gabonacsata, teljes készültségben várják a szérűk dől gőzéi az új termést.

(A. Oszikin főmérnök cikke nyomán.)

tanácsok a szocialista társadalomban a dolgozók ezreinek bevonásával, a dolgozók millióinak érdekeit képviselik és közvetlenebbül, gyorsan és pontosan kell intézniük a dolgozók ügyét. Pártunk, kormány-unk határozatait a gyakorlatban kell végrehajtaniok. E köveié!menynek csak akkor felelnek meg, ha a tanács dolgozói nem becsülik le a tanulást, nem ké- nyelmeskednek el és főleg nem utánozzák a múlt rendszer úgynevezett «tisztviselő» módszerét.

Mégis Sarkad községben nem egy járási tanácsi dolgozó úgy tesz, mint Turbucz Albert ipari előadó, aki azt mondta:

— Ilyen könnyen sohasem kerestem pénzt, mint ma! Minek menjek be Okányból reggeli vonattal munkahelyemre, ráérek a fél tízessel is bemenni, úgyis egész nap tétlenül vagyok a hivatalban.

Úgy vélem, ehhez hasonlót lehet még találni a tanács dolgozói között Sarkadon, akik szintén azt lesik, hogy mikor jön el a délután 4 óra. De kevés tanács alkalmazott szánja rá magát, hogy munkaidő után kimenjen a dolgozók közé kisgyűlésre, elbeszélgetni az ügyes-bajos dolgairól és főleg most, amikor az egészévi munkák dandárjában vagyunk.

Túnius 12-én este a községi pártbizottság politikai pártna- " pót tartott a «Nemzetközi helyzet és a Béke Világ-tanács magyarországi ülése» címmel. A pártnapon résztvettek cukorgyári munkások, KTSZ-tagok, földművesszövetkezeti dolgozók, tszcs és egyénileg dolgozó parasztok. De nem vett részt sem a járási, sem a községi tanács kb. 140 dolgozójából egy sem. Pedig az értékes előadásból igen sok tanulságot meríthettek volna a munkájukhoz, ugyanakkor a dolgozók felől a tanácsot érintő kérdésekre azonnal tudtak volna reagálni. Például Kiss Lajos dolgozó elmondta, hogy a községi tanács januári tanácsülésén beszélt már arról, hogy feléjük több lakóházat víz fenyeget, a tanács jelölje meg a vízlevezető árok helyét és ők a maguk erejéből kiássák. Ez még a mai napig sem történt meg és ma 70 centis víz áll a portájukon. Igen jellemző a járási tanácsra, hogy nem tudják a taggyűléseket, pártnapokat megtartani. Népnevelőértekezletről pedig még szó sem lehet a járási tanácsnál, hiszen szerintük ez csak a községre, tszcs-re vonatkozik. (!?)

pártunk és a dolgozó nép megköveteli, hogy a tanácsok legyenek igazi képviselői a dolgozóknak. De ezt csak abban az esetben tudják teljesíteni, ha a tanács pártszervezete a tanácsok elnökeivel karöltve sürgősen felszámolja ezt a helytelen állapotot és elsősorban arra neveli a tanács dolgozóit, hogy minél többet tanuljanak, legyenek a dolgozók között és a lehető legsürgősebben intézzék a dolgozók jogos sérelmeit.

Sarkad! István, községi PB-titkár, Sarkad.