Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

2 \ 1SS3 Június I#, rsiiíöítök ViUaisatak Hé^it A Béke Világtanács szerdai ülése (Folytatás az ). old-airöL) Bianca Falho, Ikuo Ojama, a Béke Vüágtanács Irodájának Nemzetközi Szlálm-békedijjal kitüntetett tag­tagjai, a Béke Világtanács elnök­ségének, Irodájának és Titkárságá­nak tagjai, valamint a Béke Vi­lágtanács számos tagja. A tanácskozásokat Kuo Mo zso nyitotta meg. A szerdát ülés első felszólalója Lilian Vien kanadai küldött volt. A tanácskozás részvevői nagy szeretettel üdvözölték a szónoki emelvényre lépő JRichard Synge, Nobel-dijas angol biokémikust, az Angol Béke Bizottság alelnökét. A tudomány az emberiség’ közős kinese Dr. R. L. M. Synge biokémikus, Nóbel-díjas kémikus (Nagy-Britannia) felszólalása Dr. Synge beszéde bevezetőjé­ben örömének adott kifejezést, hogy ennyi ország képviselője egy­hangúan megegyezik abban, milyen út vezet a tartós béke felé. A továbbiakban rámutatott — amö- gött a nézet mögött, hogy nincs olyan ellentét a nemzetek között, amelyet ne lehetne tárgyalások út­ján megoldani, az a feltevés hú­zódik, hogy minden nemzet le­gyen képes önmagát fenntartani saját területének erőforrásaiból, ki­egészítve más nemzetekkel becsü­letes és egyenrangú alapon foly iatott kereskedelemmel. Az egyes területek sajátos prob­lémáinak megoldásához minden nemzetnek szüksége van arra, hogy saját tudósai és technológusai le­gyenek, legalább abban az arány­ban, amelyben a gazdagabb nem­zeteknél vannak. De a tudomány az emberiség közös kincse. amit egyetlen csoport sem monopolizál­hat önmaga számára. A továbbiakban biráfólag emlé­kezett meg arról, hogy egyes kor­mányok akadályokat gördítenek a tudósok találkozásai elé. Mindez, komolyan hátráltatja a tudomány előrehaladását, a világbékére irá­nyuló javaslatok megvalósulását. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után a részvevők ünneplése közben Vanda Vasziljevszkáia szov­jet írónő, a Béke Világtanács tagja lépett a mikrofon elé. Vanda Vasziijevszkája beszédét sokszor szakította meg taps, ami­kor pedig befejezte előadását-, a küldöttek helyükről felállva, per oekig ünnepelték a szovjet kül­döttet, Mielőtt a helyére érkezett vol­na Vanda Vasziijevszkája, az egyik kinai küldöttasszony eléje sietett, megölelt© és megcsókolta. Az ün­neplés ekkor még fokozódott. Ezután Diepierre abbé», francia küldött mondotta el beszédét. Diepierre beszédét nagy tetszés­sel fogadta az értekezlet. Ezután Ikuo Ojama, Nemzetközi Sztaün- békedíjjai kitüntetett japán pro­fesszor, a Béke Világtanács Iro­dájának tagja emelkedett szólásra. Lkou Ojama professzor beszédét gyakran szakította meg tetszésnyil­vánítás. Czapik Gyula egri érsek hozzászólása következett ezután. Elhalasztották a Rosenberg-házaspár kivégzését (MTI) Washingtoni hírügynökségi jelentések szerint W illiam Douglas, az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának tagja elrendelte a Rosenberg házaspár kivégzésének elhalasztását. Az «AP» amerikai hírügynökség jelentése szerint «Douglas bírónak az utolsó pillanatban meghozott döntése meghatározatlan időre elhalasztja a Rosenberg házaspár kivégzését, ha egyáltalán sor kerül még rá*. Az amerikai igazságügyminisztérinm, amint tudomást szerzett Douglas bíró döntéséről, fel­szólította a legfelső bíróságot, hatálytalanítsa ezt a döntést. Párt és pártépítés A propagandisták kiválogatásának tapasztalatai a szarvasi járásban írta: BALOGH IMRE, a Pártoktatásunk sikere a propa­gandistáktól függ. A pártoktatáis elméleti, politikai színvonalának je­lentősebb javítását csak akkor ér­hetjük el, ha biztosítjuk, hogy a párt legfejlettebb, legkiválóbb tag­jai neveljék a párttagokat. Éppen ezért az 1953/54 ©s oktatási évben fokozottabban olyan propagandis­tákra van szükségünk, akik alapo­san ismerik a pártpropaganda elvi — gyakorlati kérdéseit, ismerik pártunk politikáját, ismerik a bel­politikai és nemzetközi kérdéseket, a dolgozóknak konkrét választ tud­nak adni és meg tudják az egyes elméleti kérdéseket magyarázni, a párttagságot valóban kommunista szellemben nevelik. A járási pártbizottság június 11-én JB-ülésen értékelte az 1952/53-as oktatási év tapasz­talatait és hogy mit akar ten­ni .az 1953/54-es oktatási év sikere érdekében. A befejeződő oktatásunk tapasz­talatai azt mutatják, hogy párt­oktatásunk elsősorban ott jár t ered­ménnyel, ahol a propagandisták jók voltak. Ezeken a helyeken az elméletet helyesen össze tudták kapcsolni a gyakorlattal. Kondo­roson .a »Micsurin« tszcs II. óvee propagandistája, Kovács elvtárs, minden alkalommal ismertette az elméleti kérdések tisztázása mellett a hallgatók feladatait és ez nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a politikai iskola hallgatók példamutatásukkal magukkal tud­ták ragadni a tszcs-tagságát. S javult a munka és ma a tszcs a begyűjtésben, növényápolásban első a járásban. Els a példa is azt mutatja, hogy propagandistáink zömét pártszerve­zeteink az oktatás előkészületeinél jól válogatták ki és általában pro­pagandistáink megálltak a helyü­ket. Azonban nem mondható ez az összes propagandistákra. A párt- bizottság és a pártszervezetek, he­lyenként, a propagandisták kiválo­gatásánál nem vették figyelembe a Politikai Bizottság határozatát és olyan propagadistát is beállitot­szirvasi járási pártbizottság ágit. p tak, mint például: László István járási MESZGV-titkár, Pusztai Sándor, a szarvasi »Petőfi« tsz agronómusa és Gunda etvtárs, a szarvasi gépállomás igazgatója, pldkot a páit megbízott propagan­da munkával és az elv társak soro­zatosan nem jelentek meg a hoz­zájuk beosztott politikai iskolán és rendszertelenül vettek részt a prop, szemináriumokon. A pártbizottság felelősségre vonta és menetközben leváltotta őket. A propagandisták nem megfelelő kiválogatásához nagyban hozzájá­rult a JB ellenőrző munkájának hiányossága. A J. B. megtűrte azt, hogy több pártszervezet nem a meg­győzés, hanem a kinevezés alapján válogatta ki a pro­pagandistákat, több esetben fi­gyelmen kívül hagyták az alapszervezetek is a prop. sze­mináriumi vezetők véleményéi Hiányosság volt az oktatási évad propagandistáinak kiválogatásánál, hogy túlzott mértékben vontunk be alkalmazottakat az értelmiség rovására. Ez év tapasztalata is azt mutatja, hogy azon a szemi­náriumon, ahol értelmiségi előadó volt — például a békésszentandTáei afapszervezet I. évee politikai is­koláján György Jakab Eodréné ta­nítónő — a hallgatók még a nö* vényápolási munkák idejében sem morzsolódtak le és a hallgatók kó rik, hogy a jövő oktatási évadban is ő legyen a propagandistájuk. Vagy például Szabadi elvtársat is, oki a járási bíróságon jogász, H. (éves politikai iskola vezeté­sével bízták meg, minden foglal­kozásra alaposan felkészült, az el­méleti kérdések tisztázása mellett módszerbeüleg — gyakorlatilag is meggyőzte a hallgatókat egy-egy téma jelentőségéről. »A mezőgazda­ság szocialista átszervezése« cimíí anyagnál a hallgatókkal együtt el­ment az állami gazdaságba és ott bizonyította be a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét a kisáru terme léssel szemben. ■op. osztályának vezetője A JB elkövette azt a hibát is: nem ellenőrizte/ hogy a legfejtet tebb etvtársak végezzenek propa ganda munkát, hogy ezáltal nö­velni tudják az oktatás elvi, po­litikai színvonalát. Olyan elvtár­sakat, mint örménykúton Nagy elvtárs állami gazdaság vezető, aki öthónapos pártiskolát, Juxó Mi- hályné, aki kéthónapos pártisko­lát végzett, nem bizta meg propaganda munkával. A JB ülés e tapasztalatodat le­szűrve, felmérte a jövő oktatási óv előtt álló tennivalót. Első és legfontosabb feladatá­nak tekinti az elmúlt oktatási év hiányosságainak megszün­tetését, valamint a pártokta­tási hálózat megszilárdítását s emellett a pártoktatás színvo­nalának emelését. Az oktatás színvonalának további emelése a propagandisták összeté­telén, felkészültségén és szorgal­mas, lelkes munkáján múlik. Ép­pen ezért a JB pártunk Központi Vezetősége határozatának alapján a jövő oktatási évre készített munka- tervében, mint legfőbb feladatot, a propagandisták kiválogatását és ne­velését szabta meg. A JB a terv alapján összehívta a pártbizottsá­gok és alapszervezetek' titkárait, ismertette a KV 1953/54-es párt- oktatási évről szóló határozatát és ennek alapján hozzáfogott a propa­gandisták kiválogatásához. A propagandisták kiválogatá­sánál figyelembe vesszük a pro­pagandista szemináriumvezető és konferenciavezető elvtársak véleményét, valamint az alap- szervezetek javaslatait. Elsősorban azokat a propagandis­tákat bízzuk meg propaganda mun­kával, akik ez évadban, mint pro­pagandisták, jól megálltak helyü­ket. Összes propagandistáink 95 százalékát a régi propagandisták kö zül, ez új propagandistákat a három-öthónapos pártiskolát vég­Baráti együttműködés 1948 június 18-án írták -alá a Magyar-Lengyel Barátsági, . Együttműködési és Kölcsönös Scgéaynyujtási Egyezményt. Mind Magyarországot, mind Lengye'országot a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította föl a fasiszta járom alól és ez a győz©'em a lengyel és magyar dolgozók előtt megnyitotta a bol­dog szocialista jövő felé vezető utat. A két nép közt mély ba­rátság jött- létre, amelynek legfontosabb összetevője az, hogy mindkét népet a hála és szoros barátság fűzi felszabadítójához, a halhatatlan Sztálin országához; a hatalmas Szovjetunió példáját követve építik a szocializmust, a Szovjetunió vezette le-győzhé- len béketábor soraiban harcolnak a békéért. A kéjt felszabadult baráti ország hamarosan a gazdasági együttműködés gyömőh’Söző útjára lépett. A Magyarország és Lengyelország közötti árudé leforgatom első okmányát 1945 ok­ba ró) ion Írták alá. A forgalom ekkor niég nem volt nagy, hi­szen úgy a lengyelek, mint a magyarok a háború következtében elpusztult ipar helyreállitásán fáradoztak. Az 194tí-ban kötött második egyezmény már lényegesen szélesebb skálájú volt az el­sőnél. 1947-ben a két ország közötti ániceereforgaloni már több mint kétszerese volt a háborúelóttinek. Az 194b folyamán megkötött gazdasági, együttműködési egyezménnyel továbbfejlődtek a két ország közti gazdasági kap­csolatok. A Magyar Népköztársaság és a népi Lengyelország közötti áraesereforgaímí egyezmény keretében Lengyelország például 1952-ban szenet, kokszot, fémeket, vegyi cikkeket, tehervagono­kat és más ipari termékeket szállított Magyarországnak, Magyar- ország pedig gépekkel, autóbuszokkal, továbbá gabonával és más mezőgazdasági termi-kekkel, gyógyszerrel és egyéb cikkekkel látta el Lengyelországot. Mindkét népköztársaságban állandóan emelkedik a kulturális élet színvonala és ©a a tény a két baráti népi demokratikus or­szág dolgozóinak állandóan növekvő tudásszomját, a haladó iro­dalom és művészét iránti érdeklődését bizonyítja. Az 1948 június 18-án aláirt Magyar-Lengyel Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Egyezmény jelen­tősen elősegített© és a jövőben is elő fogja segíteni a magyar és lengyel nép gazdasági és kulturális fejlődését és jelentős mértékben erősíti a béke Szovjetunió vezette hatalmas tábo­rát, mindkét országban közetobb hozza a szocializmus megvaló­sítását. zettek s a káderképző tanfolyam leg- ■ jobban képzett hallgatói közül biz­tosítjuk. Az értelmiségiek fokozot­tabb bevonásával elérjük azt, hogy propagandistáink 18—20 százaléka kiváló, erre alkalmas értelmisé­giekből legyen. A propagandisták kiválogatásánál figyelembe vesz-' szűk, hogy a népgazdaság számára fontos szocialista szektorokban (tszcs, »ÁG, AMG) a legműveltebb, a legjobb, legképzettebb, a gyakor­lati munkában jártas, elsősorban párt funkcionáriusból, gazdasági ve­zetőkből, kommunista értelmiségi­ekből legyének propagandisták. Járásunkban a propagandisták kiválogatásának eddigi tapasztala- latai azt mutatják, hogy nem min­den pártbizottság értette meg « KV idevonatkozó határozatát. Egyes területeken, például a kon­doros! és szarvasi községi "párt- bizottságaink egy-egy politikai is­kolára két propagandistát válogat­tak ki és xgy olyan egyéneket is számításba vettek, akik ez oktatási évadban sem állták meg a he­lyüket. Az oktatás előkészületeiben alap- szervezeteinknél, pártbizottságaink­nál az oktatás jelentőségének -tuda­tosításával felszámoljuk a még megmutatkozó téves nézeteket, me­lytó a »gyakorlati« pártmunkát el­választják a propaganda muriké tói. Mindjobban érvényt szerzünk annak, hogy a marxizmus-Ie- ninizmus vezérfonal a cselek-1 véshez. Éppen ezért fokozottab­ban bízunk meg pártbizottsági | és alapszervezeti titkárokat, i vezetőségi tagokat propaganda munkával, mert csak igy tudjuk jói nevelni, mozgósítani párttagjainkat a párt; politikájának végrehajtására. így az ossz propagandistáknak 30 szá­zaléka az eddigi kiválogatás alap­ján alapszerveaeti titkárok és ve­zetőségi tagok. Az 1953/54-es oktatatási évad legfontosabb feladata az ideológiai színvonal emelése. A pú i tol;tatás színvonalának eme­lését nagyban elősegítjük azzal, hogy fokozottabban gondoskodunk a propagandisták növeléséről és to­vábbképzéséről. Ezt a célt szolgál­ják a nyári propagandista tovább­képző tanfolyamok, amelyeken a propagandisták főleg Sztálin elv- társ nagyjelentőségű,’ ‘ utolsó" ’művé­nek egyes kérdéseit és az oktatás- nevelés egyes módszertani prob­lémáit tanulmányozzák. A propa­gandisták 35—40 százalékát bent­lakásos továbbképző tanfolyamon képezzük ki. Ide elsősorban a szo­cialista szektor propagandistáit biztosítjuk, az innen kimaradt elv­társidat pedig a JB székhelyér egyéni tanalás alapján képezzük, A propagandisták továbbképzése érdekében a jövő tanévben meg kell javitani a propagandista sze­mináriumok és propagandista kon­ferenciák munkáját is. Ebben az évadban a JB inkább csak szervez­te a pár toktatást, de keveset fog­lalkozott annak tartalmi színvona­lának emelésével, nem támogatta megfo'előon a propagandisták mun­káját. Ezért a J. B. a nyári továbbképző és propagandista szemináriu­mok vezetésére a legképzet­tebb elvtársikat biztosítja, emellett rendszeres tájékozta­tást adunk a propagandisták v számára a pártszervezet aktuá­lis helyi feladatairól. A JB tagjai és a legfejlettebb funk­cionáriusok bevonásával biztosít­juk a propagandisták számúra a rendszeres előadásokat, konzultá­ciókat. A Pártmunkás-könyvtárat a pro­pagandista munka ©-'even központ­jává tesszük, amely tapasztalat­csere-értekezletekkel, oktatási se­gédanyagokkal, konzultációkkal se­gíti elsősorban a prop. szemináriu­mok és konferenciák vezetőinek a felkészülését. A párt propagandistái mellett biztosítjuk azt, hogy a DlSZ ok ta­táshoz ugyanolyan képzettségű pro­pagandistát adunk át, amilyent a párt számára válogattunk ki. A jövőóvi párt-oktatási óv előkészíté­sében a propagandisták jó kiválo­gatásával biztosítjuk a lemorzso­lódásmentes, színvonalas oktatást, amely elő fogja segítőm a pávt- munka fellendülését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom