Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-17 / 140. szám
2 ViUoA&aioU Hipt 1953 június 17, sifrda A Béke Világtanács keddi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) hűek maradván legszebb hagyományainkhoz, részt vehessünk a nemzetközi feszültség megoldásában. Az ez év decemberében Ca- racasban összeülő X. pánamerikai konferenciának az lesz a kötelessége, hogy népeink érzelmeinek megfelelően hozzájáruljon a nemzetközi feszültség megszüntetéséhez — fejezte he hozzászólását a venezuelai küldött. A magyar parasztküldöttek átadták ajándékaikat a Béke Világtanáes küldötteinek Kedden délelőtt feledhetetlen találkozásra került sor. Ekkor ladták át a magyar paraszlküldöt- tek ajándékait a Béke Világion ács tagjainak. Körmendi László, idős tatai parasztember a küldöttség szónoka: — A legfontosabbal kezdem. Először is azt kell elmondanom, hogy a magyar parasztembernek miért szívügye a béke. Mert hosszú évszázadok után végre hazára leltünk és megtudtuk, hogy .milyen jó élni. Mi csak.kis időre hagytuk abba dolgunkat. Sietünk vissza megyéinkbe, falvainkba. Otthon vár bennünket a mi részünk. A magyar népnek, a béke népének ügy illik, Jtogy becsületes, jó tn unkával segítse győzelemre a közös ügyet. Hart Szer Ja koreai küldött felszólalása Drága Barátaim! Korea népe azzal bízott meg, hogy tolmácsoljam forró üdvözletét és megosszam veletek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok közötti fegyverszüneti egyezmény aláírásával kapcsolatos örömteli reménységét. A fegy verszüneti egyezmény aláírását nemcsak mi, koreaiak várjuk, türelmetlenül várja a világ valameny- nyi népe — kezdte beszédét Han Szer Ja. Az amerikai felet először kormányunk és a Kínai Népköztársaság javaslata késztette a félbeszakított tárgyalások folytatására és arra, hogy megegyezzen velünk az alapvető pontokban. Javaslatunk az egész világnak újra bebizonyította politikánk békeszerető és észszerű voltát. Ez a politika a népek barátságán alapszik és békés együttműködésre törekszik minden országgal. Afá- sodszor a koreai nép hősi harca^ amely a kínai önkéntesek testvéri segítségével megvédi munkáját és függetlenségét és amelyet nem törtek meg sem a legvéresebb harcok, sem a legbur- bárabb bombázások. Harmadszor pedig a béke híveinek önfeláldozó harca az egész világon. Mindezek ahhoz vezettek, hogy mind az indiai kormány feje, Nehru, mind az angol kormány feje, Churchill, késznek mutatkoztak a fegyverszüneti tárgyalások kedvező befejezésének támogatására, jóllehet az angol csapatok mind a mai napig Koreában vannak és harcolnak az amerikaiak oldalán. A koreai hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó kérdés megoldása és a fegyverszüneti egyezmény létrejötte még nem jelenti az egész koreai kérdés megoldását. Hisszük, hogy a fegyverszüneti tárgyalások sikeres aláírása után békés úton sikerül kivívnunk az idegen csapatoknak Koreából való kivonását, mert e csapatoknak Koreában való bármilyen tartózkodása új konfliktusok magvát hordja magában. A népek maguk akarják megoldani sorsukat és nem tűrnek idegen uralmat maguk fölött. Feladatunk — mondotta a továbbiakban Han Szer Ja —, hogy ne csupán a koreai fegyverszüneti megállapodás ügyét vigyük sikerre. Legyen ez csupán dicső kezdete az összes nemzetközi konfliktusok megoldásának! Népünk harca nem volt hiábavaló. A koreai nép nem csupán a saját szabadságáért és függetlenségéért harcolt és harcol ma is, hanem elsősorban a világ békéjének ügyéért. Ez a körülmény az összes békeszerető népek sze- retetét biztosította számunkra. Ha az amerikai kormány nyomban a kezdet kezdetétől fogva jószándékot tanúsított volna és teljesítette volna a potsdami egyezmény előírásait, Korea már 1945-ben egyesült volna. Ha az amerikai csapatok kivonultak volna Koreából — amint azt annakidején a szovjet csapatok tették —, sok-sok emberélet menekült volna meg a pusztulástól. Ha az amerikai kormány a kezdet kezdetétől fogva betartotta volna a genfi egyezmény előírásait, a hadifogoly-kérdés már több mint egy évvel ezelőtt megoldást nyert volna, ami annyi szenvedéstől kímélt volna meg bennünket. A panpiindzsoni i hadifogoly- megállapodás azt a meggyőződést kelti bennünk, hogy ez csupán a kezdetét jelenti az összes vitás I. Montagu bevezetőben arról szólt, hogy az angol nép sokkal több árút tudna termelni, több házat, iskolát és kórházat tudna építeni, ha modernizálhatná iparát. Ezt azonban megakadályozza a fegyverkezési hajsza, a normális piac kárára felállított korlátok és a hidegháború által megnyomori tott kereskedelem. Montagu kiemelte, hogy az új atomfegyverek a sűrűnlakott angol szigetet lakhatatlanná tehetik az eljövendő nemzedékek számára. Ezután rámutatott, hogy a brit nép nem szereti a kiváltságos, idegenek jefenlétét országában, viszont a szuverenitás problémájának, a nemzeti biztonság és függetlenség kérdésének számára kettős arculata van. »Látjuk saját sérelmeinket, de túlságosan vakok vagyunk nemzetközi problémák békés megoldásának. Meg kell, oldani minden olyan vitás problémát, amely kiélezi a nemzetközi helyzetet és új háború magvát hinti el, olyan háborúét, amely a legszörnyűbb pusztításokat hozná az emberiség számára. Ezek a vitás problémák békés tárgyalások útján nind megoldhatók! azokkal szemben, amelyeket mi okozunk másoknak« — mondotta Montagu. »Tudjuk, hogy az amerikai atombombázók Angliában veszélyeztetik az angol biztonságot, de» a szeiteágazó brit birodalomnak hány sarkában találunk brit támaszpontot.« »Vájjon a háború nem háború, ha nem szuverén állam mindkét háborúskodó fél és vájjon a tömeggyilkosság nem tömeggyilkosság-o csupán azért, mert a gyilkol ók és a gyilkoltak — mind a királynő alattvalói?« vetette fel Ivor Montagu a malájföldi és kenyai kegyetlenkedésekről 6zólva. »Ártárgyalások szellemének diadalra kell jutnia az erőszakos megoldásokra való törekvések felett, de nemcsak a nagyhatalmak között hanem mindenütt.« toztat azon a tényen, hojjy az együttélésen, kívül nincs más lehetőség, melyről még vitázni lehetne, mert az egyetlen alternatíva: az ellenfél megsemmisítése, kiküszöbölése lenne. Erre a lehetőségre azonban senkisem gondolhat komolyan. Számunkra csak egy út van: a békés együttélésről nem vitázni kell, hanem meg kell kísérelni. A békés .együttélés nem egyszerűen cél, melyet megvalósítunk, hogy azután birtokoljuk. A béke akkor is, ha már elérlük, állandó feladat marad, mint ahogyan talán sohasem válik magától értetődő és nehézségnélküli állapottá két ember együttélése a házasságban. Ezen a síkon ta megállás visszafejlődéssel egyenlő, a békének növekednie kell, ha nem akar elsorvadni. Hallói tűk, hogy ugyanakkor, amikor végre megfogható közelségbe került Korea bam a fegyver- szünet, a világ léke másik, elsőrendű fontosságú, veszélyes pontjának helyzetét egy újabb eseménye — remélhetőleg alapvetően megváltoztatta. Ivor Montagu angol küldött, a Béke Világtanács titkárának felszólalása P. Kokkalisz (Görögország) felszólalása P. Kokkalisz beszédének bevezető szavaiban foglalkozott a nemzetközi hofyzet enyhülésének jeleivel. Megállapította azonban, hogy azon tünetek közé, amelyek a görög népben a megkönnyebbülés érzését keltik, nyugtalanító jelek vegyülnék : azoknak tevékenysége, akik új háborús tűzfészket igyekeznek teremteni, ilyen tűzfészek van a Balkánon — mondotta és ezt a tűzfészket még jobban felszította az Athén, Belgrad és Ankara között megkötött agresszív paktum aláírása. Ez a paktum — folytatta Kokkalisz — komoly lépés a háborús előkészületek útján. Annál is inkább veszélyes, mert olyan politikai rendszereket egyesit magában, amelyek sorsukat egy harmadik világkonfliktus perspek távúihoz kötötték. Kokkalisz elmondotta, hogy a görög nép felismeri nyomorúságos helyzetének okait és a nyomor elleni harcot összekapcsolja a fegy- verkezési hajsza ellen, a békéért folytatott, k.üzdelonuue.L.,;, , Népünk nem ismeri el az ag jesszjy. j»alkáflj paktumot. A báj. borút etőkészitő paktumokra — a népek a testvériség, a kölcsönös megértés és a béke paktumával válaszolnak. Martin Niemöller lelkész, nyugatnémetországi küldött felszólalása «Aki a Jjékét óhajtja, annak akarnia kell a megértést is az ellenféllel» — .ez magától értetődő dologként hangzik és ebből kell kiindulnia minden igazi béketörekvésnek — kezdte beszédét Martin Niemöller. Ezzel — folytatta — felvetődik az «együttélés» problémája- melyről az utóbbi években annyiL beszéltek és írtak. «Lehetséges-e- vagy sem az együttélés mindkét világban?» Olyan vitatéma ez, amely — jl résztvevők ízlése és beállítottsága szerint — világpolitikai, társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai és világnézeti szempontból tárgyalható. De semmiféle vita sem vúlNemcsak arról van szó, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területén rendszabályokat vontak vissza, hanem ugyanakkor arról is, hogy nagyszabású kísérlet történt arra nézve, hogy enyhítsék a nyolc év óta veszedelmesen kifejlődött belső német feszültséget. Az eredménye — melyet részben saját tapasztalatomból tudok bizonyítani — az, hogy új reménység hulláma vonul át népünkön, annak a reménynek hulláma, hogy. most mégis eredményt ígérő tárgyalásokra és vé- gülis a német kérdés békés megoldására kerül majd sor. Mindnyájunkban egy reménység él a béke megterem lesére és megtartására: bár csak sikerülne becsületes fáradozásoknak és tárgyalásoknak a békés együttélés merész cselekedetét megvalósítani — mondotta végül Nicmöller lelkész.*— És mi, keresztények, ehhez a merész telthez szeretnénk folyamodni, mert ez a legjobb értelemben vett keresztényi feladat. BÉKEÜZENETEK Drága Fagy ej ev elvtárs! Az. egész magyar nép nagy szeretettel köszönti önt. En Békée- tarhoson a zenei gimnáziumban tanulok. Itt olvastam először az »Ifjú Gárda« ciniő könyvét. Nagy húlával tai-tozom önnek, mert ez a könyv igen nagy szenetetre tanított népem és hazám iránt. Megköszönöm Önnek iskolám nevében, hogy olyan példát állitott elöljünk, mint Uljána Gromova és a többi ifjú hős. Nálunk, itt az iskolában minden gyermek nagyon boldog. Ebben az (évijén új zenepavilont kaptunk államunktól, amit mi több tudással köszönünk meg. Sokat gondolunk a Szovjetunióra és Fagyejev efvtáisra. Kívánunk önnek egészséget és sok sikert további munkájában. Szabó Irén, Békóstarhos, Zeneművészeti Szakiskola. Az emberiséig legdrágább kincse a béke. Tudja ezt a világ minden dolgozója. Mi nem akarunk olyan helyzetben, olyan nyomorban élni, mint az elnyomott országokban lévő gyermekek. Fogadalmat tettünk, hogy egész éle tünkben minden munkánkat arra irányítjuk, hogy a béke erős és tartós maradjon. Ezért harcolunk mi, szeghalmi úttörőik is a jótanulással. Forró szeletetünket és hálánkat fejezzük ki azoknak a békeharcosoknak, akik hazánk fővárosában összeülve megvitatják a világbéke kérdését. A szeghalmi úttörőcsapat nevében: szívós Zs-uzscnna csap. tan. ein és Szijiártó Pál őrsvezető. ★ A Béke Világtanács ülésének tiszteletére vállalom, hogy a kuko- rtcát és a kapásnövényeket négyszer megkapálom és az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával egy mázsával terven felül termeíek. Jó munkámmal harcolok a békéért. özv. Molnár Károly né, Gyom a, »Petőfi« tsz. Kedves Koreai Barátaim! Üdvözöllek benneteket a Béke Világtanács budapesti ülésén. Én is végigéltem egy háború borzalmait, tu’lom mit jelent, mennyi szenvedést, bánatot egy olyan embertelen háború, melyet Ti éltek át. A Ti hős küzdelmetekből lel1 Kedves Asszonytársam! Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy a 'Béke Világtanács ülésén asszonytársam is résztvesz. A magyar nép mindig híres »olt vendégszeretetéről, de még soha olyan nagy örömmel nem üdvözöltünk vendégeket, mint önt és minden békeharcost, aki résztvesz az ülésen. Sokat olvastam már asszonytársamról és példaképül állítom magam elé fáradhatatlan békeharcos munkáját. Levelemet hazánknak egy nagyon kicsi tanyayilágából küldöm. Én is kinn dolgozom a lelkesedést és bátorságot meritek. Győzni fogtok, mert veletek van az egész világ békeszerető népe. Veletek van példaképünk, a hatalmas Szovjetunió. Szeretettel köszönt Benneteket: Sz«ndre* Gymláné, Gyoma. deken, megszerettem ezt a munkát, mert megbecsülésben van részem. A legszebb üdülőkben üdülhet a munkáját jól végző földmunkás. Az anyák és gyermekek szerető gondoskodásban részesülnek. Sok dolgozó paraszt gyermeke tanul és válik új emberré. Hazánk óriási ütemben épül. Munkánkat örömmel végezzük, mert annak eredménye a mi javunkat szolgálja. Én most itt soraimon keresztül kérem a magam és dolgozótársaim nevében, hogy vigye munkáját továbbra is értünk, a békéért. Fáradhatatlan békeharcához kívánok jó egészséget és Ígéretet teszek arra, hogy az elkövetkező aratásnál mi elsők leszünk és úgy vigyázunk minden szem gabonára, mint az életünkre. Érezze magát nálunk olyan jól, mint amilyen szerető szívvel mi, magyar dolgozók önt látjuk. Forró üdvözlettel: Gombos Andrásné, Mezőberény. ★ Én, mint hétgyermekes anya súlyosan elítélem a gyújtogatok háborúra való készülődését. Saját magam és a világ összes gyermekeinek boldog, békés jövője érdekében kitartóan és egységesen harcolunk a béke fennmaradásáért. Örömmel üdvözlöm a Béke Világtanács tagjainak tanácskozását. Kívánom, hogy ez a tanácskozás olyan határozatot hozzon, mely elősegíti a tartós béke biztosítását, a népek békés életét, gyermekeink békés fejlődését. Békeharcos üdvözlettel: Delk Mihályné, Gyoma. Eugenie Cotton Asszonynak, a Francia Nőszövetség Elnökének
