Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-13 / 137. szám
Világ proletárja egyesüljetek! A minisztertanács rendelet© a vámőrlésnek és a gabona szabadforgalmának meghosszabbításáról A minisztertanács határozata a betakarítási szemveszteségek csökkentéséről AZ H D P B ÉK ÉS HEG Y E 1 PÁRTBIZ O T T SÁG Á N A K L A P 1 A (4)53 JÚNIUS 13, SZOMBAT Ára SO fillér IX ÉVFOLYAM, 137 SZÁM Szabad életünk dicső hagyománya 250 éve annak, hogy a mohácsi csata után a gyarmatosító Habsburgok és nagybirtokos cinkosaik állal szabadságuktól teljesen megfosztott, kisemmizett, a teljes pusztulás sziklaszakadékára sodort magyar hazafiak, az akkori idők hős kurucai, II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt fegyvert fogtak, hogy lerázzák az idegen elnyomást és visszaszerezzék a haza szabadságát és függetlenségét. A karlócai béke után a török kitakarodott az országból, de a hclyelcscréll kizsákmányolok nemhogy enyhülést hoztak volna a nép számára, hanem még elviselhetetlenebb helyzetbe sodorták a magyar parasztságot. Ebben a mind reménytelenebbé váló sanyargatásban nem lehetett más kiút a nyomorúságból és kiszolgáltatottságból: egyedül a nemzeti összefogás, a népi erők hazafias egyesítése egy hatalmas szabadságharc sikeres végigküz- dcséhez. A magyar nép a hareot választotta szabadsága visszaszerzésére és függetlensége biztosítására. Ez a szabadságharc «A szabadság» feliratú vörös lobogó alatt bontakozott ki, amelyet a bőslelkű hazafi» II. Rákóczi Ferenc adott ót a harcok megindulásakor Esze Tamás örökös jobbágynak. A jobbágyok kezébe került n vörös zászló, hogy harcoljanak, küzdjenek a magyar nép legszentebb ügyéért, a szabadságért és függetlenségért. Hogy mit jelentett a magyar nép későbbi szabadságküzdelmeiben ez a magasra tartott harci vörös zászló, azt igazán csak 1945-ben tudtuk meg, amikor a Vörös Hadsereg felszabadította '.lazánkat, amikor a magyar nép már azt a szabadságot élvezheti, amelyről Rákóczi és kurucai még csak álmodhattak. Igen, ők ezért a szabadságért, a mióllalunk már élvezett szabadságért fogtak fegyvert, ezért vállalták a bujdosást sűrű erdőkben és mocsarakban, ezért adták oda, ha kellett, az életüket is. A nagy fejedelem ezt az olthatatlan szabadságszere- tetét így fejezi ki emlékiratában: «Minden cselekedetem célja ki- jzáró'ag a szabadság s~ereíete volt jés az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. » S valóban, e dicsőséges szabadságharc minden szakasza világosan bizonyítja, hogy Rákóczi céljait a szabadság és felszabadulás olthatatlan vágya szítja, sarkallja és határozza meg. Ez a függetlenségért és szabadságéri harcoló nemes hazafiság volt az, amelyből példát, hősiességet és hazaszerelclet merítettek a későbbi századok harcos magyarjai. Rákóczi szabadságszeret elének ez a diadalmas lángja föl- csap már a brezáni kiáltvány soraiból «minden igaz magyarok» nevében, amely aztán erőt és hitet ad nyolc év nehéz harci küzdelmeihez. Rákóczi világosan látja, hogy csakis a szabadságsze- retet mindent elsöprő és megsemmisítő harci ereje lehet az, amely a széles néptönie.gek, a jobbágyok szociális felemelkedéséhez, a nemzeti egységfront összekovácsolásához vezetnek. Ez a világos felismerés volt az az erő, amely minden reakciós mesterkedés ellenére táplálta a szabadságharc tüzet, erősítette és újabb és újabb harcok sikeréhez adta a bitet. Ez a lónglelkű hazaszeretet volt az, amely évszázadok távlatából is magasra emeli Rákóczi nemes hazafiúi személyiségét. Ez a haza- fisóg vezette a vörös lobogó alatt a bős kurucokat győzelemrőí- győzelemre, egészen az ország teljes felszabadításáig. Ezért írhatták fogadalmukban a marosszéki jobbágyok: «...mii is azért szegény iga- viselő jobbágyok a mü ... urunk mellett készek vagyunk életünk fottáig szolgálni az országot és fejedelmet.» A felkelés hírére egyember- ként fognak össze az elnyomottak, hogy leszámoljanak az ellenséggel. Zseniális szervezőképessége «egy táborba fogta össze» őket. A harcosok között voltak orosz (kárpátukrán), szlovák és román jobbágyok, akik szintén egysor- ban sínylődtek a magyar jobbágyokkal. Olt voltak a földjükről elűzött gyulai, sarkadi, békési és szentandrási kurucok is. A Dunántúl felszabadítása után Rákóczi az 1707. évi ónodi országgyűlésen elérkezettnek látta ‘az időt, hogy leszámoljon az árulókkal és alkudozókkal. Ezen az országgyűlésen kimondotta a magyar nép egységes és megfellebbezhetetlen óhaját: a Habsburg- hóz trónfosztását, vagyis Magyar- ország függetlenségét. Rákóczi ezzel a történeti cselekedetével Kossuth Lajos előtt járt, előre látott és utat mutatott a jövő elnyomott nemzedékek szabadságküzdelmeihez. A múlt században Kossuth Lajos, 1919-ben pedig a hős vörös katonák az ő szabad- ságszeretetük útján haladtak tovább megnemalkuvó akarattal, a felszabadulásba vetett biztos hittel. 1707 Rákóczi külpolitikájának is legsikeresebb esztendeje volt. Nagy Péter orosz cárral Varsóban szövetséget kötött a szabadság- harc győzelme érdekében, A Szovjetunió népeinek és hazánknak egyik legszebb hagyománya ez. «Ez az első diplomáciai kapcsolat a magyar és orosz nép között — mondotta a törlénészkou- gresszuson J. V. Tarle szovjet akadémikus — egy mindkettő számára előnyös szövetkezés formájában.» Az áruló főurak és a klerikális reakció önző anyagi érdekből aláaknázták és elbuktatták Rákóczi szabadságharcát, azonban csak átmenetileg tudták elnyomni a magyar nép lángoló hazaszeretetét, mert a későbbi századokban a Habsburg elnyomás alatt senyvedő hazafiak ismét kibontják Rákóczi vörös zászlaját, hogy harcbaszáll janak jogos emberi érdekeikért és hazájuk függetlenségéért. 250 év távlatából, a megvalósult szabadság hazájában a magyar nép büszkén tekint vissza Rákóczi nemes hazafiúi alakjára és dicsőséges kurucainak harcaira, akik hatalmas lépést tettek előre egy egységes, nemzeti harci ellenállással, az igazi szabadság, a mai magyar nemzedék szabadsága felé. Békés megye dolgozói akkor állítanak méltó emléket két és fél század távlatából dicső emlékükül Béke Világtanáes budapesti ülésére késsülnek megyénk községei I sssr anacs- ü lésén közel 300 dolgozó paraszt vett részt a minisztertanács aralás-cséplésről szóló határozatának megvitatásán. Elhatározták, hogy az aratást az előírt 3 nap helyett 7 nap alatt elvégzik és az aratás, cséplés. terménybegyüjtés idejére ismét Geszt községet hívják párosversenyre. A növényápolásban példamutató munkát végző Rigler János, Gégény Gábor, Bodó Ecrenc, J. Szabó Gábor tanácstagok és még több dolgozó paraszt javaslatára elhatározták, hogy az aratásig hátralévő időben behozzák a növényápolás terén eddig fennálló lemaradásukat. Több tanácstag szóvátetle, hogy a sarkadi járás községei közül most van elsőízben Mezőgyán község utolsó helyen és ezt a szégyent le kell mosni községükről. Ezért az aratásig hátralévő idő alatt a tanácstagok valamennyi beadásban hátralékost felkeresnek és ismertetik velük a kártérítés elengedéséről szóló rendelelet s gondoskodnak arról, hogy az aratás meg- kezdéséig félévi begyűjtési tervüket teljesítsék. község termelőszövetkezetei és Kondoros gépállomása megjavították munkájukat a sajtóban elhangzott bírálat után. A község legjobb termelőszövetkezete, a Rákóczi tszcs tagjai újabb felajánlást tettek, vállalták, hogy június 30-ig tej- beadásukat 120, baromfibeadásukat 208, tojásbeadásukat 115, szénabeadásukat 112 százalékra teljesítik. Eredményes a tsz brigádjai közötti verseny is; a cukorrépa, napraforgó kapálása mellett befejezték a kukorica első kapálását. A «Dolgozók» termelő- szövetkezet tagjai vállalták, hogy a hátralévő növényápolást az aratás megkezdése előtt elvégzik és az aratást a minisztertanács határozatában megjelölt 8 nap helyett 7 nap alatt fogják elvégezni. A békebizottságok és a mezőgazdasági állandó bizottság jó munkáját bizonyítja, hogy a község legtöbb termelőszövetkezete befejezte a napraforgó első kapálását, a cukorrépa egyelé- sét, a kukorica kapálását, befejezés előtt áll a burgonya töltö- getése. A község termelőszövetkezetei közül a «Magvető» tsz van elmaradva a munkával, ahol lebecsülték a gépi növényápolás jelentőségét s csak az esős időjárás által okozott nehézségek következtében jöttek rá, bogy a gépi növényápolás nélkülözhetetHunya len a magasabb terméshozamhoz, község termelőszövetkezetei közül a «Petőfi» és a «Viharsarok» teljesítették a békehónapra tett vállalásukat és példásan végzik a mezőgazdasági munkát. A «Petőfi» tsz első félévi beadási kötelezettségét is teljesítette. Megszervezték a termelőszövetkezetekben az aratást és kijelölték azokat a dolgozókat, akik a gépállomás arató- és csépi »gépeinél végeznek munkát. Elhatározták, hogy még az aratás megkezdése előtt az aratógép, vagy kombájn felelős vezetőjével együttesen beszélik meg, hogyan fogják jó munkaszervezéssel, a munkaidő helves kihasználásával biztosítani, hogy az aratást a minisztertanács határozatában megjelölt 8 napnál hamarább végezzék el. I - . községben a I Korostarcsa lerniefŐS7dvet. kezetek mellett 17 egyénileg dolgozó paraszt vállalta, hogy a Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére határidő előtt teljesíti tej-, tojás- és baromfibeadásban félévi tervét. Eddig legjobb eredményt Jenei Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt ért el, aki1 félévi beadási kötelezettségének 19Ó százalékban tett eleget. A makói gépgyár dolgozóinak levele a kondoros! gépállomás dolgozóihoz ötéves tervünk egyik nagyszerű létesítménye, a makói gépgyár. Másféléves működése óta sokezer kisebb-nagyobb géppel könnyítette meg dolgozó parasztságunk munkáját. Az üzem dolgozói a Béke Világianács budapesti ülésének tiszteletére felajánlást tettek. Felajánlásukat levélben elküldték a kondorosi gépállomásnak. A levél így hangzik: «Kedves Elvtársak! Olvastuk az újságban az EMAG gyár dolgozóinak Túrkeve termelőszövetkezeti város és a mezőtúri gépállomás dolgozóihoz küldött levelét. E levél nyomán határoztuk el, hogy írunk nektek. Amikor ti a szántóföldeken dolgozik s a termelőszövetkezeteket segítve harcoltok a gazdag termésért, mi, a makói gépgyár dolgozói fejlődő üzemünkben úgy dolgozunk, hogy több és jobb géppel könnyítsük meg ezt a munka t. Az idén 500 kazalozóval többet készítünk, mint tavaly. De nemcsak több, hanem jobbminőségfl gépet küldünk nektek. Üzemünk egy új típusú kazalozó tervét dolgozta ki. Az alvázat szovjet minta szerint terveztük. Az új kazalo- zók kezelése nemcsak könnyebb és biztonságosabb a réginél, hanem cukorrépa és kukoricaszár rakodására is alkalmas. Mi békeversenyben dolgozunk. Vállaltuk, hogy a második negyedévben 30 kazalozót gyártunk terven felül. Ebből 20 már elkészült b a hátralévő tízet is elkészítjük ebben a hónapban. Kérjük, mondjátok el véleményeteket az új ka- zalozóról, hogy tovább tökéletesíthessük. A napokban, amikor 23 kazalozót küldtünk hozzátok, hallottuk, hogy a békésmegyei gépállomások versenyében az utolsók között vagytok, pedig a tavaszi szántás-vetés idején gyakran olvastuk az elsők közölt a kondorosi gépállomás kiváló traktorosainak nevét. Büszkén olvastuk áprilisban, hogy 4800 hold gépi növényápolást vállaltatok. Most mi is szégyenkezünk amiatt, hogy ebből eddig mindössze 400 holdon végeztetek a munkával. Pedig a sok eső hatására nemcsak a kapásnövények, hanem a gyomok is gyorsan nőnek. Gyorsítsátok meg a növényápolást, így készüljetek fel az idei békearatásra. A makói gépgyár dolgozói nevében: Szabó Sándor igazgató, Lajos János párt titkár, Fekete István üb-eluök.» Lelkesen versenyeznek havi tervük teljesítéséért, az elsőségért A békéscsabai 65/4. sz. Építőipari Vállalat békésiúti építkezésén lépésről-lépésre haladva teljesítik a dolgozók havi tervüket. Kőművesek és segédmunkások igyekeznek azon, hogy 5gyetlen hiba se csússzon be munkájukba. A majdnem kész épület mellett egy Brun-daru magasra emeli a különböző épületelemeket, melyeket a kőművesbrigád tagjai helyeznek el megfelelő helyre. Az építkezésen egyetlen 100 o/o-on alul teljesítő dolgozó sincs; Ennek, valamint a békeversenyben elért jó eredményeknek köszönhetik a dolgozók, hogy elnyernek, ha jó és fegyelmezed, lendületes és öntudatos többlermc- léssel, hazánk iránti forró szeretettel erősítjük népünk minden nappal szebben kibontakozó új életét: a szocializmust. ték «a vállalat legjobb építkezése» vándorzászlót. Hozzájárult ehhez az, hogy Lipták Sámuel művezető, valamint az építés vezetősége mindenkor biztosította a dolgozóknak a megfelelő munka- területet, az adyagot. Pólyák György kőműves brigádja az elmúlt hónapban 163 százalékra teljesítette normáját. Hogyan érték el? — Hát dolgoztunk, még pedig szorgalmasan — hangzik Pólyák elv társ rövid válasza. Tímár Sándor ács brigádja 183 százalékra teljesítette az elmúlt hónapban normáját. Ezzel a válla250 év távlatából dolgozóink büszkén hajtják meg az emlékezés zászlaját a nagy fejedelem és hős katonái előtt, amikor már a lenini-sztálini korszakban egy új és szebb világot építhetIat legjobb brigádjai közé kerültek. Igaz, máskor sem maradtak le ebben a versenyben. Többször bebizonyították már, számíthatnak rájuk, amikor versenyről van sző. Éppen úgy, mint Roska Tivadar segédmunkás brigádjára, mely 121 százalékos tervteljcsílés- sel köszönti a Béke Világtanáes ülésére összejött kiváló békeharcosokat. A brigád most a zsaluzó anyag szegtelenítését végzL Ezzel háromszor-négyszer fel tudják használni ugyanazt a faanyagot, ami sok-sokezer forint megtakarítást jelent népgazdaságunknak. • nek új győzelmek kivívásához, — a megvalósult szabadság boldog hazájában. Dr. Maday Pál, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat téncl mi szakosztályának vezr
