Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

Világ proletárja egyesüljetek! A minisztertanács rendelet© a vámőrlésnek és a gabona szabadforgalmának meghosszabbításáról A minisztertanács határozata a betakarítási szemveszteségek csökkentéséről AZ H D P B ÉK ÉS HEG Y E 1 PÁRTBIZ O T T SÁG Á N A K L A P 1 A (4)53 JÚNIUS 13, SZOMBAT Ára SO fillér IX ÉVFOLYAM, 137 SZÁM Szabad életünk dicső hagyománya 250 éve annak, hogy a mo­hácsi csata után a gyarmatosító Habsburgok és nagybirtokos cin­kosaik állal szabadságuktól telje­sen megfosztott, kisemmizett, a teljes pusztulás sziklaszakadékára sodort magyar hazafiak, az ak­kori idők hős kurucai, II. Rá­kóczi Ferenc zászlaja alatt fegy­vert fogtak, hogy lerázzák az idegen elnyomást és visszaszerez­zék a haza szabadságát és füg­getlenségét. A karlócai béke után a török kitakarodott az országból, de a hclyelcscréll kizsákmányolok nemhogy enyhülést hoztak volna a nép számára, hanem még elvi­selhetetlenebb helyzetbe sodorták a magyar parasztságot. Ebben a mind reménytelenebbé váló sa­nyargatásban nem lehetett más kiút a nyomorúságból és kiszol­gáltatottságból: egyedül a nem­zeti összefogás, a népi erők hazafias egyesítése egy hatalmas szabadságharc sikeres végigküz- dcséhez. A magyar nép a hareot válasz­totta szabadsága visszaszerzésé­re és függetlensége biztosítására. Ez a szabadságharc «A szabad­ság» feliratú vörös lobogó alatt bontakozott ki, amelyet a bős­lelkű hazafi» II. Rákóczi Ferenc adott ót a harcok megindulása­kor Esze Tamás örökös jobbágy­nak. A jobbágyok kezébe került n vörös zászló, hogy harcolja­nak, küzdjenek a magyar nép legszentebb ügyéért, a szabad­ságért és függetlenségért. Hogy mit jelentett a magyar nép ké­sőbbi szabadságküzdelmeiben ez a magasra tartott harci vörös zászló, azt igazán csak 1945-ben tudtuk meg, amikor a Vörös Hadsereg felszabadította '.lazán­kat, amikor a magyar nép már azt a szabadságot élvezheti, amelyről Rákóczi és kurucai még csak álmodhattak. Igen, ők ezért a szabadságért, a mióllalunk már élvezett szabadságért fogtak fegy­vert, ezért vállalták a bujdosást sűrű erdőkben és mocsarakban, ezért adták oda, ha kellett, az életüket is. A nagy fejedelem ezt az olthatatlan szabadságszere- tetét így fejezi ki emlékiratában: «Minden cselekedetem célja ki- jzáró'ag a szabadság s~ereíete volt jés az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadít­sam. » S valóban, e dicsőséges szabad­ságharc minden szakasza vilá­gosan bizonyítja, hogy Rákóczi céljait a szabadság és felszaba­dulás olthatatlan vágya szít­ja, sarkallja és határozza meg. Ez a függetlenségért és szabadságéri harcoló nemes hazafiság volt az, amelyből példát, hősiességet és hazaszerelclet merítettek a ké­sőbbi századok harcos magyar­jai. Rákóczi szabadságszeret elé­nek ez a diadalmas lángja föl- csap már a brezáni kiáltvány soraiból «minden igaz magyarok» nevében, amely aztán erőt és hi­tet ad nyolc év nehéz harci küz­delmeihez. Rákóczi világosan lát­ja, hogy csakis a szabadságsze- retet mindent elsöprő és megsem­misítő harci ereje lehet az, amely a széles néptönie.gek, a jobbágyok szociális felemelkedéséhez, a nem­zeti egységfront összekovácsolá­sához vezetnek. Ez a világos fel­ismerés volt az az erő, amely minden reakciós mesterkedés el­lenére táplálta a szabadságharc tüzet, erősítette és újabb és újabb harcok sikeréhez adta a bitet. Ez a lónglelkű hazaszeretet volt az, amely évszázadok távlatából is magasra emeli Rákóczi nemes ha­zafiúi személyiségét. Ez a haza- fisóg vezette a vörös lobogó alatt a bős kurucokat győzelemrőí- győzelemre, egészen az ország teljes felszabadításáig. Ezért ír­hatták fogadalmukban a maros­széki jobbágyok: «...mii is azért szegény iga- viselő jobbágyok a mü ... urunk mellett készek vagyunk életünk fottáig szolgálni az országot és fejedelmet.» A felkelés hírére egyember- ként fognak össze az elnyomot­tak, hogy leszámoljanak az ellen­séggel. Zseniális szervezőképessé­ge «egy táborba fogta össze» őket. A harcosok között voltak orosz (kárpátukrán), szlovák és román jobbágyok, akik szintén egysor- ban sínylődtek a magyar jobbá­gyokkal. Olt voltak a földjükről elűzött gyulai, sarkadi, békési és szentandrási kurucok is. A Dunántúl felszabadítása után Rákóczi az 1707. évi ónodi or­szággyűlésen elérkezettnek látta ‘az időt, hogy leszámoljon az áru­lókkal és alkudozókkal. Ezen az országgyűlésen kimondotta a ma­gyar nép egységes és megfelleb­bezhetetlen óhaját: a Habsburg- hóz trónfosztását, vagyis Magyar- ország függetlenségét. Rákóczi ez­zel a történeti cselekedetével Kos­suth Lajos előtt járt, előre látott és utat mutatott a jövő elnyo­mott nemzedékek szabadságküz­delmeihez. A múlt században Kossuth Lajos, 1919-ben pedig a hős vörös katonák az ő szabad- ságszeretetük útján haladtak to­vább megnemalkuvó akarattal, a felszabadulásba vetett biztos hit­tel. 1707 Rákóczi külpolitikájának is legsikeresebb esztendeje volt. Nagy Péter orosz cárral Varsóban szövetséget kötött a szabadság- harc győzelme érdekében, A Szov­jetunió népeinek és hazánknak egyik legszebb hagyománya ez. «Ez az első diplomáciai kapcso­lat a magyar és orosz nép kö­zött — mondotta a törlénészkou- gresszuson J. V. Tarle szovjet akadémikus — egy mindkettő számára előnyös szövetkezés for­májában.» Az áruló főurak és a kleri­kális reakció önző anyagi érdek­ből aláaknázták és elbuktatták Rákóczi szabadságharcát, azonban csak átmenetileg tudták elnyomni a magyar nép lángoló hazasze­retetét, mert a későbbi századok­ban a Habsburg elnyomás alatt senyvedő hazafiak ismét kibont­ják Rákóczi vörös zászlaját, hogy harcbaszáll janak jogos emberi ér­dekeikért és hazájuk függetlensé­géért. 250 év távlatából, a megvaló­sult szabadság hazájában a ma­gyar nép büszkén tekint vissza Rákóczi nemes hazafiúi alakjára és dicsőséges kurucainak harcai­ra, akik hatalmas lépést tettek előre egy egységes, nemzeti harci ellenállással, az igazi szabadság, a mai magyar nemzedék szabad­sága felé. Békés megye dolgozói akkor állítanak méltó emléket két és fél század távlatából dicső emlékük­ül Béke Világtanáes budapesti ülésére késsülnek megyénk községei I sssr anacs- ü lésén közel 300 dolgozó paraszt vett részt a minisztertanács aralás-cséplésről szóló határozatának megvitatásán. Elhatározták, hogy az aratást az előírt 3 nap helyett 7 nap alatt elvégzik és az aratás, cséplés. terménybegyüjtés idejére ismét Geszt községet hívják párosver­senyre. A növényápolásban példa­mutató munkát végző Rigler Já­nos, Gégény Gábor, Bodó Ecrenc, J. Szabó Gábor tanácstagok és még több dolgozó paraszt javas­latára elhatározták, hogy az ara­tásig hátralévő időben behozzák a növényápolás terén eddig fenn­álló lemaradásukat. Több tanács­tag szóvátetle, hogy a sarkadi já­rás községei közül most van első­ízben Mezőgyán község utolsó he­lyen és ezt a szégyent le kell mosni községükről. Ezért az ara­tásig hátralévő idő alatt a ta­nácstagok valamennyi beadásban hátralékost felkeresnek és ismer­tetik velük a kártérítés elengedé­séről szóló rendelelet s gondos­kodnak arról, hogy az aratás meg- kezdéséig félévi begyűjtési ter­vüket teljesítsék. község termelő­szövetkezetei és Kondoros gépállomása megjavították mun­kájukat a sajtóban elhangzott bí­rálat után. A község legjobb ter­melőszövetkezete, a Rákóczi tszcs tagjai újabb felajánlást tettek, vállalták, hogy június 30-ig tej- beadásukat 120, baromfibeadá­sukat 208, tojásbeadásukat 115, szénabeadásukat 112 százalékra teljesítik. Eredményes a tsz bri­gádjai közötti verseny is; a cu­korrépa, napraforgó kapálása mellett befejezték a kukorica első kapálását. A «Dolgozók» termelő- szövetkezet tagjai vállalták, hogy a hátralévő növényápolást az ara­tás megkezdése előtt elvégzik és az aratást a minisztertanács ha­tározatában megjelölt 8 nap he­lyett 7 nap alatt fogják elvé­gezni. A békebizottságok és a mezőgazdasági állandó bizottság jó munkáját bizonyítja, hogy a község legtöbb termelőszövetke­zete befejezte a napraforgó első kapálását, a cukorrépa egyelé- sét, a kukorica kapálását, befe­jezés előtt áll a burgonya töltö- getése. A község termelőszövet­kezetei közül a «Magvető» tsz van elmaradva a munkával, ahol lebecsülték a gépi növényápolás jelentőségét s csak az esős idő­járás által okozott nehézségek kö­vetkeztében jöttek rá, bogy a gépi növényápolás nélkülözhetet­Hunya len a magasabb terméshozamhoz, község termelőszö­vetkezetei közül a «Petőfi» és a «Viharsarok» tel­jesítették a békehónapra tett vál­lalásukat és példásan végzik a mezőgazdasági munkát. A «Pe­tőfi» tsz első félévi beadási köte­lezettségét is teljesítette. Meg­szervezték a termelőszövetkeze­tekben az aratást és kijelölték azokat a dolgozókat, akik a gép­állomás arató- és csépi »gépeinél végeznek munkát. Elhatározták, hogy még az aratás megkezdése előtt az aratógép, vagy kombájn felelős vezetőjével együttesen be­szélik meg, hogyan fogják jó munkaszervezéssel, a munkaidő helves kihasználásával biztosítani, hogy az aratást a minisztertanács határozatában megjelölt 8 nap­nál hamarább végezzék el. I - . községben a I Korostarcsa lerniefŐS7dvet. kezetek mellett 17 egyénileg dol­gozó paraszt vállalta, hogy a Bé­ke Világtanács budapesti ülésé­nek tiszteletére határidő előtt tel­jesíti tej-, tojás- és baromfibe­adásban félévi tervét. Eddig leg­jobb eredményt Jenei Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt ért el, aki1 félévi beadási kötelezettségének 19Ó százalékban tett eleget. A makói gépgyár dolgozóinak levele a kondoros! gépállomás dolgozóihoz ötéves tervünk egyik nagysze­rű létesítménye, a makói gép­gyár. Másféléves működése óta sokezer kisebb-nagyobb géppel könnyítette meg dolgozó paraszt­ságunk munkáját. Az üzem dol­gozói a Béke Világianács buda­pesti ülésének tiszteletére fel­ajánlást tettek. Felajánlásukat le­vélben elküldték a kondorosi gép­állomásnak. A levél így hangzik: «Kedves Elvtársak! Olvastuk az újságban az EMAG gyár dolgozóinak Túrkeve ter­melőszövetkezeti város és a me­zőtúri gépállomás dolgozóihoz küldött levelét. E levél nyomán határoztuk el, hogy írunk nektek. Amikor ti a szántóföldeken dolgozik s a termelőszövetkeze­teket segítve harcoltok a gazdag termésért, mi, a makói gépgyár dolgozói fejlődő üzemünkben úgy dolgozunk, hogy több és jobb géppel könnyítsük meg ezt a munka t. Az idén 500 kazalozóval többet készítünk, mint tavaly. De nem­csak több, hanem jobbminőségfl gépet küldünk nektek. Üzemünk egy új típusú kazalozó tervét dol­gozta ki. Az alvázat szovjet minta szerint terveztük. Az új kazalo- zók kezelése nemcsak könnyebb és biztonságosabb a réginél, ha­nem cukorrépa és kukoricaszár rakodására is alkalmas. Mi bé­keversenyben dolgozunk. Vállal­tuk, hogy a második negyedévben 30 kazalozót gyártunk terven fe­lül. Ebből 20 már elkészült b a hátralévő tízet is elkészítjük eb­ben a hónapban. Kérjük, mondjá­tok el véleményeteket az új ka- zalozóról, hogy tovább tökélete­síthessük. A napokban, amikor 23 kaza­lozót küldtünk hozzátok, hallot­tuk, hogy a békésmegyei gépál­lomások versenyében az utolsók között vagytok, pedig a tavaszi szántás-vetés idején gyakran ol­vastuk az elsők közölt a kondo­rosi gépállomás kiváló traktoro­sainak nevét. Büszkén olvastuk áprilisban, hogy 4800 hold gépi növényápolást vállaltatok. Most mi is szégyenkezünk amiatt, hogy ebből eddig mindössze 400 hol­don végeztetek a munkával. Pedig a sok eső hatására nemcsak a ka­pásnövények, hanem a gyomok is gyorsan nőnek. Gyorsítsátok meg a növényápolást, így készüljetek fel az idei békearatásra. A makói gépgyár dolgozói ne­vében: Szabó Sándor igazgató, Lajos János párt titkár, Fekete István üb-eluök.» Lelkesen versenyeznek havi tervük teljesítéséért, az elsőségért A békéscsabai 65/4. sz. Építő­ipari Vállalat békésiúti építkezé­sén lépésről-lépésre haladva tel­jesítik a dolgozók havi tervüket. Kőművesek és segédmunkások igyekeznek azon, hogy 5gyetlen hiba se csússzon be munkájuk­ba. A majdnem kész épület mel­lett egy Brun-daru magasra emeli a különböző épületelemeket, me­lyeket a kőművesbrigád tagjai helyeznek el megfelelő helyre. Az építkezésen egyetlen 100 o/o-on alul teljesítő dolgozó sincs; En­nek, valamint a békeversenyben elért jó eredményeknek köszön­hetik a dolgozók, hogy elnyer­nek, ha jó és fegyelmezed, len­dületes és öntudatos többlermc- léssel, hazánk iránti forró szere­tettel erősítjük népünk minden nappal szebben kibontakozó új életét: a szocializmust. ték «a vállalat legjobb építke­zése» vándorzászlót. Hozzájárult ehhez az, hogy Lipták Sámuel művezető, valamint az építés ve­zetősége mindenkor biztosította a dolgozóknak a megfelelő munka- területet, az adyagot. Pólyák György kőműves brigádja az el­múlt hónapban 163 százalékra teljesítette normáját. Hogyan ér­ték el? — Hát dolgoztunk, még pe­dig szorgalmasan — hangzik Pó­lyák elv társ rövid válasza. Tímár Sándor ács brigádja 183 száza­lékra teljesítette az elmúlt hó­napban normáját. Ezzel a válla­250 év távlatából dolgozó­ink büszkén hajtják meg az em­lékezés zászlaját a nagy fejede­lem és hős katonái előtt, amikor már a lenini-sztálini korszakban egy új és szebb világot építhet­Iat legjobb brigádjai közé kerül­tek. Igaz, máskor sem maradtak le ebben a versenyben. Többször bebizonyították már, számíthat­nak rájuk, amikor versenyről van sző. Éppen úgy, mint Roska Ti­vadar segédmunkás brigádjára, mely 121 százalékos tervteljcsílés- sel köszönti a Béke Világtanáes ülésére összejött kiváló békehar­cosokat. A brigád most a zsa­luzó anyag szegtelenítését végzL Ezzel háromszor-négyszer fel tudják használni ugyanazt a fa­anyagot, ami sok-sokezer fo­rint megtakarítást jelent népgaz­daságunknak. • nek új győzelmek kivívásához, — a megvalósult szabadság bol­dog hazájában. Dr. Maday Pál, a Társadalom és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat téncl mi szakosztályának vezr

Next

/
Oldalképek
Tartalom