Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-12 / 136. szám

1953 június 12., péntek ViUaisaiok Hfyit Szabadkígyós kommunistái a félévi begyűjtési terv teljesítéséért harcolnak Szabadkigyós köztóg dolgozói nem voltak eddig az utolsó helyen a gyulai járásban, sem a mezőgaz­dasági munkában, sem a begyüj tésben. Mikor a község dolgozói a választásra készültök, a begyűjtés­ben is szép eredményeket értek el. Többen tettek felajánlást fél­évi tervük túlfeljesitésére. Május 17-e után azokban a begyűjtés üteme visszaesett Alig néhány kiló tojást vittek be hetenként. Nem nyugodtak ebbe bele a község kommunistái. Most sem tojnak kevesebbet a tyúkok, baromfi is van úgy, mint régen, mégis lassan halad a tervteljesi- tés — mondta az egyik eívtárs a pártvezetőségi ülésen. — Az a hiba, hegy a népneve­lőknek a területük megvan ugyan, de a választás után nem tartják fontosnak, hogy meglátogassák azo­kat a családokat, amelyek hozzájuk tartoznak — mondta Elekes elv­társ, a községi pártbizottság tit­kára. A hibákat látták a község kommunistái és határozatot is hoztak ar­ra, hegy e«eket kijavítják. Erről beszéltek a népnevelőérte- kezleten is. A népnevelőéi ts- kezleten részletesen megbeszél­ték azt is, hogy mit jelent n dolgozóknak a minisztertanács határozata a kártérítések tör­léséről. A községben 33 dolgozónak törölték már a kártérítését. Ez a néhényezer forint, ami a 33 családnál maradt, bizony sokat je­lent. Hiszen például mennyi min­dent tud vásárolni Zsoltár Gy. György is, akinek 1500 forint kár­térítést engedtek el, mivel teljesí­tette első félévi tojás- és baromfi­beadási kötelezettségét. Hogy a községben behozzák az utóbbi hetekben mutatkozó lema­radást, több kisgyűlést tartottak De ezenkívül a népnevelők ma már rendszeresen ellátogatnak azok­hoz a családokhoz, melyek a válasz­tás előtt is hozzájuk tartoztak. Elbeszélgetnek velük a beadásról, a növényápolásról. A község terü­lete öt körzetre van felosztva. Minden körzetért egy-egy aíapsaer- vezet a felelős. Például az egyik Jól sikerült az újtipusú, nagyteljesítményű szovjet mozdony próbaútja A Moszkva—Kurszk—Donyec-medence vasútvonalon most ad­ták át a forgalomnak a «2—4—2»-típusú, nagyteljesítményű szov­jet mozdony kísérleti példányát. Az új mozdony a «Kujbisev»-moz- donygyárban készült. A kísérleti mozdony teljesítőképessége kö­rülbelül az «ISZ» szériája személyszállító mozdonyéval egyenlő. Az új mozdony szerkezetében egész sor technikai újítást al­kalmaztak. A futó-, kapcsolt- és szerkocsitengelyeket görgőscsap­ágyakkal látták el. Ennek következtében az ellenállás — a meg­lévő személyszállító mozdonyokhoz viszonyítva — csökkent. Ügyeltek a mozdony gazdaságosabb kihasználására is. Az új mozdonyt brjanszki típusú vízelőmelegítővel szerelték fel, amely 95—98 fokra előmelegített vizet juttat a kazánba. A kísérleti mozdonyt több kísérletnek vetették alá. Kimutat­ták, hogy teljesítőképessége jelentősen magasabb, mint a jelenleg használatos személy- és tehermozdonyoké. A «2—4—2»-típusú mozdony engedélyezett legnagyobb sebessege 125 kilometer órán­ként. Tervbe vették a mozdony-brigád munkakörülményeinek meg­könnyítését is. A szenet gépek adagolják a tűzszekrénybe. Töké­letesítették a mozgó alkatrészek kenésének módszerét is. Megna­gyobbították a mozdonyvezető fülkéjét, amelynek belsejét speciális, fényezett furnérlemez borítja. Bevezették a gőzfűtést is. A fülkét a szerkocsitól pneumatikusan nyitódó ajtó választja el, a Metró­kocsik ajtótipusaihoz hasonlóan. Az újtipusú mozdony kísérleti példánya mostanáig már több mint 200.000 kilométer utat tett meg. A «Kujbisev»-mozdony- gyárban most még 3 ugyanilyen tipusú mozdony készül. Termelőszövetkezeteink életéből Felosztottuk a területünket egyénekre — így jobban halad a munka Elhatároztam, hogy levelet írok a Viharsarok Népe szerkesz­tőségének. Szeretnék én is levelező lenni. Szeretném megírni, mi­lyen eredményeket értünk el a kardoskúti «Úttörő» tszcs-ben. A cukorrépa egyelését befejeztük, most a napraforgó kapálását vé­gezzük. Elég jól szerveztük meg a munkát, jól haladunk. A bri­gádterületet felosztottuk munkacsapatokra, azon belül pedig egyénekre, így sokkal jobban halad a munka, hiszen felelős min­den tag a területén lévő munka elvégzéséért. A tszcs-ben két nö­vénytermesztési brigád van. Ezek versenyben vannak egymással. Minden este értékeljük a versenyt és a verseny táblára írjuk ki «z eredményt. Vannak élenjáró dolgozóink is, mint Verhóf Adámné, Andrékó Istvánná, — napi átlagteljesítményük 150 szá­zalék. Élenjáró DISZ-fiatalok is vannak: Katona Zsófi, Iványi Sándor, -— teljesítményük 180 százalék. De vannak lemaradók: így például Udvardi Imréné és Sülé Julianna, akik rosszul gon­dozzák területüket. Gojdár Ida, Kardoskút, «Úttörő» tszcs. A munkaszervezésnél még hiányosságok vannak Szövetkezetünk a cukorrépát kiegyelte, a dohány palántálása is 80 százalékban van elvégezve. De vannak nálunk hiányosságok is a munkaszervezésnél. A brigád vezetők nem beszélik megamun- kncsapatvezelőkkcl, mik a legfontosabb feladatok, mit kell elő­ször elvégezni és nem azt a munkát végzik el hamaráhb, ami • legszükségesebb volna. így minden munka darabban van, egy sincs egészen befejezve. A munkaerő széjjelforgócsolódik és fe­jetlenség lesz be'ő'e. Nem tudjuk, hogy melyiket csináljak, mind­egyik sürgős lenne. Ezeket a hibákat ki kell javítani hamarosan ás ki is javítjuk, mert a növényápolás rovására megy. Fekete József, Gyulavári, «Felszabadítók Hagyatéka» tsz. körzetért a gépállomás, a másik­ért a tangazdaság népnevelői fe­lelősek. A DISZ-fiatalok, a ta­nács, a föfdművesszövetkezet aktí­vái is mozgósítják a dol­gozó parasztokat a begyűjtési ; terv teljesítésére. Körzetükben minden héten kisgyűlést tartanak. Például kedden este Kovács elv­társnő tanácselnök az »Ujosztáson«, szerdán est© Nagy Imréné tanács- titkár az »Apáti pusztán« tartott kisgyűlést. A község dolgozói most a Béke Világtanács budapesti ülésére készülnek Már többen tettek felajánlást be­gyűjtési tervük teljesítésére, túl- | teljesítésére, mint például Burján | József ötholdas tanácstag, aki igé- ♦ retet tett, hogy háromnegyedévi | baromfi- és tojás beadási tervét tel- t jesiti. Juhász András tanácstag $ szintén erre tett vállalást. Igére- j tűket már teljesítették is. Többen vannak a községben olyanok is, mint Sztrén György lágy hol (las egyénileg dolgozó paraszt, aki egészévi tojás-, baromfibeadását már teljesítette, vagy Behán István négyholdas egyénileg dolgozó pa­naszt, tanácstag, aki egészévi ba­romfi- és tojásbeadását túlteljesí­tette. A község kommunistái, dol­gozó parasztjai harcolnak az­ért, hogy ne maradjanak le be- $ gyűjtési tervük teljesítésével. Ezzel segitik elő, hogy megyénk a be­gyűjtési minisztérium vándorzász­lóját visszaszerezhesse. mmt “TdöMtMíí {ewheUk == Semmitmondó válasz — amely mégis beszél Az első válasz — amit a GAZDÉP Tiszántúli Építési Vál­lalat igazgatója szerkesztőségünknek megküldött — semmitmondó. A dolgozó levele szerint: Varga építésvezető a vállalat pén­zén bérautóval vitette ki magát Kondorosról kocsmázás után a kisszénási építkezésre. Az építésvezető Janurik nevű kulálckal barátkozik, együtt mulat vele. Tegezednek is azóta, hogy a György-napot együtt töltötték. Az igazgató elvtárs válaszában ilyen «kiemelkedő» ré­szek vannak: ... «Varga építésvezető személygépkocsin ment ki a munkahelyre, amihez minden dolgozónak joga van; a vállalatot sértő visszaélés nem történt... Hogy Janurik, volt futurás kulák-e, ezzel nem foglalkozhattam, ezt az illeté­kes szerveink állapítsák meg...» (Ugyan ki lehet az, aki a vál­lalat igazgatójánál is illetékesebb erre? Érdekes, sajátságos fel­fogás. Ilyesféle: «Itt fut a tolvaj, viszi a búzáját, fogja meg szomszéd» — mondja valaki. «Nem fogom biz’ én, fogja meg más» — ez a felelet.) .így akarták elintézni a vállalat egyik dolgozójának levél­beli bejelentését. Ezzel szemben -— ahogy később az igazgató elv­társ második levele is bizonyítja — a valóság a dolgozó levelé­nél is többet mutat: Janurik valóban kulák és egy időre az épít­kezésnél irodai munkára helyezték. Nemcsak Varga, hanem egy Viszt nevű vállalati alkalmazott is utazott a személygépkocsin, amelynek költségét, 100 forintot a vállalattal akarták megfizet­tetni. A levélnek köszönhető, hogy ezt az igazgató elvtárs ké­sőbbi időpontban megakadályozhatta. Az olvasó persze nem is gyanítja: milyen ok szülte az első választ. Mindjárt érthetőbb azonban, ha megtudjuk, e válaszle­vél végén ez is áll: «Helytelen, ha a dolgozók jelentést tesznek a Viharsarok Népének, mert van a vállalatnak vezetősége, mely­hez elsősorban kellene fordulni ilyen kérdésekkel.» Ugyan miért helytelen? Ki és milyen címen tilthatja meg, hogy bárki is bármiről a Megyei Pártbizottság lapjához írjon? És ha, a dolgozó egyenest a vezetőséghez írta volna meg levelét, talán különb vá­laszt kapott volna, mint a szerkesztőség? Aligha! Különben a fe­leletet maga az igazgató elvtárs mondotta ki: «Azért helyesebb, ha a levelet nem a szerkesztőséghez, hanem a vállalathoz ír­ják, mert akkor nem kerülhetne az ujságba, amelyből a felette­sek is megtudják.» Hozzátehetjük: a dolgozók is megismerik a hi­bákat. S mi lehet belőle? Amint a példa mutatja, igen jó dolog: több lesz a bírálat, kevesebb a hiba, gyöngül az ellenség. Tóth Géza. A tanácstagok fogadóóráiról Megyénkben havonta közel 200 tanácstag tart rendszeresen fo­gadóórát, hogy a község, város dolgozóinak ügyes-bajos dolgait, közérdekű javaslatait meghall­gassa, összegyűjtse és ezek kivizs­gálásáról, elintézéséről gondos­kodjon. Már eddig is sokszáz javaslat került megvalósításra — kutakat javítottak meg, járdákat építet­tek, a közvilágítást egészítették ki a fogadóórát felkereső dőlgo zók kívánságára. Sok dolgozó jo­gos panaszát orvosolták. Berecz Vincéné mezőmegyeri parasztasz- szony pl. állateladásból származó 738 forint követelését nem tud­ta érvényesíteni. Küldözgették az állatforgalmitól a tanácshoz, on­nan a járásbírósághoz, de sehol sem intézték el ügyét. Polgár Fe. rencné megyei tanácstag fogadó­órája után beszámolt arról, ho­gyan akarják jogos követelésétől elütni Berecznét, mire nemcsak a követelését kapta meg, de fe­lelősségre vonták az ügyében mu­lasztókat is. Kaszaperen a mozi­gép bibásodását tették szóvá, egy­két héten belül a gép ki lett ja­vítva. Nem mondhatjuk el azonban, hogy ezen a téren nincs javítani­való. Előfordulnak még olyan esetek, amikor kevés figyelmet fordítanak a tanácstagi fogadó­órákra, az itt felmerült javas­latok, vagy sérelmek kivizsgálá­sára s ez nem egy esetben arra vezet, hogy nem leplezik le ide­jében azokat, akik funkcióikkal visszaélve megsértik a törvénye­ket. Megyei tanácstagjaink közül néhányan elhanyagolják fogadó­óráikat s ez egyúttal azt is je­lenti, hogy lebecsülik a dolgozó­kat, akik őket megválasztották. Például Balázs Mária — Békés- sámsonban tsz-könyvelő — hivat­kozva nagy elfoglaltságára, nem tartja meg rendszeres fogadóórá­ját. Hasonló módon hanyagolta el Klímái Jánosné Békésszent- undráson, Binióczki Mihólyné Tótkomlóson fogadóóráját, de Szarvason is három esetben 20— 21 dolgozó várt hiába a fogadó­óra tartására beosztott tanács­tagra. A másik hiányosság, hogy nem gyűjtik össze gondosan a fel­merült panaszokat, javaslatokat. Vésztőn például Pardi István me­gyei tanácstag — bár mintegy 10—12 dolgozó felkereste — azt mondta, jelentős panasz nem volt. Helytelen az is, amit a gyulai járásban csinálnak, hogy a já­rási tanácstag a községben meg­tartott fogadóóráján felvett pa­naszokat a községi végreha jtó bi­zottságnak adja elintézés végett, így nem egy esetben azokra van bízva az ügy kivizsgálása, akik ellen panaszt emeltek. Ha a tanácstagok fogadóórái­ról a dolgzók nagy többsé­ge tudomást szerez s a fogadó­órákon felmerült javaslatok, vagy panaszok elintézésénél kiküszöbö­lünk minden bürokráciát, akkor hatalmas mértékben erősítjük meg tanácsaink és a tömegek közötti kapcsolatot, idejében leplezhetjük le azokat, akik funkcióikkal visz- szaélve önkényeskednek a dol­gozókkal. Tanácstagjaink fogadóóráik tar­tása közben érezzék át feladatuk rendkívüli fontosságát és segít­sék tanácsainkat, népi államun­kat ahhoz, hogy a hiányosságokat minél hamarább felszámolhassuk. Zalai Lajos, . MT sajtó és prop. csop. vez. Dolgozó népünk ellenségei megkapják méltó büntetésüket Népünk ellenségei, a kulákok szabotálásaikkal, felvásárlásaikkal akarják akadályozni építőmun­kánkat. De dolgozó népünk az ilyeneket leleplezi és eljuttatja oda, ahová valók: a börtönbe. Nagykopáncson Szántó Sándor kulák kenyérfelvásárlással akarta akadályozni a község dolgozóinak ellátását. 125 kiló lisztje volt és ennek ellenére szeptember elejé­től bolti kenyeret vásárolt, ösz- szesen 49 kenyeret vont ej a dol­gozóktól. A bíróság 3 évi bör­tönre, a közügyektől 5 évi el­tiltásra, 1000 forint pénzbünte­tésre, 1500 forint vagyonelkob­zásra ítélte. O'zv. Horváth Andrásné oros­házi kulákasszony is rendszere­sen vásárolta a kenyeret, pedig kamrájában 90 kiló lisztkészlcíe volt. Ezenkívül még többféle élel­miszer, 60 kilő cukor volt el­rejtve a szekrénnyel eltorlaszolt kamrában. Még 1952-ről 4400 fo­rint adóhátraléka volt. Az oros­házi járásbíróság 3 évi börtön­re, a közügyektől való 5 évi el­tiltásra ítélte. Király Sándorné orosházi ku- lákasszonyt a bíróság azért ítélte el, mert kenyeret vásárolt fel és azt a sertéseivel etette. Kétévi börtönbüntetésre, a küzügycktől való 4 évi eltiltásra, 2000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint va­gyonelkobzásra ítélte dolgozó né­pünk bírósága. mm _ Ü nnepség a Rákóczi évforduló alkalmából Folyó hó 14-én, vasárnap este 7 órai kezdettel nagysza­bású kultúrműsor keretében emlékeznek meg Békéscsaba dol­gozói a Rákóczi szabadságharc 250. évfordulójáról a Városi Színházban. A kultúrműsor keretében a Békéstarhosi Zene­iskola országoshírű énekkara és zenekara, a Balassa népi együttes tóneszámai, tárogató számok, szavalatok, stb. fogják visszaidézni a hősi kuniékor dicsőséges szabadságszeretetét. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat békésmegyei szervezete, Békéscsaba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom