Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-03 / 128. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r I’orgóeszközcsök kente« a Painutszővőfoen A köröstarcsai állami gazdaságban eleven, lelkes verseny segíti a növényápolás sikerét V.. AZ HD P B ÉK ÉS b TE GYEI P Á R T B 1 Z O ■ TT S ÁG rÁNt AK LAPJA 1953 JUNIUS 3 , SZERDA Ára SO fillér IX ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Agitációnkban alkalmazzuk a kulturális munka minden formáját Írta: Vidó István, az MB ágit. prop. oszt. pol. munkatársa A Magyar Függetlenségi Nép­front választási győzelmében ko­moly része volt megyénk több mint 10.000 kultúrmunkásának. Soka ilyen sokrétű és színes, soha ilyen nagyméretű és tartalmas kulturá­lis fel világositó munka még nem folyt megyénkben. Példa nélküli megyénk kulturális életében az, ahogyan sikerült most a választást politikai munka egészének szerves részévé tenni a kultúragitációt, a népművelés minden eszközét; a könyvtáraktól a kultűrbrigá- dokig, az előadáspropagandától a különböző kiállításokig. A választási kultúrpolitikai 1' munka fő formája, legkiter­jedtebb módszere továbbra is a ku Húr-brigádok tevékenysége volt. Megyénk falvaiban, városaiban és üzemeiben összesen 600 kuítúrbri- gád több mint 12.000 szereplésével segítette elő népnevelőink válasz­tási felvilágosító munkáját, ser­kentette dolgozóinkat- a termelési feladatok jobb elvégzésére, állam- polgári kötelezettségük teljesítésé­in». Különösen eredményes, a dolgo­zók által igényelt módszernek bi­zonyult a kiisgyűlóseken való rend­szeres kultúragitációs műsoradás, mélyét főbbek között például .Bé­késcsabán, Orosházán és Gyomáu alkalmaztak folyamatosan. A kul-1 lúmgitációs brigádok fokozott mű­ködésével párhuzamosan kiszélese­dett a rigmusirás. Ebben, — de az egész választási kultúrmunkában — kitűntek pedagógusaink, mellet­tük azonban szép számmal meg­találjuk a munkás, termelőszövet­kezeti és egyéni dolgozó paraszt rigmusirókat is. A kultúragitációs brigádok tevékenységében fogyaté­kosság volt azonban az,, hogy egy­oldalúan, az élenjárók dicsérósével foglalkoztak s népszerűi len feladat­nak tartották a lemaradók bírálá­sát. Legnagyobb fejlődést, — a választás előtti helyzethez képest a szemléltető agitáció terén ér­tünk el. Az orosházi és békéscsabai helyi »Ludas Matyi«-k példájára egész sor községben: Tótkomlós, Csorvás, Füzesgyarmat, Békés, stb. — indították el a helyi szatirikus faliújságok működését. Könyvtára­ink régi dokumentumok gondos fel­használásával a múltat a jelennel szembeállító kiállításokat rendez­tek Békéscsabán, Gyulán, Gyömáu, stb. — hogy csak a fogszinvona- iasabbakat említsük. Ezek tömeg sikerére jellemző, hogy a békéscsa bar »100 év története dokumen turulokban« kiá'ü ást több mint 10.000 dolgozó nézte meg. Ezenki vüi csaknem minden községben voltak helyi kiállítások, • melyeket általában a Népfront helyiségek­ben íendeztek. A kiállítások je­len (őségét fokozza az a tény, hogy ezek a dolgozók közvetlen felvilá­gosításán kívül adatokkal, érvanya­gokkal gazdagították népnevelőink felkészültségét. A z előadás - propagandamunka is teljes egészében n választási ngitáció szolgálatában folyt. Szabad Födi Vasárnapok rendezésének ke- retélien előadásokat tartottak az Alkotmányról, megyénk fejlődésé­ről és a »Választás ré­gen és most« című anyagokból. A Megyei Könyvtár irányításával dolgozóink színvonalas irodalmi előadásokat hallottak Mikszáth: »Két választás Magyarországon« című művéből. A választással kap­csolatos ismeretterjesztő előadások száma 5-19 volt, s az ezeken rész­vevő hallgatók száma poriig meg­haladta az 55.000-et. Az ismeret­terjesztő munka-színvonalbeli emel­kedése megmutatkozott, az előadók jobb felkészültségében, az előadá­sok többségének d hifiimmel, ké­pekkel való szemléltetésében. Mindezek az eredmények ogylicu azt is mutatják, hogy lényegesen javult a kulturális munka párt-irá­nyítása, Ez a javulás tapasztalható volt különösen a békéscsabai VB- nél, az orosházi és a gyomai JB le­néi, valamint a helyi pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink több­ségénél. Pártbizottságaink, párt- szervezeteink a népnevelők, kis- gyűléselőadók, a tömegszervezetek munkájának megszabásakor kon­krét feladatokkal bízták meg a kul- túrcsoportok vezetőit és annak jó elvégzését ellenőrizték és megkö­vetelték. Azonban a választások befejezé­sével, ahogy- a politikai munka egészében, úgy- a kulturális munka területén is megpihenés, leállás kö­vetkezett le. Pártszervezeteink ki­engedték' kezükből a választások, során már jól kézbe fagott kultúr- agitúciós brigádokat és a kultu­rális munka egyéb eszközeit. Me­gyénkben is lábrakapott az a bete­te len és végtelen káros nézet, hogy vége a választásoknak, most már vissza lehet térni a választások előtti »normális«, nyugodt, kényel­mes élethez. Ennek következtében például Gyomáu oly an szám húso­kat csinálnak, hogy a választás során dolgozó 33 csoportból 26 masszív, amely már rég óta végezi munkáját, — ezeket továbbra is fel kívánják használni — a többi Síét a választás idején alakult, ta- nyáu van, nehéz átfogni, ezért ezeket a további munkákban szá­mításon kívül hagyják. Ez a jelen­ség nem elszigetelt, ehhez hasonló elgondolásokkal megyeszerte talál­kozunk. A politikai munka, ezen belül a kuftúragitáció hanyatlása azt mutatja, hogy párt-, állami­éi tömegszervezieteiiik ‘ nem látják eléggé a soronlévő feladatok nagy­ságát, lebecsülik az ebből eredő politikai tennivalókat. Nem szá­molnak a választási politikai munka fogyatékosságából eredő le­maradásokkal, — az alapanvagter- rnelő iparunkban (téglagy-ártás), a növényápolásban, valamint a be­gyűjtésben — melyek sürgős beho­zása s egyben a minisztertanács aratás-, osép lés-, másodvetés- és tarlóhántásra vonatkozó határoza­tának végrehajtására való jó fel­készülés csak a politikai munka összes eszközeinek maximális fel- használásával lehetséges. Nem kis feladatot ad a Béke Világtanács ülésére való felkészülés, a nem­zetközi kérdések helyes megma­gyarázása sem, melyben szintén részt kell vállalni kultúrmunkása- iuknak. Tisztán kell látni minden pártbizottságnak és pártszervezet­nek, valamint az állami- és tömeg- saerveknek, hogy ezek a feladatok megkövetelik a választási harcban fellendült politikai munka további fokozását, úgy az egyéni agitá­ció, mint a kulturális felvilágosító munka minden területén. A politikai munka jó elvégző Ot nap alatt elvégezzük az aratást — határosiák el ax orosházi járás mezőgazdasági állandőhizottsági elnökeinek tapasztalatcsere értekezletén Május 31-én, vasárnap tapasz­talatcsere értekezletre jöttek ösz- sze a községi álladó bizottságok elnökei Orosházán, hogy megvi­tassák a tavaszi növényápolás meggyorsításának, továbbá az aratás-cséplés gyors elvégzésének kérdéseit. Az elnökök beszámo­lóiból ismét bebizonyosodott, hogy ott halad kielégítően a munka, ahol az állandó bizottságok szé­leskörű aktívahálózat segítségével végzik munkájukat. Gádoroson, Tótkomlóson, Nagyszénáson be­fejezték a cukorrépa egyelését, befejezéshez közeledik a napra­forgó kapálása és 50—70 száza­léka meg van kapálva a kukori­cának is. Nagyszénáson 186, Gá­doroson 85 aktíva segíti az ál­landóbizottságokat. Ugy anakkor Kardoskúton, ahol az állandó bizottságnak csupán bárom tagja dolgozik, még 30 százaléka egveletlen a cukorré­pának, a napraforgónak 26 szá­zalékát kapálták meg s a kuko- íieakapálás mindössze 8—10 szá­zalékos. A gádoros! állandó bizottság el­nöke, Szűcs elvtárs elmondotta, hogy az állandó bizottság tagjai felosztották egymás között a község határát, minden héten lejárják saját te­rületüket, elbeszélgetnek a terü­letükön lévő aktívákkal — ha úgy látják, hogy szükséges, rövid megbeszélésre is összehívják őket, néhány élenjáró dolgozóval együtt. Ahol lemaradás van, ott a - minisztertanács határozatának ismertetése mellett arról is elbe­szélgetnek, hogy mennyi többlet- terméstől esnek el azok, akik ké­sedelmesen, vagy hanyagul vég­zik el a növényápolást. Elmondotta, hogy már meg­tárgyalták azt is, hogyan fogják végrehajtani a minisztertanács aratás-cséplésről és tarlóhántásról szóló határozatát. Személyesen ke­resnek fel minden olyan terme­lőt, akinek 5 holdnál nagyobb a kalászos, területe és megbeszélik vele, hogy szerződtessen aratót, mert ha egyedül vágja le a 6 hold kalászost, a késedelem miatt több szemvesztesége lenne, mint az egyébként kifizetésre kerülő aratási díj. Az elmúlt évben kü­lönösen a kétlakiak kalászos te­rületén volt nagy a szemveszfe- ség, mert azok rendszerint csak a vasárnapi pihenő napjukon vé­gezték az aratást. Igyr azután elő­fordult, hogy az egyik vasárna­pon éretlen volt még a gabona, viszont a másik vasárnapra túl­érett és 25—30 százaléka kiper­gett. Most aratóbrigádokat szerveznek és akik nem tudják idejében el­végezni az aratást, azok részére segítséget biztosítanak, természe­tesen a törvényes díjazás mel­leit. ‘ Megszervezik azt is, hogyr az egyénileg dolgozó parasztok ösz- szefogva hordjanak. így gyorsab­ban halad a munka, az esetleges eső sem talál darabban annyi asz- tagot, mintha mindenki egyidő- ben és külön-külön hordana. Ez is többszáz mázsa gabona meg­takarítást jelent. A cséplőgépeknél nemcsak a javítást ellenőrzik, hanem azt is. Az értekezlet rész hogy a legjobb tapasztalatok fel- használásával megjavítják az ál­landó bizottságok munkáját. A járási végrehajtóbizottság szemé­lyesen ad segítséget azokban a községekben, ahol még hiányos a munka. A járás községei csat­lakoznak az orosházi felhíváshoz s a «Békehónap» ideje alatt úgy hogy el vannak-e látva a szüksé­ges tartalékalkatrészekkel, szíja­zattál, stb. Már most gondoskod­nak arról, hogy a helyi KTSZ készüljön fel arra, hogy soron- kívül, gyorsan megjavíthassa a cséplés során esetlég beálló na­gyobb hibákat. A cséplőgépekhez, szükséges munkások biztosítása során gondoskodnak arról, hogy minden cséplőgéphez legalább egy olyan etető kerüljön, aki már többéves gyakorlattal rendelke­zik s felügyelhet a cséplősz'-k- rény zavartalan üzemeltetésére, s taníthatja erre a kevesebb gya­korlattal rendelkező társát is. vevői elhatározták, dolgoznak, hogy megelőzzék ver­senytársukat, a mezőkovácsházi járást. A gádorosi állandó bi­zottság tapasztalatainak felhasz­nálásával úgy szervezik meg . a nyári munkát, hogy az aratást 5 nap alatt elvégezzek s a hor­dásnál és cséplésnél a szemvesz­teséget a legkisebbre csökkentsék. 9z EliG-pr aratási biterayre szólítja lórkeve sziietkezeleil és a mezőtúri gépállomást Mi, az EMAG-gyar dolgozói ol­vastuk a miniszter tanácsnak az ara­tásra és a esép lésre vonatkozó ha­tározatát. Ez a határozat minket is közeiről érint. Gyárunkban a mezőgazdaság legnehezebb munká­ját — az aratást megkönnyítő gé­pek: a kombájnok készülnek. Az aratás sillerét mi is a legnagyobb mértékben elő akarjuk segíteni. Aratási békeversanyre hívjuk ki Túrkeve termelőszövetkezeti város és a mezőtúri gépállomás dolgozóit. Vállaljuk, hogy ebben az évben június 30-íg 810 kombájnt szállí­tunk és ezzel gyárunk összesen 1333 kombájnt ad az aratáshoz. Ezen belül vállaljuk, hogy június 10-ig elkészítünk 20, szovjet doku­mentáció szerint készült kombánjt és ezek munkáját aratás közben különös figyelemmel kísér jük, hogy a tapasztalatokat a jövőévi kom báj ügyért ős ban minél jobban fel­használhassuk. Az aratás és a csép­lés gyors befejezése érdekében a gépekhez szükséges pótalkatrésze­ket időben elkészítjük — és ha szükséges, soronkivüL olyan alkat­részeket is készítünk, amelyek ter­vünkben nem szerepelnek. A csép­lőgépek villannyal való meghajtása érdekében a vállalatunknál terven felül megrendelt 400 darab motor­állványt liataiidőre elkészítjük. A! kombájnoknál aratás közben elő4 forduló esetleges hibákat — ame­lyeknek kijavítására szavatosságot vállaltunk — az értesítéstől szá­mított 24 ólán belül rendbehozzuk. Ezzel akarjuk elősegíteni a gaz­dagnak Ígérkező termés gyors be- takirátását. Felhívjuk a térkövei termelőszövetkezetek és a mező­túri gépállomás dolgozóit, tegyék! nieg ők is felajánlásukat. Az EMAG-gyáv do'gozói nevében: Juhász Abirt Kővári Janó* párttitkár igazgató Piisztabiró Sándor ÜB-elnök. séhez — kulturális téren — adva vannak mindenütt a választások során bevált jó módszerek, melyek eredményesen-alkalmazhatók a nö­vényápolás időbeni elvégzésére, az ipari és a begyűjtési tervek teljesí­tésére való serkentésre, mozgósí­tásra. Biztosítani kell a továbbiak­ban is a kultúragitáció szoros kap­csolódását a párt által végzett po­litikai feladatokhoz. A miniszter­tanács aratás-csépiéit határozatának ismertetésébe vonják be az ismeret- terjesztő előadói csoportok tagjait, a párt által tartandó kisgy üléseken továbbra is szerepeljenek — meg­felelő műsorral — a kultúragi­tációs brigádok, a kultúrofthonok- ban rendezzenek kiállításokat a so- lonkövetkező mezőgazdasági felada­tok — időbeni és fejlett módsze- reklret való — végrehajtására moz­gósító könyv és szemléltető anya­gokból. A Bélre Világtanács ülé­sével kapcsolatban pedig a június 7—14 között megtartásra kerülő- pártnapok színvonalasabbá tételére biztosítsak megfelelő békeharcos művek bemutatását', békeharccal foglalkozó kiállítások rendezését. Czámolni kell a fokozódó me ^ zőgazdasági feladatokkal is, melyek a falu lakosságát kivonják a mezőkre. Igazodjanak ahhoz kui- túrmunkásaink, kuítúrbrigádjaink, rövid fe olvasásaikat munkaszünct ben, (ebédidő) vagy este, (például brigádszálláson) munka után tart­sák meg. Különösen fontos a nö­vényápolásban lévő Lemaradás fel­számolása érdekében, hogy lcultúr- brigádjaink sürgősen hozzálássanak a mezőkön való szereplésekhez és műsorszámaikkal bírálják a hátul kullogó brigádokat, munkacsapato­kat, valamint az eg vés dolgozókat is. De állítsák a növényápolás meg­gyorsításának szolgálatába a szem­léltető agitációt és az előadás-- propagandát is. Rá kell térni to­vábbá a Szabad Föld Vasárnapok, műsoros előadások, filmvetítések szabad téren való megrendezésére. Párt-, állami- és tömegßzervezetl vezetőinket, de minden békés ine- gyei kultúrmrmkást hasson át az a tudat, hogy amikor megyénket olyan nagy megtiszteltetés érte, mint az, hogy egész népünk forrón szeretett vezérét választhattuk elsí képviselőnknek, akkor nem marad­hatunk a termelési és begyűjtési feladatok teljesítésében a hátsók között. Itt az ideje — és erre köteleznek harcos viharsarki ha­gyományaink is, — hogy megyén­ket az ország első megyéi közé emeljük. Ezért fokozzuk tovább a kulturális- munka lendületét I

Next

/
Oldalképek
Tartalom