Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-09 / 133. szám
1953 júnííis 9 , feptld 3 VLUaisaiolc VU[\t A békéscsabai „Petőfi66 tsz tagjai felkészültek az ifiéi aratasra Néhány hét múlva, megkezdődik az aratás, csépfés nagy munkája. Az idei termés veszteségmentes jó betakarítása érdekében a békéscsabai »Petőfi« tsz dolgozói idejében hozzáláttuk a munka megszervezéséhez, hogy határidőre teljesítsék a minisztertanács aratás, csóp lésre vonatkozó határozatit. Ezerkétezázötvenhét hold kalászosa yan a tsz-nek. Ebből ‘J50 hold búza, 16 h. rozs, 88 h. ősziárpa, 153 li. tavasziárpa, 50 h. zab. A kalászosokat tíz aratógéppel és egy kombájnnal aratják le. Ezek a gépek készen kijavítva állanak a tsz központjában Jól akarunk dolgozni — mondja az elnök elvtárs. Kétszáz tagot osztottunk be az aratásra és csep- lósre ós minden egyes tagnak megszabtuk a feladatát, szerződésileg Tögzitve. Négy íógeroblye is készen áll arra, hogy idejében ösz- Bzegeieblyézzo a kaparékot, mert így biztosítva (esz a tarlóban tus előfeltétele. A kombájnnak és aiató- gépeknek is megvan, a területük. A kombájnnak 208 hold aratni valót jelöltünk ki. A szem. ós a iszaí- nin hordásához bárom fogat áll rendelkezésre. A kombájnhoz 16 dolgozó vau beosztva, akik két műszakban végzik munkájukat. Nyolc nap alatt akarunk learatni — magyarázza lelkesen a tsz-elnök. Ezért jó élőié elkészítettünk móg- fe'elő mennyiségű kézikaszát is, a hozzávaló tartozékokkal: kalapáccsá'', üllővel, fenőkő.el. Harminc holdat terveztünk be kéziaratásru, de azon leszünk, hogy nagyobb részét ennek is géppel vágjuk le. Ezt a jó gépkihasználással - akarjuk elérni. A »Petőfi« tsz tagjai jól szervezték meg az avatási, cséplési munkát. Igen helyesen goniloskod tok arról is, hogy az aratás ideje alatt érő 50 hold cukorborsót is hogyan takarítsák be. A borsó csép- léséhez külön munkacsapatot alakítottak. Az aratógépok után olyan asszonyokat állítanak be kévehor- dáslioz, mint Botyánszki Mihály-’ né, aki egy« fiával, Kardos Istvánná, aki három fiával már a növényápolásból is jól kivette részét. Vagy, mint Zeiliritáné, Le- hoczki Júnosuó, akilcnok mint családtagoknak mát1 eddig 120 munka- ogységfik van. Háiom cséplőgép dolgozik majd a tsz ben. Be vannak osztva terűietekro. Egy gép az aratás ideje a’.it-t a borsót csépeli. Két Biedjuk géphez, is megszán a munkaerő, 12 jól kioktatott megbízható etetővel. A cséplőgéptől egyenest a íöltlművesszövetkezet raktárába szállítják a gabonát, arra is megvan a biztosilék, egy vontató és szükség szerint megfelelő mennyiségű lófogat hordja a gabonát. A figyelő és őrszolgálatot is megszervezték. Minden bri gádvezető a saját területem állón dóan figyeli a kalászosok érését, hogy azonnal hozzá tudjanak kezdeni, mihelyt a gabona alkalmas az aratásra. Minden brigádból két fű tart éjjeli őrszolgálatot, felváltva. Ugyanígy tűz.véda'ern í-zzun- poutjából is kioktatott tűzoltók őrzik a tsz termécét. Népünk kenyere, a gazdag aratás sikere most a dolgozó parasztság munkájától is függ. Készüljön fel minden tsz erre a munkára, a békéscsabai »Petőfi« tsz-lroz hasonlóan. JVlidve Már ia. Tanácsaink szervezzék a közös szérűket \ minisztertanács aralás, cséplés, másodvetés és tarlóhántás végrehajtásáról szóló határozata előírja, hogy a cséplés meggyorsítása érdekében az I-es típusú tszcs-tagok és egyénileg dolgozó parasztok termésüket könnyen megközelíthető, közös rakodóhelyekre hordják. A közös szérű igen nagyjelentőségű. Könnyebb, biztonságosabb a gabona őrzése az esetleges káreset, vagy ellenséges kártevésekkel szemben. Ugyanakkor könnyebb a cséplés- hez szükséges üzemanyag kiszállítása, valamint a gabona, takarmány (szalma, lőrék) elszállítása. Kormányzatunk ezenkívül azoknak a termelőknek, akik közös szérűre hordanak, 10 százalék kedvezményt ad a csépeltelési díjban. Egy olyan községre tehát, ahol tízezer hold gabona kerül élcséplésre — holdanként 8 mázsás átlagtermést számítva — több mint 800 mázsával kevesebb cséplési díjat kell fizetni. Csaknem 200 ember egészévi kenyere ez, vagy 800 hold földet lehet ennyi gabonával heveim. A közös szérű helyét június 1-ig kelteit tanácsainknak kijelölni, aminek már meg kellőit történni. Hogy a közös rakodóhely-- re minél több gabonái hordjanak, szükséges tanácsaink állandó szervező, felvilágosító munkája, a tanácstagok, dűlőfelelősök, mezőőrök segítségével neveljék a dolgozó parasztokat, verjék visz-, sza az ellenség, a kiilákság hí- nesztelékcit. így érkeljük -csak el, hogy ebben az évben nemcsak a gyulai és mezőkovácsházi, hanem valamennyi járás dolgozó parasztjai a közös szérűre hordjanak. Ne sgv támogassa a szarvas! tanács a fémgvültést Talán egyedül álló megyénkben Szarvas község, ahol ha végigmegy ünk az utcákon, láthatjuk, hogy a házak falán, a kerítéseken két házszámtábla van egymás mellett.. Még a mai napig is Sztálin elvtárs neve meflott ott díszeleg a régi rend letűnt »lovagjának« neve. Már egy fél evvel ezelőtt felkerestük a szarvasi tanácsot ós kértük, hogy engedélyezz© az elavult régi táblák leszerelését. Annál is inkább, mert a régi táblák színesfémből készültek és ezzel népgazdaságunk számára kb 20 mázsa értékes anyagot tudunk átadni. A tanács elutasította vállalatunk dolgozóját azzal az indokolással, hogy az adókönyvekben a légi utcanevek szelepeinek 6 amíg át nem Írják, meg kell hagyni a légi házszámtáblákat is. A Fémgyüttó Hónapban újra felkerestük a tanácsot a házszámtáblák leszerelése miatt. Közben a megyei tanács ipari osztályán is el jártunk, onnan Írásban utasítottak a szarvasi tanácsot a táblák 1' szőlőléiére. A tanács egy ideig húzta az engedély megadását, később pedig azt mondták, bogy londőreégi engedély is kell a táblák löszei eléséhez. A fenti eset is hozzájárult, hogy megyénk csak 45 száza'ékban tudta teljesíteni szimesfémbogyiijlé. i tarvét. De ezen túlmenően elgondolkoztató; a szarvasi tanácsban kinek a szívügye, hogy Szarvas község utcáin Sztálin, Lenin és Rákosi elvtáieuk nevei mellett ott díszelegjen a dolgozó -nép legna gyobb ellenségeinek neve? Wcisz Läsz!6, MÉH Vállalat. Felemelt árat fizetnek a hulladék papírért A MÉH Budapesten és vidéken a papírgyűjtő betek idejére több- száz ideiglenes hulladékáivevö helyet létesít. Az összegyűjtött papír- és textilbulladékot minden házfelügyelő álveszi és a helyszínen azonnal készpénzben kifizeti. A papír- és textilhulladékért kifizethető árak a következők: újság-makulatúra (tisztán, jó állapotban) a korábbi egy forint helyeit kél forint kilogrammonként. A használt könyvekért és folyóiratokért a korábbi negyvenj fillér helyeit egy forintot, a háztartási papírhulladékért a korábbi negyven fillér helyell hetven fillért fizetnek kilogrammonként. A háztartási vcgyeslextilhulIádéból kilogrammonként nyolcvan filléres, a szabászali hulladékot pedig 1.20 forintos áron veszik át. Közel húszezer gyermek üdül az idén az úttörőtáborokban Államunk gondoskodása révén az idén ismét sokezer gyermek élvezi majd az ország legszebb vidékein a nyári táborozás örömeit. A tanács ó> a SZOT üdülőhelyein kivit! harminc úttörőtáborban közel húszezer gyermek rréreiei biztosítanak két hét vidám nya n- lást. Az úttörőtáborok boldog Okúinak első csoportja — közel ötezer gyermek — június 18-tól üdül. Ezen n napon kezdik meg működé hűket a ln>."yi táborok is, melyeket valamennyi faluban és városban azoknak a gyermekeknek a számára létesítenek, akik a szünidőt lakólielyükön töltik. Rákóczi emlékkiállítás nyílik a Múzeumban A Rákóczi évforduló megünneplésére alakult békéscsabai emlékbizottság nagyszabású Rákóczi emlékkiállítást rendez a Múzeum nagytermében. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosztálya, az MSZT, a megyei és városi tanács népművelési osztályainak közreműködésével már készíti a kiállítási. A-.XVIII. század kuruc-korszakából egykorú eredeti iratok, könyvek, liépek, kuruc-fegyverek és kardok, stb mutatják be népünk szabadságharcának e korból származó dicső emlékeit. Az emlékkiállítást folyó -hó 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek közö t nyitják meg a Múzeumban. Társadalom és Termés.: líiichmiönyi Ismerrílrrjesziű Társulat Békés un gyei S/n vc/.ve, Békéscsaba. Hozzászólás a „Nagyobb kereset útja“ című cikkhez A hidasháti állami gazdaság vezetői figyelmébe Újságolvasás közben megakadt a szemem a «Nagyobb kereset útja »című cikken. Mohón bvasiam a sorokat, mert bizony a nagyobb kereset ream is csak jó hatással lehet. Mindjárt az első soroknál megtudtam, hogy ez éppen a mi állami gazdaságunkról és éppen a tehenészekről szól. A cikk felsorolja: hogyan tudnánk mi, tehenészek annyit keresni, mint a mezőhegy esi tehenészek. Megírja a «Béke» üzemegység tehenészeinek hibáját. Sokáig gondolkoztam ezen, míg végűi ceruzát és papírt fogtam s elhatároztam, hogy írok. Ezek a hibák nemcsak a «Béke» üzemegység tehenészeinél vaunak meg, hanem nálunk, a központi lehe.iészelfen is. Nem túlozok, ha azt írom, hogy az egész, gazdaságunkban. És nemcsak ezek a hibák vannak, hanem sokkal több. Most vizsgáljuk meg, miből adódnak a hibák és kik változtathatnak rajta? Nagyon helyes volt a cikk megállapítása, hogy esősorban csakis mi, tehenészek. Nézzük, hogyan? Legelőször is úgv, hogy betartjuk a kiadott utasítást. Másodszor pedig: nem tűrjük meg a vezetőség hanyag munkáját. Gondolkozzunk csak el jól ezen. Tögymasszázs Nézzük csak, egyáltalán tudjuk-c, hogyan is kell azt csinálni ? Milyen kézmozdulatokkal? Mi annak a célja? Kövctelto-c a vezetőség tőlünk, rcszcsüllünk-c a tél folyamán szakoktatásban? Vagy a másik: Piszkos az istálló? Lehet-c rendesen minden héten pfacc-súrolást végezni ? Van-e rá megfelelő eszköz? — hiszen seprűi: is csak könyörgésre kapunk. Jelenleg is csak nyél van, ha kérünk, «nincs» a felelet. Sok a légy? Nemcsak légy van, van itt szúnyog is. Az istálló két oldalánál áll a víz. Nappal légy, éjjel pedig szúnyog csípi a teheneket s nem hagyják őket pihenni, f.cliet-e olt rend és tisztaság, ahol még a seprű is komofy problémája a vezetőségnek? Pedig ini mái ajánlottuk, van sok vadhajtás a tanyákban, lehetne abból vágni seprőnek valót. Persze, csak-szét kellene nézni, akkor nem kellene 12 forintért seprűt vásárolni, ami csak 2—3 napig tart, mert nem istállóba való. Január 21-én jöttem át a felsőnyomási gazdaságból, azóta itt dolgozom a tehenészetnél. Aligha volt négynél többször brigád- értekezlet. Termelési értekezlet? Arról is csak egyről tudok, ami körülbelül 3 hete volt. De ott sem hangzott el, hogy vájjon mennyire teljesítettük első negyedévi tervünket? — mennyi a lemaradás? — hogyan tudnánk teljesíteni? Csak véletlenül tudtam meg, hogy 25 százalékot teljesítettünk. Hogy mi a tervünk? — arról fogalmunk sincs, pedig én szeretném tudni. A premizálás és az, hogy mi az adósságom az liliommal szemben — érdekelne, csak akkor tudnám meg, hogy milyen jól dolgozom. Már többször kérdeztem, de az volt a felelet, hogy a tervet még nem bontották le egyénekre. A termelési értekezleten felszólalásomban is kértem ezt. Az igazgató megígérte, hogy hamarosan megkapjuk, de ez még máig sem történt meg. Helytelen etetés Bizony, az etetésnél is van hiba: az egyedi ahrakolás is csak papíron van. Teheneink sokszor éhen maradnak, mert nincs elegendő takarmány silózva. Például a héten is vasárnaptól kezdve csak szerdán este laktak jól először, egyébkor csak éppen, hogy ettek. Ezt a vontató-rakodók is tudják, mert ahogy hordták a trágyát, ők is látták: miben jó étvággyal ették a tehenek a trágyás szalmát. Miért" nincs alomszalmánk, miért tűnik el mindig reggelre a tehenek alól ? Mert megeszik. Ezekután látható, hogy miért kevés a tej is? A tehenészek áiiandó cserélgetése "Bizony, ez is elég gyakori. Az idén már 9 tehenész jött és ment el ebből az istállóból. Van-e kedve a jó munkához, mikor azt sem tudja az ember, hogy holnap nem a növénytermelésnél, vagy a másik istállóban dolgozd" -e. Én is már a harmadik helyen dolgozom, amióta itt vagyok. Először a II. sz. istállóban dolgoztam egy és fél hónapot, ele az igazgató áthelyezett a növénytermelésbe, mert a mezőtúri mezőgazdasági technikum levelező tanulója vagyok és havonta járok kétnapos konferenciára és hogy «ez befolyásolja a tejtermelést». így csak időszaki munkára osztottak be. A növénytermesztésnél még akkor nem volt munka, egyheti kintlétem után újból visszakerültem az állattenyésztéshez. Szabadnap csak úgy van, ha egy normát közösen csinálunk, mert hétnormás az istálló. Ifa valakit hívunk, hogy jöjjön tehenésznek, mert nincs tehenész, azt feleli: először kevés a kereset, másodszor, sok a munka, harmadszor, hogy úgysem hagynák itt sokáig. A fizetés körüli zavarok Bizonyos, a bérszámfejtőknek is van tennivalójuk. Február 16-án ellett meg egy tehenem, ez után a kollektív szerint 25 forint jár. ITa a borjú 5 napos koráig egészségben martul, összesen 95 forint jár. Februárban nem fizették ki. Mikor kértem, a bérfcíclős azt mondta, hogy majd márciusban. Ekkor sem számfejtették. Újból kértem, s azt mondták, adjam be áprilisban. Beadtam. Téves darabbérczás miatt azonban csak 25 forintot kaptam. Újból kértem, akkor azt válaszolták, hogy majd májusban kapom meg. Egy másik eset. Áprilisi fizetéskor téves számfejtés miatt a váltós ós a lakarmányos 270 és 133 forinttal kaptak kevesebbet. Eddig ezt sem fizették ki. Vájjon meddig lesz még 'sy? Lehet-e ott. jó munka, ahol ezek a hibák fennállnak ? Szükséges, hogy úgy mi, tehenészek, mint a vezetőség változtassunk rajta és lépjünk a gondosabb termelés útjára. Akkor biztos, hogy mi, a hidasháti állami gazdaság tehenészei is keresünk annyit, mint a mezőhcgycsi tehenészek. Azután majd hosszabb lesz a takaró, nagyobb lesz a kereset, jól jár államunk, jól járunk mi is. Újvári Sándor fejőgulyás, hidasháti áll. gazd. központi tehenészet, II. farm, 3. istálló. v
