Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-02 / 127. szám
3 1953 június 2., kfd«! \HUa%s-aiok Vléfif, VidáinCH* Ütmef&tiéU & fytf&Unckft&fiót.,. országszerte min- ,dan városban, községben megtartottuk az idei nemzetközi gyermeknapot. Ezen a napon különös szeretettel fordultunk legféltettebb kincsünk, a jövő reménységei, alkotó munkánk folytatói, a gyermekek felé. Ezen a napon hazánk a gyermekek vidám, boldog kacagásától visszhangzott. Békéscsabán csoportosan, vidám dallal ajkukon vonultak az iskolákba, az üzemekbe, ahol a szülők, az üzem dolgozói kultúrműsorral, uzsorával várták őket. A Vigadó nagytermében a Balassa Népiegyüttes mesedél- utáut rendezett a gyermekeknek, ahol mintegy 350—400 gyermek gyönyörködött Síró Misi tréfás sza- va’ataiban, visezafolytott lélekzet- tol figyelték Szentirmai József bűvészkedéseit. Nagy tapssal fogadták a székely népi játékok vidám jeleneteit. Ondris Ilonkának, Fá| Vasárnap bián Lacinak és Adter Erikának szinte a könnyei is potyogtak a mesemondó tréfás szavain. Többször kérték a műsor megismétlését. Kitörő örömmel fogadták Kiss Jóska harmonikaszámait és az úttörő tánccsoport fellépését. Az István-malom dolgozói kávéval, kaláccsal és a gyermekek kedvencével, fagylalttal vendégelték meg a kicsiket. A KISKER Vállalat és az Adatforgalmi Válla-« lat dolgozói is cukorkát, kalácsot adtak uzsonnára a gyermekeknek. A Micsurin- és a Luther-utcai óvodai napköziben szombaton délután az első kerületi MND&Z- asszonyok fifmet vetítettek a gyermekek vidám é tétéről. Szintén szombaton délután a zeneiskolában a szülői munkaközösség rendezésével az úttörőhöz gyermekszínjátszó csoportja szóra koztatott mintegy 210 gyermeket, akik az előadás után fagylaltot kaptak. Az I. számú iskola tanulói hangversenyt rendeztek ezen a napon. A 86 tagú énekkar ajkáról vidáman szállt a dal:: »Uj életet teremtünk ebben az országban Megvédj ük a békét.« Eleken az MN DS Z- asszony ok n kultúrotthonban vidám kultúrműsorral szórakoztatták a gyermekeket. Majd uzsorával kedveskedtek nekik. Süteményt és fagylaltot osztottak az iskolás és az óvódás gyermekek részére. Délután a sportpályán a nagyobb pajtások tomagyakoríatokat mutattak be. I , , i , i I ezen a na1 tay szórakoztok | gy6r. mekoink a szülőkkel együtt minden községben. Ma már elmondhatjuk azt, hogy »A mi hazánk a 'bélke földje, lakói boldog emberek«, mert a mi gyermekeink ifjúsága derűs, szép. Es oíyan nagyszerű jövő tárul eléjük, mint a Szovjetunió ifjúságáé. Több gondot az adófizetési tervek teljesítésére (A Megyei Tanács pénzügyi osztálya jelenti.) A bevételi tervteljesítésben mutatkozó lemaradás felszámolása te reg még mindig nem következeit be komoly eredmény. A mezőkovácsházi és sarkadi járás igen súlyos lemaradása mellett az orosházi és a békési járás komoly lemaradása erősen befolyásolja a megyei eredményt is. Komoly hiányosságokkal folyik a kötelező biziosílási díjak begyűjtésének munkája is, és ennek kedvezőtlen eredménye hozzájárul a gyenge megyei teljesítéshez. A lemaradás okait vizsgálva meg kell állattanunk, hogy az adóügy i megbíz:'ak nem végeznek eredményes munkát. Az adóhátralékosokkal nem megfelelően foglalkoznak. Nem járnak ki a területekre, hanem egyéb munkát végeznek, adminisztrálnak, gyakran pedig pem pénzügyi feladatok megoldásával foglalkoznak. Dévaványán az adóügyi megbízott pl. nem vezeti a működési naplót és így munkájukat sem lehet megfelelően ellenőrizni. Hányán a nyugtatömbre beszedett összegeket csak többnapos késedelemmel adják postára. A gyulai járásban is még mindig sok időt töltenek az adóügyi megbízottak á hivatali helyiségben. Elek községben az adóügyi megbízott ápi'ilis hóban csak 3 napot volt kint a területén, a lobbi Kiosztják -a „kiváló fémgyüjtő" jelvényeket A iúmgy újlőhónap során Budapesten és vidéken a lelkes gyűjtök sokezer tonna vas- és fém- bu'ladék összegyűjtésével járultak hozzá ötéves tervünk sikeréhez. A legjobb eredményt elért vas- és l'émgyüjtőket műsorral egybekötött ünnepség keretében tűrtitik ki június 2-án, kedden délután fél négy órakor Budapesten, a Bartők-teremben. |lli;,ii,illHIII!illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllHlllllllltll Az ünnepségen Szabó János, a helyi ipar minisztere ez alkalommal először osztja ki a «kiváló íémgyüjtő» kitüntető jelvényeket. Az egyéni jutalmazások mellett kiosztásra kerül bárom vándorzászló is, amelyeket a vasgyüj- tésben legjobb eredményt elért DISZ-bizottság, vidéki tanács, illetőleg legjobb MÉH-vállalat kap meg. l!!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llll!!tlllllllllllllllll!lllllllllllllllllll'IIIIÍIIH napot hivatali helyiségében töltötte. Méhkerék községben az adóügyi-megbízotti állást a járási pénzügyi osztály hibájából hosszú időre beszüntették, pedig megfelelő dolgozó kinevezésére a községi tanács javaslatot tett. A megyei pénzügyi állandó bizottságok munkájánál a tagok egyrésze résztvesz ugyan az üléseken, de vonakodnak a konkrét feladatok vállalásától. Különösen hiányos a kardoskúti pénzügyi állandó bizottság munkája és hiányzik ott a példamutatás is. Az elmúlt héten legjobb eredményt elért tanácsok: Mezőhegyes, Gyula, Bélmegyer, Kertész- sziget, Orosháza. Az elmúlt héten leggyengébb eredményt elért tanácsaink: Bi- harugra, Medgyesbodzás, Kaszaper, Okány, Méhkerék, Kötcgyán, Nagykopáncs, Gerendás, Sarkad- keresztúr. A járások közötti sorrend az adófizetésben: 1. Gyulai járás, 2. Békési járás, 3. Szarvasi járás, 4. Sarkadi járás, 5. Gyomai járás, 6. Mezőkovácsházi járás, 7. Orosházi járás, 8. Szeghalmi járás. I jé műszaki vezetés a termelés alapja Rákosi felvtáis május 10 én, a ^választói nagygyűlésen azt mondotta : »Nem kevesebb kiirt okoznak saját hibáink, melyek nemcsak a termelésben, de állami életünkben is elég gyakran jelentkeznek.. # a selejt sok helyen még mindig megengedhetetlenül magas. ,. a takarékosság az anyaggal, az idővel, az állam javaival még mindig gyenge lábon áll.« Rákosi elvtárs fent idézett szavai arra késztettek bennünket, hogy megviisjá.juk üzemünkben, mit tudunk tenni ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöböléséi©. A magyar textilipar dolgozóinak ma elsősorban feladata a selejt elleni harc, a minőségi termelés. NAGY ÖRÖMMEL fogadták üzemünk dolgozói a Békéscsabai Pamutszövő felhívását és vállalásaikkal arra törekednek, hogy az országban elsőnek érjék el a Kiváló minőséget termelő üzem< büszke cimet. Mindez nemcsak a fizikai dolgozókon múlik. Az üzem műszakivezetősége tanulmányozta a szovjet minőségi termelést ismertető brosúrákat és ennek nyomán Zsódely elvtárs minőségjavító kezdeményezését. Első feladatunknak azt tekintettük, bogy a szövőgépek sablon- szerinti helyes beállítását megvalósítsuk. Elsősorban megbeszéltem a bárom szövődéi főművezetővel azt, bogy a lánc megfelelő alkalmazását milyen módszerekkel tudjuk biztosítani. Itt nagy segítségemre vo't Borbély főmérnök elvtárs által kidolgozott nyiláskép- zés, amelynek alkalmazásával az áru egyik napról a másikra javult, termelésünk mennyiségben 102 százalékról ■ 106—107 százalékra emelkedett. A helyes beállítást bizonyítja, bogy a vetés gépóránként 10 nap a'alt -lOi) vetéssel emelkedett. Erősen javult minőségi termetesünk is. Amig a legutóbbi termelési értekezleten központi probléma volt, Hogy a csomók szétjönnek, ma már ©z a kérdés mind ritkábban vetődik ieí és az üzemet járva megállapíthatom, bogy a szövő szaktanaik mind könnyebben végzik munkájukat. HIBA LENNE azonban megállapítani, bogy most már semmi tennivalóm nincs, mert az még bőven van. A szabályos nyilásképzés után el kell érnem, az egységes regulator beállításokat és biXto- sitanom ke l a lánchenger szálerősségűnek megfelelő súlyozását. Ezen kérdés megoldásánál szintén igen nagy segítségemre van a Szovjetunió textiliparra vonatkozó irodalma, amelyet állandóan tanulmányozva javítom munkámat. A minőség javítását nemcsak a gépek helyes beállításával akarom elérni, hanem úgy • is, hogy állandó felvilágosító munkát folytatok üzemünk dolgozói között. Ennek eredménye Ki- szefy Zsuzsanna és líőgyo Gál törné 100 százalékos minőségi termelése. Korábban gyengébb minőséget termeltek és a legutolsó kiértékelésnél 100 százalékos minőségi termelők lettek. SOKSZOR ELŐFORDUL, hogy a fonódák szinkevert fonatat szállítanak, mint például a l’.n mit textil művek, ami rontja az egyébként jól megszőtt áruk minőségét. Ez e’len úgy vesszük fal a harcot, hogy a szinkevert táncfonalat nem engedjük a szövődébe, hanem visszaküldjük a szállító vállalatinak és felhívjuk figyelmüket a minőség javítására. Feladatul tűztem magam elő a munkakörülmények megköny- nyitését, hogy dolgozóink nagyobb fizikai erőfeszítés nélkül tudják a tervet teljesíteni, ézaol elérem azt, hogy vidámabban dolgoznak és több idejük marad a politikai és szakmai képzésre. AZ ALFÖLDI SZÖVŐGYÁR dolgozói jó munkájukkal fogják alátámasztani Rákosi elvtársnak azon mondását, hogy »a második ötéves terv teljesítésének eredményeként a dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kívánjuk emelni.« • Mifcus Sándor főmérnök, Mézőbeiényi Szövőgyár. A „nyitott alatt az általános iskolát végző tanulók közül sokszázan látogatták meg az MTH iparitanulói intézeteket. Az alig 15 éves tanulóknak nagyon megtetszett az ipari tanulók boldog, vidám élete. Eddig vasipari tanulónak közel háromezren jelentkeztek. Június 1-től az iparilajHiló intézetekben megindul a széleskörű toborzás. Minden intézet részére kijelölték ij(ók lieíe“ azokat a községeket, ahová az intézetek képviselői ellátogatnak. Csongrád-, Békés-, Báes- és Szolnok megye iparitanuló intézeteibe eddig közel hatszáz fiatal kérte felvételét. A jászberényi ipari tanulóintézetet a «nyitott ajtók hété »-ben több mint kétszáz most végző általános iskolás kereste fel. Szolnok megyében már két száznyolcvanán jelentkeztek ipari tanulónak. A nagyobb kereset útja... «Nem tudjuk elképzelni, mi az oka, hogy kevesebbet keresünk, mint a mezőhegycsi dolgozók?» — kérdik levelükben a hidasháti állami gazdaság «Béke» üzemegységének tehenészei és kérik a szerkesztőség segítségét, írásukban azt is megemlítik: a gazdaság vezetői nem biztosítanak megfelelő takarmányt. De beszédük szerint a legfőbb hiba, hogy magas a tejnorma. Vagyis csökkenteni kellene, hogy prémiumot kapjanak, többet keressenek. Igaz-e, hogy többtagú családjuk fenntartásához több keresetre van szükségük a tehenészeknek? Feltétlenül igaz. De vájjon kizárólagosan az az úgynevezett «magas tejnorma», a gazdaság vezetői, az állam akadályozzák a tehenészeket abban, hogy többet keressenek és senki más? Egyáltalán nem. A gazdaság vezetőinek, akik államunk, népünk megbízásából vezetik a gazdaságot, vannak tennivalóik. Keresetük emelkedésének azonban mindenekelőtt maguk a tehenészek állják útját. Kételked- helik valaki: «hogyan lehetséges ez, hiszen minden dolgozó többet akar keresni?». Ez igaz... De az n kérdés: hogyan lehet és hogyan akarják azt elérni? A «Béke» üzemegység tehenészei a téli nehéz takarmányozás miatt nem termelhettek ; nnyi tejet, hogy az utána járó teljesítménybér elég lett volna megélhetésükhöz — államunk fizetésüket egy bizonyos összegre egészítette ki havonta. Májusban azonban — amikor már van zöldtakarmány — áttértek a teljesítménybérezésre. Emelkedett is a tejhozam. Persze, ez csak a kezdet s nem is kielégítő. Azok a tehenészek, akik levelet írtak a szerkesztőséghez, úgy vélekednek, mintha már nem lehetne több tejet termelni. «Minden rossz puskásnak van egy kifogása» — ez a közmondás rájuk is illik. Igenám, ha csak a beszédről lenne sző, — de amilyen a beszéd, olyan a munka is. Tudnak ők már az új módszerekről. Mondják is, hogy: «hiszen csináljuk, csináljuk, no de mi haszna?» Bizony, milyen hasznuk is lehet ott a tehenészeknek, ahol úgy dolgoznak, mint például amilyen a 27-i déli fejés volt? Tőgymasszázs? Hallottak róla, — de nem csinálták. Úgy képzelik el) hogy amikor mosáskor megsímogatják a tőgyet, az már tőgymasszázs. Arról pedig mit sem tudnak, hogy egy-egy fejőskor ez a művelet három részből áll: 1. a fejés előtti előmasszázs, 2. a fejés végefelé, amikor a fejési fogásokkal már nem jön a tej, szintén masszírozni kell és 3. az utánfejés, kiesepegtetés után szintén szükséges az egész tőgy masszázsa. Csepeg tetős? Ez sem ismeretlen —- csak éppen nem csinálták. Az istállóban nagy a piszok, sok a légy. Piszok és légy csípi az állatokat, fejőszékkel oldafbaverve serkentik őket mozgásra. Adhatnak-e többet ilyen körülmények között a tehenek, amikor csakis az állatok idegrendszerének nyugodt működése által képződik egyre több és több tej ? Mindezen csak maguk a tehenészek változtathatnak. A gazdaság vezetőségének pedig az a feladata, hogy az akolt — a benne lévő trágyadombot eltávolítva — használatba vehessék. így nem kell a zsúfolt és fulladt levegőjű istállóban lenniök. Ezzel szintén elősegítik a tejtermelés emelkedését. A gazdaság vezetősége tervezi, hogy a napi háromszori helyett a négyszeri itatásra tér át. A déli és esti fejősek közti időt meghosszabbítja egy órával, mert ennyivel rövidebb a reggeli és déli fejősek közötti idő. Amikor pedig elérik majd, hogy legalább ötven olyan tehenük lesz, amelynek évenkénti termelése 3600 liter tej, 3.8 százalékos zsírosság mellett, — törzsállományt alakítanak ki. Ekkor már bevezethetik a négyszeri fejőst is, — még több lesz a tej. Ezáltal az egész munka szervezettebbé és eredményesebbé válik. Persze, a törzsállományhoz majd a legjobb tehenészek kerülnek át. Ez tehát a tehenészek több keresetének útja, nem pedig annak bizonygatása, hogy: miért is nem lesz több tej ? — és ugyanakkor a fizetés mégis emelkedjen. Mert adhat-e például bármely tehenész több pénzt családtagjainak ruhára, vagy bármire, mint amennyit a házhoz hoztak ? Ugye, csak addig takarózhatnak, amíg a takaró ér. Az állam is, amelyhez sok család tartozik, — de az egész mégis csak egy nagy családnak számít — miből adhatna többet, ha ugyanakkor a bevétel nem növekedik? Ha Bobály György, Kiss József és a többi tehenész bevezeti az új módszereket, több lesz a tej’, hosszabb a takaró, — bővüj a kei reset. Vájjon veszítenek-e az új; módszerekkel? Semmiesetre sem, csakis nyerhetnek. Vagy maradnak a réginél, vagy az újhoz húznak — rajtuk áll főleg, hogy jól járjanak. Ha úgy dolgoznak, hogy jól járjon az állam, — jó* járnak maguk is.
