Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-05 / 130. szám
Világ; proletárjai egyesüljetek! ~ 3 3ó gépeket az aratásra — a béke ügye is ezt kívánja A Forgácsoló üzem újítómozgalmáról v. ____________________________y A Z HDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1933 JUNIUS 5 , PÉNTEK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Júniusi tanácsüléseink feladatai A júniusi tanácsüléseken beszélik meg községeink: hogyan fogják megoldani az aratás, cséplés és gabonabegyüj- tés feladatait. Ezzel kapcsolatban a minisztertanács határozatának részletes és alapos ismertetése mellett olvan kérdéseket kell megvitatni, mint pl. azt, hogyan biztosítják a megjelölt aratási határidők betartását, hogyan fogják a községben megszervezni a hordást, a közös szérűket, hogyan biztosítják a cséplőmunkásokat és nem utolsósorban hogyan szervezik meg a gabonabegyüjtést, ez mind tanácsüléseink központi kérdése. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a nyári gabonacsatát csak akkor nyerhetjük meg, ha előtte gondoskodunk a növényápolás jó elvégzéséről, amiben le vagyunk maradva — versenytársunktól, Csongrád megyétől — és ez a lemaradásunk egvre nagyobb. Néhány héttel ezelőtt 25—28 százalékos volt a lemaradásunk, azóta például a kukorica első kapálása megyénkben mintegy 25 százalékos, Csongrád megyében pedig 70 százalékos. Tanácsüléseinken kell megvitatni, hogyan lehet gyors fordulatot adni ennek a munkának, mert tudvalevő, hogy a rosszul művelt földekről kevesebb termést fogunk betakarítani, ami ismét azt vonja maga után, hogy megnehezíti begyűjtési terveink teljesítését. Tanácsüléseinkre vár az a feladat is, hogy meghatározzák, hogyan fogják községük első félévi begyűjtési tervét teljesíteni. mielőtt hozzáfognának az aratás-csépléshez. Ebből a célból ismertetni kell azokat a kormányhatározatokat, amelyek a begyűjtést teljesítőknek kedvezményt biztosítanak, mint pl. a kártérítések elengedéséről, a nyári hónapok alatt átadott hízottsertések prémiumáról szólóAendelkezé eket.' Tanácsüléseink szerepe községeink életében éppen olyan jelentős, mint országunk életében az országgyűlés. Azon kell lennünk, hogy tanácsüléseink valóban a község parlamentjévé váljanak, ahol a tanács széleskörű nyilvánosság előtt vitatja meg, hogyan hajtja végre pártunk és kormányunk határozatait, hogyan teljesíti a tervgazdaságunkból reá eső feladatokat, hogyan biztosítja azon keresztül a község fejlődését. Arra van szükség, hogy tanácsaink vegrehajtóbizottságai és elsősorban a végrehajtóbizottságok elnökei az eddiginél több gondot fordítsanak a tanácsülésekre. Tanácsüléseink napirendjére kerülő kérdések beszámolóinak a község életével, eredményeivel és hiányosságaival kell foglalkozni, végrehajtás közben kell bemutatni a feladatokat. Olyan módon kell összeállítani a beszámolót, hogy abban minden hallgató megismerje saját közvetlen feladatát, a községi tervből reá eső részt, — de azt is, hogyan kell mozgósítani az egész községet tervének végrehajtása érdekében. Még mindig gyakori tanácsüléseinken az olyan beszámoló, amely néhány százalékot sorol fel a községi tcrvteljesí- tésből, megállapítja a lemaradást, az általános felhívással be is fejeződik. Az ilyen beszámoló nem sokat ér. A tanácstagokat és a kívülállókat is elsősorban az érdekli, mit telt és mit mulasztott a végrehajtó bizottság, az állandó bizottság a tervek teljesítése körül, kik azok a tanácstagok, azok a dolgozók, akikről a község példát vehet, hogyan dolgoznak ezek és kik azok, akik elfeledkeznek kötelességeikről. Hogyan alakul a verseny az egyes határrészek, az cgye's tsz-ek, az egyes utcák között, hogyan áll a község páros versenye? Mindezek olyan kérdések, amelyek helyi vonatkozásuknál fogva széleskörű érdeklődést váltanak ki, segítik tanácstagjaink kezdeményezését, megadják a lehetőséget a tanács, a végrehajtó bizottság munkájának bírálatához. Igaz, hogy ilyen beszámolót nem lehet «összevágni» egy fél óra alatt. Éhhez a végrehaitó bizottság tagjai, az állandó bizottságok tapasztalatai szükségesek, ezentúl szükséges az, hogy aki összeállítja a beszámolót, alaposan és részletesen ismerje azokat a párt- és állami határozatokat, amelyek a beszámoló tárgyát érintik. A helyi pártbizottságok titkárainak a segítsége is nélkülözhet;tlen a jó beszámolók elkészítéséhez. Másik követelménye tanácsüléseinknek, hogy azokon a tanácstagok megjelenése mellett biztosítsuk minél több kívülálló megjelenését is. A növényápolás, a betakarítás és a begyűjtés ikere megköveteli, hogy tovább javítsuk tanácsaink tömegkapcsolatát. Erre figyelmeztet Rákosi elvtárs is választási beszédében, amikor tanácsainkról a következőket mondja: «Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hatóságaink ridegen, bürokratikuson bánnak a néppel és visszaélnek hatalmukkal, önkényes- kednek, nem tartják be a törvényeket. Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani annál is inkább, mert a tavalyi rossz- termésű esztendő is bebizonyította, hogy az egyéni parasztság hű támasza népi demokráciánknak.» Tanácsüléseink előkészítésében és színvonalában meg kell mutatkozni innak, hogy a mi államunk népi állam, mert tevékenységében a szeles dolgozó tömegekre támaszkodik, felhasználja a dolgozók sok-sok kezdeményezését nagy terveink valóraváltásához. Ezért kell nagy gonddal előkészíteni júniusi tanácsüléseinket, melyeknek eredményétől jelentős mértékben függ gabonacsatánk sikere is. Zalai Lajos. Alu|»osíil»l»an kell felkészülni az aratásra a gyomai gépit Honiadnak i§ A gépállomások június 1 ig kötelesek kijavi ani és üzemképessé tenni az ftssijs erőgépekét, kombájnokat, arató, cséplőgépekét, tarto- z kaikkal (hérét ejtő, m ntőberendezós, tűzvédelmi fel« térélés, karok)/.6, lii e'esi ott mirleg, sulyok) együtt. (A minisztertanács aratásl-cséplési határozódból.) A minisztertanács határozatának ez a pontja kötelező a gyomai gépállomásra is, azonban nem haj lot Iák. végre. A gépállomáson június 1-ig 25 darab cséplőszek- rényt és 12 darab aratógépel javítottak ki. Egy cséplőszekrény csapágyhiány mialt nem lelt kijavítva. Ugyanígy nem lett kijavítva 2 darab kombájn sem, alkatrészhiány miatt. A gépállomás igazgatóhelyettese arra hivatkozik, hogy a hiányzó alkatrészeket megrendelték, de még eddig nem érkeztek meg. Valóban megrendelték, de nem kellő időben. A gépállomásnak egy villany- cséplője is van, amely Nagy laposon csépel majd. Ennek a gépnek 110 kalaszlrális hold termését leolt elcsépelni, ami körüliéiül 20 napi munka. A minisztertanács határozata szerint a csép- lést augusztus 20-ig be kell fejezni. A gépállomás vezetősége tehát hasson oda, hogy ez a gép két műszakban dolgozzon, igy a 26 nap felére csökken és biztosítva lesz azon a területen is a cséplés határidőelőlli IKifejezése, annál is inkább, mivel az igazgatóhelyettes elvtárs szerint a cséplőgépekhez a munkaerő biztosítva van. Két gépel alakítottak át Bredjuk-cséplésre, az egyik az eudrődi »Dózsa« tsz-ben, másik a »Haladás tsz-l>en csépel majd. A terület kijelölését • most végzik, azonban helyes lett volna, ha az aratógépeket arra a területre osztják be, amelyiken a vetési végezte a traktorvezető, mert igy fejlődhet az egyéni felelőssége. Például ha géptörés következne be a helytelen l a I a j megmunkálás következtéiben, a felelősség a traktorvezetőt terheli. Fordítson gondot a gépállomás vezetősége arra is, hogy ne változtassák egy- egy traktorvezető területét az aratás ideje alatt. Az aratási, cséplési, betakarítási munkák sikeres elvégzésének alapja a kellő anyagi feltételek biztosítása mellett az emberek felkészítése az aratásra. A gyomai gépállomás vezetősége javítsa meg munkáját, hogy június 8-ra, a szemle napjára minden gép kijavítva készenálljon a munka megkezdésére. A gépállomás dolgozóival ismertessék meg a minisztertanács határozatát és annak jelentőségét, A gépek kijavítását ellenőrző minőségi felelős [Kaiig érezze hivatásának jelentőségét, hogy tőle is függ az aratási, cséplési munkák zavartalan menete. Jelöljön ki a gépállomás igazgatóhelyettese egy megbízottat, aki felel azért, hogy a cséplőgépde- hez a munkaerő állandóan biztosítva legyen. Szorosabb kapcsolStot kell teremteni a gépállomás vezetőségi tagjai között is, mert hiba az, hogy például február óla nem tartottak megbeszélést, az aratási munkák megszervezését sem beszélte meg a,v^|c- lőség. Elsősorban ebitől adódnak ezek a hittak, melyek a gépállomáson jelenleg megvannak. A gépállomás politikai helyettese is foglalkozzon többet a gépállomás dolgozóinak nevelésévé.!. Az aratási, cséplési munkák sikere közös érdek, egész népgazdaságunk érdeke. Ezt a közös érdeke t .szem elölt tartva javítsa meg munkáját a gyomai gépállomás. Medve Mária. A Béke Világfanács budapesti ülésének tiszteletére . A magyar nép a Béke Világtanács ülésére készül, jó munkával köszönti a Imdapesti gyűlés részvevőit. Orosházán vasárnap tartották meg a járási béke- bizottság válaszlógyűlését, ahol a gyűlés' részvevői megfogadták, úgy végzik mindennapi munkájukat, hogy az a béke melletti kiállás legyen. Az értekezleten a hozzászólásokban vállalásokat tettek. LAKI ISTVÁNNÉ, az orosházi »Béke« tszcs tagja elmondotta, hogy a tszcs a szénabeadását már száz százalékig teljesítette. A félévi tojásbeadásukat is mielőbb teljesítik. RUSZNÁK GYÖRGYNÉ. a lól- komlósi »Viharsarok« tsz tagja, háromgyermekes családanya gyermekei szebb és jobb életének, az egész ország békés építése és termelése érdekében vállalta, hogy bekapcsolódik a »250 munkaegység« mozgalomba. így üdvözli a békemozgalom hazánkba érkező vezetőit. BIKÄDI LAJOS, a .nagyszénást »Dózsa« tszcs tagja dolgozó társai nevében telt ígéretet, hogy a léke megvédése érdekében a tszcs beadási kötelezettségét száz százalékig teljesítik és a soronlé- vő növényápolást munkákat június 15-re száz százalékig elvég-, zik. Ezen a napon még több hasonló vállalás történt, mind azt tükrözték, hogy népünk megértette Rákosi elvtárs szavait: »A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcosa, aki jól végzi munkáját.« A jó munka, a tervek, vállalások teljesítése pedig államunk hatalmát növeli és fokozza a béketábor erő* jét. . A nagyszénási „Dózsa“ tsz DISZ-fiataljai A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT Mi, a nagyszénást »Dózsa« tsz DISZ-fiataljai örömmel olvastuk a nyírbátori »Lenin« és a domb- egyházi »Petőfi« tsz DISZ-fLatal- jainak versenyfelhívását, amelynek teljesítése szocialista hazánk megvalósítását, dolgozó népünk életének szebbé tételét, a béker tábor magyar szakaszának megszilárdulását segíti elő. Eblien a harcban mi is részt akarunk venni, ézért örömmel csatlakozunk a versenYkihíváshoz DISZ-szervezeteink fia tatjai ígéretet tesznek arra, hogy a munkaidő jó kihasználásával és az új agrotechnika alkalmazásával gyapotból holdanként egy, kukoricából öt, dohányból egy mázsával termelünk többet, mint amennyi termelési tervünkben elő van irányozva. A cukorrépából is holdanként 150 mázsa helyett 220 mázsát fogunk termelni. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a munkából az eddigieknél még jobban kivesszük részünket s vállaljuk azt, hogy DlSZ-szervezetiink fiataljai ebben az évben 300 munkaegységet teljesítenek A kapásokat háromszor kapáljuk meg, a »kukoricánál elvégezzük a pólbeporzást. Erre mozgósítunk terme! őszeivel kezelőnkben minden fia tat ígérjük szereteti vezérünknek, Rákosi Mátyás eivtársnak, úgy fogunk dolgozni a termés, növeléséért szövetkezetünkben, hogy nagy pártunknak nemcsak a: anytartalékáVá, hanem rohaincsapa- lúvá is váljunk. Harcolunk azért, hogy a rohamcsapat elnevezést kiérdemeljük. A termelőszövetkezet fiataljai nevében: Trák Péter Seres János párltilkár DlSZ-lilkár. Ivanics István Isz-ehiök.
