Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-23 / 119. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! —:—~—:—-\ A pártoktatási év befejezése, az 1953/34-es pártoktatási év előkészítése pártánk egészének feladata Adott szavunk teljesítésétől függ félévi tervünk sikere V _______J A Z HDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L A P 3 A j 1933 MÁJUS 23., SZOMBAT Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 119 SZÁM Végezzük időben a növényápolási munkát Úgy tartja a régi közmondás, hogy a jó termést még a leg- »szályosabb esztendőben is »ki lehet kapálni« a földből. Ennek igazát a gyakorlat maga bizonyítja be minden évben. Nem egy termelőcsoportunk számolhat be a békéscsabai »Kossuth« tsz- hez hasonlóan arról, hogy a fagy és aszály ellenére is 25- 30 mázsás kukoricatermést takarítottak be az elmúlt esztendőben, mert nem sajnálták a földtől a kapát. Az elmúlt esztendei tapasz­talatokból tanultak megyénk dolgozói. Kisdombegyházán például kiszámították, hogy ha nem a régi szokás szerint, kétszer kapál­ják meg a kukoricát, hanem négyszer, ez annyival nagyobb ter­mést jelent, hogy a terméstöbbletből az egész község kukoricabe­adási kötelezettségét teljesíthetik. Ugyanez a helyzet a napraforgó­nál is. És ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy alkalmazzák nagy területen a pótbeporzást is, nem nehéz kiszámítani, Kis­dombegyházán nein lesz hiba a beadással, de lesz mit vinni a sza­badpiacra is. Érdemes tehát jól dolgozni. Á jó növényápolás a jó talaj- előkészítés és korai vetés után a harmadik elengedhetetlen fel­tétele a bőséges termésnek. Természetesen ez a munka sem (megy magától, mint mindenben, a növényápolásban is kemény harc kér­dése a győzelem. Harc elsősorban a régi, maradi szokások ellen, amire épít az ellenség. Harc a különböző ellenséges megnyilvánu­lások elten, melyek egészen a nyílt szabotálásig megtalálhatók. Nem véletlen például az, hogy a községeinkben a kuLákok és a hozzájuk hasonló ellenséges eleinek igyekeznek sorbaállást szer­vezni a kenyérnél, azzal a számítással, amelyik paraszt délig sor­ban áll, az elmarad az egyeiéssel, kapálással s éppen ezért ke­vesebb lesz a termése. Mindez aztán a dolgozó paraszt kárát je­lenti s ők éppen ezt akarják. Ezt kell felismernie dolgozó parasztságunknak s hogy ezt fel­ismerjék, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a nevelő, felvilágosító munka, az ellenség céljainak kíméletlen leleplezése. Falusi párt­szervezeteinknek egyik igen fontos feladata, hogy a kommunis­ták példamutatásával és a nevelő munkával mozgósítsák a dol­gozó parasztokat a növényápolás időben való elvégzésére, meg­mutatva nekik, hogy ezen is múlik begyűjtési tervünk sikeres tel­jesítése. Egyre jobban fejlődik megyénkbeu a versenymozgalom. Köz­ségek, dűlők és dolgozó parasztok versenyeznek egymással a kü­lönböző munkák elvégzésében. El lehel-e tehát képzelni jó ered­ményt a növényápolásban is lelkes, eleven verseny nélküli Ter­mészetesen a verseny mozgalom nem fejlődik magától, azt segí­teni költ s eme minden eszköz megvan mind a pártszervezeteink­nél, un ind a tanácsainknál. Ott, ahol a kommunisták elsőnek kel­nek versenyre az egyelés, a kapálás időben való elvégzésére, olt a jó példának hamar akadnak követői. És ha a tanács rendszere­sen értékeli a versenyt, ha a versenytábla mindig megmutatja, lei­nek a munkája követésre méltó, ki hoz szégyent a községre le­maradásával, olt a verseny mindinkább az egész község ügyévé válik. Olt számos jól dolgozó paraszt maga is részt kér a nevelő munkából, figyelmeztetve szomszédját: «igyekezz, mert ha lema­radsz, szégyent hozol községünkre, de saját magad is kárát vallód, mert üres marad a góréd». Az idei esős május igen kedvező terméskilátásokat hozott, de az időjárás nemcsak a kultúrnövényeknek kedvez, hanem a gyomoknak is. Ha késünk a kapálással, a gyomnövények elszív­ják a tápanyagot a kultúrnövényektől s akkor aztán hiába a jó időjárás, csak nem lesz megfelelő a termés. Ráadásul az elgyo­mosodott földön kétszeres munkát jelent a kapálás. Erről sem sza- 1 >;k 1 megfeledkezni. Ezekben a napokban népes a halár. Termelőszövetkezeteink egymásután jelentik büszkén: mi egyem bérként szavaztunk a Nép­frontra, de most a növényápolásnál is bebizonyítjuk, békés építő munkát akarunk. Követendő példa ez egyénileg dolgozó paraszt­jaink előtt is. Mert valóban, mivel is bizonyíthatnánk be minden szónál ékesebben törhetetlen békeakaratunkat, mint azzal, hogy a jó idő minden percét kihasználva harcolunk a mezőgazdasági tervek teljesítéséért, a magasabb terméseredményekért. Végezzük tehát időben a munkát, hogy megyénk dolgozóinak küldöttei büszkén számolhassanak be a Béke Világlanács ülésén: jó munkát végeztünk, minden kapavágás, mely a termést növeli, válasz arra, megértettük Rákosi elvtárs szavait, hogy tna minden (ember a munkahelyén hiarool a békéért. Deák Rózsi Kiss Mihály nem fél az új módszerektől Alkonyodik, mindjárt este lesz. — Dobok a disznóknak is, hadd egyenek. Te meg anyjuk mind­járt jöhetsz fejni — kiáltott oda feleségének Kiss bácsi, miközben egy nyaláb friss szénát tett a te­hén elé. • — 11a van mit adni, akkor csak rajta, hadd egyenek — lép­tem be az istálló ajtaján. — Hát az még éppen akad — felel vissza Mihály bácsi. — A disznóknak darakeveréket adok, — Azt olvastam a szakköny­vekből, amit a tanácstól kaptam, hogy többszöri kapálással és az agrotechnikai módszerek alkal­mazásával növekszik a termés. Mert én ezt is alkalmazom. A kukoricát négyzetesen’ vetettem. Igaz, hogy nem az egészet, csak 1200 négyszögölet. Másfél ka- taszlrális holdat még sorosan ve­tettem. A négyzetes vetésnél el­végezzük a pótbeporzást is. Azt olvastam, hogy a mesterséges pót­beporzás 20—30 százalékos ter­— Ősszel meg hallottam, hogy mennyivel többet takarítottak be. Gondolkoztam: próbáljam, ne próbáljam? A falurádió műsorá­ban is sokat hallottam róla. Az­után olvasgatni kezdtem a szak­könyveket. Ez végképp meggyő­napraforgó-, árpa-, kukorica- és zabkeveréket. Igaz, hogy már szű­kösen vagyok vele, mert sok kell az öt darab süldőnek, meg a lovaknak, tehénnek. De azért elég lesz, mert a lovaknak, a tehén­nek már új szénát tudok adni. Yran bőven. Jövőre meg még több jószágot akarok felnevelni. — Hogyun? — llát a hat hold földön meg­terem a hozzávaló — teszi hoz­zá magyarázóan. méstöbbletet jelent. Négyszer akarom megkapálni. Már egyrszer megkapáltam. — Hogy mióta alkalmazom az agrotechnikai módszert? — is­métli meg a feltett kérdést Kiss bácsi. — Hát őszintén megmon­dom, tavaly próbáltam ki először. Ez úgy történt, hogy 1951-ben sokat hallottam azt, hogy a négy­zetes kukoricának több a termé­se. Reggelenként a «Petőfi» tsz földje mellett hajlottam lei a földünkre. zött. 1952-ben 800 négyszögölön próbáltam ki először. És az aszály ellenére is 16 mázsa kukoricám termett, a 600 négyszögölön, amit sorosan vetettem, azon csak 10 mázsa. Most az 1200 négyszög­ölről 30 mázsa kukoricatermést várok. A másfél katasztrális hold­ról 20 mázsát. Kiszámítottam azt is, ha 50 mázsa kukoricám terem, ebből 11 mázsával teljesíteni tu­dom a beadásom, és bőven jut a szabadpiacra, meg a jószágomnak is. Elhatároztam azt is, hogy a 82 kiló beadás teljesítésére való hízót 130 kilósra hizlalom. — No, meg azután a növényápolási munkákkal sem vagyunk lemaradva itt Kevermes községben — mond­ja Kiss néni. — Már a cukorré­pát is kiogyeltük. Kétszer meg is kapáltuk. Meg a napraforgót is. — Egyszóval — mondja Kis* bácsi — mi minden növényt négyszer kapálunk. Mindenből na­gyobb termést akarunk. Erre ser­kent bennünket Rákosi elvtár* beszéde is, amit tizedikén hall­gattunk a rádióból. Akkor is érez­tük, gondoskodik rólunk, dolgozó parasztokról, mikor azt mondotta, hogy több évre kell megállapí­tani a begyűjtési rendszert, hogy több évre gazdálkodhassunk. Hogy előre ismerjük kötelezettségein­ket és szabadon értékesíthessük feleslegeinket. így dolgoznak Kissék, akik jó példát mutatnak nemcsak Kever- I mes, de megyénk több dolgozó parasztjának is. Bánfalvi Ilona. A munkámon múlik, hogy a földemen megnövekedjen a lermés Láttam a négyzetes kukoricát, hogyan fejlődik Megjavult a dolgozókról való gondoskodás a mezőhegyes! állami gazdaságban, de még van tennivaló! A Viharsarok Népe április 26 i számában foglalkozott a mezőhe­gyes! állami gazdaság munkájá­val. A cikk feltárta milyen hibák és súlyos mulasztások vannak a bérkifizetésnél és a dolgozók el­látása ikörül. A cikk nyomán eze­ket a hibákat kivizsgálta az »AGEM« Törzsállattenyésztő Igaz­gatósága is, s megtették a szük­séges intézkedéseket, javaslatokat a hibák kijavítására. Azóta .közel egy hónap telt el. A gazdaság vezetősége igen sok hibára talált. már orvoslást, s ez tükröződik a termelőmunka ered­ményeiben is, A gazdaság dolgozói becsülettel teljesítették Rákosi elvtársnak tett ígéretüket, a választási békeversenybeu tett vállalásukat. A jól végzett munka után járó bért most már mara­déktalanul megkapják a dolgozók, s a legutóbbi bérkifizetésnél csak elvétve akadt eltérés, hiba. Változás van a dolgozókról való gondoskodásban is. Megjavult az élelem minősége, s a brigádszáHú­sokra is. nagyobb gondot fordí­tanak. A dolgozóknak most már rendelkezésükre áll a tisztálkodás­hoz szükséges felszerelés, a tiszta ágynemű s például Ujmezőhegye­sem rendbehozták az eddig hasz­nálhatatlan fürdőt is. Mindez azt bizonyítja, a me zőhegyesi állami gazdaság igazga­tósága megszívlelte a bírálatot ti igen komoly lépéseket tett a dől gőzökről való gondoskodás meg javítása érdekében. Ezekkel az eredményekkel azonban nem sza bad megelégedni, mert van még olyan hiba, aminek megszünteté­sére nem sokat tettek az elmúlt hónapban. Bár a teljesítményeket most már pontosan kifizetik, a fizetés még mindig későn történik. A dolgo­zók ismét osak többnapos késés­sel kapták meg a fizetést, bár a Törzsállattanyésztő Igazgatóság megállapítása szerint indokolatlan ez a késés, mert helyes munka­szervezéssel, az adminisztratív dol­gozók jelenlegi számával is megoldható az időben való bérkifizetés Ezen a téren tehát van még javí­tanivaló. Hasonlóan nem történt minden téren intézkedés az állat­tenyésztési dolgozók bérkifizetésé­nél. 'Az újmezőhegyesi üzemegy­ség sertéstelepén még többször elő­fordul, hogy a dolgozók gondjaira a normán jóval felüli létszámú állomány van bízva, így nem tud­nak kellő gondot fordítani a jó­szágok gyarapodásának növelésére. Ez természetesen hátrányt jelent számukra a fizetésnél, miután fi­zetésük olyan arányban növekszik, Moszkva. (TASZSZ) A mosz­kvai «Tyimirjazev» mezőgazda- sági akadémia telepén újrend­szerű melegágyakat alkalmaznak. Az újfaj la kísérleti melegágyakat nem fedik be üveglapokkal. Az ágyasok szélein agyagcsöveket he­lyeznek a földbe, amelyekbe mc­ahogv túlszárnyalják a gyarapodási normákat. A másik komoly hiba, hogy az újmezőhegyesi üzemegységben még ma sines napközi. így aztán az asszonyok nem tudják kivenni lö­szüket a munkából, Vargáné pél­dául nem tud kimenni a növény- termesztőn brigádhoz, ment a gyer­mekeit nincs kire bízni. De ha­sonló nehézségekkel küzdenek o már dolgozó asszonyok is, Török- nó például két kisgyermekét kény­telen kivinni a sertéstelephez « munkahelyére. Igeu nagy szükség volna arra, hogy a gazdaság igaz­gatósága egy két napon belül sür­gősen elintézze a napközi prob­lémáját. Gazdaságainkra nagy feladatot ró a, növényápolás jó elvégzése és a termés szemveszteség nélküli be­takarítása, Ahhoz azonban, hogy ez teljes sikerrel járjon, inog kell javítani a még meglévő hibákat, elhárítani minden akadályt az asz- szonyok munkába állítása elől. Meg kell szívlelnie a gazdaság vezetői­nek: a dolgozók ról való gondosko­dás ofyan befektetés, ami meg­sokszorozva térül vissza a terme­lési eredményekben. legvizet vezetnek. A csövek fel­melegítik a talajt. Az uborka és más zöldség az így felmelegílett melegágyakban csaknem egy hó­nappal a szokásos idő előtt fejlő­dik ki, a sárgadinnye és a görög­dinnye ugyancsak eredményesen termeszthető ezzel az eljárással. Újfajta melegágyak a Szovjetunióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom