Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

2 1953 mmlius 22., péntek A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953, évi aratás, cséplés, másod vetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról (Folytatás ai t. oldalról.) 2. A másodvetéshez szükséges talajmunkát az elővetemény le- aratásaval egyidőben a leggyor­sabban el kell végezni a talaj­nedvesség megőrzése érdekében. Az elvetett mag gyors csírázását kikelt növény megerősö­dő a dését rögmentes morzsás és kel­lően nyirkos magágy készítésével kell elősegíteni. A másodnövé­nyeknél (kukorica, cirok, szudáni cirokfű, köles) minél nagyobb mértékben alkalmazni kell a ka­pásművelést biztosító vetési mód­szereket. VI. Tarlóhántás 1. A tailóhántást — a futólsú- mok kivé'e'é.el — az a'atáseal egy­idejűleg meg kell kezdeni és fo­lyamatosan úgy kell végezni, hogy azt egy-egy tábla learatásától szá­mítva az állami gazdaságok bárom na­pon belül; a termelőszövetkezetek nyolc na­pon belül; az egyéni termelők pedig tiz napon belül befejezzék. A tarlóhántást liárom-liat cm mé­lyen teli végezni. 2. A taríóhántást a termel (Szö­vetkezetek és az állami gazdaságok lehetőleg teljes egészében gépvon- tatású tárcsával végezzék. A gép­állomások valamennyi olyan talaj- munkára alkalmas traktora, amely nem vontat aratógépet az aratás megkezdésétől a gabona eséplésé nek megkezdéséig egyenldnt leg­alább hatvan normálhold talajmun­kát végezzen. A gépállomások és állami gaz­daságok szántótraktorai, amelyek éjszaka aratást, vagy cséplést nem .végeznek, éjszaka is végezzenek tarlóhántást és a másodvetés alá talajmunkát. VII. A fogaterő biztosítása 1. Azoknak a termelőknek a megsegítésére, akik az aratás, be- hordás, cséplés, másodvetés és tarlóhántás elvégzéséhez elegendő fogaterővel nem rendelkeznek, a községi (városi) tanács kötelez- heli az egyéni igaerő tulajdonoso­kat, hogy — saját gazdaságukban végzendő munkák Lgaerőszükség- Ictének figyelembevételével — más gazdaságban is végezzenek mezőgazdasági munkát. Az így végzett munkáért a hivatalos díj­tél elek szerint megállapítod hasz­nálati díjat kell fizetni. 2. A fogaterő biztosításánál a községi (városi) tanácsok kötelei sek előnyben részesíteni azokat a fö ldrn űvessz öve tk eze teke t, ame­lyek állami tartalékföldeket saját kezelésben hasznosítanak. A föld- míívesszöveIkezetek pedig előze­tesen szerződés útján gondoskod­janak fogaLszükségletűk minél na­gyobb részének fedezéséről. 3. A kirendelt fogatok díját az igénybevevő a munka befejezésé­vel egyidőben, de legkésőbb attól számított három napon belül kö­teles kiegyenlíteni. VIII. A tér meny raktár ah kitakarítása és fertőtlenítése 1. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és vállalatok és a földművesszövetkezetek kö­telesek a szem es termények tá­rolására szolgáló raktárhelyisé­geiket 1953 június 5. és 20. kö­zölt kitakarítani és fertőtleníteni. 2. Az egyénileg termelők kö­telesek a termény Iáról ására hasz­nált helyiségeiket 1953 június 15. és 30. között kitakarítani­3. A fertőtlenítéssel egyidőben az összes raktárakban egér- és patkányirtást kell végezni. IX. A nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásának megszervezése 1. Az aratás, behordás, csép- lés, másodvetés és tarlóhántás megszervezéséért, végreha j fásá­ért és ellenőrzéséért a megyében a megyei tanács, Budapesten a városi tanács vég­rehajtóbizottságának elnöke, a járásban, valamint a járás­sal egy tekintet alá eső város­ban a járási (városi) tanács vég­rehajtóbizottságának elnöke, a községben a községi (város­ban a városi) tanács végrehajtó­bizottságának elnöke, állami gazdaságban a gazda­ság igazgatója felelős. A helyi tanácsok a nyári me zőgazdasági munkák megszerve­Gazdag programmal készülnek az MNDSZ-szervezetek a gyermekhét megünneplésére A gyermekiét megünneplésére az MNDSZ a többi tömegszervezettel karöltve országszerte gazdag prog- rammot állított össze. A gyer­mekhét május 24-én az egész or­szágban kultúrműsorokkal, gyer­mek sportbemutatókkal, fiLmmati- nékkai kezdődik. A falvakban, vá­rosokban, a főváros mindem kerü­letében délután »anyák gyűléseit« tartanak, melyeken úttörőküldött- eégek köszöntik az édesanyákat. Az MSZT-szerveaetek számos ki­állítással gazdagítják a gyermek­hét programrnját. »Boldog gyer­mekkor«, »Legdrágább kincsünk, a gyermek« cimű képes kiállításokkal szemléltetik, hogy a Szovjetunió segítségével, a szovjet példa nyo­mán, hogyan valósul meg és fej­lődik napról napra népi ' demokra­tikus államunkban a gyermekek­ről váló széleskörű, sokoldalú gon­doskodás. Irodalmi ée egészségügyi előadások is lesznek. • Május 31-én a nemzetközi gyer­meknap reggelén — a gyermekhét utolsó napján — Yasg Istvánná, az MNDSZ főtitkára rádióbeszéd­ben köszönti a gyermekeket ésl az édesanyákat. Ezen a napon az MNDSZ szervezetek országszerte színes kultúrműsorokat, majáliso­kat rendeznek az iskolákban, út­törőotthonokban ünnepségeket tar­tanak. Majd esti vidám tábortűz­zel fejeződik be a gyermekhét. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: Változó felhőzet, több helyen esd, vagy zivatar. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. A me­leg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére reggel 12—15, délben 24—27 fok között. zése és ellenőrzése során vegyék igénybe a mezőgazdasági állan­dó bizottságok, a termelésbőn élenjárók segítségét". 2. Az aratűs-cséplés munka­erőszükségletének biztosítása ér­dekében az alábbiakat kell tenni: a) A termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági munká­kat a brigádszervezet további megszilárdítása és a családtagok fokozott bevonása útján, saját erejükkel kell végezniük. b) Az állami gazdaságok, a gépállomások, a földművesszövet­kezetek, az egyénileg# termelők aratási és cséplési munkaerőszük­ségletüket június 10-ig kötelesek biztosítani. c) A dolgozó parasztok ka­lákában való cséplésére irányuló szándékukat június 1-ig írásban kötelesek a községi tanácsnál be­jelenteni. d) A női munkaerő fokozott bevonása érdekében azokban a termelőszövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban, ahol állandó jellegű napköziotthon nincs, nap­köziotthonokat és idénybölcsődé­ket állítsanak fel. Emellett az egészségügyi, illetve a közokta­tásügyi miniszter a községekben az idénybölcsődék, illetve az idő­szaki napköziotthonok számát a nyári munkák időszakában nö­velje. 3. A termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gaz­daságok június 1-ig kötelesek ki­javítani és üzemképessé tenni az összes erőgépeket, kombájnokat, arató- és cséplőgépeket, tartozé­kaikkal (herefejtő-, mentőberen­dezés, tűzvédelmi felszerelés, :lin- zalozó, hitelesített mérleg és sú­lyok, stb.) együtt. A megyei gép­javító vállalatok a csépléshez szükséges erőgépek javítását jú­nius 15-ig kötelesek befejezni. 4. A nyári munkák anyagel­látásáról az alábbiak szerint kell gondoskodni: a) A földművelésügyi minisz­ter, az állami gazdaságok és er­dők minisztere, a vegyipari mi­niszter és az Országos Tervhiva­tal elnöke biztosítsa, hogy a gép­Wf* M*» V állomások és állami gazdaságok üzemanyagtárolásra alkalmas edé­nyeiket és tartályaikat azok befo­gadóképességének határáig a fel- használásra kerülő ásványolajfaj­ták arányának megfelelően június 15-ig töltsék fel. A vegyipari miniszter gondos­kodjék arról, hogy az ásványolaj- értékesítő vállalatok felügyelete alá tartozó üzemanyagtároló te­lepek tartályai és edényzetei a fel­használási arányok szerint a kü­lönböző üzemanyagfajtákkal jú­nius 30-ig fel legyenek töltve. A vegyipari miniszter és a köz­lekedésügyi miniszter biztosítsa a cséplési idényben a mezőgazdaság napi szükségletére 1100 tonna üzemanyag folyamatos kiszállítá­sát. A vegyipari miniszter az ille­tékes megyei tanáccsal egyetér­tésben rendelje el, hogy az ás­ványolajértékesítő vállalatok ki- rendeltségei a cséplés időszaká­ban napi két műszakban (reg­gel 7 órától este 11 óráig) és munkaszüneti napokon is szol­gáltassanak ki üzemanyagot. b) A belkereskedelmi miniszter gondoskodjék arról, hogy a kézi aratáshoz szükséges eszközök (ka­sza, kaszakő, kaszanyél, fagereb- lye, stb.) az állami kiskereske­delmi boltokban és a földműves- szövetkezetekben kellő mennyi­ségben rendelkezésre álljanak. X. A nyári mezőgazdasági munkák ellenőrzése 1» A minisztertanács felhív­ja a földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők magiszterét, valamint a helyi ta­nácsok végrehajtóbizottsága elnö­keit, hogy az aratás, behordás, cséplés, másodvetés és tarlóhántás munkáit szigorúan ellenőrizzék, a késlekedőket, lemaradókat fi­gyelmeztessék kötelességük telje­sítésére és vonják felelősségre azokat, akik a munkákat szán­dékosan, vagy gondatlanságból el­mulasztják. 2. A földművelésügyi minisz­ter a gépállomásokon június 1— 15. között szervezze meg a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés ellenőrző szemléit olymódon, hogy a szemlét mind­azokra a termelőszövetkezetekre is ki kell terjeszteni, amelyekben komba jn-aratás-cséplés történik. Ugyanebben az időszakban' min­den gépállomás köteles ellenőriz­ni a körzetébe tartozó termelő­szövetkezetekben az aratás-csép- lés előkészítését. A gépállomá­sok ellenőrzésében a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya is köteles résztvenni. A földműve­lésügyi miniszter június 1 és 15-e között ellenőrizze, hogy a föld­művesszövetkezetek a tartalékte­rületek betakarításával hogyan készültek fel. Ugyancsak június 1—15. kö­zött az aílami gazdaságok és er­dők minisztere szervezze meg az állami gazdaságok felkészülésé­nek ellenőrző szemléjét. 3. A belügyminiszter az ér­dekelt miniszterekkel együtt gon­doskodjék arról, hogy a helyi ta­nácsok az aratás, behordás és cséplés idején biztosítsák és szi­gorúan ellenőrizzék a tűzrendé­szed szabályok betartását. A minisztertanács felkéri a tö­megszervezeteket, a DISZ-t, a MEDOSZ-t és az MNDSZ-t, hogy a termés veszteségmentes beta­kart! ásn érdekében mozgósítsák a mezőgazdaság dolgozóit a nyári mezőgazdasági munkák sikeres el­végzésére és különösen segítsék elő a mezőgazdaság dolgozóinak szocialista munkaversenymozgal- mát. A tömegszervezetek társa­dalmi ellenőrzéssel segítsék a ta­nácsok munkáját. A miniszter­tanács felhívja a gépállomások és az állatni gazdaságok dolgozóit, a (termelőszövetkezetek tagjait, to­vábbá az egyénileg dolgozó pa­rasztokat, hogy jjp munkájukkal, a szemveszteség csökkentésével biztosítsák az aratás, a cséplés, másodvetés és tarlóhántás mun­káinak gyors befejezését és ezzel is segítsék elő szocialista építé­sünk meggyorsítását és a béke védelmét. Budapest, 1953 május 19. RÁKOSI MÁTYÁS sk, a minisztertanács elnöke. A kommunizmust építő nép életéből Valóra válik a természetátalakítás nagyszerű sztálini terve Joszif Visszárionovies Sztálin lángeszű útmutatásai nyomán a szovjet emberek átalakítják a természetet az egész hatal­mas Szovjetunióban. Megvál­toztatják az éghajlatot, termő­vé teszik a sivatagokat, vízzel itatják a szomjas, napégette pusztaságokat. A Szovjetunió Minisztertaná­csa 1948-ban Sztálin elvtárs kezdeményezésére határozatot hozott a mezővédő erdősávok ültetéséről, a füves vetésforgók bevezetéséről, * tavak és víztá­rolók építéséről a gazdag ter­mések biztosítása céljából a Szovjetunió európai részének sztyeppes és erdősztyeppés ke­rületeiben. Az aszály ellen vívott harc nagyszabású sztálini programm- ja -előírta, bogy a vízválasztó -fennsíkokon s az Ural, Volga, Don és Észak-Donyec partjain hatalmas állami védőerdősávo- kat kell létesíteni, hogy bizto­sítani kell az öntözéses föld­művelés nagyarányú fejleszté­sét és a talajművelés tudomá- • nyos módszereinek alkalmazá­sát. A XIX. pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonat­kozó irányelvei előírják a vé­dőerdősávok további nagyará­nyú fejlesztését. A kolhozok­ban és szovhozokban 1955-ig legalább 2 és félmillió hektár területen ültetnek védőerdősá- vokat, ezenkívül mintegy 2 és félmillió hektár területen ül­tetnek állami erdőket. A szovjet emberek valóra váltják a nagy Sztálin zseniá­lis elgondolásait. Az egész or­szágban hatalmas hidrotechni­kai berendezéseket és öntöző- rendszereket építenek, lecsa­polják a mocsarakat, sokmillió hektárnyi kietlen pusztaságot változtatnak virágzó termő­földdé. A szocialista mezőgazdaság előtt beláthatatlan távlatokat nyit a kommunizmus hatalmas erődítményeinek a kujbisevi, sztálingrádi és kahovkai vízi­erőműnek és a Turkmen Fő­csatornának — felépítése. Az óriási vízierőművek által ter­melt villamosenergia felhasz­nálásával 28 millió hektár te­rületen létesítenek majd nagy­szabású öntözőrendszereket. Tavaly adták át rendelteté­sének a kommunizmus építői­nek első hatalmas alkotását, a Lenin-csatornát és ennek alapján hozzáláttak az első 100.000 hektárnyi öntözött föld megműveléséhez. Rosztov és Sztálingrád vidékein még az idén megkezdik a második 100.000 hektárnyi öntözőit föld művelését. Az ötödik ötéves terv során újabb öntözött földek műve­lését kezdik meg Kőzép-Azsia kaukázusontúli közláx-saságai- ban, a központi feketeföld öve­zetben, a . Volga-menti kerü­letekben, Ukrajnában, Kazah­sztánban és Szibéria aszályos- sztyeppes vidékein. Az ötödik ötéves terv a ha­talmas állami öntözőrendszerek építésén kívül előírja, hogy a kolhozokban és szovhozokban 30—35.000 tavat és víztárolót kell létesíteni." Az ötödik ötéves terv idején nagyszabású mocsárleesapoiási munkálatokat is fognak vé­gezni. A terv előírja, hogy a lecsapolás által termékennyé tett földek területét 40—45 százalékkal kell növelni. A természet átalakításán, a szocialista mezőgazdaság to­vábbi felvirágoztatásán mun­kálkodó szovjet emhereket a halhatatlan Sztálin tanításai és útmutatásai lelkesítik a kom­munizmus felépítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom