Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

8 1933 május 1., péntek KÜLPOLITIKA KÉPEKBEN %y néz ki az amerikai segély. Norfolldn Virginiában páncélos szállítmányt indítanak Franciaországba. Az amerikai imperialisták ter­ve, hogy ezekkel kergessék halálba a munkásokat az imperialista ér­detekért. p®> A fegyverkezési, hajsza nyomában nyomor, pusztulás jár. Nápoly­ban, Barriban, Oagliariten tarlenglakásokban élnek a dolgozók, a gyermekek. A jövő reményei között tüdővész, malária pusztít. A dolgozók egyre nagyobb tömegei ébrednek öntudatra, felismerve, ha összefognak, határt szabhatnak az imperialista kizsákmányolásnak, háborús uszításnak. Oapetownban emberi jogokért, békéért, szabadság­ért tüntetnek a dolgozók. A népek-összefogása meghozza a győzelmet az imperialisták felett, Összefogva lerázzák magukról az igát. Képünkön a koreai és kínai ön­kéntesek egységei közösen ünnepük meg győzelmüket, melyet az ame­rikaiak egy támadása felett arattak. ItiUoAsaioU Héjte Népi államunk szerető gondoskodása a nemzetiségek kulturális fejlődéséről Dolgozó népünk alkotmánya féL- neérthotetlenúl leszögezi: «A Ma­gyar Népköztársaság polgárai a tör­vény előtt egyenlők és egyenlő jo­gokat élveznek.» Továbbá azt, hogy «A Magyar Népköztársaság terüle­tén élő minden nemzetiség szá­mára biztosítja az anyanyolven való oktatásnak és nemzetiségi kultúrája ápolásának lehetőségét.» Alkotmányunk e pontjainak való­sággá válásáról beszél az, hogy ha­zánkban ma 147 szlovák, 88 dél­szláv, 66 német és 28 román nem­zetiségi iskolaegy-ég működik. Ezek között az iskolaegységek között 45 óvoda, 276 általános iskola és 5 középiskola van. A délszlávok éa a szlovákok részére kormányzatunk külön tanítóképzőt létesített s eb­ben az évben tanítóképzőt léte lit Gyulán a román dolgozók gyerme­kűi számára is. Ezenkívül a Buda­pesti Pedagógiai Főiskolán vala* mennyi nemzetiség részére biztosít­ja a szaktanárképzést. Az általános gimnáziumokon kívül külön szak- érettségis tanfolyamokat is létesített kormányzatunk, hogy felszámolhas­suk a felszabadulás előtti reakciós kormányok által elkövetett bűnös mulasztásokat. A nemzetiségi szakérettségis tan­folyam, a pedagógiai főiskola éa minden nemzetiségi középiskola mel­lett diákotthon létesült, ahol a gon­dos ellátáson kívül szakszerű fel­ügyeletien és irányításban része­sülnek a tanulók. Pártunk és kor­mányzatunk nagy gondot fordít a nemzetiségi iskolák megfelelő tan­könyvellátásra is, amit nagyban megkönnyítőnek a testvérinépiclemo- kratikus országok is. A hazánkban é.lő délszlávok részére eddig 36 féle tankönyvet, 10 tankönyvpótió jegy­zetet és 6 egyéb didaktikai mun­kát adott ki u közoktatásügyi mi­Míg kormányzatunk mind na­gyobb mértékben elősegíti a nem­zetiségi dolgozók és gyermekeinek tanulását á testvéri népi demokrá­ciák sietségével, addig Tito Ju­goszláviájától nemhogy segítség ér­kezne az itt élő délszlávok anya­nyelvű oktatásához, hanem még a jugoszláv dolgozók gyermekeit is megfosztják a tanulástól. Ennek jellemzésére érdemes idézni a «Za Sociaüsticku Jugoslaviju» című lap 1952 április 5-i számát, mely rá­mutat, hogy a bűnös Titó-banda «Soviniszta politikát folytatva még nagyobb mértékben üldözi a nemze­tiségeket Jugoszláviában, mint a volt királyi kormány. A belgrádi fasiszta banda bezáratta a Vajda­ságban a magyar iskolákat, Bánát­ban a román, Kosovóban és Mote­ttában az albán iskolákat.. . Ezek­nek az iskoláknak a helyiségeiben kaszárnyákat helyeztek ©1.» Az idé­nisztérium. A szlovákok részére 18 féle tankönyvet, 18 féle tankönyv­pótló jegyzetet, románok részére 16 fé.te új tankönyvet és 8 féle tan­könyvpótló jegyzetet. A németek részére jpedig harmadik, negyedik, ötödik és nyolcadik osztályos tan­könyveket adott ki kormányzatunk. Ebben az évben is számos új tan­könyvet adunk ki. zett lap 1-i és 2-i számában még ezek olvashatók: «Kevés a nép- ée középiskolákban a nevelő, a ta­nár. Számuk 1945-höz viszonyítva 34 ezerről 24 ezerre csökkent. A ta­nárok 50 százalékának van csak közép- és felsőbb szakképzettsége. Tanítóhiány miatt a spliti j áráéban 18, a valsotinaok járásban 11 is­kola szünetel. Az ország különböző városaiban bezártak hat tanítókép­zőt, ^.melyben kétezer tanuló ta­nult. Az iskolák épületei most ka­szárnyák.» A fentiek! ez felesleges minden kommentár. Dolgozóink s különö­sen nemzetiségi dolgozóink és gyer­mekeik éles párhuzamot vonhatnak a Horthv-fasiszták egykori iskola- politikája és a jugoszláv népet nyo­morba, sötétségbe, kulfaráíat’anság- ba döntő Titó-fasiszták iskola-po­litikája között. Titóék a nemzetiségeket is a kulturálatlanságba taszítják SAKK A megyei Testnevelési és Sportbizott­ság a Sakk Társadalmi Sport Szövetség­gel karöltve, megejtette az 1953. évi me­gyei bajnokság sorsolását. A bajnokság három csoportban, ki­eséses rendszerben kerül megrendezés­re. A bajnokság első három helyezettje körmérkőzésen dönti el az első hely kérdését. A bajnokságon valamennyi já­rási és városi TSB elindítja válogatott csapatát. A csoport bajnokságok első helyezett­jei jutnak tovább a megyei bajnokság­ban. A három első helyezett körmérkőzés formájában dönti el a bajnokságot és a további helyezéseket. A csoportbajnokságok sorsolása a kö­vetkező: Május 2-án Orosházán: Orosházi járási válogatott—Mezőkovácsházi járási válo­gatott; Sarkadon: Sarkadi járási válogatott— Szeghalmi járási válogatott; Békésen: Békési járási válogatott— Gyomai járási válogatott. Erőnyerők: (Békéscsaba, Gyula, Szarvas csapatai. Május 3-án: Békéscsabán: Békéscsabai városi válogatott—Békés-Gyoma győzte­se. Szarvason: Szarvasi járási válogatott —Orosháza—Mezőkovácsháza győztese. Gyulán: Gyulai járási válogatott—Sar­kad—Szeghalom győztese. A sorsolás szerinti előlálló csapatok a helyválasztók. KarikalúrakláSSílás A Megyei Tanács Népművelési Osztályának karikatúra-pá­lyázatára beérkezett szatirikus grafikákból' a Magvar Képzőmű­vészek és Iparművészek Szövetsége Békésrnegyei' Muntäciöportja kiállítást rendez. A kiállítás május 3-án, vasárn'‘(telelőtt 11 órakor nyílik meg a Magyar—Szovjet Társaság klubhelyiségé­ben, Békéscsaba, Szt. István-tér. iviecjnyilt a Megyei Könyvtár dokumentációs kiállítása Április 26-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes keie e\ J öz l tt ny 11 meg Békés­csabán, a Múzeumiban a megyei könyvtár kiálíi.ása, amely dokumentumok egész sorát tárja fel Békés megye dolgozóinak az elnyomás ellen vivett har­cáról, a Habsburg és Horthy reakció elnyomásának sötét korszakért. A me­gyei könyvtár nagyszerű gyűjtő munkát végez, könyv és folyóirat anyaga or­szágos méretben is számottevő. A látogatók visizr.menőleg száz évre kapnak ké­pet Békés megye történelméből. Lvpíák Pál, a megyei könyvtár vezetője nyitotta meg a kiállítást. Meg­nyitó beszédét azzal kezdte, hogy »a rosszat gyorsan elfelejtjük, a jót egy-kcítvre megszokjuk«. Ez a kiáili ás bemutatja cs mindenkinek eml/él.cribiébe idézi a rosszat* a szenvedések özönét, ain’t dolgozó népünk átélt. Eredeti okmányok ta­núskodnak az 1848 as, 49-eg hősi korszakról, s KOO-tóI hívről évié Lrocrtf ti ax eseményeket. A kiáili .'ásón újra magunk e'ött látjuk azokat a napokat, amelyi ket a felszabadulás óta szívós munkában é«5 a népiünk ellenségei ellen vívott harc­ban töltöttünk el. Cikkek sokasága tanúskodik a nagy Szovjetunió önzetlen se­gítségéről. Szinte napról napra követni tudjuk annak ® rohamos fejlődésnek, építő munkának az útját, am'fc napjainkig megtettünk. A Túrsadiíloin« és Természettndoináfflyi Ismeretterjesztő Társulat alakuló közg’yíílése Szerdán délelőtt tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Társa- sadalpin- és Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat. A közgyű­lést Rusznyák István Kossnth-dijas akadérrikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, majd Bognár Rezső, Kossuth-dijas akadémikus tartotta .meg referátu­mát. — Az új társulat előtt irány­elvül Sztálin elvtársnak az a hal­hatatlan tanítása áll —■ mondotta —hogy a kapitalizmus igája alól felszabaduló, forradalmi szabadság- harcot vivő dolgozóknak, forradal­mi tudományra van szükségük. A szocializmus építése mind maga­sabb politikai és általános . mű­veltséget, mind szélesebb szakmai tájékozottságot kíván a dolgozók millióitól. A mi népünk meg akar felelni a szocialista építés által elébeállitott követelményeknek s ezért fordul egyre növekvő tudás­szomjjal a tudományok felé és azok felé az értétek felé, amelyeket az emberiség évezredes története fo­lyamán kulturális téren alkotott. Népünk növekvő kuitúrigényének kielégítése, a dolgozó milliók, mű­veltségi smivonalának szakadatlan emelése éppen ezért nem lehet csak a népi demokratikus állam­hatalom, a kormány feladata. Ezt a munkát végezni minden hazáját és népét őszintén szerető magyar értelmiséginek szent kötelessége, mert ezzel a munkával járulhat hozzá elsősorban hivatali kötelessé­gének elvégzésén túl népünk, ha­zánk felemelkedéséhez, szocialista fejlődéséhez. Ezek után az új társulat fel­adatairól beszélt, majd áttért a szervezési kérdések ismertetésére. Hangsúlyozta, az új társulat mun­kájához kérik a párt irányítását és ellenőrzését. — Társulatunk -megalapítása le­gyen fogadaíomtétel© a magyar ér­telmiségnek, mellyel vállaljuk, hogy munkásainkkal, dolgozó pa­rasztjainkkal vállvetve építjük szo­cialista hazánkat, küzdünk népünk és, az egész világ békéjéért, — fe­jezte be referátumát Bognár Re zső. Az alakuló közgyűlés részvevői megvitatták a' társulat előtt álló feladatokat, majd egyhangúlag el­fogadták a Társadalom és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakulását. A megválasztott elnökség nevé­ben Török Imre, Kossuth díjas aka­démikus mondott beszédet a köz­gyűlés bizalmáért. Az alakuló köz­gyűlés végül táviratot küldött Rá­kosi Mátyás elvtárshoz, a magyar nép szeretett vezéréhez. VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésrnegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antai. Szerkesztőség és' kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-ut 7., I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadihiv.-c 21-76, Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Bot-yánszky Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom