Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a Magyar Függetlenségi Népfront! A lovsabba béke» alkotó munkára szstvaz sík értelmiség* Hogy békében dolgozhassak, családommal együtt a Népfrontra szavazok Történelmünk folyamán még soha nem sorakozott ilyen megbonthatatlan egységben urnák elé a magyar nép, mint ahogyan ma sorakozik fel. Ennek a pártunk teremtette egységnek az egész népünk által megbecsült és tisztelt része a magyar értelmiség. Az értelmiség, a négy évvel ezelőtti választáson is a munkásokkal, parasztokkal együtt a- függetlenségi népfrontra, az ország gazdasági és kulturális fel- emelkedésére adta szavazatát. Bár akkor még az értelmisé gek közül sokan — mint ahogy május 10-én Rákosi elvtárs mondotta — még-tétováztak és kétkedéssel nézték hatalmas országátalakító terveinket. A napok, évek múltával a tervek valósággá vájtak a párt útmutatása nagyszerű munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk kezei nyomán. S e két nagy erős szövetséges építő munkájának lendülete magával ragadta a tervező asztalok, a komért régen egyeseknek építettek palotákat, nyaialókat, gyárakat. Most az egész népnek építenek s egy-egy alkotó* elkészülése alkalmával egész népünk arcán csillan fel a boldog mosoly. A népet szerető orvosok a múltban fájdalmat éreztek, mikor a kórházból kiengedték a beteget, mert tudták, hogy munkanélküliség, nyomor, nélkülözés vár rájuk, az, ami jórészt betegségük okozója volt. Hány meg hány tanító szívét szorította a fájdalom, mikor tehetséges, fogékony tanítványé kénytelen volt kanásznak menni, mert szülei nem voltak képesek, hogy taníttassák s ők, a nevelők nem tudtak kiverekedni számukra egy fillérnyi ösztöndíjat sem a nép elnyomóitól. Gyűlölködő és megvető pillantások, megjegyzések kísérték végig az üzemekben a műszaki és a földeken a mezőgazdasági szakembereket, mert a dolgozók a tőkések hajcsárét látták bennük. Mindez ma már a múlté. A mérnök, a technikus, az orvos, a mezőgazdász, az agro- és zoó- teehnikus együtt dolgozik, együtt hók, bányák, a kutató- és rendelőintézetek, az építkezések, üzemek, az iskolák, egyetemek értelmiségét. A négy év óta elért eredményeink' tegész népünk előtt vitathatatlanul a néphez hű régi és az azóta felnőtt új értelmiség eredméhyei is. Alkotó munkájuk, harcuk évről-évre olyan megbecsülésben részesült, amiről a Horthy' időkben megalázott, háttérbe szorított és munka nélkül tengődő értelmiségiek legmerészebbjei sem mertek volna álmodni. Végzett munkájuk szerinti jó megélhetésük van, Kos- suth-díjat és egyéb kitüntetéseket kaptak népünk, államától. Az elmúlt négy év alatt sokkal több vált valóra abból a tervből, amire dolgozó népünk, köztük az értelmiség is szavazott a 49-es választáson. Joggal mondhatjuk, hogy az 1949 óta eltelt napok mindegyike a nehéz harcok, küzdelmek és gyakran vívódások ellenére is telítve volt örömmel az értelmiség számára is. tervez, újít és kivitelez a munkásokkal, a parasztokkal. A nevelők és a szülők szorosan együtt működve nevelik gyermekeinket. Örömmel mondta a szeghalmi általános gimnázium igazgatója, hogy milyen nagy mértékben emelkedett az általános tanulmányi színvonal, — csaknem kivétel nélkül olyan tanulókat vettünk fel a gimnázium két első osztályába, akik jelesek, jóren- dűek. — Dr. Lohr Gyula, a szarvasi,csecsemővédő intézet érdemes orvosa is örömmel mondotta el: — növekszik az egészségvédelmi intézmények száma s sokkal műveltebb emberekkel van dolga, mint tíz évvel ezelőtt. Ezek a példák csak elenyésző részei annak a megváltozott életnek, amely arra késztet minden értelmiségit, régit és újat, hogy a függetlenségi népfrontra, olyan képviselőjelöltekre adják szavazataikat, akik között egyformán megtaláljuk a munkásokat, dolgozó parasztokaj, értelmiségieket. Olyan képviselőjelöltekre adják le szavazatukat, akik arra vannak hivatva, hogy törvénybe iktassák a népfront nagyszerű programmját, a további békés építő és alkotó munkát. Arra adják szavazatukat, hogy a jövőben is ezer és ezer értelmiség bontakoztathassa ki tehetségét olyan alkotások megvalósításán, amelyek egy évtizeddel ezelőtt még képzeletünkben sem merülhettek fel. Arra szavaznak, hogy a városokban a pedagógusok azzal a tudattal taníthassanak a jövőben: egyetlen tanulónak sem kallódik el a tehetsége, mert kötelezően el kell, hogy végezzék a középiskolát. Az orvosok arra, hogy mind egészségesebb embereket, gyermekeket lássanak maguk körül, akiket esetleges megbetegedésükkor a modern gyógykezelési technika minden vívmányával felszerelt intézményekben ápolhatnak és adhatnak vissza a termelőmunkának. A még fokozottabb gépesítésre, az öntöző- művekre, az erdősítésre, az eredményesebb állattenyésztésre szavaznak azok az értelmiségiek, akik eddig is ezeknek a céloknak a megvalósításán fáradoztak, pártunk, egész dolgozó népünk támogatása és megbecsülése közben. A függetlenségi népfront nagy távlatokat nyitó programmja az élet, a fejlődés, a béke, az alkotó munka programmja. Ilyen programmra szavazni nemcsak öröm és büszkeség, hanem igaz hazafiakhoz méltó cselekedet is. . i. v;) Kukk Imre. Ünnepség az „Új Világ“ ölödül évfordulóján A Magyar Újságírók Országos Szövetségében csütörtökön este ünnepséget rendeztek az «Uj Világ» megjelenésének ötödik évfordulója alkalmából. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a MUOSZ elnöke köszöntötte az ötéves «Uj Világ »-ot. Ezután V. Z. Kuzmenko, a VOJCSZ magy arországi megbízottja méltatta a Ipp munkáját. Az üdvözlésekre Sarló Sándor, az «Uj Világ» felelős szerkesztője válaszolt. Soha nem érezték az értelmiségiek azt az örömet, amit most, __ (Mezőkovácsházi járási tudósítónktól.) medgyeseg) házi Révész. András dolgozd paraszt házában kisgyűlésre jöttek össze a szomszédok. Sok minden esziikbe jutott a Lenkei-utra lakosainak, hiszen maga Révész András is a múltban a «mezőhegyest királyi ménesbirtok» sommása volt, ahol kora hajnaltól késő estig dolgozott, hogy a szűkös betevő falatot megkeresse családjának. És állandóan hallgatni kellett neki is a botosispán embert megalázó szavait. S, ahogy a többi dolgozónak, neki is a felszabadulás óta változott meg az élete. Házat építtetett 1949-ben, melyben villany világít és rádió szól. Azóta ruhához, cipőhöz, kerékpárt is vásárolt már. De a többi mecTgyesegyházi dolgozó sincs kitéve annak, hogy könyörögjön a kulákoknál munkáért, saját földjén gazdálkodik s a botos ispán, ordítozásai helyett a moziban hallgathat ja az új élet építőinek szavait, vagy a falu könyvtárába mehet és olvashat a szabad haza hőseiről. kisgyűlésen szó esett a hibákról is. Sinka Mihály né arról beszélt: miért nem kapnak a csecsemők tejét a tejesarnokban ? Nekem három családom van és kellene. — Volna itt tej — mondja Révész Andrásné , csak az a baj, akinek tehene vau, az nem igyekszik a tejbeadással. Azokat pedig, akik összevásárolják a dolgozók elől a tejet, a tojást és elfekclézik, le kell leplezni nekünk, asszonyoknak. Ezek a közösséggel nem törődnek. Nem törődnek azzal, jut-e a gyerekeknek tej, vagy pedig nem. Sok készlettel rendelkeznek s ugyanakkor még ők lázílanak. — Hát bizony így van ez — fűzi tovább a szót Sinkáné dolgozó parasztasszony. Nekünk te kell leplezni azokat, akik félre akarnak vezetni bennünket, szembe akarnak állítani kormom mk- kal, amely a tavalyi aszály ellenére is biztosította újig az ellátást. Már 11 óra felé jár az idő, még mindig beszélgetnek. A választásra terelődik a szó, a második ötéves tervre. •— Bizony, nagy dolog ez — mondják többen, ezt kell törvénybe iktatni az új országgyűlésnek. Erre kell nekünk szavazni május ,17-én. Aki ezt a szép jövőt akarja, az örömmel adja szavazatát a népfrontra. — így is van — mondja Révészné. — Én is azt akarom, azt, hogy családom még szebben járjon. Békében dolgozhassak, ezért családommal együtt a népfrontra szavazok. Készen áUnak a szavazóhelyiségek a választásra Az ország valamennyi községében és városában a tanácsok végreli aj tó bizottsága i a választásokra való felkészülés során lelkes előkészítő munkát végeztek annak érdekében, hogy a szavazóhelyiségek május 17-én a szavazópolgárok rendelkezésére álljanak. A szavazó helyiségek kijelölése után biztosították azok berendezését, az urnákat és a szavazófülkéket. A szavazóhelyiségeket gondosan feldíszítették. Lenin, Sztálin és Rákosi elv társak képei, virágok és szőnyegek hirdetik, hogy a dolgozók nagy ünnepnek tekintik e napot, amelyen hitet tesznek új ötéves tervünk és a szocializmus építése mellett. " A szavazás zavartalan lebonyolítása érdekében1 az1’tiüóí só'tennivalókat is, elvégezték a szavazatszedő bizottságok. Szombaton délután átvették a nyomtatványokat; szavazólapokat, újból áttanulmányozlak a szavazással kapcsolatos tudnivalókat és jói felkészültek arra, hogy á törvényesség betartását, a választás zavartalanságát mindenütt biztosítsák. A választók milliói mindenütt készen állanak a nagy napra, bogy eleget tehessenek hazafias kötelességüknek és gyakorolhassák az alkotmányban biztosított jogukat. így lesz dús élet a sziken... Szarvason az öntözéses kutató munkát Thessedik Sámuel kezdte meg 170 évvel ezelőtt. Nagy küzdelmet folytatott már akkor a szakszerű földművelésért. Ő volt hazánkban az első sziktalajjavító. Az Alföld agyagtalaján elsőnek honosít tóttá meg az akácfát, a here és^ takarm ányfüvek termesz tésévet is eredményesen kísérletezett. Tanítani akarta a népet, saját erejéből megalapította s egy ideig fenntartotta az első me- ' zőgazdasági szakiskolát. Éppen, mert haladó volt, a főpapság és a földesurak szemben álltak Thessedikkel. 1896- ban Karácsonyi «Békés vármegye története» című könyvében így ír Thessedikről: «Mindenkitől elhagyatva, nyomorúságban és szegénységben halt meg.» A régi, reakciós rendszer a tudományos kutatást nem támogatta. A múlt közoktatása, csupán egy mezőgazdasági iskolát tartott fenn Szarvason, abban is a földesurak, a kulá- kok elkényeztetett csemetéit tanították meg arra, hogyan kell a dolgozó nép verejtékének1 gyümölcsét eldorbézolni. A felszabadulás után, ötéves tervünkben vált és válik mindjobban valóra Thessedik Sá- mául álma. Hazánkban korlátlan lehetőség nyílt a mezőgazdasági tudományos kutatómunka előtt. Megalakult Szarvason az öntözéses és talajjavító kutatóintézet. Valóságos kincsestárává vélt ez a tudományos termelési módszerek alkalmazásának. Bikazug több mint ezer holdján, de Kunhegyesen, Ecsegfalván, Kofpáncson, az ország különböző részein folyik a kísérleti munka. A gazdaság 49 kutatója több mint 4b ezer kisparcellán kísérletezi ki, hogy melyik füvesvetésforgó válik be legjobban a különféle talajokon. Laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg, milyen marad a tál aj szerkezet egyes növények után. Ugyanígy figyelik meg, hogy a különféle növényféleségek, hogyan* reagálnak az öntözésre, a trágyázásra. A szarvasi mezőgazdasági technikum tanulói megismerkednek a fejlett öntözési módszerekkel, a szovjet rendszerű, barázdás, permetező és alag- esőrendszerű öntözéssel. A Kutatóintézetben a Szovjetunió mezőgazdasági tudományos kutató munkájának gazdag tapasztalatait hasznosítják. Ötéves tervünk eddigi éveiben többmiilió forintos beruházást kapott az intézet. A gazdaság modem laboratóriumi és gépi felszereléssel lett ellátva. Most építették megJÜb ezer forint beruházással a 10 holdas halastavat, amelyben sokezer hold rizstelep részére tenyésztik a halállományt. Most még széltől fedett árokban nevelik hazánk új növényét: a citromot. Mindezek megvalósítására csak • szabad országban, a felszabadult dolgozók képesek. Hazánk területén, mintegy egymillió holdaE tesznek ki a terméketlen, vagy igen gyenge termőképességű szikesek. Ötéves tervünkben .30 ezer holdat javítunk meg meszeléssel, vagy sárgaföld terítéssel. Laboratóriumi vizsgálat előzi meg itt is a munka megkezdését. Régebben kézierővel, árokrendszerű digözással folytatták ezt a munkát, ma ötéves tervünk modern kotrógépeket adott ehhez is. A közelmúltban pedig a Szovjetunió sietett segítségünkre; korszerű földgyalugépeket adott, amelyek egyszerre végzik el a kitermelés, az elszállítás éis a terítés munkáját. A kutatóintézetnek, a kísérleti gazdaság egész munkájának szinte koronája» a 66 holdas arborétum. A többezer faféleség között az egész világ növényeit, a havasok és a for" ró égőv sziklás és mocsaras tájainak különleges faféleségeit isi megtaláljuk. A múltban Bőlza gróf egyedüli szórakozását szolgálta. Ma a dolgozó nép tulajdona! Igen nagy jelentőséggel bír erdősítésemig országunk fásítási tervének teljesítésében. Ezenkívül ezrek keresik fel évente az arborétumot, hogy gyönyörködjenek a természet szépségeiben. A tudományos kutatómunka, a szarvasi kísérleti gazdaság ma ötéves tervünk célkitűzéseinek Rregvalósításáért van. A ki- kísérletezett módszereket a gyakorlatban egyetemeirrk, középiskoláink tanulói, tangazdaságaink, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink vezeLői, dolgozói ismerik meg s alkalmazzák a munkában, hogy minél többet tudjunk termeim. Második ötéves tervünk távlatai, ragyogó jövőok, nagy feladatokat szabnak a mezőgazdaság dolgozói elé is: emelni kell a terméshozamot. Ettől is függ dolgozó népünk jóléte, életszínvonalunk növekedése, Pártunk, kormányunk ehhez a kutatóintézetek, kísérleti gazdaságok létesítésével minden segítséget megad. Farkas Sándor
