Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r _ Magyar fiatalok! Üj választópolgárok! Éljetek választójogotokkal! Ötéves tervünkért, nagy béke­alkotásainkért, az ifjúság szocialista jövőjéért szavazzatok a Népfrontra! V ______ J 1 953 MÁJUS 15, PÉNTEK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Dolgozó parasztságunh biztos jövőjére szavaz Választásra készülődünk. Űzetni munkásaink példájára mező­gazdaságunk dolgozói — köztük egyénileg dolgozó parasztságunk — soha nem látott számban csatlakozott a választási békeverseny­hez. A bevetett, gondosan megművelt földek, a szépen soroló ka­pásnövények, a jól fejlődő gabonavetés mind azt mutatják, dol­gozó parasztságunk jó munkát végzett. Most a választások előtt érdemes számotvetni azzal, honnan indult el dolgozó parasztságunk. A függetlenségi népfront válasz­tási felhívása azt írja erről: «Alig egy évtizede a kizsákmányolok hasznát szolgálta a magyar népgazdaság...» Dolgozó parasztsá­gunk évszázadokig a saját bőrén érezte, mit jelent ez. Ma már mindez a múlté. Nagyot változott az utóbbi években dolgozó pa­rasztságunk élete. Négy esztendővel ezelőtt hírből ismertük az arató-cséplőgépet, ebben az évben megyénkben már közel 70 ilyen gép végzi a legnehezebb paraszti munkát, az aratást, cséplést. Ma már háromszor annyi gép dolgozik megyénk földjén, mint négy évvel ezelőtt, s dolgozó parasztságunkat a mezőgazdasági szakemberek, a tudományos munka dolgozói segítik abban, hogy a gépi technika, az új agrotechnika alkalmazasaval minél na­gyobb termést takaríthassanak le földjeikről. Jellemző dolgozó pa­rasztságunk anyagi jólétének növekedésére, hogy megyénk köz­ségeiben a földművesszövetkezetek, kereskedelmi vállalatok for­galma közel nyolcszorosára emelkedett a négy évvel ezelőttinek. Ez mindennél ékesebben bizonyítja azt, hogy ahol a földesur, a bankár, a kulák nem sanyargatja a dolgozó parasztot, ahol gon­dolnak a parasztság megsegítésére, ott a kis- és középparasztok eredményesen dolgoznak a nagyobb termésért, a jólétért. Megyénk dolgozó parasztsága nem magárahagyatott többé. Száz és száz szállal fűzi szorosabbra kapcsolatát a munkásosztály- lyal, az egész néppel. A villany, a rádió, a jobb közlekedés, a köm - vek, kültúrotthonok, a felszabadulás óta létesült üzemeink —- a Békéscsabai Ruhagyár, a Szorszámforgácsoló, a Sarkad: Kender­gyár és a többi — mind közelebb hozza a falut a városhoz, a dolgozó parasztságot a munkásosztályhoz. Megváltozott dolgozó parasztságunk gondolkodása is. Kifeje­zője ennek az, hogy megnőtt az állami fegyelme, állampolgári hu­sége, __ mint ahogy azt Rákosi elvtárs is mondotta a választási n agygyűlésen. Dolgozó parasztságunk nem' a régi többé, egyre na­gyobb tömege érti meg, ismeri fel, hogy ami történik ebben az országban, az érte is történik, amit építenek, azt érte is építik. Nincsen külön paraszti érdek, az InoLai, Erőmű megyénk dolgozó parasztságának is elhozza a fényt, a sztálinvárosi nagy kohóban olvasztott acélból megyénk dolgozó parasztsága számára is ké­szül erő- és munkagép. Ennek felismerése tette lehetővé azt, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére dolgozó pa­rasztságunk többsége megyénkben is teljesítette állammal szem­beni kötelezettségét s igyekezett most a választási békeverseny­ben is leróni a hazával szembeni adósságát. Mucsi János kevermesi dolgozó paraszthoz hasonlóan több­ezer dolgozó paraszt üdvözölte megyénkben is örömmel a füg­getlenségi népfront felhívását, azt, hogy a beadási kötelezettséget évekre előre fogják megállapítani. Ez azt jelenti majd a dolgozó parasztoknak, hogy előre látják, mit és mennyit kell termelniük. A függetlenségi népfront felhívása, Rákosi elvtars választási beszéde feltárta azokat a hibákat is, amelyeket dolgozó parasztsá­gunkkal szemben elkövettek tanácsaink egyes dolgozói. Mélyen el­ítéli pártunk, kormányunk azt, hogy például Békéscsabán a ta­nácsnál gorombán foglalkoznak a dolgozókkal, a békési járási tanácsnál 2300 kgrelmet fektettek el hónapokig, Dobozon, de megyénk több községében is a felvilágosító munka helyett admi- minisztrációs intézkedésekkel akarták a tervteljesítésben mutatko­zó lemaradást behozni. Államunk igyekszik ezeket a visszaélése­ket megtorolni. Az új országgyűlésbe pártunk és államunk legjobb vezetői, az üzemek és a dolgozó parasztság legjobbjai kerülnek. Ott van megyénk képviselői között Szabó Pál, a dolgozó parasztból lett író, aki Kossuth-díjat kapott, Konyecsni György, a munkaérdem- rendes szövetkezeti elnök, Nagy Károly, a volt mezőgazdasági munkás. És ott van jelöltjeink élén az, aki nekünk a legdrágább, aki Békés megye dolgozó parasztjaira mindig számított és min­dig gondolt: szeretett Rákosi elvtársunk. Ezeket vegye számba megyénk dolgozó parasztsága, s mint ahogy a munkában követte a munkásosztályt, olyan egységesen adja le szavazatát vasárnap a népfront jelöltjeire, saját sorsunk képviselőire. Ez és a további jó munkánk lesz alapja annak, hogy célkitűzéseinket megvalósíthassuk. Ez a biztosítéka a munkás-pa­raszt szövetség erősítésének, a szocializmus győzelmének, népünk anyagi és kulturális felemelkedésének, békénk megvédésének. Farkas Sándor. fl Programm tetté válik - így lesz szebb életiünk Népi államunk nemcsak az üze­mek és a lakóházak építésére fordít gondot, hanem arra is, hogy a dolgozók minél gyorsab­ban és kényelmesebben juthas­sanak el lakóhelyükről az üze­meikbe és onnan vissza csa­ládjukhoz. Ennek csak úgy tu­dunk eleget tenni, ha elegendő szállítóeszköz, vasúti kocsi, autó­busz áll rendelkezésre. Képünkön láthatjuk, amint a budapesti Ika- rusz-gyár udvarán egymás mellé sörakozva, indulásra várnak a távolsági autóbuszok, hogy a dol­gozók megnövekedőit igényeit ki­elégíthessék. A szállítás-igények növekedésére mi sem jellemzőbb, minthogy a vasút árú- és sze- mélyszállílási feladatai az első ötéves tervben mintegy kétszere­sére emelkedtek. Ezt igazolja az, hogy megyénkben is jelentősen emelkedtek az autóbusz-járatok. Ez mindenekelőtt azt jelenti, l.ogy egész sor községünk közelebb ke­rült a városhoz. Békéscsabára, Gyulára, Orosházára, Szarvasra ma már könnyen eljutnak a kör­nyék dolgozói a kényelmes auló-< buszokon, hogy ügyes-hajós dol­gaikat elintézhessék. A városi közlekedés területén a Szovjetuniótól kapott trollibu- szok járulnak hozzá a közlekedés, korszerűsítéséhez. Ma már ná­lunk is gyártanak trollibuszokal, ancivek ugyancsak résztvesznek fővárosunk közlekedésében. Eb­ben az esztendőben és az elkövet­kezendő esztendőkben a főváro­son kívül vidéki városainkban és- ipari településeinken is megje­lennek a hazai gyártású tröllibu­szok. Városaink autóbusz állomá­nyát az első ötéves tervben meg- kélszerezzük. A városi és távol­sági személyszállítás pontos ki­elégítését jelenti továbbá az is, hogy a villamos közlekedés ja­vítása érdekében az ötéves terv végére 200 darab új villamos pótkocsit és új típusú forgúzsá- molyos motoroskocsikat helye­zünk forgalomba. A nép jelöltjei Két nap múlva, május 17-én megyénk dolgozó népe egy emberként adja szavazatát a Nép­frontra. Abban a biztos tudatban járul a szavazó urnához, hogv most valóban éppen úgy, mint 1949-ben, a dolgozók legjobbjaira adja szavazatát. Saját soraikból választották ki azokat a dolgozókat, akiknek megbízólevelét a Népfrontra adott szavazataikkal pecsételik meg. A nép je­löltjei ma a dolgozo népét képviselik. Mi jelöltük őket, mi küldjük a parlamentbe a mi ügyünket képviselni. Nádházi András 1903-ban született Gyulán. Tíz hold földön gazdálkodott, amivel belépett a gyulai »Petőfi« ter­melőszövetkezetbe. Úgy ismerték, mint szorgalmas, jó gazdát, aki mindig időben elvégzi a mezőr gazdasági munkát. Az állam iránti kötelezettségét példamuta­tóan teljesítette. Szorgalmas munkájával érdemelte ki, hogy tagja lehetett az 1950-ben Uk­rajnában járt magyar paraszt- küldöttségnek. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatait nemcsak a gyulai »Petőfi« termelőszövetke­zetben hasznosította, hanem több termelőszövetkezetet alakított az­által, hogy rendszeresen elbeszél­getett a dolgozó parasztokkal a Szovjetunió kolhozairól. Nem kis mértékben az ő érdeme az is, hogy a gyulai «Petőfi» termelő- szövetkezet legutóbb éppen a szov­jet módszerek alkalmazásával az ország .első zöldségtermesztő szö­vetkezetévé vált és tízezer forint jutalomban részesült. Nádházi András azok közé tar­tozik, akik minden erővel azon dolgoznak, hogy minden termelő- szövetkezet elérje ezt a szintet. Nádházi András elvtárs például ellátogat a dolgozó családok ott­honába. Elbeszélget velük a so- ronlévő feladatokról. Igen élén­ken érdeklődnek tőle, hogyan ér­jük el az árleszállítást és mikor. — Az attól függ — szokta mondani —, minél többet terme­lünk, annál hamarább elérünk oda. Kovács Lajos egyénileg dol­gozó paraszttal folytatott beszél-' getése során ajánlotta neki, hogy időben egyelje ki a répát, mert így jó pár mázsával többet tud termelni. A választásra nemcsak úgy készül, hogy 17-én elmegy szavazni, hanem hogy jobb mun­kát végez. Mondjuk, hogy ki­egyeli a répát. Kovács Lajos el­gondolkozott ezen. Végül így bú­csúzott el a képviselőjelölttől: «Nekem 1400 négyszögöl répám van és Ígérem, hogy május 17-rc kiegyelem.» Kovács Lajos szavát valóra is váltotta, pár nappal ezelőtt örömmel újságolta, a ma­guk választotta képviselőjelölt­nek: «Már kiegyeltem a répát.» tír. Szabó Miklós a békési járás tisztiorvosa Í90&- ban született Szurdokon értelmi­ségi családból. A felszabadulás elölt körzeti orvos volt. Mindig tanulásnak élt, aminek eredmé­nye megmutatkozik munkájában is. Munkáját pontosan végzi, or­vostársai tisztelik és a dolgozók szeretik. Jó munkáját úgy is meg­becsülték a dolgozók, hogy java­solták a Magyar Dolgozók Párt­ja tagjai sorába. Most már mint párttag végzi munkáját. Most a másik nagy kitüntetés érte: Bé­kés község dolgozói őt jelölték képviselőjükké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom