Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
6 1953 május 1., péntek Választási nagygyűlés Szeghalmon Szeghalmon vasárnap tartották meg a választási nagygyűlést. A szeghalmi dolgozók zászlókkal, feliratokkal vonultak a dísztribün elé, hogy meghallgassák Nagy Antal eltvtárs, a megyei pártbizottság titkára a szeghalmi dolgozók kép viselő jelölt je — választási beszédét. Hosszú sorokban vonult a tömeg a nemzietiszínű és piros drapériává! bevont tribün elé. S:e >l:a om dolgozóinak legjobbjai foglalnak helyet a díszeilnökség- ben. Emiink a díszetnökséget, valamint az elnöki megnyitót ábrázolja. Nagy tapsvihar kísérte Nagy Antal elv tars boszedec, amikor a Függetlenségi Népfront választási. felhívását, a dolgozó nép új pro- i! grammiát ismertette- (Nagy elvtára az ünnepi beszédet mondja.) öregek és fiatalok, kis úttörők Szegnaiom Község piactérén nagy figyelemmel kísérik az ünnepi beszédet. Tudják, hogy az ő jövőjükről, boldogabb éltetőkről van szó a Népfront programmjában. A nagygyűlés után a népi zenekar vidám tánczenéjérs táncraperdüL a jeenlé- vők apraja-nagyja, hogy így is még emlékezetesebbé tegyék ezt a napot. Iá munkával ünnepük május elsejét Négyzetesen vetették a kukoricát A kamuit. »Lenin« tsz teljesítette vállalását. 250 kát. hold földön április 22-én estig befejezték a kukorica vetését. A kukorica 70 százalékát kézzel, 30 százalékát pedig vetőgéppel vetették, négyzetesen. A kukorica-vetésből a tsz asszonyai 90 százalékban kivették részüket. A kamuti »Lenin« tsz növénytermesztő brigádjai is-mét bebizonyították, hogy méltóképpen ünnep lile május elsejét és méltóan készülnek május 17-re, Szabó Eszter, Békés, Járási Tanács. Teljesítették május 1-re tett vállalásukat Nálunk is nagy lelkesedéssel készültek brigádjaink a választásra és a munka ünnepére, május elsejei»©. Termelőszövetkezetünknek három növénytermesztő brigádja vau. Vállalásokat tettek. Gyurmái Gyula, a ElI-as brigád vezetője vállalta, hogy május elsejére befejezi a mák sarab-olását és egyelését. Vállalását teljesítette. A választás tiszteletéivé vállalták, hogy a cukorrépát uiegsarabolják és megegyelik a takarmányrépát is. Gyurmax efvtárs és brigádja a tavaszi munkák határidő előtti befejezésével is a békére szavaz. Ezzel akarják pattunknak és kormányunknak meghálálni azt a sok szépet és jót, amit nekünk a hároméves és ötéves tervek ndtak. ifi. Farkas János, Bólmegyer, »Táncsics« tsz. ViUaisawlc Héyit Battonyán is csak a helyes ellenőrzéssel lehet megjavítani a választásért felyé harcot — Több. mint 700 népnevelő dolgozik a községben. — Púja elv társ ezt mondja, ha érdeklődnek nála. Hiszen ez egy egész hadsereg. Ez a gondola! fül át az érdeklődőkön. — Na és hogyan dolgoznak általában az agitátorok? — Elég jól — válaszol Púja elvlárs, a községi pártbizottság titkára. — Miben mutatkozik meg az, hogy elég jó a válaszlási agitáció? Meg tudják helyesen magyarázni a választás jelentőségét? — Nálunk úgy szerveztük meg a munkát, hogy 10—12 ház jut egy népnevelő-párra és állalá- ban fel is keresik a családokat a népnevelők. Ilyen tükörképet mulatnak Bat- lonyán az érdeklődőnek a községi pártbizottságon. De nemcsak a községi pártbizottságnál, hanem, az alapszervezetek vezetőinél is. » * * — Elvtársnő, szeretnék beszélni egy-két olyan népnevelővel, aki véleménye szerint általában jót dolgozik a választás érdekében. Liplák Istvánná elvtársnő, a második kerületi alapszervezet titkára elgondolkozik kissé, majd határozottan mondja: — Paulik György és Csíki Józsefeié elv társnőket keresse fel az elvlárs! Itt laknak nem messzire, a Sztálin-úton. Beszélgetés közben aztán kiderül, hogy Paulik Györgyné legutóbb két. héttel ezelőtt látogatta meg a hozzája beosztott családokat. CsítóL József né meg egyre szabódik, hogy ő nem is akarta elvállalni a rábízott feladatot. Két gyerekére hivatkozik, hogy éppen elég gondja van azokkal. Vájjon, hogy tud az ilyen népnevelő másokat harcra buzdítani? így aztán nem is lehet azon csodálkozni, hogy az április 2G-ára hirdetett választási nagygyűlésen még csak a népnevelők sem jelentek meg. — Mi lehet az oka? — Talán a batlonyai délszláv, román és magyar dolgozók nem szeretik megváltozott életüket? Nem akarnak talán a még szebb, még jobb életért harcolni? Nem szeretik talán a szólásszabadságot? Azt az éleiét, ahol minden ember egyenlő? Ahol minden dolgozó elfoglalhatja azt a helyet, ahol tudása és munkája szerint meg tudja állni a helyét? Ila bárki azt mondaná, hogy ez így van, annak maguk a község délszláv, román és magyar ajkú dolgozói kereken, nyíltan a szemébe mondanák, hogy hazudik, méghozzá szemtelenül és alávaló módon. Battonyán az elmúlt vasárnap Iskolapéldája mutatkozott meg annak, ahol nincs kellő felelősségtudatuk a kommunista vezetőknek, ott megelégedettség, önteltség üti fel a fejét és végzi el romboló munkáját. Battonyán is ez akadályozta a választási nagygyűlés jó előkészítését. Rákosi elvtárs még 1950 február 10-i beszédében hívta fel a figyelmünket, hogy ahol hibák vaunak, olt elsősorban a vezetésben, a helytelen irányításban kell a hibák okát keresni. És ezt még Battonyán sem lehet másképpen magyarázni. Púja elvtárs és egyes alapszervezetek titkárai is azt mondják: »Nem tudom, mi lehet az oka. hiszen olyan sok jó'eredményt tudtunk eddig «lémi«. Ez valóban igaz és nem is lehet ezirányban semmi kétség. De. azt sem szabad elfeledniük, hogy akkor több gonddal, nagyobb felelősséggel végezték el a rájuk váró munkát. Az április 23-i nagygyűlés előkészRftje® ’ érdekében csupán nmg kissel Lék munkál jól elvégezni. Az alapszervezetek népnevelői nem kaptak olyan tájékoztatást, hogy a körzetükhöz tartozó terület dolgozóit az alap- szervezeti párlháznál összpontosítsák és úgy vonuljanak fel a nagygyűlés színhelyére. Nem ellenőrizte a községi pártbizottság, hogy a pártszervezetek és tömegszervezetek “vezetői milyen intézkedéseket teltek a tömegek» mozgósítására. Ellenőrzés nélkül pedig nincs segítségnyújtás és így eredményt sem lehet várni. Akik karbalett kézzel várakoznak és elszundikálnak, azok ne csodálkozzanak azon, hogy a helyes kezdeményezések még csak rész- eredményt sem hoznak. Az he* lyes volt, hogy a községi part- bizottság felhívta az alapszerve- zcli titkárok figyelmét a választási nagygyűlésre és azt is elmondták, hogy a népnevelőérle- kezleteken foglalkozzanak vele. De az ellenőrzést sem lett volna szabad elmulasztani. Ezért fordul hatolt elő az, hogy a II. kémleli pártszervezet titkára, Liplák elvlársnő, így próbálta a népnevelő elvtársakkal megértetni a választási nagygyűlés jelentőségét: «tartsa mindenki kötelességének, hogy ott legyen a gyűlésen». Egész biztos, ha Liplák elvtársnő maga is ismerné a választás jelentőségét, akkor nem parancsokat adna a népnevelőknek, hanem politikusán megmagyarázná, hogyan mozgósítsák a; dolgozókat. Bunda elvlárs, a IV/2 alapszervezet párllitkára éppen, hogy csak megemlítette a népne- velőérte kéziét alkalmával a nagygyűlést. A vezetés kicsúszott a községi pártbizottság kezéből. Mi sem iilatja ezt jobban, mint áz, hogy a vasgyűjtő napot sem állították le a délelőtti órákban. Egyes lszcs-k csoportértekezletet rendeztek. A községi tanács is értekezletet tartott. A kora délutáni órákra több kisgyűlést szerveztek. Az erők tehát teljesem elfor- gűcsolódtak. De ha a községi pártbizottság hivatása magaslatul áll, ez nem h^HujjteslL volna elő. És ha a községi parlbizolt- ság nemcsak a névsorból álla-* pítja meg, hogy hány népnevelő vau a faluban, hanem a ténylegesen elvégzett munkából, a dolgozó tömegek hangulatából, egész biztos felismerik, hogy sok még a tennivaló és még több a kijavítani való a választási munkák elvégzése terén. Azzal tudják a bat tonyai elvtársak leginkább bebizonyítani, hogy elismerik saját, hibáikat és harcolnak az önteltség és megelégedettség »elleni, ha úgy dolgoznak, hogy a lehető legrövidebb időn belül megjavítják ellenőrző, segílő munkájukat. TANYAI AGITÁCIÓ UJSZALONTA a sarkadi járás egyik legkisebb község©. Alig von 10-15 ház az új tanácsháza körül. Ennek a levésbbó népei kis község- r©k vezetői tudják feladatukat. Látják azt, hogy a választási győzelmet s ezzel' együtt a termelés és a begyűjtés új sikereit csak akkor déliét biztosítani a községben, ha a pártszervezetek, a népfrontbizott- ság fokozott figyelmet fordít az egyénileg dolgozó parasztok között a politikai és szervező munkára. A községi állami gazda ági és tszcs atapszervezetének részvételével megindult a népnevei'őmuuka a tanyavilágban. Nem könnyű a felvilágosító munka itt, sem, éppúgy, mint bármelyik tanya világban.. A népnevelőknek alaposan fel kell készülni, hiszen a payasztem.1 ©rt o’yaii sok minden érdekli, különösen azokat, akik csak ritkán járnak gyűlések», vagy nagyobb összejövetelekre. Egymás után tódulnak a kérdések a népnevelők felé. legtöbb helyen megkérdezték a népnevelőktől, hogyan is lesz ez a mostani választás és miéit is van erre szükség. De érdeklődnek a népfrontbizottság felől is. Valamennyi kérdésre megkapják a feVetet, hiszen a titkár elvtársak, felkészítették a népnevelőket. Aközségi alapszerveretmek 30 népnevelője van, valamennyien 3—4 kilométerre laknak a pártszervezet helyiségétől, de ez az út nem tartja otthon őket, hiszen most nem csak róluk van szó, hanem, minden dolgozóról, mindenkinek van most beleszólása az ország ügyeibe. Éppen ezért a választási agitáció nem. csupán szavazásra mozgósító agitáció, nem is egyedüli termelési agitáció. A választás előkészítése széleskörű, minden egyes dolgozót érintő politikai nevelő munka, a párt és a nép, az állami szervek és a naptömegek kapcsolatainak erősítését jelenti. A NÉPNEVELŐK magukkal viszik a népnevelő értekezleteken készített j»0gyzet©k©t, de minden alkalommal ott lehet találni a központi népnevelő füzetet is. Bizony ■sokszor elővették, amikor a dolgozók arról érdeklődtek, hogy mit is valósított meg az 1949-ben választott országgyűlés. Szappanos János még azt is hozzátette: Na, ha ilyen jó.l dolgoztak, akkor miért is kell újjá Választani őket? Leel'lősi elvtárs el magyarázta, hogy nekünk van egy alkotmányunk, amely kimond-, ja, hogy minden négy évben újjá választják a képviselőket. Ez nem zárja ki azt, hogy azokat, 'akik valóban jól dolgoztak, újra képviselőnek választják. A TANYAVILAGßAN az ági tációnak nemcsak az egyéni beszélgetés formáját használják, hanem csoportos beszélgetés és kis- gyűlés is folyik. Három nap alatt 14 kisgyűlést tartottak a tanya- világban, ahol a dolgozók felajánlásokat is tettek. KAlmándi József vállalta, hogy a választások napjára, május 17-ig az adóját rendezi s a beadásának is “eleget tesz. Es hozzátette, hogy ő ©ísőn»ek ezzel szeretne szavazni. Gyenge Mihály egyénileg dolgozó- vállalta, hogy az adóját és az egész évi beadását május 17-ig rendezi. Deák Gábor vállalta, hogy a második negyedéves tervét tej-, tojás- és baromfiból a választások napjára rendezi. Az ójszalontai dolgozók most a tavaszi munkák sikeres befejezésével, a beadásuk teljesítésével szavaznak a még szebb.jövőnk felépítése mellett. Csepkő Etelka.
