Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-14 / 111. szám
4 1933 május 14, csütörtök Védd a békét, népünk hatalmát, hazánk függetlenségét! Szavazz a Népfrontra!-------------------------------------------------------------------------- ViUaí&auUc hépt A mi jelöltjeink — a dolgozó népet képviselik Akiket nélkülünk választottak A nép hatalma akkor erős, ha a dolgozók helyesen használják fiel választójogukat. Megyénkben is a dolgozók maguk választották 3d saját soraikból jelöltjeiket. Egy pillantást vessünk arra, hogy a Horthy-rendszer idején kik »képviselték« az ország ügyét a parlamentben. A »Békés« című lap a választás idején az alábbi cikket közölte: A gyulai választókerület hivatalos jelöltje, gróf Pongrácz Jenő. (A „ BikH' munkatársiul.) A hAzfol- oulatia következtében szükségessé vált. hogy az orezág uj képviselőket válasszon. A választásra az előkészületek már országszerte Megindultuk. különösen a kormányzópárt részéről. amely legtöbb kerületben már ki is jelölte szokat, akiket a párt programmjával a választási küzdelemben indítani akar. A hivatalos jelölések Békésmegyében is megtörténtek s kettő kivételével ugyanazok jeA gyulai választókerület jelöltje gróf' Pongrác* JenO, akit. mivel ezúttal már nem akart fellépni, hir szerint maga Gömbös Gyula kért fel a hivatalos jelöltség elvállalására. A békéscsabai kerületnek Búd dános dr, a békésinek Ángyon Béla dr, a szarvasinak Tóth Pál dr.,'a szeghalminak Temcsrárg Imre dr, a tótkomlósinak Lányi Márton dr.. az orosházinak Gsiemadia András, a gyomai kerületnek pedig Rnbinek István dr. a hívaBankárok, gyárosok, fö Idős aruk soha nem képviselhetik a munkásokat és dolgozó parasztokat — ezt az igazságot megtanultuk mi már a magunk bőrén, a Ifo rth y - rends zer idejében. Kik voltak altkor a képviselők? Horthy utolsó alsó- és felsőházában a képviselőknek majdnem fele — számszerűit 347 — nagybirtokos, földesúr volt, köztük öt herceg, 56 gróf, 29 báró. Nagy számban volt képviselve az a réteg is, amelyet »úri középosztáíy«-nak neveztek: 203 Hoxthy-tiszt, népnyúzó ügyvéd, nyugalmazott alispán és az urak mindenfajta tányémyalója. Négy »mtuikásc-rúl, nyolc »paraszt.,-ról is szói a statisztikájuk, azonban ezek a parasztok kulákok voltak, a munkás címet bitorló képviselők jobboldali szociáldemokraták, amerikai kémek, Peyer Károly és társai. Népi demokratikus rendszerünkben már 1949-ben megválasztott országgyűlés is kifejezte államunk népi jellegét; dolgozó férfiakból és dolgozó nőkből tevődött össze. A most feloszlott • országgyűlés tagjainak 73 százaléka munkás és dolgozó paraszt volt, a többi — értelmiségi és dolgozó kis ember. A nők aránya 17.6 százalék, a 30 éven aluli fiataloké csaknem 14 százalék volt. A mostani választáson abban is fejlődés van a legutolsó választáshoz képest, hogy a módosított, választási törvény értelmében a nép közvetlenül is javasolt képviselőket. A mostani Népfront- választás a nép akaratának szabad megnyilvánulása, mórt a dolgozók jelölőgyűlésen beszélték meg, kiket tartanak legalkalmasabbnak képviselőiknek. Megyénkből a Népfront-listáján szelepeinek a legjobb dolgozók, értelmiségiek és nők egyaránt. Akiket mi választunk Lipták Jánosné, mint' szövőnő dolgozott Békéscsabán, 1950 óta tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. Párt megbízatásait becsülettel teljesítette, dolgozótársainak tudása szerint segítséget nyújtott. Az üzemben végzett jó munkájáért 1951-ben az MNDSZ megyei titkára lelt. Igyekszik becsülettel ellátni feladatát. 1952-ben kormányltitüntetésben részesült. Szorgalmára vall az is, hogy munkája melleit él azzal a lehetőséggel, amit kormányunk minden dolgozónak biztosít: tanul, képezi mggát. Gimnáziumba jár. A Pamutszövő dolgozói' jelölték a népfront listájára. Nagy Károly elvtárs 1900-ban született Gyulaváriban. Mint mezőgazdasági munkás kereste kenyerét. A munkanélküliség sokszor távoltartotta attól, hogy a mindennapi szűkös betevőfalatot is biztosíthassa. Apja uradalmi cseléd volt. A munkanélküliség, a nyomor egyre inkább érlelte benne, hogy az elnyomó rendszer ellen harcolni kell. 1932-ben kapcsolódóit be a munkásmozgalomba, az elnyomók elleni harcba. Horthy pribékei 1942-ben letartóztatták, a Margit-körúti fogházba hurcolták. Hónapokon keresztül volt a dohos börtön lakója, azért, mert nem értett egyet azzal, hogy milliók éheznek, százak és százak fagynak meg az utcán. A felszabadulás ulán, 1944-ben Gyulaváriban az elsők közölt volt, akik megalakították a Magyar Kommunista Párt gyulai szervezetét. A párt által rábízott feladatot lelkiismeretesen végezte. 1945- ben Gyulán, a Békésmegyei Föld- birtokrendező Tanács tagja lett, 1947-ben DÉFOSZ megyei titkár. Majd 1950-ben a mezőhegyes! állami gazdaság igazgatóhelyettese lelt. Ott végzi munkáját ma is. Mint Gyulavári szülötte, a gyulavári dolgozók lelkesen jelölték képviselőjükké. Sxabó Pál 1893-ban született Bihar megyében, Ugrán. Szülei Szegényparasz- tok voltak. Az elemi iskola elvégzése után a paraszti élet várta. Később elment kőművesinasnak. A bihari táj, a falu élete formálta íróvá. 37 éves korában kezdett írni. Első könyve az «Emberek» — olyan sikeres volt, hogy még külföldön is megjelentették. Hamarosan megjelent második könyve, a «Békalencse», aztán jött a «Papok és vasárnapok», s ez szinte elvágta további munkái megjelenésének lehetőségeit. A kapitalisták bértollpokai ledorongolták e könyvért. Hazájából, mint író kiszorult, új könyve Csehszlovákiában jelent meg. így közeledett ez a paraszt író a szocializmushoz. Népi írók és a népből származó főiskolai hallgatók csoportjában folytatta munkáját. «Csodavárók» és «őszi vetés» című regényei a nép sorsának felismerését tükrözték. A dolgozó parasztság lapjának, a,«Szabad Szó»-nak a szerkesztője lett. A falusiak zúzáit nevelte az elkövetkező időkre. A háború és a fasizmus utolsó esztendeiben írta «Lakodalom — Keresztelő — Böjeső» című jregénytrilógiáját, a «Talpalatnyi föld»-et. Folytatása, az «Isten malmai» 1948-ban jelent meg. Most írja a regénysorozat befejező részét. A 60 éves író tele van életkedvvel, munkabírással. Tevékeny békeharcos, a dolgozók küldötte az országgyűlésben. Cikkei, riportjai jelennek meg állandóan a lapokban. Két film, a «Talpalatnyi föld» és a «Felszabadult föld» forgatókönyvét írta meg. «Nyári zápor» című színművét a Nemzeti Színház játszotta. A nép állama Kossuth- díjjal jutalmazta. • Boldócxki János prágai magyar követ. A felszabadulás előtt, mint mezőgazda- sági munkás alkalmi munkából élt. A tótkomlósi dolgozók jól ismerik az egyszerű, szorgalmas, becsületes mezőgazdasági munkást, a párt hű katonáját. A párt által rábízott feladatokat mindig becsülettel teljesítette. Nagy megtiszteltetés érte a lcom- lósi dolgozókat, de egész megyénket, amikor Boldóczki János elvtársat prágai magyar követté nevezték ki. A tótkomlósnak boldogan jelölték képviselőjüknek. Táncos Istvánt Dévavúnya dolgozó népe jelölte a nép parlamentjébe. 1920-ban Dé- vaványán született. Apja kubikos, téglaverő. Korán megismerte ő is a nyomorúságos életet, már kisgyermek korától kezdve apjával együtt a téglagyárban dolgozott. Hiába végzett jó munkát, nem becsülték meg érte. A felszabadulás után új élet kezdődőit az. egyszerű kubikos családnál. Továbbra is a téglagyárban dolgozóit és dolgozik ma is még sokkal szorgalmasabban, odaadó libán, mint ezelőtt. Mint ahogy szokta mondani: «Ma értelme vau a munkának, ma igazán nagyon kell szeretni a munkát. Jó munkájáért sztahánovisla oklevéllel tüntették ki. Most, mint sztahánovista, tudása legtöbbjét igyekszik átadni munkatársainak, hogy azok is egy sorban vele harcoljanak ötéves tervünk győzelméért. Hankó György, ezerkilencszáz tizenegyben szü- letctt Békéscsabád- Apja kovácsmester volt s~mint kisiparos állandóan ki volt téve annak, hogy a hatalmas adó egyszer bezáratja a műhelyt. Öt hold földjüket a bank elárvereztette, kellelt az uraknak a dorbézoláshoz. Százával és százával mentek a harmincas évek idején tönkre az egyszerű kisiparosok. Gond volt a Hankó-családban is a hét gyermeknek kenyeret adni. Még nagyobb gond volt, hogy Györgyöt iskoláztassa az egyszerű kisiparos. Hankó György elvégezte a tanítóképzőt. Hosszú ideig várt arra, amíg kinevezése megjön, míg évek múltán egy tanyai iskolába került tanítani. A felszabadulás után érezte ő is igazán, hogy egyedül csak a népi állam képes arra, hogy megfelelően gondoskodjon és megbecsülje a pedagógusokat. A -népi demokrácia értékelve tudását, megbízta a szlovák iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Mint iskolaigazgató, munkáját jól látta el, tanítványai tisztelték és tisztelik. A pái t tanításának szellemében nevelte tanítványait. Ezt bizonyltja az is, hogy egyetlen gyermek sein iratkozott be iskolájából hittanra, 1951-ben jó munkájával kiérdemelte, hogy az élcsapat: ia Magyar: Dolgozók Pártjának tagja legyen. Jó munkája eredményeként egy; hónappal ezelőtt a Megyei Tanács Oktatási Osztályának lett a dolgozója. Munkájának további megbecsüléseként pedig Békéscsaba város dolgozó nép© képviselőnek jelölte.
