Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

A Magyar Függetlenségi Népfront programmja: béke, munka, jólét, felemelkedés! Előre a Népfront győzelméért! A nép j Népköztársaságunk választójogi törvénye alapján tudjuk, hogy aki választó, az választható is a mi hazánkban. így vált lehetővé az, hogy a békéscsabai Pamutszövő üzem dolgozói Urban Ilona sztahanovista szövőnőt jelölték, aki példamutató munkával jár élen a békecsatában, a többtermefés front­ján. Urbán elvtársnő kommunista, példamutató munkával dolgozott tervének teljesítésén. Első negyed­évi tervét 110.8 százalékra teljesí­tette, 7.2 nappal van előre éves tervével. A választási békeversenyben is jó eredményeket tudott elérni. A mai napig átlagteljesítménye 117 százalék. Termelő munkája miellett azon­ban dolgozó társai neveléséről és tanításáról sem feledkezett meg. Mint DISZ-fiatal a társadalmi munkából kivette részét és últnlá­Äprüis 22-ig megyénk városaiban, üzemelten, falvaiban, termelőszövetkezeteilnen és állami gaz­daságaiban, gépállomáson megtörténtek a képviselője!ölesek. A legjobbakat választották Id maguk közül úgy, ahogy szivük diktálta, úgy, ahogy legjobbnak látták: ki képviselje őket a nép parlamentje ten, Pártunk nyolc esztendő kemény harca során, mindennapi nevelőmunkájával nevelte ki azokat a dolgozó­kat, akiket most az ország dolgozóinak ügye intézésére országgyűlési képviselőkké, vezetőkké jelöltek. Az úri Magyarország képviselői, at UK man bárók, az Andaházi Kasnya Bélák, a Csizmadia Andrások, pénzen megvásárolt képviselők helyébe már 1949-ben választott a nép képviselőt. Az 1949-es választás óta eltelt idő ismételten bebizonyította, hogy a dolgozó nép nem választott rosszul, mi sem bizonyítja jobban, hogy a négy évvel ezelőtti programul ma valósággá vált. Uj üzemek, új .kultúrházak, napközi­otthonok és iskolák, járdák és kutak, stb. moghamisítat.lau bizonjátókni annak, hogy a párt vezetésével a Népfront képviselői valóban a dolgozó nép képviselői. Alig két hét választ el május 17-től. Ezen a napon, mint a mondatra a pontot, teszik megyénk dolgozói is, amikor egyemterkónt állnak szavazataikkal is a Népfront mögé. Már szavaz megyénk dol­gozó népe akkor, amikor a választási békeversenyben vállalt kötelezettségeit nap mint nap teljesíti, amikor újabb felajánlásokat tesz, hogy elsősorban a termelés frontján bizonyítsa me, hogy egyetért a Népfront, a nép programmjával. Megyénk dolgozói 23 képviselőt jelöltek, órájuk adják szavazatukat má­jus 17-ón, mert ők a nép jelöltjei. ban jó munkát végzett ötéren is. A rábízott feladatot helyesen el­végezte. Ezt a munkáját tovább fejlesztette, amikor pártunk tagjai sorába került. Urbán elvtársnő Békéscsabán szü­letett, nyolc elemi iskolát végzett. Szülei szegény esc léd és napszámos' emberek voltak, igy ő is, mint any- nyj, sokszáz és ezer szegény ember gyereke, korán megismerte a nyo­mort, a szenvedést. Már iskolás ko­rában feltűnt neki, hogy milyen különbség van a dolgozók gyerekei lés a kizsákmányolok, vagy az úri Magyarországot kiszolgálók gyere­kei között. Ennek okát gyermek- ésszel természetesen nem tudta, da mióta a párt megtanította erre, kemény, szívós harcot folytat azért, hogy a múlt soha többé vissza ne térjen. Gurcsó Sándor kétszeres sztahanovista, a békési Kosárfonó dolgozója. 1908-ban szü- lotett -IHlkés-yn, A kosárfonó szak­mát tanulta...Apja is munkás em­ber volt, -kovácssegéd. Jól emlék­szik a harmincas évekre, amikor laz iparosok is szinte verekedtek, hogy alkalmi munkára, inségmun- kára mehessenek, Végtelen volt a sok munkanélküli, szakmát tanult emberek száma, akik nyáron mező- gazdasági munkára akartak menni. Az sem sikerült mindenkinek. Gur­csó Sándor életében is a felsza­badulás utáni évek azok, amelyekre úgy gondol, hogy boldogságot je­lentettek életében. Békésen az egy­szerű ' kis kosárfonó üzem meg­becsült munkása. Nem tagja a pártnak, de a párt politikáját ma­gáévá tette. Becsülettel hajtotta végre a feábizott feladatokat. Mint minden dolgozónak, munkáját, Öiíol'gatmát Héjú demokratikus kor­mányunk megbecsüli. Öt is nagy megtiszteltetés érte. A hetedik sza­bad, -május elsején, a dolgozók leg­szebb ünnepén kapta meg a szta­hanovista oklevelet. A kitüntetés után nem bizakodott el, hanem megmaradt olyan egyszerűnek, mint volt, csak úgy érezte, hogy még nagyobb értelmet kapott munkája. Egyre emelkedett a százaléka, aminek eredménye az lett, hogy 1952 augusztus 20-án másodszorra tüntették ki. Munka- lendületét átvitte a brigád tagjaira is. Az 5 brigádja jár-élen az üzem­ben. Megértette most is a válasz­tási harc új formáját; 1953 június végére vállalta, hogy teljesíteni fogja ötéves tervét. Most, amikor képviselőket je­löltek az üzemben, őrá esett a vá­lasztás. Nem csalódtak benne- A je­lölés óta állandóan 200 o/o a telje- jesitésének átlaga. Az egész üzem dolgozói a jelölés óta fellelkesülve azon, hogy maguk közül választ­hattak képviselőt, még odaadóbban dolgoznak. Eredmény: az üzemát­lag 120 százalékról 130 százalékra emelkedett. Nagy Antal elvtárs, pártunk békéemegyei Bizott­ságának titkára képviselőjelölt. Ko­rán megtanulta, mit jelent a nélkü­lözés, a nyomor. Mint földmunkás Szülők gyermeke, 5 sem juthatott tovább a Horthy-rendszerten, mint hosszú eszbendőlcre elszegődni ta- noncnak. Géplakatos és vasesztergá­lyos szakmát tanult. 1945-ben, a fel- ezabadöláa után felismerte, hogy a a párt az, amely az ő és a többi egyszerű munkások érdekeit védi. 1945-ben belépett a partba. Meg­nyílt előtte is az út, hogy tanu­lási szomj át pótolhassa. Az ifjú kommunistát a párt harcai napról- napra ©dzették, acé'ózták. Egyre töb­bet bízott rá a párt. Igyekezett a pártmegbízásnak eleget tenni. Ta­nult, hogy megfelelően elláthassa ezt a nagyszerű megbízatását. 1947- ben függetlenített pártfnnkcioná- riu3 lett, 1951-ben egész megyénk dolgozóinak ügyét, a megye kom­munistáinak nevelését és vezetését bízta rá a párt. Erijét nem kímél­ve, fáradságot' nem ismerve, a mun­katársakkal legszorosabban együtt dolgozva haroólt, hogy pártunk cél­kitűzéseit, Rákosi elvtárs útmuta­tását maradéktalanul megvalósít­hassuk egész megyénk felvirágoz­tatásának érdekében. Szorgalmas munkájának megbe­csüléseképpen Szeghalom község dolgozói országgyűlési képviselőjük­ké jelölték. Orosz Sándor, a »Rákosi« termelőszövetkezet te­henésze. 1928-ban született. Már mint ifjúmunkás is mindig becsü­lettel megállta a helyét. Apjának négy hold földje van, azon dol­goztak mindannyian. Egész fiata­lon köszöntött rá a felszabadulás, amelynek jelentőségét ő úgy értel­mezi: nap, mint nap jobban dol­gozik. : Nem tagja a pártnak, de mint páitonldvüii, dolgozó társai között elsősorban munkáján keresz­tül, de szavaival is jó agitációs munkát végez. 1949-ben megnősült, majd feleségével együtt belépett Méhkeréken a »Rákosi« termelőszö­vetkezetbe. Sokat beszéltek ők ar­ról együtt, az egész termelőszövet­kezet dolgozói, hagy a román nem- aetisógüeket is csak most, a fel­szabadulás után becsülik meg. Ré­gen, az ún Magyarországon még akkor is követelték, hogy magya­rul beszéljen, ha mint román nem­zetiségű egy szót sem tudott ma­gyarul. Ma saját anyanyelvükön tanulnak, olvasnak a méhkeréki fiatalok. Orosz Sándornak a »Rá­kosi« tenne'őszövetkezefcben végzett munkája egyre nagyobb mogl ecsü- lósb váltott ki számára a dolgozók között. Mint tehenész, a termelő- szövetkezetben tervét mindig telje­síti. Páliunk és kormányunk biz­tosította, hogy a képviselők jelö­lése mindenhol a dolgozók akarata szerint, legjobb belátásuk szerint történjen. Méhkeréken a választás őrá esett. A »Rákosi« termelőszö­vetkezet tagjai nagy lelkesedéssel jelölték Orosz Sándort képviselő­jükké. Ünnep volt az a nap, amikor saját soraikból ők, az légykor kétsze­resen elnyomott méhkeréki román dolgozók képviselőt jelölhettek. A jelölés után még jobban fellell;;©- sülva indult níleg a hajrá a tavaszi munkák elvégzéséért. A termelő- szövetkezet minden tavaszi mun­kát elvégzett. Mezei Pál, a mezőliegyesi állami gazdaság sertéstenyésztő brigádvezetője.. 1922-ben született - Nagybánhegye- sen. Ki tudná megmondani, hány­szor feküdt le éhesen az egyszerű mezőgazdasági munkás gyermeke. Legszebb álmai sem jutottak odáig, hogy arra gondolhasson: valaha ó is, mint egyszerű mezőgazda­sági munkás a parlament­be kerüljön, mint képviselő. Iskoláit — csak az elemiig ju­tott — sem végezhette ei egészen, mert sarkalta a osaládot a ke­nyérgond. Egész fiatalon, apjával együtt, kora reggeltől késő estig ■robotolt a horthysta urak» gazda­ságában. Hiába volt gazdag termés, az ő kamrájuk mindig üres maradt. A tarisznyában kenyér és vörös­hagyma mellett »ünnepet« jelen­tett a szalonna. Megtanulta be­csülni, szeretni a dolgozókat. Nem feledkezett meg egy percre sem, hogy a felszabadulás nyitotta meg előtte is a korlátlan. Lehetőséget. Szorgalmas munkájáért a mezőhe- gyesi állami gazdaságban sertéste­nyésztő brigád vezetője lett. 1952-ben 152 százalékra teljesítette évi ter­vét. A csatókamarási üzemegység- bein mindenki tisztelettel adózik a szerény és szorgalmas Mezei Pál brigádvezetőnek. Munkában szerez­te becsületét és munkájával védi azt. A gazdaságban becsü'etiel végzi munkáját. Gondosan kezeli a jeábizott 160 darab kocát., En­nek eredményeként a ma ac szapo­rulati tervet 544 darabbal tűitől-' ’ jesitet.be. A választott malacok tervszerinti súlya 14 kiló, Mezei Pál pontos gondozással 16 kilo 53 deka át'agsúlyt ért el. A csatókamarási üzemegység dol­gozói nem választottak rosszul, amikor soraikból Mezei Pált jelöl­ték képviselőjükké. Mint pártonlci- vüü a párt jránti szeretet©, szor­galma; munkája egyvonalba emelte a párttagokkal. * üllllilt inkább magas" kitüntetésnek. Előbb még a tsz tagsága sem akarta elhinni. Főleg azokat értő meglepetés, akik már a múltban is együtt dolgoztak és a maguk módján harcoltak Konyecsni elv­társsal a földbirtokosok intézői, a csaló vállalkozók mérnökeivel szemben. Mert hát a szegény­embert hol ide, hol oda vetette a kenyérért való küzdelem, A munka utáni örökös csavargói élet. Szóval az úgy volt, amikor a jelölőgyűlésen megválasztották Rákosi elvtársat képviselőjelölt- (aek a kondorosi dolgozók, a má­sik jelölés Konyecsni György elv­itársra esett. — Konyecsni Györ­gyöt, a mi elnökünket is jelöl­hetjük képviselőnek! — Elfutott a jelenlévő tsz-tagolc előtt a kö­zelmúlt évek küzdelmes harca és az elért eredmények. Milyen határozottan és ingado­zás nélkül állt az élen és mu­tatta meg a helyes utat! Most tag­ja lehet annak a törvényhozó testületitek, amelynek legfőbb ve­zetője Rákosi elvtárs. Ilyen és ehhez hasonló gondo­latok futottak végig a jelenlévő dolgozókon. Népány pillanat múlva felzűgott a taps és az él­jen. Másnap a tsz valamennyi dol­gozója a nagy eseményt vitatta. — Sokmindenre gondoltam a múltban és a jelenben is, de arra sohasem, hogy egyszer még Ko­nyecsni elv társból képviselője­lölt lesz, — vélekedett Hronyecz Mihály —, mert mi már akkor együtt dolgoztunk vele. Szentesi György, meg Hronyecz Márton is így vélekedett beszélgetés köz­ben. Már kora tavasszal jól végez­ték a munkát. Dehát semmi sem lehet olyan jó, hogy ne lehetne még jobban elvégezni. így adó­dott aztán az, hogy már április 25-én befejezték a kukoricave­tést, 27-én pedig a répa kapálását <— De mi lesz most {már — aggódtak egyes dolgozók. í Ko­nyecsni elvtárs itthagy bennün­ket? — Dehogy — mondogatták a párttagok. Továbbra is iltmarad. csak eljár majd az országgyű­lésekre. ő továbbra is vezeti a csoportot. Nem úgy van most, mint a múltban, amikor a képvi­selő «méltóságos úr volt». Ma a képviselő tovább dolgozik, előbbi munkahelyén. Ez még na­gyobb lendületet adott a munká­hoz. Bakos Andrásné 200 négy­szögöllel több gyapotot vállalt. Azt is elmondta; három gyere­két is bevonja majd a könnyebb munkába, mint például kaccsolás és a szedés. Kovács Pál konyha­kertész brigádjával három nap­pal hamarabb elvégezte a mun­kát, de mivel őket is még jobb munkavégzés gondolata fűti Ko­nyecsni elvtárs jelölése óta, így felajánlották, hogy csatlakoznak a kukoricavetéshez és a répa ka­pálásához. A takarmányozók azt mondták: öle minden nap új szecskakeveréket készítenek, mert a zöld takarmány hamar beme­legszik és el is romlik. így alig három nap alatt 10 literrel emel­kedett az átlagos tej hozam, kz őszi malacok spóratifuszt kap­tak. A hizlalóban dolgozó sertés­gondozók azt mondták, átviszik az ő 'területükre, mert a nagy jó­szágra ez a betegség semminemű veszéllyel nem jár. Vállalták napi munkájuk mellett a malacok gon­dozását is. így adnak kifejezést a kon­dorosi «Dolgozók» tsz dolgozói örömüknek, hogy soraikból kép­viselőt jelölhettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom