Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-07 / 105. szám

Éljen a tartós béke szilárd erődje, hazánk felszabadítója, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Éljen és viruljon a magyar és a szovjet nép örök testvéri barátsága! Május elseje Mos&hvában \ párt és a kormány vezetői a mauzóleum erkélyén fogadják a szovjet főváros dolgozóinak üdvözletét. Balról jobbra: N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosilov, G. M. Malenkov, L. P. Berija, V. M. Molotov, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin és N. M. Svernyik elvtársak. Az előttük álló gyermekek virágcsokrot nyújtottak át a párt és a kormány vezetőinek. A szovjet dolgozók az idén harminchalodszor köszöntötték május el sejt'L azóta, hogy a szo­cializmus a kapitalizmus felelt döntő fordulatot vett. Ezen az őrömteljes ünnepnapon zászló­díszbe öltöztek a szovjet váro­sok, falvak utcái. Ezen a na­pon büszkén tekintettek visz- sza a szovjet dolgozót az eddig megtett útra és bizakodva néz­nek a jövőbe. A hatalmas fel­vonuló tömeg hitet tett a nem­zetköziség, a népek testvérisé­ge mellett. A felvonulók ma­gukkal vitték a népi demokrá­ciák vezetőinek arcképét és kü­lönböző feliratokkal köszöntöt­ték a munkásmozgalom dicső­séges rohambrigádjait. A szov­jet dolgozók köszöntötték a ka­pitalista országból érkezett kül­dötteket, akik elmejntelc a Szov­jetunióba, hogy a dolgozók nemzetközi ünnepnapján meg­mutassák a világ minden ha­ladó gondolkodású emberének szolidaritását és összeforró tt- ságát a békéért, az igazi demo­kráciáért és az igazi szabad­ságért folytatott harc zászlaja alatt. Milyen öröm volt nézni a dolgozók nemzetközi ünnepét, a világ első szocialista államát, a győzedelmes társadalmi repd életet adó erejét, a szocializ­musból a kommunizmusba ve­zető utat. Örvendetes volt látni, hogy a szovjet dolgozók meg­ingathatatlan következetesség­gel valósítják még a nagy vezé­rek: Lenin, Sztálin hagyatékát. A világ dolgozói ezen a na­pon Moszkva felé tekintették, a béke őrére. Napról-napra nő és erősödik korunk legna­gyobb és legeltenállhalallanabb mozgalma, a béke híveinek mozgalma. A békemozgalom komoly figyelmeztetés az ej- bizakodott, háborús gyujtöga- tóknak. A népek gyűlölik a háborút és békében akarnak élni. Ezt bizonyította a szovjet nép május elsejei békekiállása is. A kommunizmus útján maga­biztosan haladó szovjet ország sikerei a szocializmus győzel­mes építésére serkentik a népi demokratikus országok dolgo­zóit, fokozzák a tőkés országok munkásosztályainak harci szel­lemét és felszabadító hajéra lelkesítik a gyarmatok és függő ■ tyrszSgök'hépcit. A Szovjetunió* ban minden' megvan, ami a kommunista társadalom teljes felépítéséhez szükséges. Ezt a szovjet emberek tudják és eb­ben rejlik a szovjet nép kiapad­hatatlan alkotó energiájának forrása. A szovjet emberek bi­zakodva tekintenek a jövőbe, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa felfegyverezte a pártot és a népet a kommunizmus felépí­tése felé való haladás világos programmjával. A párt és a kormány intézkedései bizonyít­ják, hogy a kormány szüntele­nül gondoskodik a nép javáról. Nemrégen történt a hatodik nagyméretű árleszállítás, to­vábbfejlesztik fáradhatat'ianul a népgazdaságot, a tudományt, erősítik a szocialista államot. A dolgozók május elsején az egész világ elé tárták hajtha­tatlan akaratukat, megingatha­tatlan hitüket és bizalmukat a Szovjetunió nagy Kommunista Pártjában és a szovjet kor­mányban, amelyet Lenin és Sztálin hű tanítványai és har­costársai vezetnek. Erősebb és egységesebb a szovjet nép, mint valaha, teljesíti azokat a nagy történelmi feladatokat, amelye­ket Malenkov, Berija és Molo­tov elvtársak március 9-én a Vörös-téren mondott beszédük­ben a párt és a nép elé állítot­tak. Nincs a földön olyan erő, amely megakadályozhatná, hogy megvalósítsák azt, amit Lenin és Sztálin hagyott a szovjet népre. Dicső úton halad a szov­jet nép s mi követjük pél­dájukat. Szovjet gyalogság felvonulása a Vörös-téren. A moszkvai dolgozók a május elsejei felvonulásukon hatalmas erő­vel tettek Intet a nemzetköziség, a népek testvérisége mellett. A fel­vonulók egy csoportja Rákosi Mátyás elvtá.s arcképét emeli a magasba Kövessük a nagy Szovjetunió példáját V. ORLOV: JL fvdu íd d Mfv «A párt korunk esze, becsülete és lel kiismerő be» — tanítja a nagy Le­nin. A forradalomelőtti Oroszország­ban sok politikai párt tartott igényt arra, sőt meg is kísérelte, hogy ke­zébe vegye a nép vezetését. A cá­rizmus és a burzsoázia ellen vívott évtizedes harc tapasztalatai meg­győzték Oroszország dolgozóit, hogy Lenin—Sztálin pártja, a munkás- osztály forradalmi pártja, a Kom­munista Párt az egyetlen párt, mely valóban, következetesen és határo­zottan megvédi a nép érdekeit. A Kommunista Párt a nép élére állt, megszervezte harcát. A nép a kom­munista párt vezetésével döntötte imeg a cárizmust és a burzsoáziát, ragadta magához és szilárdította meg a dolgozók hatalmát. A kommunista párt és vezetői »lőtt a legfőbb törvény a nép szol­gálata. Minden, ami a forradalom óta eltelt 35 év alatt Lenin—Sztá­lin pártja akaratából a Szovjetunió­ién történt, a nép nevében és a nép érdekétien történt. A szovjet ország­ban felépült a szocialista társada­lom, megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. A szo­cialista gazdaság aem válságokat, aem munkanélküliséget nem ismer. A hős szovjet nép a kommunista párt vezetésével az elmaradt agrár Oroszországot erős ipari-kolhozhata- lommá változtatta. A Szovjetunió ipari termelése a szovjethatalom 35 esztendeje alatt a 39-szei esőre nőtt. A mezőgazdaság kollektivizálása átalakította a szovjet falut: rendkí­vüli mértékben megnövekedett a mezőgazdaság minden ágának ho­zama, szüntelenül emelkedik a pa­rasztság anyagi jóLéte és kulturá­lis színvonala. Az emberiség története folyamán még soha egyetlen állam sem tűzte és nem is tűzhette ki maga elé a nemes célt, hogy minden dolgo­zót, minden embert boldoggá, mű­veltté, gondtalanná tegyen. A szo­cializmus országa e maga elé tűzött feladatot sikerrel oldja meg és ezzel példát mutat valamennyi népi de­mokratikus államnak, az egész vi­lágnak. i A szovjet nép életszínvonala év­ről-évre szüntelenül emelkedik. Csak példaképen említjük meg, hogy a dolgozók takarékbetétéi az 1940. évihez viszonyítva -a négyszeresére növekedtek. A forradalomelőtti Oroszország­ban az összes iskolákban mindössze 8 millió fiatat tanult, a Szovjet­unióban ez a szám ma 57 millióra szökött. A főiskolákat 1,400.000 hallgató látogatja, tehát másfélszer annyi, mint az összes európai bur- zsoá országokban együttvéve. Évről-évre bővül a munkás és falusi klubok, kultúrotthonok, szín­házak és mozik hálózata. Már 1938- ban a Szovjetunióban másfélszer annyi mozi volt, mint az Amerika« Egyesült Államokban és 1.3-szer több, mint az össaos nagy európai országokban együttvéve. A szovjet 'kormány állandóan gondoskodik a nép egészségéről. A Szovjetunióban az egészségügyi szol­gáltatás ingjenes. Évről-év re szapo­rítják a kórházakat, szülőotthono­kat, napközi otthonokat, bölcsődé­ket, szanatóriumokat és üdülőket. Hagyománnyá vált, hogy a dolgo­zók évi szabadságukat üdülőhelye­ken töltik. A Szovjetunióban roha­mosan csökkent és csökken a halá­lozási arányszám. A falu élete is a fe'lismerl.etetlen- sógig megváltozott. Az őserdő kellős közepén fekvő és a külvilágtól tel­jesen elzárt fez ibériai Kourak falu­ban a parasztok a forradalomig nyomorúságban éltek és égytől- egyig írástudatlanok voltak. Ma a falunak saját telefonállomása van, bevezették a villanyt, a rádiót, kö­zépiskolát, klubot, könyvtárt épí­tettek. A kolhozparasztok rádión Moszkvát hallgatják és rendszeie- sen járnak moziba. Szüntelenül javul a soknemzeti­ségű Szov jetunió népeit ok élete. Ä szovjet népek testvéri barátsága és kölcsönös segítsége ragyogó eredmé­nyekben jut kifejezésre. Az elma­radt agrár Turkméniában a for­radalom előtt szegénység és szinte teljes írástudatlanság uralkodott. JMjv a Turkmen SZSZK fejlett olaj-, vegyi-, könnyű-, élelmiszer- és egyéb iparral rendelkezik. A köz­társaságban minden kolhoz évente többmillió rubel, sőt több kolhoz tíz- és húszmillió rubel jövedelmet ér el. Turkméniában megvalósítot­ták az általános hétosztályos okta­tást, sok főiskolát létesítettek. A turkmén városokban negyven tudo- mánjres intézmény működik. De nemcsak a Turkmén Köztársaság, a Szovjetunió valamennyi többi köz­társasága is hasonló nagyszerű gaz­dasági és kulturális eredményekkel d icteked hetik. A kommunista párt és a szovjet kormány egész tevékenysége a nép érdekeit, a nép életének minden te­kintetben való megjavítását szók gólja. A szovjet állam külpolitikája, csak úgy, mint belpolitikája a dol­gozók életbevágó érdekeit juttatja kifejezésre. A békés munkában el­foglalt szovjet emberek nem akar­nak háborút és tevékenyen luarcol- nak a béke megszilárdításáért é# a pépek biztonságáért. A lenini- sztálini békepoatika a szovjet tárta­dul mi és állami rend lényegéből, a népek egyenjogúságának és barát­ságának, a proletárnemretközhég- fiek a Szovjetunióban uralkodó szo­cialista ideológiájából fakad. A kommunista párt és a kormány, mögé szorosan felzárkózott szovjet nép áldozatosan építi a kommuniz­must. A szovjet népet elszakíthatat­lan. szálak fűzik Lenin—Sztálin nagy pártjához. A párt a nép ön­zetlen szolgálatával megszerezte a dolgozók határtalan azerotetét, tisz­teletét és bizalmát. A párt a nép elismert vezére és tanítója, a szov­jet társadalom verető és irányító ereje. A párt vezetőre biztosítja a szocialista gazdaság és kultúra to­vábbi fejlődését, a kommunizmus fe'énítéséért vívott harc győzelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom