Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
IS>53 ini’,5us 31, vasárnap ViUaisawk Héyic A Békéscsabai Téglagyár dolgosói ígérik: a harmadik negyedév végére behozzák lemaradásukat A Békéscsabai Téglagyár dolgozói alaposan elmaradtak tervük teljesítésével. Ez év elejétől május 20-ig esedékes tervüknek csak egyrészét tudták megvalósítani, így 2 millió 600 ezer égetett téglával maradtak adósai népgazdaságunknak. A gyár veiétől számos, intézkedést hoztak munkájuk megjavítására. De nem jutottak el a problémák megoldásáig. «Feszített a terv» — állapították meg végül is nem egyszer. Közben a dolgozók egyre jobb és jobb eredményeket értek el, legutóbb a választási békeversenyben és ma is. A munkások és műszakiak együttes erőfeszítése eredményeként a nyersgyártásban május 17-ig behozták lemaradásukat, büszkén jelentették: «terven felül 360.000 nyers téglát gyártottunk!» Szélesítsék * a jó tapasztalatokat A választási békeverseny ideje alatt szerzett tapasztalatok nagy segítséget adtak ezután a gyár vezetőinek és dolgozóinak ahhoz, hogy tervük mielőbbi teljesítésével induljanak harcba. Az utóbbi hetekben sokat javítottak munkájukon. Érezhető volt az, hogy a pártszervezet kommunistái Bzembeszálltak most mar a sírán- kozókkal, a hitetlenkedőkkel, éppen a Megyei Pártbizottság segítsége révén. Kezdhetjük azzal, hogy javítottak a munka megszervezésén. Különösen tapasztalható ez a szállításnál. Négy nap óta nincs kocsiállás. Lényegesen javult a termelés a munka jobb megszervezése által a nyers- gyártásnál, de nem eléggé az ége- tesíá®. iNftgy .eredmény az is, hogy I egyes'«tövébe £§k, — mint Prósz István elvtárs — rendszeresen megbeszélik a dolgozókkal az égetés problémáit, buzdítják az elmaradókat. Megmagyarázzák nekik, milyen kárt okoznak rossz eredményeikkel saját maguknak is és az üzemüknek is. Az eredmény nem marad el azért sem, mert a művezetők állandóan tartják $ kapcsolatot a pártszervezettel és az üb-vel. — Nekünk kell példát mutatni abban, hogyan használjuk ki kemencéinket — mondotta Prosz elvtárs szerdán délután, amikor a lemaradás behozását tárgyalták —, ezért vállaljuk, hogy terven felül június hónapban — és azután minden hónapban —- 300 ezer nagyszilárdságú téglával többet égetünk ki, .mint amennyit tervünk előír. Nagy feladat ez. Már pedig, ha ő megígérte, akkor ez úgy is lesz. Annál is inkább, mivel a brigád tagjai is Ígéretet tettek erre. Másképpen láttak munkájukhoz, mint ezelőtt. Még azok a dolgozók is, akik régebben elleneztek egy-egy új kezdeményezést, most értékes javaslatokat tettek, mint Valyuch Mihály is: — Rakjunk az ötvenhármas cserép közé két sor helyett három sor téglát. — Kipróbálták, havonta 50.000 darabbal növekedik az égetett tégla mennyisége. És ilyen javaslatok egymásután születnek. A lemaradás behozásáért folyó lelkesedés felhívta a műszaki dolgozók figyelmét- arra, hogy «le kell menni a kemencékhez». Nem lehet papíron megoldani, vagy száraz intézkedésekkel helyrehozni a hibákat. Legfontosabb feladatnak tekintsék a népnevelést A termelés további növelése érdekében egyik legfontosabb feladat, hogy a pártszervezet segítse elő a termelést jó népnevelőmunkával. Ezt mintegy másfél hónappal ezelőtt a Megyei Pártbizottság határozati javaslatban állapította meg a pártszervezetnek. Azonban ebből igen keveset valósítottak meg. Nem értik, hogy a terv, a felajánlás sorsát elsősorban a dolgozók ereje, lelkesedése dönti el. Ezt mutatja az is, hogy nem tartják meg rendszeresen a pártcsoport- bizalmiértekezleteket. Ilyen formán a pártcsoport nem ismeri a dolgozók problémáit, de nem jutnak el a párthatározatok sem a párttagokhoz. A termelés alparanesnokai a művezetők A pártszervezet részéről nem kielégítő a foglalkozás a műszakiakkal. Nem ellenőrzik munkájukat. Ebből adódott, hogy a vállalat fődiszpécsere május elején javasolta, válogassák. külön a nagyszilárdságú téglákat és azt csak 26-án valósították meg. Ezzel a jelentős javaslattal maguk a vezetők is tisztában vannak, mégsem harcoltak annak megvalósításáért. Elfekszenek így a különböző újítások és kezdeményezések. Vontatottan halad azok bevezetése. Döntő része van ennek abban, hogy 2 millió 600 ezer égetett téglával maradtak ezidáig adósak népgazdaságunknak. Beigazolódott az is, számos művezető nem ismeri a minisztertanács határozatát a művezetők jogairól és kötelességeiről. így akad olyan művezető és csoportvezető az üzemben, aki nem követeli meg a jobb munkát a dolgozóktól, mint a Il-es telepen Dohányos Judit és Vasas Eál. Mások megjágy számítanak: «Megy majd a munka magától», s nem keresik fel a dolgozókat munkahelyükön, mint ahogy ezt teszi hetek óta Baranyai József mérnök. Ne féljen az üb. a versenynyilvánosságtól nincs kulcs ? Nem. A versenynyilvánosság szüneteléséért az üb felelős. Változtassanak tehát mielőbb ezen. Ezt elvárják tőlüjc a dolgozók. Várjuk az ígéret teljesítését örvendetes jelenség az üzemben, hogy a dolgozók lelkesedése magukkal ragadta a műszakiakat, akik ma mindjobban keresik a kapcsolatot velük. Május 27-én a pártszervezet, az üzemi bizottság, a műszakiak a legjobb dolgozók bevonásával megbeszélték a lemaradás megszüntetését. A megbeszélésen a dolgozók javaslatai | alapján vállalták, hogy júniusban Virágzó gesztenye- hozta édesanyja a így van ez már ha- | 350 ezer, a következő hónapokfák, bodzafák, tágas, bölcsődébe, ahol kor- zánkban, hála a dicső | kan 7j0 ,ezcr darab égetett teg napfényes, tiszta ud- szerű konyha, állan- Szovjetuniónak, nagy j la'Tal gyártanak többet^ havonta, var, homokjátszóka s dó hideg-melegvizes pártunknak, szere- | vigyázva az áruk minőségére. Ezegy gyönyörű új böl- fürdőszoba, szerető tett Rákosi elvtár- ~ 1 JÍ1 ----csődé köszöntötte Bé- gondoskodás varta ot sünknak. késcsaba IV. kerüle- is. Külön helyiségben * tében, az Urszinyi «tevékenykednek» a A városi tanács veAndor - utcában a csecsemők, a tipegők, zetősége szombaton gyermekhét s a Bé- a kisóvodások, akik reggel adta át rendelke Világtanács tiszte- selypes hangjukon tetésének az új böldolgozó szü- már ezt énekelgetik: csődét, melyet a BéKomoly'hiányosságok vaunak a szakszervezet munkájában a versenynyilvánosság terén, mert a brigádtáblák ugyan megvannak, azonban egyetlen egy sincs vezetve. Olyan kifogásokat hoznak fel, melyet saját maguk sem hisznek el: — Elhordják a krétát, mivel írjunk?! — mondják. Vájjon akkor a hangoshíradón keresztül miért nem dicsérik meg az élenjárókat és miért nem bírálják meg a lemaradókat. Talán oda meg nem lehet bemenni, mert ^»»»*»»4t»»****»***»*»***»***»**^>»»**»***»**»*»»»**********************\ Jancsikák, Patikák palotába zel a harmadik negyedév végére ■ • behozzák lemaradásukat. leiére a 0 _ _ lök gyermekeit. Hej, «Gyertek lányok, öl- ke Világtanács egyikmicsoda vidám zene- tözzünk fel fehérbe, lelkes békeharcos asz- bona töltötte meg vigyünk rózsát Rá- szonyának nevéről már az első nap ezt kosi elvtárs elébe.» szeretnének elnevezni az új gyermekkas- Jánszkyné, Andrá- a dolgozók. Ancsin télyt! Van is miért: síné, Kosznainé, Kál- Pálné vezető gondozójátékok, könnyű és mánné, Nádasné, Va- nő ígéretet tett az el- meleg ruhácskák kö- lentinyiné, Hrabov- nökasszonynak, hogy zött válogathatnak az szkiné, Bielikné, — a legjobb tudásuk sze* apróságok, Selmeczi bölcsőde egész sze- rint dolgoznak majd Klárika, Kovács Ág- mélyzete lázas búz- és úgy gondozzák a nes, Berecz Zolika, gósággal jár-kel az új kicsinyeket, mint sa- Nádas Jancsika, a két gyermekotthonban és játjulcat. Ezután a Maday gyerek, Sülé ápolják, gondozzák, bölcsőde személyzete Bandika és a többi etetik, öltöztetik, mé- és a szülők levelet apróság. rik a kis apróságo- küldtek Rákősi elvA legifjabb «la- kát, készítik a váltó- társnak, amelyben kót», aki most adja zatos ételeket. A böl- megfogadták, hogy az első «áriákat», csődé egyik helyisé- pártunknak, álla- Tóth Palikát, két és gében felírás hirdeti: inunknak ezt az újabb féihónapos korában, «A gyermekek vé- ajándékát még jobb mindjárt a szülési delme — a nemzet munkával igyekez- «■abadságletelte után védelme.» nek meghálálni. = IDŐSZERŰ JEGYZETEK ss= Különleges osztály-harc Az élet nagy mester — szokták mondani. Olyan dolgokat hoz létre, amire sokan még csak nem is gondolnának. Itt van erre bizonyítékul egy levélrészlet Pusztaföldvárról: «Községünk vezetői: a tanácselnök, tanácselnökhelyettes és a tanács- titkár elv társnő termelőcsoporttagok. ök is kaptak há táji földet. Arra azonban nem voltak képesek, hogy saját erejükkel vessék el a tengerit. «Hát ők csak nem dolgoznak — gondolták ,—, amikor van kulák.« így történt az eset: a tanácsnak van földje, legutóbb a kulákokat kendervetésre idézték be. Ekkor megalkudtak, hogy «kulákuramék» vessék -el a tengerijüket. Persze B. Kovács István kulák alázatosan megköszönte^ a beléje helyezett bizalmat s mondta: elvetem én négyzetesen... Pusztaföldváron igy náz ki a kulák elleni harc». Egyszóval — amint látjuk — nem mindennapos történet az, amit «kitermelt» a «pusztaföldvári élet». (Bár elképzelhető: nem is egyedülálló politikai mutatvány ez megyénkben.) Valójában nem is a művészkedő életnek, hanem a pusztaföldvári «politikai élet» egyes szereplőinek köszönhető, hogy az osztályharc eme nem egészen ismeretién módszerével »örvendeztették» még a község dolgozóit. Nem lehet kétséges, hogy az egész dolog gyökere a megyénkben is jók ismert és országosan nevezetes jelenség: az önelégültség. «Mi hatalmon vagyunk, mi mindent megtehetünk. Mit számít nekünk,. hogy nincs törvény arra, amivel kötelezni lehetne a kulákokat ilyen munkára? Mit számít az is, hogy a párt ezt egyenesen tiltja? Különben is ki vonna felelősségre érte?» — ilyen gondolatok előzhették meg az eseményeket. Máskülönben nem történt volna meg, hogy így a kulákok malmára hajtsák a vizet. Hiszen az ilyen vezetők tekintélye csökken a dolgozók előtt — s nem követik őket az ellenség elleni harcban. Nos, az ilyen «harcban» persze ne is kövessék. Ellenben bőséges és alapos bírálatukkal permetezzék, hűtsék le a dolgozók az említett vezetők (vélt, avagy valóságos sikerektől) megrészegült fejét Ez a tennivaló csupán a legkevesebb és nem is nagyon elég. Illetékes szerveknek nem ártana mélyebbre nézni: mi van még emögött a zsák -fenekén? Tóth Géza „Köszönet és hála a gyógyításért4 Ez év márciusában kocsiszerencsétlenség miatt kéz- és láb töréssel az orosházi kórházba kerültem. Két hónap alatt nagyon jó orvosi kezelésben, kitűnő élelmezésben részesültem. Igazán el lehet mondani: meglátszik és érezhető, hogy van munkásvédelem. Jó vezetés mellett, kellő ápolással biztonságban van minden ember. Engem a sebészeten dr. Székely főorvos és dr. Kapovics orvosok kezeltek. De nemcsak engem, hanem nagyon sok munkatársamat meggyógyították. A kórházban mindenütt a legnagyobb tisztaság és rend van. Nagy köszönet a vezetőségnek, hogy a régen óhajtott kórházat megvalósították. Kunos József Orosháza, «Dózsa» tsz, építő btigádvezetó. As állattenyésztő gazdaságokban pontos nyilvántartást kell vezetni ' a tenyészállatokról Eddig csak a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai vezettek a kiváló tenyészállatokról hivatalos íörzskönyveket, most a földművelésügyi minisztérium és az állami gazdaságok és erdők minisztériuma együttes részletes utasítást adott ki a törzskönyvezési tevékenység megjavítására és széleskörű kiterjesztésére. Az utasítás kidolgozásánál az élenjáró szovjet állattenyésztés jól bevált gyakorlatát vették alapul. Ezentúl az állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, valamint a törzstenyészettel rendelkező termelőszövetkezetek farm- és brigádvezetői, zoótechnikusai és állattenyésztői maguk jegyzik fel egységes nyilvántartási űrlapokon a tenyészállatok értékmérő tulajdonságait és ők végzik a tenyészállatok minősítését. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is ilyen egységes nyilvántartást kell vezetniük tenyészállataik termelékenységéről, szaporulatáról és más tulajdonságairól. A Gyógyszertár Vállalat első kitüntetett dolgozója Békés megyében a 62. Gyógyszertár Vállalat segíti a dolgo zók egészségének védelmét. A gyógyszertárak üzemeltetésé nél, a gyógyszerészeinél a jó munkának egyik feltétele a kifogástalan minőségű lepárolt víz. Tarsolyné, vállalatunk technikusa a választás tiszteletére 200 százalékra teljesítette normáját: egyetlen nap alatt 500 liter lepárolt vizet termelt kifogástalan minőségben. Ehhez a gyakorlatot és tapasztalatot vállalatunk főgyógyszerészétől vette át. Az új szakképzett munkások nevelésére és a régi gyógyszerészi képesítésű dolgozók továbbképzésére Ragettly főgyógyszerész kartárs kidolgozta az azonossági vizsgálatok brosúráját, melyet megyénkben minden gyógysz irtári felelősnek megküldött. Megszervezte a rendszeres továbbképző konferenciákat, Ragettly főgyógyszerész harcolt a romos gyógyszertárak helyreállításáért, elhelyezéséért. Szeghalmon például a tanácselnök meg- nemértése gátolta a gyógyszertár megfelelő elhelyezését. A főgyógyszerészi beosztás teljesen új munkakör. Ezért a Gyógyszertári Központ pályázatot hirdetett e munkakör hatáskörének kidolgozására. Ragettly kar- társ megnyerte a pályázatot, jutalmat is kapott érte. Megkapta az «Egészségügy Kiváló Dolgozója» jelvényt és címet. Vállalatunknál ez az első élmunkás kitüntetés. Kemény Imre, Békéscsaba. A nők helytállnak a tűzoltásnál is «Tűz van, elvtársak!» — har- sailt fel igazgatónk hangja a hálóteremben. Pár perc és a hallgatók ruháikat magukra kapkodták, villát, lapátot, vedreket véve rohantak a tűzhöz. Egy nádas ház égett. A bejárathoz hulló égő nádcsómókot földdel eloltották-és a lakásból mindent kiraktunk. Megérkezett a békési tűzoltóság. Minden tagja derekasan dolgozott, — de a legkiemelkedőbben a csővezető elv társnő. Bebizonyította, hogy a nők ebben a munkában is megállják helyüket. Nagy Gyula levelező, Békés, öntözési tanf. halig.
