Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

ViUaisaiak 1/líp.z 1953 május 31, vasárnap A népek harca a békéért SANGHAJ. (TASZSZ) Japánon a li takozás hulláma vonult végig, amikor tudomást szereztek arról, hogy Ucinada falu és Aszama- hegvgég környékén területeket akarnak kisajátítani amerikai ka­tonai építkezések céljára. A na- ganoi miegyetanács határozatban tiltakozott az ellen, hogy az Asza- ma-hegység környékét amerikai katonai támaszponttá változtat­ják. A tiltakozó határozatot el­juttatják a japán kormányhoz. A katonai támaszpontok meg­szüntetéséért indított mozgalom mindinkább országos jelleget ölt. Szervezetek alakulnak a japán ifjúság körében 'is, ennek köve­telésére. A mozgalomba bekapcsolódóit ft baloldali szocialista párt is. A baloldali szocialista párt arra szándékozik felhívni a katonai támaszpontok és gyakorlóterek környékén lakó japánokat, hogy «alakítsák meg a támaszpontépít­kezés ellen harcoló japánok or­szágos szövetségét és indítsanak országos méretű ellenállási moz­galmat». A japán nép szembeszáll a japán kormány háborús előké­születeivel. Otaru város lakossága határozottan tiltakozik a közel­ben folyó gyakorlótérépítés el­len. BUENOS-AIRES. (TASZSZ) Bolíviában megalakult az impe­rialistaellenes ifjúság népi front­ja. Az ifjúsági szervezet felhívás­sal fordult az ifjú latinamerikai hazafiakhoz, hogy harcoljanak országaik függetlenségéért, az imperializmus ellen. A szervezet követel több olyan intézkedést, amely az orsíág gazdasági függet­lenségének biztosítására irányul. LONDON. (TASZSZ) Az el­múlt héten több angol társadal­mi szervezet tartóttá meg szo­kásos évi konferenciáját. Ezeken a konferenciákon több ízben kife­jezésre jutott az angol nép béke- törekvése, a kelet és nyugat kö­zötti baráti kapcsolatok megte­remtésére irányuló óhaj. LANDUDNOBAN, (Észak-Wa- les) a szövetkezeti szervezet évi kongresszusán meleg fogadtatás­ban részesítették D. Tyimofejevet, a Szovjetunió képviselőjét, aki a szovjet szövetkezeti dolgozók test­véri üdvözletét tolmácsolta. SCARBOKOUGHBAN. (York­shire) az angol öntőmunkások egyesült szakszervezetének évi konferenciája követelte, hogy az angol katonákat hozzák vissza hazájukba és hárítsanak el min­den olyan tényezőt, amely aka­dályozza a koreai béke létrejöt­tét. A konferencia elítélte az amerikaiak halogató taktikáját a panmindzsoni tárgyalásokon. Kö­vetelte, hogy a népi Kínát hala­déktalanul bocsássák be az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A konferencia egyik határozata fel­hívja az angol kormányt, távolíl- son el az országból minden ide­gen csapatot, amivel azok ve­szélyeztetik Anglia függetlenségét. TAVIKAT ORSZÁGOS BÉKETANÁCS Budapest Mi,a III. kér. MNDSZ asszonyai, akik a Jókai-út 68 szám alatt kisgyűlésen vettünk részt, tiltakozunk a Rosenberg- házaspár alaptalan vád alá helyezése és halálra Ítélése ellen. Magyarországon éppen most van a gyermekhét és igy százszorosán átérezzük a Rosenberg-házaspár gyer­mekeinek nehéz sorsát. Mi, a szabad Magyarország édes­anyái tiltakozunk a békeszerető milliók nevében a Rosen­berg-házaspár kivégzése ellen. Békéscsaba, 1953. V. 28. BÉKÉSCSABA III. KERÜLETI MNDSZ ASSZONYOK A „Zsenmínzsipao“ a Japán-Kínai Baráti Társaság szombaton megnyílt HL országos értekezletéről Peking. (Uj Kína). A «Zsenmin- ísipao» pénteken cikkben foglal­kozóit a Japán-Kínai Baráti Társaság Japánban május 30-án megnyílt III. országos értekezle­tével. A «Zsenmínzsipao» rámutat: az értekezletnek különös jelentősége van a mostani időkben, amikor Japánban egyetemleges a Kína Iránti barátság ápolásának óhaja. ftGlJ ' - ‘ A cikk a továbbiakban ismer­teti a Japán-Kínai Baráti Társa­ságnak 1950-ben történt megala­kulása óla végzett munkáját. A társaság fontos szerepet játszik « japán-kínai kereskedelmet szor- jgaimazó mozgalomban, segítséget byujtott a kínai-japán kereskedel­mi egyezmény létrejöttében, a Kínában élő japánok hazatérésé­ben és különféle más tevékeny­séggel is előmozdította a két nép közötti megértést és barátságot. A «Zsenininzsipao» végül rá­mutat, hogy a Japán-Kínai Baráti Társaság az üldöztetések és a rá­galmak ellenére jelentősen meg1- erősödölt. Mind több szakszer­vezet csatlakozik a társasághoz, amely már múlt év szeptemberé­ben 88 helyi szervezettel rendel­kezett Japán minden részében. Az amerikai katonák nem akarnak karcolni Koreában Berlin. (TASZSZ) A «DPA» nyugatnémet hírügynökség jelen­tése szerint a stuttgarti amerikai törvényszék börtönbüntetésre ítélt egy huszonötéves heillronni németet, mert egy amerikai altiszt következetes kérésére baltával le­vágta annak újjait. Ez az amerikai altiszt — amint a «DPA» jelenti —, így akarta elkerülni, hogy Koreába küldjék, így akart leszerelni és visszatérni hazájába. Közölték, hogy az említett al­tisztet a kórház elhagyása után katonai törvényszék elé fogják állítani. sz megyénk készül a Pedagógus Napra A minisztertanács határozata alapján az idei tanév végén immár másodízben ünnepeljük hazánkban a Pedagógus Napot. Ez a határozat kifejezésre juttatja azt a fokozott megbecsülést, amelyben pártunk, kormányzatunk, egész dolgozó népünk része­síti a nevelőket. A június 7-én megrendezendő Pedagógus Nap ünnepségei már 6-án megkezdődnek, amikor az Országházban a legjobb ne­velők átveszik a «Kiváló tanár» és a «Kiváló tanító» kitüntetést és az ezzel járó jutalmat. Ugyancsak 6-án minden megyeszékhe­lyen a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei a «Köz­oktatás kiváló dolgozója» kitüntetéseket adják át azoknak, akik kiérdemelték. Békés megyében a «Közoktatás kiváló dolgozója» kitünteté­seket 6-án délután 6 órakor a Színházban adja át Blahut János elvtárs, a megyei tanács elnöke. A kitüntetések átadását nívós kultúrműsor követi. Június 7-én minden községben a helyi végrehajtó bizottság rendezésében tartják meg ünnepélyes keretek között a Pedagó­gus napot. Mindenütt a végrehajtó bizottsági elnökök mondanak ünnepi beszédet s az ünnepségek keretében a tanulóifjak és a szülők megjutalmazzák és üdvözlik a nevelőket. A nap folya­mán mindenféle ünnepi műsorok, sportbemutatók szórakoztatják a nevelőket és a dolgozókat. >[ lőj A Pedagógus Napon megnyilvánuló megbecsülés "további ‘még jobb munkára, a tanév eredményes befejezésére, az iskoláztatási terv maradéktalan végrehajtására és az új tanév előkészítésére serkenti nevelőinket. Tanulóifjúságunk pedig jó tanulással, a vizs­gákkal, érettségire való lelkiismeretes felkészüléssel bizonyítja be szeretetét a nevelők iránt. A Pedagógus Nap még szorosabb egy­ségbe forrasztja a nevelőket, a szülőket, egész dolgozó népünket. Még határozottabban jut kifejezésre az, hogy a közoktatás ügye elválaszthatatlan a szocializmus építésének, népünk boldog jövőjé­nek ügyétől. ___________________________ 1 — Filmvetítés lesz este reszketés futkosott a kul túrházban, a határ- meg át idegein, őr elv társak tartják új­ra... A hír úgyszólván h ***»• ^ ^ * tudott beszélni az em­ber, ezt Matuszi az első át, dós lett a vértől. szorítva, a menekülő utál, — Az utas... az ide- vágta. A kötélcsomó percekben megállapít- gén ... — ez volt az első mint a pányva tekeredett tóttá. Értett mindenhez, gondolata s máris ősz- a gazember nyakára, tes­szeszedte magát. Körül- téré, lábára s földre rán­nézelt s az esti homály- tóttá. De már ott is volt Hét óra felé járt az percek alatt futott szét a idő, amikor Matuszi Já­kis határszéli G. köz­ségben. Máskor is volt már vetítés, jó volt na­— Mondja már bá­tyám, — kérdezte egy­szer aztán az idegen, — nem félnek maguk itt, a határszélen ? Rossz hi­bán meglátta az ismeret- a mellén Matuszi. Ütni nos elindult hazafelé a földről. Igyekezett, haj- rek Járaak errefelé- tóttá a lovakat. A szom­lent, talán húsz méter- ®kart, felemelte ökölbe- nyire a kocsitól. A ha- szorított kezét, de aztán : :i Matuszi ránézett a kér­tár felé szaladt. Egyet­len mozdulattal ugrott le lehiggadtan visszaenged­te. Nem üti meg... Jó gyón. Megszerették a fa- szed arra járt, meghoz- dezőre. lusiak ezeket az estéket. Matuszi Jánosné, ahogy beesteledett, csak az utat figyelte, hall-e kocsizör­gést, vagy a férje be­szédét. Ott akart lenni ő is a kultúrházban, dehát meg kell várni az em­bert, míg hazajön a föld­ről. Egyedül mégsem az hitelt neki, hogy áll­mehet. Meg azután jobb Íon m<?"- is kettesben... De múlt Miért lelnénk? az ülésről, nem törődve a^ocsS kí­sérte, felkötözte rá és be vitte a határörsre. Egy óra sem telt el, megtud­ta; veszedelmes titóista ta a mozi hírét, aztán — mondta aztán s vil- azzaL hogy minden moc- ez is ösztönözte a sie- 13111 e§yet a szeme a oanásnál éles fájdalom lésben. Mert elmennek határ felé. — Erősek va- az asszonnyal, el... Egy gyünk mink... féljen az, : i hasít a fejébe, találomt- ra felkapta az ülés mél­tóméiért hajtott így akinek nincs ereje, meg le« ^vő tartalékkötelet ' . el k5_ . , - olrí tyxi; :—;—„ fts fi s.79laHn. iihn Vipo trappban, mikor hirte- a*tl gyáva... Déli irány­ién visszafogta a lova- ha nézett s a távolban kát. Egy embert látott meglátta a titóislák ma­ülni a kilométerkövön, gas figyelőjét. Jól lát­ás a szaladó ulán vetette televel. magát. Szédült, de haj- Valamivel tíz óra után tóttá a bosszúállás tüze, £rt paza Matuszi János, hogy visszaadhassa ezt A faluban már régen vé­I szolt. Itt voltak legkö- az ütést annak a gazem- volt a vetítésnek. A zelebb a halárhoz. Kinyi- bernek, aki most a ju- fdcsége a konyhában- Ne haragudjon, to“a a szá|át’ ho®’ f f1!'' ,határ fe,é Sza‘ várta és mikor meglátta az idő, hét óra, fél hogy megállítom —• szf továhb, de ha- d. Hajtotta a rettentő hekötöttfejű, véresarcú I nyolc... Az előadás már mondta. — Vei venne-e túlról óriási ülésL kapott felismerés, hogy ez az Cherét betámolyogni az ' megkezdődött. Fél ki- a kocsijára? Arra tartok a fejere. Mintha a esi la- ember nem lehet más, ajtón, felugrott, rémül­lene, fél tíz... s ahogy é|n is a faluba... — Matu- &°s ^ szakadt volna le, mint egy nyomorult fé- ben futott elébe. Kérdez­multak a percek, úgy szi csak intett neki, hogy nagy vörösszikrák, kari- reg, egy kém. A nagy fu- ni akart, de nem jött 1 lelt egyre nyugtalanabb szálljon fel, azután újra hák lobbantak fel a sze- lásban megközelítette az k; hang a száján. trappba fogta a lovakat. me előtt, aztán hirtelen ismeretlent, de mégis _ Nincs semmi baj Hangtalanul mentek egy úgy érezte, hogy feneket- úgy látszott, hogy az veregette remegő felesé­jó darabig, csalc a kocsi len mélység tátong alatta, egérulat nyer. Ekkor Ma- ge hátát Matuszi János, zörgőit a frissen beszórt ábba zuhan, zuhan... tuszi János csak úgy — nincs semmi baj... makadám-úton. De ez- Majdnem elvesztette esz- futás közben egyetlen Egy gazemberrel keve­után csak megindult köz- méte'ét. Szemeit erőiköd- mozdulattal szétbontotta sebb háborgatja ezután tűk a beszélgetés, erről- ve nyitotta ki, fejéhez a kezében lévő kőtelet és életünket. I de valami idegen, furcsa arról, a politikáról... Jól nyúlt, keze sikos, raga- egyik végét jól marokba Dér Ferenc. 1 az asszony. Hol van már ez az ember, ez a Ja­ni... Jaj, csak nem tör­tént valami baja, ott van a határ mellett a föld, csak talán nem... Nem is mert rosszra gondolni, i- ­Az ausztriai szovjet tájékoztatási szolgálat1 közleménye Becs. (TASZSZ) Az ausztriai szovjet tájékoztatási szolgálat má­jus 18-án a következő közleményt adta ki; V. P. Szviridov altábornagy, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa fo­gadta Julius Raab kanoellárt és a következő nyilatkozatot tette; «A szovjet kormány jóindula­túan megvizsgálta az osztrák kor­mánynak azt a javaslatát, amely az «Ybbs-Persenbeug» vizierőmű- építkezés vagyontárgyainak az osztrák kormánynak való eladá­sára vonatkozik. E vagyontárgyak — mint Ausztriában lévő volt német vagyontárgyak — a Szov­jetunió tulajdonába- mentek át. A szovjet kormány elhatározta, hogy az osztrák gazdaság szá­mára szükséges vizierömű építéséi nek meggyorsításához való hozzá' járulás céljából teljesíti az osztrák kormánynak az említett vagyon­tárgyak eladására vonatkozó ké­rését, az általa javasolt feltétetek melleit. Az osztrák kormány képviselői­vel az esedékes szerződés alá­írására a szovjet részről az Ausztriában lévő szovjet javak igazgatóságát bízták meg. V. P. Szviridov főbiztos és Ju­lius Raab szövetségi kancellár a két felét érdeklő Löbb más kér­dést is megtárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom