Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

4 1953 április 26., vasárnap ViUai&auUc Héfit A sarkad! népfrontbizottság a választás sikeréért lehetett katona-, vagy rendőrtiszt. Választásra készülnek .Sarkadon. Alig, hogy megválasztották a nőp- frontbizottság tagjait, a község központjában, egy szép épületbe be is költöztek. A szorgos kezek gyor­san hozzáláttak a két szoba még szebbé tételéhez, hiszen ide jönnek imajd a községből, akik tudni akar­ják, hogyan s mint is lesz a vá­lasztás. Ilyenek pedig igen sokan vannak, mert ugyan kit ne ércte- loeLnie, mikor az ország ügyeiben, mindannyinnk közös dolgában kell dönteni. Nagy példaképeink arcké­pei díszítik az iroda falait. Az ab­lakokba vörös és nemzetiszinű zászló kerül, hadd lengesse a tava­szi szél, hadd lássa az ország, vi­lág, hogy Sarkad község úgy ké­szül a választásra, mint egy nagy ünnepre. A népfrontbizottság helyiségében nemcsak kérdésekre kap feleletet az érdeklődő. Ha körültekint a he­lyiségben, megelevenednek előtte az elmúlt évek, Sarkad község boldog felemelkedésének évei. Körül a fa­lon rajzok, ábrák és számok beszél­nek Sarkad község lakóinak új éle­téről. Az egyik képes újságon láthatjuk azt,, hogy a Szovjetunió felszabadí­tása után új gépek, új üzemek ke­rülitek 'a romok helyére. Az egész ország területén megváltozott az élet. Egy másik kép megmutatja, hogy mit kapott a község a félsza- baduüás óta. Sarkadon 364 új ház épült, 364 földhözjnttatott és ter­melőszövetkezeti tag épített kétszo­bás, konyhás szép családi házat. A múltban ezeknek a dolgozóknak csak az urasági cselédlakáeokból ju­tott egy szoba, még abban az eset- íren is, ha 12 tagú volt a család. Soha nem látott méretekben vezet­ték be a dolgozók lakásába a vil­lanyt, rádiót. A felszabadulás óta 753 családi házba vezették be a villanyt. 1184 dolgozó házában szól a rádió a felszabadulás óta. A köz­ség majdnem minden házához el­jut a kultúra valamilyen formája, ahol pedig nincs rádió, ott újságot olvasnak a dolgozók. A községben közel 2 és fél ezer dolgozó járatja az újságot. A múltban csak 5—6 ku- lákcseméte járhatott iskolába, vagy Amíg 1949-ben hat darab rádiót adtak el, addig 1952-ben 97 da­rabot. Kerékpárt 1949-ben 27 dara­bot, 1952-ben 93 darabot adtak el. Tűzhely 1949-ben 17 darab, 1952- ben 173 darab kelt el. A múltban teljesen ismeretlen volt a villany- vasaló falun, ma azonban már ©z is eljutott a dolgozó parasztcsaládok házaiba. Sarkadon csak 1952-ben 72 darab villanyvasalót adtak el. Gyap­júszövetet 1949-ben 120 métert ad­tak el a földművesszövetkezetben, 1952-ban 918 méter kelt el. Mig 1949 ben 410 pár cipőt adtak eí, addig 1952-ben 1970 páTat, Ezek a számok és adatok is azt 'igazolják, hogy évről-évre szépül a dolgo­zók élete. Ezt nemcsak számok mutatják, hanem erről beszél a népfrontbi­zottság valamennyi tagja is. Er- rőL «J megváltozott életről beszélt egy gyűlésen Budai János nép­front-bizottsági tag is az elmúlt hé­Ma igen na.gy a szamuk azoknak a fiataloknak, akik közép-, vagy fel­sőbb iskolába járhatnak. A község­ből 28 rendőrtiszt és 50 katona­tiszt került ki, akik becsülettel meg­állják helyültet ott, ahová a dol­gozó nép állította, őket. Nem kell nrár látástól vakulásig, hosszú-hosz- szú kilométereket megtenni a ba­rázdában a szántó embereknek, mert rendelkezésre áll a gépállomás. A község határában 13.000 Itat. hold földet géppel munkálnak meg. Egy ten a fiataloknak. Elmondotta, hogy nagy kitüntetésben volt ré­szük a fiataloknak, mikor a Füg­getlenségi Népfront jóváhagyta azt, Siogy a 18 éves fiatalok is szavaz­hatnak, már ők is beleszólhatnak az ország ügyeibe. Ezen a gyű­lésen 90—95 fiatal jelent meg, akik most szavaznak először. Pénteken este Németh Antalné MNDSZ járási titkár, népfrontbi­zottsági tag tartott előadást a nők részére. Németh elvtársnő beszállt arról, hogy milyen volt a nők hely­zete a múltban. Szavazati jogról meg nem is lehetett beszélni, mart a múltban igen kevés asszonynak volt szavazati joga, mert az egy­helyben lakás, vagy a középiskolai végzettség, vagy a gyerekek száma nem volt meg. így egyáltalán meg senr kérdezték az asszonyokat, de minek i^, úgyis az volt, amit az urak akartak. A mostani választá­soknál sokat vár az új országgyűlés ■■■■ az asszonyoktól. Vannak is felada­tok ezen a téren. MJa már az asz- szonyok is beleszólnak sorsuk in­tézésébe, hiszen munkás- és pa­rasztasszonyok képviselik ügyüket a nép parlamentjében. Szerdán este Bor léíy Gyula népfrontbizottsági tag tartott előadást a KTSZ dolgo­zóinak. A jövő héten pedig Tóth Gábor pártonkívüli mintagazda, nép­frontbizottsági tag és Boldog La­jos tart előadást a dolgozó parasz­toknak. A népfrontbizottság tagjai állan­dóan szolgálatot tartanak reggel 8- tól este 9 óráig. Minden népfront­bizottsági tag tudja, hogy mikor következik szolgálatra, egész má­jus 17-ig beütemezték. ' A hangoshíradó állandóan hirdeti: ha valakinek problémája van a sza­vazással kapcsolatban, forduljon a népfrontbizottsághoz bizalommal. Élnek is ezzel a dolgozók, nap mint nap 4—5—6 dolgozó keresi fel a helyi,éget..Özv. Deme Lásalé- né azzal fordult a- népfrontbizott- sághoz, hogy őt vegyék fel a sza­vazók névsorába, mert az összeírás alkalmával Pesten tartózkodott és így nem szeretné, ha kimaradna. Az emberek nrár mindenütt a ké­szülő választásokról beszélnek. Be­kopognak a nópfrontbizottsdg tag­jaihoz s felidézik a régi választá­sok emlékét, azt az időt, amikor a parasztokat a csendőrök zavarták szét a «választási» gyűlésről. Most a népfrontbizottság helyiségében, a népfrontbizottsági tagok szívesen magyarázzák a választás rendjét a dolgozóknak. (Iscpkó Eleik a. A NÉP JELÖLTJEI Népi demokráciánk Alkotmánya kimondja, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Dolgozó népünk élt ezzel a jogával, amikor saját soraiból jelölte képviselőjét. Pártunk hosszú, türelmes nevelő munkájával nevelte ki a dolgozók közül a nép vezetőit. Közülük emelkedett képviselőjelöltté Lipták Jánosaié; a békéscsabai »Előre« tsz tagja. Lipták Jánosné gyerekkorá­tól kezdve cselédeskedett a ládá­itoknál. A felszabadulás utáni óvek- az ő életében is a legszebbekl. Egyenjogúvá vált, mint asszony s 1948-ban ő is a dolgozó parasztság szebb jövőjéhez vezető utat vá­lasztotta, belépett a békéscsabai »Előre« termelőszövetkezetbe. 1948 Óta a békéscsabai »Előre« tsz dol­gozóinak bizalmát jó nautikájával érdemelte ki. Az elmúlt esztendő­ben 153 munkaegység© volt, erre az esztendőre 200 munkaegységet vállalt. Szorgalmas munkája a biz­tosíték, hogy a nép parlamentjében becsülettel látja, majd el feladatát. másik grafikon a földművesszövetkezet forgalmát, eredményeit tárja a dolgozók elé A NÉPNEVELŐK MEGSEGÍTÉSÉRE Amiről nem szabad megfeledkezni Használjuk fel az agftációs kiadványokat Mezűberényben a községi tanács pártszervezetének népnevelői is tévéké- > nyen dolgoznak a választás győzelméért. Az agitádós kiadványokat felhasznál­ok — például a ».Magyar Dolgozók Pártjával az élen, a szocializmus építésének utján« cimü képes brosúrát, a Népfront választási felhívását — magukkal viszik agitációs útjukra. Ebben, a brosúrában szemléltető képekben is megtalálható hazánk fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Például, hogy »Arccal a vasút felé« jelszó megvalósitásával milyen tüneményes gyorsasággal helyreállt a köz­lekedés hazánkban. Ott látjuk Rákosi elvtársat, amikor 1949-ben az országgyülésT elé terjeszti dolgozó népűnk alkotmányát. Pártunk harca, dolgozó népünk építő, alkotó készsége hozza létre Sztáíinváropt. A képen látható, hogyan épül a Sztálin Vasmű nagy kohója. Aás helyen arató-cséplő kombájnok láthatók, amelyeket az EMAG gépgyárban készítenek. Az elmúlt évben már itt, Mezőbe- rényben is aratott kombájn — mondják a népnevelők. A téglagyárban ka­paró báger lemeli ki a földet. Kézivető helyett géppel csinálják a téglát. Mig a múltban alig 240.000 téglát tudtak gyártani, most már évi tervük lobbal:Illő. A 2-es számú telepen bevezették a Kel ler-rendszerü gyártást. Még a száritóba is gépi erővel lehet berakni a nyerstéglát. A szövőgyárban megvalósított, korszerűen villamosított gépierő meghaj­tásról, a dolgozók kényelmét szolgáló fürdőről, neon világításról . és még sok más ehhez hasonló eredményekről beszélnek el a falu dolgozó népével a népnevelők. .így drotik össze az országos eredményeket a helyi fejlődéssel. « ♦ ■ ♦ A Népfront-kiadványok jó fegyvert jelentenek a választási harcra. Azonban nem használják fel mindenhol megfelelően. Az agitációs kiadványok felhasználásában , HELYES: A «Békés» című lap 1932 ja­nuár 31-ón felhívást közöli «Felhívás! Gyula város ínség­ben szenvedő önálló iparossá­gához! Minthogy mind gyakrab­ban fordulnak ínségben szenvedő iparosok az ipartestületi elnök­séghez segélyért, az elnökség el­határozta, mi szerint megkísérli a reászoruló iparosságnak az ipartestület székhazában felállí­tandó élelmezési akció útján me­leg élelemmel való segélyezését. Miután végleges határozás csak akkor történhetik, ha ismeretes­sé válik az Ínséget szenvedő ön­álló iparosok és családtagjaik száma, felkérjük azokat az iparo­sokat, kik ezen tervbevett élel­mezési ellátást igénybe venni óhajtják, szíveskedjenek az ipar­testületi jegyzőnél azonnal je­lentkezni és a szükséges adato­Mi, a békéscsabai »Lóránlffy Zsuzsanna« leánygimnázium ta­nulói lelkesen csatlakozunk a szeghalmi középiskolások felhí­vásához. Jó munkánkkal mi is elő akarjuk segítem a választás sikerét, mert mi is megértettük jelentőségét annak, hogy szabad országban, szabadon választha­tunk. A háromnegyedévi tanulmányi eredményünkön hanyatlás mu­A Horthy-kormány az állandó munka megteremtése helyett az önálló iparosoknak, dolgozóknak a lealacsonyílásáig süllyedt, in- ségkonvhát állított az önálló iparosságnak. Népi demokratikus rendszerünkben pártunk megmu­tatta az utat a kisiparosoknak, megmutatta jövőjüket: a szövet­kezeti tömörülést .Gyulán csak az idősebbek emlékeznek az ipar­testület fenti felhívására, egyre javuló életük elhomályosítja a múlt nyomorát. A gyulai Cipész KTSZ-ben 81 önálló kisiparos dolgozik. Kormányunk gondos­kodik arról, hogy anyaggal meg­felelően el legyenek látva. Balázs elvtárs, üzemvezető arról beszél, hogy elsőnegyedévi tervüket 140.4 százalékra tudták teljesí­teni. A szövetkezetbe tömörült cipésziparosok átlagkeresete • 800 —1000 forint havonta. Mészáros Lajos például az elmúlt negyed­évben 2882 forint 28 fillért ke­resett. Büszkén dicsekszenek a szabad életet élő, szövetkezetbe tömörült kisiparosok azzal, hogy a gyulai Cipész és Csizmadia KTSZ-ben kultúrterem létesült, a fárasztó, lábhajtós tűzőgépeket motorral láLták el. tatkozott, de az a lelkes munka, amellyel üzemeink és mezőgaz­daságunk dolgozói készülnek a 9. szabad május 1-re és a május 17-i választásokra, minket is ma­gával ragad és fokozottabb ta­nulásra készlet Mi is felajánlá­sokat tettünk, hogy kijavítjuk tanulmányi eredményünket, elő­segítjük a választás sikerét, meg­háláljuk népi demokráciánknak azt, hogy biztosítja számunkra Benkő elvtárs népnevelő erről is beszél Az éhínség mindennapos ven­dég volt 11 orthy-MagyarOrszágon. Hogy ez mennyire úgy volt, azt világosan mutatja Gádoroson Benkő elv társ népnevelő élete is, amiről ő sokai beszél: «A 30-as években majdnem minden évijén gyalog jártam meg Pestet, de nem csak én, hanem többszáz kubikos. Egész ember- karaván ment a Budapestre ve­zető országúton, talicskában tol­ták a gyerekeket Valamennyien tnunkanélkül voltunk. De Pesten is bizonytalan volt az életünk, mert a Teleki-téren, ahol árul­tuk magunkat, bizony nem akadt munka. Amikor már jó kiéhez­tünk, jöttünk visszafelé. Bizony, nagyon elszomorító látvány volt az, amikor a kereskedők vagy az akkori urak autóbuszon haladtak el mellettünk. Soha nem is re­méltem volna azt, hogy valaha is ülhetek autóra. Ma májr a dol­gozók vonaton, _ autóbuszon, autón, repülőgépen utaznak. Mun­káért meg nem kell még a szom­széd faluba se menni, mert itt is van bőven.« a zavartalan tanulást, biztosítja a szebb és boldogabb jövőn­ket. Mi is felsorakozunk a megye DISZ-fiataljaL mögé, hogy, elő­segítsük ötéves tervünk sikeres befejezését, a Népfront győzel­mét és biztosan álljunk helyt a béke frontján. Békéscsabai leánygiiimáziiini tanulói. ... hogy az orosházi járásban a járási pártbizottság instrukto­rai rendszeresen ellenőrzik a kü­lönböző agitációs kiadványok fel- használását. ... hogy Csorváson Priskin Pál elv társ a népnevelőfüzetből és a választásra kiadott agitációs bro­súrákból készült fel a kisgytt- lésre. Eredménye meg is mutat­kozik, eddig már két választási kisgyűlést tartott, mind a kettő megfelelő színvonalú volt, 20— 25 dolgozó jelent meg egy-egy kisgyűlésen. ... hogy Kétegyházán a párt­bizottság titkára személyesen is ellenőrzi a brosúrák felhasználá­sát, gondoskodik arról, hogy ide­jében az alapszervezetekhez jus­sanak a kiadványok. | HELYTELEN: ... hogy a dobozi pártbizott­ságon hosszú idő óta kibonlat- lanul hevertek a különböző bre surák, népnevelőfüzetek. Ez az egyik magyarázata annak is, hogy Dobozon kevés érvet találnak a népnevelők agitációs munkájuk­hoz. ,,. hogy a lőkösházi «Május 1» termelőszövetkezethez eljuttatott brosúrák, füzetek ott porosod­nak az irodában, fel sem bon­tolták őket. A vezetőség helytele­nül arra hivatkozik, hogy a tag­ság nem vásárolja meg. ,,. .hogy Csanádapácán 305 da­rab megyei népnevelőfüzetet ta­láltak felbontatlanul, ki sem oszt­va, így világosan megtalálható a magyarázata annak, hogy Csa- nádapácám nem ismerik megfe­lelően a megyei eredményeket Icát bejelenteni. Elnökség.« Csatlakozunk a szeghalmi gimnazisták felhívásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom