Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-24 / 96. szám

— ­__________________- ......................................—- ViUai&aiaU VUyit A jó nép nevel őérte kéz let segít a választási harcban 1953 ápriíis 23.. pániéi A választási agitációt is csak akkor lehet jól és helyesen vé­gezni, ha kellően inéig tudja szabni a pártvezetőség politikai­gyakorlati feladatát a népnevelő- munkának. Ez nem könnyű mun­ka, de ha a tömegek véleményűé­ből, az életből indul ki a párt­szervezet vezetősége, a népneve­lőket jól fel tudja készíteni a választási harcra és a dolgozók minden kérdésre alapos választ tudnak adni. Kevermesen úgy készülnek fel a népnevelőértekezletre a párt­titkár elvtársak, hogy összegyűj­Ma pedig villany van a faluban. A lőkösházi állami gazdaságba kisvonaLlal járnak a dolgozók. A múltban még messzebb vi­dékre is gyalog jártak dolgozni tik a falu dolgozóinak vélemé- az emberek, ha elvétve niunká­nyét, azt, hogy mi foglalkoztatja leginkább a dolgozókat, most a választás előtt. A titkári értekez­leten is megvitatják ezt és Nagy elvtárs ti helyi tények alapos ismeretének birtokában az érdeklő­jói meg tudja magyarázni a tennivalókat. A választásra való készülődés első szakaszában a kevermesi dolgozók azt mon­dották; «Milyen választás az, ahol nincs ellenzék». Míg a népneve­lők előbb aüg-alig tudtak erre válaszolni, addig a fenti mód­szer bevezetése után helyes vá­laszt adtak a dolgozóknak. — Ellenzéket keresnek? — is­mételték meg a kérdést a népne­velők. «Ellenzék» volt nekünk a múltban: Urbán báró, a Jakabfi Gyula, meg a Vásárhelyi Pál földbirtokos képviselők. De nem »ellenzék« voltak ezek, hanem ellenség. Ezekből még van bőven a mai nap is. Csak nem őket akarnák talán az államhatalomba beültetni? i— Dehogy akarjuk! — véle­kedtek megütközve dők. — Látják —, aki «ellenzéket» keres, az ellenséget talál — így a népnevelők. Míg úgy választot­tunk, községünk alig fejlődött. hoz jutottak. Vagy ki gondolt ar­ra a múltban, hogy jó ivóvízzel lássák el a falut. Most meg 'há­rom műkutat kaptunk. A gyere­keket napköziotthonba viheti el a dolgozó anya, nem kell, hogy kapáláskor a föld végén takar­gassa. Fürdőbe mehetünk, azt is kapott a község. Meg 1200 mé­ter hosszú járdát építhetünk. Mind kevesebb feneketlen sarat kell taposnunk. Kevermesen is több olyan» em­ber van, Választási nagygyűlések Április 26-án, vasárnap délelőtt 1« órai kezdettel válasz­tási nagygyűlések tesznek a megyében. BÉKÉSEN: SZOBEK ANDRÁS elvtárs és SZABÓ PÁL Kossirth-díjas író; SZARVASON: KELETI FERENC elvtársi SZEGHALMON: NAGY ANTAL elviárs tart nagygyűlési beszámolót. aki a kötelességekről nem akar tudni, inkább csak követel A népnevelőértekezleten ehhez is jó módszert kapnak az agitáto­rok. Ezért tudnak az olyan em­bereknek, mint Bocu Pétemé he­lyes választ adni. Bocu Pétemé az ellenség által híresztelt ke­nyérellátás nehézségeit hozta fel. «Mennyi földje van?» — kér­dezték tőle a népnevelők. Hét hold, — válaszolta és két hol­don termeltem búzát. — Bizony ez baj, hogy csak Április 30-án kiállítások nyílnak a megyei tanácsok rendezésében A megyei tanácsok a Népműve­lési Minisztérium segítségével nyolc bel yen «Drága kincsünk a gyermek» címmel kiállítást rendeznek. Tabló- sorozat mutatja be, hogy' milyen sokoldalúan gondoskodik népi de­mokráciánk a gyermekekről és az anyákról. Egyben emlékeztet is a kiállítás, milyen nyomorúságos volt a dolgozó ember családjának élete a Horthy-Magyarország idején és milyen sívár ma a tőkés országok­ban. A kiállítás április 26-án Kecske- méter, április 30-án Szekszárdon, Kaposvárott, Sopronban, Szombat- helyen, Veszprémben, Salgótarján­ban és Miskolcon nyílik meg. A ki­állítások előre láthatólag tét-három hétig maradnak nyitva, majd utá­Képzőrníívészeli hír A Népművelési Minisztérium Képzőművészeti Pőosztáíya több ér­deklődésre közli, bogy a Dózsa György enxlékszobor pályázati, mű beírni j tás ónak határideje: 1953 jú­nius 1. na bemutatják a megye községeiben és falvaiban is. Egy másik kiállítás ötéves ter­vünk nagy alkotását, a tiszailöki ví­zlépcső, a hajózsilip, a villámos- «rőmű és a duzzasztómű, valamint a keleti főcsatorna építkezéseit mu­tatja be. ,A kiállítás szemlélteti,, hogyan indult magi a harc a Nagy Ajlföildön az aszály ellen az öntözés­sel és a technika más új vívmá­nyaival. Ez a kiállítás szintén áp­rilis 30-án Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán és Békéscsabán nyí­lik meg és előrelátható Lag két-há- rom hétig marad, nyitva. Az április 18-án útnak indult «Épülő országunk» című, két vas­úti kocsiból álló vonatkiáll.ítást ed­digi útján is nagy örömmel fogad­ták VecséEem, Albertirsán, Ceglé­den. Az aktívák elmondották, hogy a kiállítás nagy segítséget nyújt az agitáoiós munkákhoz. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg a karikatúrák iránt. A kiállítási vo­nat a közeli napokban Szolnok— Karcag—Haj dúszoboszló—Deb íecen irányban folytatja útját. A vezércikk folytatása mutatja, hogy ahol egy milliméter- nyit is engedtek az elvtársak, ott az ellenség öles tért nyert. Külö- nö .on a közéllátás területén ter­jeszti rémhíreit, búj tógát. Módsze­ren© jellemző a szeghalmi eset, ahol például a napi kenyérfogyasztás az ellenséges pánikkeltéssel, fe vásár­lásai két és félszeresére emelkedett. Az ilyen és hasonló esetek megma­gyarázása ldsgyűiéseken, egyéni be­szélgetéseken elsőrendű feladat. Az ellenség leleplezése a nap minden órájában, percében kötelességünk. Hiba, hogy sok esetben pártszerve­zeteink, népnevelőink nem elég ébe­rek az ellenséggel szemben. Az agitáció nem mindig harcos, nem támadó. Nyílván a ezélies párton- kívüli tömeg most a választás ide­jén is, mint mindig, a kommunis­tákra tekint, tőlük várja a segít­séget, a jó példát az ellenség le­leplezésében, mint a választási bé- keverrenyben. A felszabadulási hét felajánlásai­nak, munkaversenyeinek, jó ered­ményeinek ©’érésében pártszerveze­teink, népnevelőink jó munkát vé­geztek. Üzemben különösképpen ß kommunisták jó munkáját igazolja az, hogy a műszaki értelmiségiek megfelelően resztvettek a felszaba­dulási hét versenyében. Most párt­szervezeteink további munkája az is, hogy a mezőgazdaságban is a szakemberek váljanak a választási békeverseny segítőivé. Nem kétsé­ges, hogy a választási békeverseny minden eredménye, a félévi terv teljesítése, a mezőgazdasági mun­kák határidő előtt való elvégzése, a begyűjtési terv teljesítése hirdeti igazain a prutnkais, a dolgozó paraszt, az értelmiség összefogását, népünk egységét, nagyszerű feJsorakozását szocializmust építő hazánk, népi de­mokratikus rendünk mellett. A jelölőgyűléseken elhangzott fo­gadalom legyen szent fogadalom, 'mint ahogy a népi demokráciában a népnek adott szó — szent foga­dalom, amelyet tűzön-vízen keresz­tül be kell tartani. Ez a győzelem záloga. ROCSKÁR JÁNOS. két hold földön termelt búzát, pedig 1951—52-ben 38 százalékát kellett bevetni a szán tó területnek búzával. Mi lett volna a kenyér- ellátással, ha mindenki keveseb­bet vet az előírásnál? Már a té­len nem lett volna kenyerünk Dehát nem így van és biztosítva van újig az ellátatlanok kenyere. Meg azt is kell látni, hogy olya­nok is vásárolnak, akik el van­nak látva. Meg vannak, akik a disznókkal is etetik a kenyeret. És mennyit búzát termeltek a két holdon? «ötszáznyolcvan ki­lógrammot» — válaszolta Bocu Péterné. Ez még nagyobb baj. Ez alig több annál, mint, amit elvetett. T-- Hát elvitte az. aszály — vé­lekedett Bocuné. — Aszály volt, az igaz,’de má­sok földjén is. Mégis tudtak egy holdon 4—5 mázsa búzát termel­ni. Olyan is van, ajii még töb­bet is termelt. * A népnevelők mennyire hasz­nosítják az értekezleten hallotta­kat, ezt az is igazolja, hogy áp­rilis 17_ tői 21-én délig a tojás- begyűjtés 2.5, a baromfi 1.2, a sertés 1.2, a tej 3.3 százalékkal emelkedett a községben. Az adó­fizetés pedig 2.3 százalékkal. Szalu Imre Táncos István sztahanovista a dévaványai dolgozók képviselőjelöltje Dévaványa dolgozói nagy lelkesedéssel választották meg a Je- lölőgyüléseGi első képviselőjelöltként pártunk, népünk szánsiet* vezérét, Rákosi elvtársat. Majd az elhangzott javaslatra második jelöltjükként Táncos Istvánt, a dívaványai téglagyár kétszeres ok­leveles sztahanovista dolgozóját választották. _Baráti országok tervjelentései__ L engyelország Varsó. (PAP) A Lengyel Ál­lami Tervgazdasági Bizottság köz­zétett jelentése az 1953. első ne­gyedévi tervteljesítésóről beszámol arról, hogy előzetes adatok szerint a szocialista ipar termelése 1952. I. negyedéhez viszonyítva 1953 I. ne­gyedében 15 százalékkal emelkedett. A szocialista ipar globális terme­lési tervét 1953 első negyedében változatlan árakon számítva 103.1 százalékra teljesítette. A mezőgazdaság 1953 első negye­dében 2234 traktort kapott (15 ló­erős .traktorban számítva), vagyis körülbelül 21 százalékká! többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Hozzávetőleges adatok szerint a népgazdaságban 1953 első negyedé­ben eszközölt beruházások összege a múlt év azouos időszakához vi­szonyítva 114 százalékot ért el. A szocialista iparban 1952 első negyedéhez viszonyítva körülbelül 7 százalékkal emelkedett a foglal­koztatottak száma. A munka termelékenységé a szo­cialista iparban ez év első negyedé­ben a múlt év azonos időszakához viszonyítva körülbelül nyolc száza­lékkal nőtt. Szlovákia Prága. (TASZSZ) A »Csehszlo­vák Távirata Iroda« közzétette Szlo­vákia Statisztikai Hivatalának je­lentését 1953 első negyedévi terv teljesítéséről. A jelentés rámutat arra, hogy Szlovákia ipara teljes termelési tervét 97.6 százalékban teljesítette. Szlovákia iparának teljes termelése 1953 első negyedében 17 százalék­kal növekedett 1952 első negyedé­hez viszonyítva. A nehézipar ter­melése 26.9, a könnyűiparé 12 szá­zalékkal emelkedett. A munka ter­melékenysége 15 százalékkal nőtt. Épül Bélnyugat-Kína legnagyobb erőműve Csungking. (Uj Kína) Csung- kingban épül Délnyugat-Kína leg­nagyobb erőműve. Az prőmű alapo­zási munkálatait már elvégezték. A tervek szerbit az erőművet, amely még ebben az évben megkezdi mű­ködését, a legkorszerűbb szovjet automata gépekkel szerelik fel. A munkálatok gyorsításához szovjet szakemberek nyújtanak értékes mű­szaki segítséget. Tanuljunk az élenjáró szovjet szocialista mezőgazdaságtól Á tavaszibúza vetésápolása a Szovjetunióban írta: V. I. Lukjanyuk professzor A vetésápolás —- a tervév si­keréért folytatott harc döntő sza­kasza. A feladót az, hogy a leg- megfe’előbb időpontban kifogás­talanul végezzük el ezeket a ■munkákat. A tavaszi gabonafélék vetés- ápolási eljárásai közül1 nagyjelen­tőségű a gyomirtás. Az elgyo­mosodott földeken a kolhozokban és ezovhozokban kétszer végez­nek gyomirtást: először a gabo­nafélék bokrosodása idején, má­sodszor pedig a szárbaindulás előtt. Különösen fontos az időben és gondosan végzett gyomirtás a ta­vaszibúza. ée a köles tábláin, minthogy ez a két növény kez­detben .lassan fejlődik és a gyom­növények elnyomják őket. A gyomirtást lehetőleg korán kell végeznünk és be kell fejeznünk, mielőtt szárba indulna a tavaszi- búza. A zabvetések gyorsabban fejlődnek, kevésbbé nyomják el a gyomnövények és ezért csak az elgyomosodott földeken végezzünk gyomirtást. A vetőmagtermesztő területe­ken a gyomirtáson kívül tisztít­suk meg a vettet a más fajták­tól. Az első esetben — például a rabbal bevetett földről — el­távolítunk minden egyéb kultúr­növényt: a búzát, az árpát, mely a jelen esetben oelguzosítja» a zabot; a búza vetések megtisztí­tása az idegen fajtáktól úgy tör­ténik, hogy a vetésből minden egyéb növényfajtát eltávolítunk. Az előbbi munkát a növény tel­jes IrikalászolásB után, az utób­bit pedig az érési időszakban vé­gezzük. A tavaszi agrotechnikai eljá­rások közül rendkívül fontos a tavaszi gabonafélék fejtrágyázáea, különösen a legértékesebb tavaszi növénynél, a tavaszábúzánál. A fej trágyázást először az élenjáró kolhozparasztok alkalmazták ragy sikerrel. így például a Moszkva- területi. ruzai kerület «Kraszeij Oktyábr» kolhozában T. I. Ar- tyemova a növényeket háromszor fej trágyázta trágyalével, vala­mint ásványi műtrágyákkal. Egyéb agrotechnikai eljárások mellett ennek köszönhette, hogy tavaszi búzából hektáronként 54 mázsát takarított be! A tavaszi búzát általában a bokrosodás idején fejtrágyázzák: először a bokrosodás kezdetén, másodszor pedig akkor, amikor már kai aszol a búza. Felültrá- gyázásra helyi és ásványi műtrá­gyákat is használnak. Hektáron- kint általában: 7—8 tonna trá-’ gyalevot, 5—7 mázsa baromfi­trágyát, 1 mázsa salétrojn&avas ammoniákot, 4 mázsa ezuperfosz- fátot, 1.5—2 mázsa kátiumtar- talmu műtrágyát használnak. A trag-yalevet előzetesen vízzel hí­gítják: egy rész trágyaléhez 5—6 tósz vizet adnak. Az erdős talajo­kon ajánlatos teljes ásványi mű­trágyázást végezni: hektárenkint 25—30 Id'ogranim nitrogéntartal­mú és 35—45 kilogramm fosz- fortartaimú műtrágyát vinni a talajba. Tekintetbe kell vennünk, hogy a fejtrágyázás csak e'éggó ned­ves talajban hatásos. A fejtrá­gyázott tavaszi búzavetéseken kü­lönösen gondosan kell elvégezni gyomirtást, máskép a gyomnövé­nyek felhasználják a trágyázást és méginkább elnyomják a veté­seket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom