Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-23 / 95. szám
1953 április 23., eaiiiörlük 3 ViUoxsaiok kép# Állami ^axdsisá^aink csatlakoznak a választási I)ékever§cnyhcz AZ 6PMÉNYKUTI állami gazdaságban termelési értekezletet tartottak. Az értekezleten mintegy 280- 300 dolgozó jelent meg. A gazdaság dolgozói közösen megbeszélték, milyen vállalásokkal készfiljenek ők is május 17-re, a választás napjára. A gazdaság dolgozói az alábbiakat vállalták a választási békeversenyben: Kétszázhal kát. hold kukoricát négyzetesen vetnek el és a terméshozam emelése érdekében al- kalmazzák a fészektrágyázást. 50 kát. hold fűmagot, 26 kát. hold dugványrépát egyszer megkapálnak. Az elvetett 520 kát. hold gyapotot kétszer megsarabolják és egyszer géppel megkullivátoroz- zák. A 170 kát. hold borsót, 105 kát. hold takarmányrépát május 17-ig kétszer megkapálják. Az állattenyésztési dolgozók vállalják: a növendék szarvas- marhákat a legelőre előkészítik és a kihajtásig szakszerűen gondozzák, hogy a tavasz folyamán se legyen állatelhullás. A teheneknél az 5.8 literes istállóátlagot május 17-re négy literrel emelik és ezzel 36 ezer liter tej többletet érnek el, ami 30 ezer forintot jelent. A tojáslermelésjiél tyúkonként 70 darabra emelik az átlagtermelést. A. sertéshízlalók a sertésenkénli napi súlygyarapodást 0.55 kilóra emelik. * A FELSŐN YOMÁSI állami gazdaság dolgozói is csatlakoznak a választási békeverseny felhívásához. A gazdaság dolgozói vállalják, hogy minőségi munkával végzik el a vetést. Az összes kukoricát négyzetesen vetik el és a fészektrágyázást is alkalmazzák. Fészkenként két gramm pélisót, két gramm szuperfoszfátot és egy gramm kálisót használnak fel. A vetést négy nap alatt végzik el. Vállalják a gazdaság dolgozói, hogy úgy dolgoznak, hogy a kukorica termésátlaga 16 mázsa lesz májusi morzsolt kukoricába átszámítva. Vállalják, hogy a takarmánykeverék lekaszálása után két nap alatt a másodvetési is elvetik. * * A CSORVÁSI állami gazdaság dolgozói is csatlakoztak a Ghe- orghiu Dej Hajógyár dolgozói által indított választási békeversenyhez. A fejőnök vállalják, hogy május 17-re 7 literre emelik a fejési átlagot. A vállalások teljesítésében már az első héten szép eredmények születtek. Pólári Mária fejőnő 3.31 literről 6.02 literre, H. Nagy Eszter 2.2 literről 4.82 literre, Bella Erzsébet 3.15 literről 5.65-re, Pi- szár Ilona 3.57-ről 5.65-re, Korcsok Mária 3.05-ről 5.91 literre emelte a tehenenkénti fejési átlagot. Állattenyésztési szakembereink is lelkes munkavállalással készülnek a választás napjára Mi, békésmegyei állafcteuyéeztők, Állatorvosok és állatgondozók elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Ghe- orghiu Dej Hajógyár dolgozóinak kezdeményezéséhez, a választás, bé- kevertenyhez, mert tudjuk azt, hogy a felszabadulás .után országunkban soha nem látott lehetőség nyílt az állattenyésztők, állatorvosok és állatgondozók előtt. Soha olyan szép eredmények nem születtek nálunk: Békés megyében, mint most, a felszabadulás Óta. Feladataink aeonban egyre nagyobbak és ezért állandóan jobb munkára van szükség. A feladatok végrehajtására pár os versenyre hívjuk Szolnok megye állattenyésztőit, állatorvosait és állat- gondozóit. i. Válfriljuk, hogy a választás napjáig (május 17-ig) a tejtermelést tehenenként 3 literiéi emeljük május 17-ig és minden tsz-ben augusztus 20-ig bevezetjük a napi háromszori fejest, tőgymasszázst, fejés utáni utócespegtétéet, 40 tez-len bevezetjük áz itatásos bórjúneVeíést. Az itatásos borjúnevelés bevezetésével havonként 8 májasa vajat takarítunk meg a népgazdaság számára. A 3000 kite* * res mozgalomhoz augusztus 20-ig 100 termelőcsoportot csatlakoztatunk. Váltatjuk, hogy a eertéstenyésztésben május 17-ig 60 tsz-ben, augusztus 20-ig műiden fezben heve-etjük a kevert spermás fedeztetést. A megye azon tezei-néli, ahol fehérhúsú eertéstenyésztés van, ~~ általánossá tesszük az évenkénti kétszeri malacoztatást. A malacok természetszerű tartásával 5—6 napos korukban rászoktatjuk a koncentráltabb takarmányok etetésére. A kocaállomány továbbfejlesztése érdekében kocamozgalmat indítunk. Cél-ja e mozgalomnak az, hogy. a meglövő anyakocákat időben bepároztas- suk és a megszületett malacokat felneveljük. A hízónak vaW süldő kocákat egyszer llefiáltatjuk a hízóba Állítás idejéig e így 9100 darab malacot nyerünk a népgazdaság számára. A eertéshíziyáis első félében 50 százalékos nedvdús takarmányt etetünk a sertésekkel, így olcsóbbá tesszük a sertések hizlalását, ■3. Vállaljuk, hogy a juhtenyésztésben bevezetjük a kétévenként háromszori éltetést 35 tsz-ben. Az ellő juhok részére szaUnabálákbóI készült hodályt építünk, ezzel je'entős összeget takarítunk meg aa építkezéseknél. 4. A tsz-einknél és egyénileg dolgozó parasztjainknál az üresen áló anyaállatokat és tenyéeaérett üszőket időben befedeztetjük, azonkívül kiszélesítjük az egy ivwzás alatti kétszeri fedeztetést. Ezáltal biztosítani tudjuk, hogy minden tehén vemlies legyen. 3. Vállaljuk, hogy baromfitenyésztésben augusztus 20-ig 10 «leghom» telepet _ létesítünk. A naposcsibéket 15 százalékos veszteséggel neveljük fel, Otven tezi-nél bevezetjük a vándor óláztatást s ezzel nagymennyiségű takarmányt takarítunk meg. 6. Vállaljuk, hogy tavaszi adózási tervünket 10 százalékkal túlteljesítjük e egészévi «lázári tervünket 110 százalékban teljesítjük. A Jegelőkön a szakaszos legeltetést szigorúan betartjuk. A takarmányok okszerű felhasználása érdekében 150 tsz-ben bevezetjük az egyedi takarmányozást. *7 . Vállaljuk, hogy május 17-ig. az állattenyésztésben dolgozóknak 15 százaléka, augusztus 20-ig 40 százaléka, november 7-ig 50 százaléka nő lesz. Vállaljuk, hogy az állategészségügyi óvó rendszabályokat maradéktalanul végrehajtjuk, a - megbetegedett állatokat teljesen elkülönítjük a teljes gyógyulásig. Minden tsz-ben eMetö irtállót építünk és° minden istálló előtt fertőtlenítő medencét állítunk fel, hogy a fertőzés veszélyét a legkisebbre szorítsuk, 9. A fenti módszerek alkalmazásával vállaljuk: Szarvasmarhatenyésztési tervünket 102 százalékra, iertéstenyésztósi tervünket 110 százalékra, juh tenyésztési tervünket 102 százalékra, baromfitenyész- tési tervünket 102 százalékra, szarvasmarhateadási kötelezettségünket 102 százalékra, sertésbeadási kötelezettségünket 105 százalékra, baromfibeadási kötelezettségünket 102 százalékra, tojás- és tejbeadási kötelezettségünket 105 százalékra teljesítjük. Vállalásunk teljesítése kemény, nehéz harci feladat, számolnunk kell a kártevő ellenség aknamunkájával, mert eredményeinket az ellenség nem nézi tétlenül. Az ellenséges elemek, a kulákság aknamunkája ellen meg nem alkuvó harcot folyI'ulaj Mihály megyei főáüatteny. Boros Péter Kalmár Ernő sarkad! járás mezőkovácsházi járás főállatlenyésztője. főállattenyésztője. tatunk, kíméletlenül a dolgozó nép bírái elé áUlítjuk őket példás büntetésre. Verseny vállalásunk teljesítése érdekében állandóan foglalkozunk a versenyben elért eredményekkel és ezeket a sajtón, vert envtáblákon keresztül állandóan népszerűsítjük. Megfogadjuk drága Rákosi elvtársnak, hogy vállalásunkat maradéktalanul teljesítjük és ezáltal is bebizonyítjuk a Szovjetunióhoz, pártunkhoz, Rákosi elvtárshoz való ragaszkodásunkat. Dr. Simon Jenő megyei főállatorvos. H uny a S. Péter orosházi járási főállatteny. Orosz András Hídvégi László Szilágyi Lajos békéscsabai «Vörös Októberi nagyszénási «Dózsa» tsz sarkadi «Lenins tsz tsz. állatteny. brigádvez, tehenésze. juhásza. Kísérleti gazdaságaink feladata a termelőszövetkezetek segítésében A bánkúti kísérleti gazdaság még 1950. évben megtette az első lépéseket a tudomány és gyakorlat kiszélesítése érdekében a Moravszki Mátyás termelőszövetkezet felé. Azonban termékeny kapcsolat csak 1952- ben alakult ki, amikor az egyik taggyűlésen a tsz tagsága egyhangú szavazattal elfogadta a gazdaság szerződéses javaslatát a nagyobb termések érdekében. A szerződés értelmében a kísérleti gazdaság kötelezte magát, hogy - gyakran felkeresi a termelőszövetkezetet és a helyszínen ad — a szükséghez képest — felvilágosítást az időszerű agrotechnikai munkákról. A termelőszövetkezet elnökével és agro- nómusával megbeszéltük az agrotechnika legújabb vívmányainak alkalmazási lehetőségét a tsz területén s a szerződés alapján végzett munka komoly eredményeket hozott. A legjobb kinemesített bánkúti »1205-ös« őszi búzából vetőmagot cseréltünk, hogy legalább egy katasztrális holdon olyan velőmagot tudjon előállítani a csoport, melynek termése a jövő években biztosíthatja a tsz vetőmagfelújítását a legújabban nemesített anyagból. Segítettük a növényvédelemben is a csoportot. Például október 10-én éjjel — 1.6 C fagy volt, mikor még 2.5 katasztrális holdon a paprika kinn volt a tsz kertészetében. A fagy beálltát előre, 9-én délután jeleztük, így megfelelő gyors intézkedésekkel hamar kikerültek a trágyakupacok a paprika négy oldalára. Részt- veLtünk a fagy beálltának megfigyelésében, a hőmérő állandó- ellenőrzésével. így sikerült a paprikát megmenteni részben, a megmentett érték közös felbecsülés szerint 3500 forint. As őssi rendkívüli viszonyok miatt az öszibűza vetést a tsz nem tudta teljesen elvégezni. Ezért jarovizált vetőmagra volt szüksége a tavaszi vetésekhez. A jarovizálásnál a hazai kísérletek alapján megállapított hőmennyiségen és időn át kezeltük a jarovizált vetőmagot. Elláttuk olyan tavaszi búza vetőmaggal is a tsz-t, anfit a saját nemesítő telepünkön termeltünk. Természetesen nem elégedhetünk meg a Moravszki tsz-szel való szoros kapcsolattal; hanem még több tsz-szcl építjük ki kapcsolatunkat, hogy a legújabb mezőgazdasági kutatásokat, a szovjet tapasztalatok alapján ismertessük a magasabb termések eléréséért vívott harcban. Az 1953-as évben pedig elérjük, hogy egyes tsz-ek újabb fajtaheterózis vetőmag előállításával is foglalkozzanak, a gyakorlatban hasznosítsák a kutató munka tapasztalatait. Bacsa Pál növénynemesítő. Gyorsítsuk meg a napraforgóvetést A minisztert« nice határozata megszabja, hogy a napraforgcTvetóeét április 10-re be kell' fejezni. Megyénkben igen nagy a lemaradás paen a téren, bár a határidő mór régen lejárt, még egyetlen járattunk sem teljesítette napraforgó' vetési 'Tervét. A napraforgó 'vetése nem tűr • halasztást. A feladat most aa, hogy ahol a napraforgó vetését még nem fejezték be, sürgősen pótolják a mulasztást. Tanácsaink az aktívák segítségével magyarázzák meg a lemaradóknak, hogy a napraforgó vetése igen fontos népgazdasági érdek. Az olaj fontos élelmezési cikk, s emellett iparunk szappankészítésre is felhasználja, a napraforgódéra pedig kitűnő takarmány. De a termelők egyéni ér- deke_is a napraforgó termelése. Beadási kötelezettségüket akkor tudják időben teljesíteni s akkor rendelkeznek majd szabad terménnyel, ha időben végzik a vetést, majd a növényápolást. Az elmúlt óv tapasztalatai bizonyítják, hogy a napraforgó négyzetes vetése iaen nagy mértékben növeli a terméseredményt s újabb mázsákkal jelenít majd többet az időben végzett pótbeporzás. A napraforgóvetés meggyorsítása érdekében ismertetni kell a dolgozó parasztokkal azokat az előnyöket is, amelyeket a tennetek a beadás jó teljesítés» és a szabad napraforgó után kapnak. Sünden beadásra adott egy mázsa napraforgó után két über étolajat, egy kiló ezappant és 5 kiló darát vásárolhatnak kedvezményes áron. A szabad napraforgó beadásáért pedig mázsánként 17 liter olajat és 20 kiló darát kapnak a termelők értéktérítés nélkül. Ahol a begyűjtési versenyt akadályozzák Az állam iránti kötelezettség mielőbbi teljesítése érdekében megyénk valamennyi járásában* községében, dolgozó parasztságunk körében mindjobban kiszélesedik a verseny. Közel 100 dolgozó paraszt tett már eddig Kétsoprony községben is vállalást. De mi lehet az oka annak, hogy ebben a község-- ben a dolgozó parasztoknak csak igen kis száma tudott eleget tenni állam iránti kötelezettségének? Ha széjjelnéziink a községben, akkor hamar megállapíthatjuk, nem a dolgozó parasztságnál van a hiba, hanem a földművesszövetkezet ügyintézőjénél, Brahna Jánosnál, mivel hetente csak kétszer hajlandó tojás átvételt tartani. Megtörtént, hogy Lanri- nyecz István kétsopronyi kuliktól hetven darab tojást április 15-én nem vettek át, hanem hazaküldtek, pedig a kuláknak még az I. negyedévről is jelentős hátraléka volt Naponta legalább 10 dolgozó; paraszt tett panaszt a községi tanácsnál, mert a szövetkezet alkalmazottai hazaküldtek tojással együtt azzal, hogy »ma nem' tartunk tojásátvételt«. Ezzel a szövetkezet alkalmazottai nemhogy; előbbre vinnék a községet a begyűjtési terv teljesí lésé vei, hanem hátráltatják. Kétsoprony községben sok beadásban élenjáró dolgozó paraszt van, akikre a tanács, a dolgozó nép bátran támaszkodik, mert jói példamutatással élenjárnak ési harcolnak a községi tervek teli jesíteséért. A földniíívesszövetke-i zetnek is be kell töltenie feladatát. Ehhez azonban arra van szükség, hogy Brahna János ügyintéző megjavítsa munkáját. Ezek az előfeltételek előre fogják lendíteni Kétsopronyban is a dolgozó parasztság körében a ven senyt, melynek az eredménye úgy, mint más élenjáró községekben, a százalékokban is megmutatkozik majd. Dobroczkt András
