Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

MILLIÓINAK SZENT UGYE vii.iMi | Munka! Jólét! «Alig egy évtizede hazánk földjét még háború pusztította, ma: békében élünk, építünk. A háború után hazánk romokban he­vert, ma: épül, virágzik, szebb, mint valaha.« Az elmaradt- mezőgazdasági országból a vas és acél országa lett. Hosszú út vezetett idáig. Szívós harc az ellenség ellen, mely lépten-nyomon gátolni akarta építőmunkánkat üzemekben és a falvakban egyaránt. Harcra kelt az új a régivel és nem volt könnyű az út, míg az öntudatlan, elnyomott munkásból a felejthetetlen 49-es sztálini műszak sztahánovistája lett. És az- élet mindig szebb lesz. Az ötéves terv új, napfényes, tiszta üze­meke' létesít s az új gépeken könnyebben megy a munka, maga­sabb százalékok születnek a verseny hevében. Kint a földeken traktorok, kombájnok százai segítik a parasztok munkáját, akik összefogva, közösben harcolnak a magasabb termésért. Uj élet épül itt az ötéves terv nyomán. Eredményeink láttán, bátran mond­hatjuk: országgyűlésünk elvégezte a reábízott feladatot. Hosszú utat tettünk meg s ezen az úton, mint szerető idő­sebb testvér, mellettünk állt min­dig a Szovjetunió, Sztálin elvtárs. ö tanított bennünket arra, ho­gyan őrizzük meg szabadságun­minlájára, a Szovjetunió segít­ségével. A kényelmes bőrüléses fülkéjű- földalatti vasút 70 kiló- méteres sebességgel szállítja majd a dolgozókat. Nagy iramban épül a dolgozók lelkes munkája nyo­kat, békénket, s tanítását követ-imán s képzőművészeink egész A Fö dalatti Gyorsvasul építkezése. ve erősödött, fejlődött népünk, megállja helyét a népek nagy béketáborában. Míg a nyugati ál­lamokban újabb és újabb milli- árdokat költenek háborúra, ná­lunk hatalmas üzemóriások, szo­cialista városok, békéművek épül­nek; Sztálinváros, Inola, Komló, Kazincbarcika. Épül büszkesé­günk : a budapesti földalatti gyorsvasút, a moszkvai Metró tábora dolgozik már a nyolc ál­lomást díszítő festményeken, szobrokon, kerámiákon. Uj béke­művünk, a gyorsvasút is a fel­szabadult nép erejét, boldog éle­tünket hirdeti majd. Hogy is volt régen? Az iskolák csak a gazdagok gyermekei előtt voltak nyitva. Egyetemeinken a munkásdiákok száma nem érte el a három százalékot, a szegénypa­erővel harcolnak a békéért közös ellenségünk, az amerikai im­perializmus háborúba kényszerítőén bennünket egymás ellen.» Köztudomású, hogy a békétől ret­tegő amerikai imperialisták a ko­reai fegyverszüneti feltételek min­den pontjában meg tudtak egyezni, csupán egyben nem, a hadifoglyok haza,bocsátásában. Céljuk mindenki előtt világos. Az erőszakkal vissza­tartott koreai és kínai hadifoglyo­dat a hazaámló és imperialista la­káj Li Szín Man és Ceang Kai Sek parancsnoksága alatt fel akarta használni az ázsiai háború kiszéle­sítésére, a Szovjetunió megtáma­dására. Az amerikai háborús kanni­bálok tervében szerepelt az is, hogy a sokat szenvedett indiai uepet is Korea, Kína és a Szovjetunió ellen uszítják. AÄ Indiai Béketanács az egész indiai nép véleményét tol­mácsolta kiadott nyilatkozatában, melyben többek között hangoztatja: «Az amerikai imperialisták Bűnös terve, amely arra irányul, hogy az ázsiaiak harcoljanak ázsiaiak ellen, felháborodást kelt Ázsia minden népében. Ezt a tervet meg kell és meg is fogjuk hiúsítani.» Az ázsiai és az egész világ népei­nek felháborodása a békéért való egységes kiállás, főleg a Szovjet­unió képviselőinek szívós, meg nem alkuvó harca az ENSZ-ben újra a tárgyalóasztalhoz kényszeritette az amerikai imperialistákat, akik kény­telenek voltak megállapodást kötni a beteg és sebesült koreai és kí­nai hadifoglyok hazatelepítéséxe. Ez a kierőszakolt egyezmény a világ békehíveinek győzelmét jelenti s a győzelem még nagyobb harci egységbe tömöríti a népeket, hogy teljes egészében kivívják a békét Ázsiában és biztosítsák az egész vi­lág békéjét. A bélié híveinek újabb erőforrást jelent a Bék© Világ-tanács negyedik, budapesti ülése. Újabb se­gítséget, útmutatást kapnak ahhoz a harchoz, amely arra irányul, hogy megakadályozza a nyugatnémetor­szági náci Wehrmacht felélesztését s meggátolja azt, hogy az ameri­kai imperialisták háborút robbant­hassanak ki Európában. Az amerikai imperialisták, mint a sarokba szorított fenevadak, fo­kozott hajszával igyekeznek fegy­verkezésre bimi saját, és a csat­rasztok száma még egy százaié" kot sem. Egy műegyetem volt Magyarországon s ha talán még egy-két pesti munkásfiú be is óvodák százait Az 1930-as évek­ben Magyarországon összesen ezer férőhely volt a bölcsődék­ben. Ma alig van olyan ííalu, A műszaki egyetem újabb épületei. jutott az egyetemre, a vidékiek számára elérhetetlen álom volt. A vegyészmérnöki oklevél meg­szerzése 3500 pengőbe került. Egy munkás átlagos évi keresete 1200 pengő volt... És ma? Az 1952/53-as tanév megkezdésekor több, mint 14.600 hallgatót vettek fel az egyete­mek és főiskolák első évfolya­mára. Másfélszer annyit, mint a régi Magyarország összes egye- meli hallgatóinak létszáma. Az új tanévben 45.800 fölé emelke­dett a hallgatók száma, pontosan négyszerese ez annak, ahányan a Horthy-rendszer idején tanultak a magyar egyetemeken, csali a műszaki egyetemeken 16 ezer munkás- és parasztfiatal tanul. És ez a szám állandóan növek­szik. Ötéves tervünk végére 56.659 főre emelkedik az egyetemek és főiskolák tanulóinak száma. Ré­szükre épülnek az új iskolák, az új egyetemek. Országgyűlésünk ebben- az év­ben szavazta meg az új anya- és gyekmekvédelmi törvényt. Az új törvény életbelépése új kedvez­ményeket jelent Bölcsődék és ahol ne lenne bölcsőde. A dol­gozó anyák ma már nyugodtan mehetnek munkába, gyermekcik­ket, ahol a vidám apróságokat, jövőnk reménységeit, a gyerme­keket nevelik. A felszabadulás új életet hozott a sportban is. A sport a dolgo­zóké lett. A hároméves tervben helyreállították a megrongálódott sportpályákat, s új sportpályák építéséhez kezdtek. Az ötéves terv beláthatatlan útját teremtette meg a fejlődésnek. Épül a népsta­dion milliós beruházással. Újjá­építették a margitszigeti tenisz- stadiont, s a sportcsarnok mel­lett új edzőépületet építettek. Hozzákezdtünk a TF új sport­telepének és a tatai edzőtábornak is az építéséhez. Kétmillió forin­tot ruháztunk be a dunai csójiak- házak és a nagy hideghegyi sí­lift építésére. Az ötéves terv so­rán összesen 400 falusi sportpá­lya épül. Arról is gondoskodik államunk, hogy megfelelő meny- nyiségű sportfelszerelés is legyen olcsó áron. Ilyen feltételek mel­Az aimásfüzitői bölcsőde. lós államok népeit. Különösen nagy nyomást gyakorol a nyugatnémet és a francia lakájkormányokra, hogy minél előbb nyélbe üssek a támadó háborús keretszerződést. Az amerikai imperialisták sugallatára, az ő támogatásukkal kötöttek hár­mas szövetséget a jugoszláv, a gö­rög és a török népek hóhérai. De a háborús gonosztevők és cinkos­társaik minden mesterkedése foko­zott ellenállásra serkenti a béke hí­veit. Mind többen és többen sora­koznak a béke zászlaja alá, vallásra, fajra, nemre és foglalkozásra való különbség nélkül. A bélre minden hive, a világ minden becsületes dolgozója mély fájdalommal búcsúzott el a béke ügyének lánglelkű zászlóvivőjétől, a halhatatlan Sztálintól. De megfo­gadták, hogy tanításához hűen vé­gig kitartanak a béke ügye mel­lett s lekötik a háborús gyújtoga­tok kezét. Nem engedik meg, hogy az imperialisták vér, szenvedés, öz­vegyek és árvák könnye árán vég­rehajtsák aljas terveiket. A népek fokozott egységben, erejük növelé­sével harcolva készülnek a Béke Vilégtanáes budapesti ülésére, be­bizonyítva azt, hogy van a vilá­gon olyan erő, amely meggátolhat, minden háborús mesterkedést. re szerető gondoskodással vigyáz­nak a napközikben, a bölcsődék­ben. Az anyák része ma megbe­csülés és dicsőség. Üzemeinkben, termelőcsoportokban egymásután létesítenek napköziket, bölcsődé­lett aztán rohamosan növekedik a munkás-sportolók száma. 1939 óta több, mint tizennégy szeresére emelkedett a sportolók száma és több, mint tízszeresére a sportpá­lyák száma. A Bástya SE új stadionja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom