Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-18 / 91. szám

2 ViUateaiaU Hé^e 1953 április 18., szómból ■ 1 ..................■ G erlán megvan a tettrekéss népnevelő gárda (Beszámoló a népnevelőértekez- letről.) Qerla. Ha valaki ezt a inevet olvassa, áld nem ismeri — talán egy kisebb városra, vagy talán egy községié gondol. Ez nem város de még nem is község, csak egy egyszerű kis tanyaközpont, ahol eddig még tanácsháza sem volt. A napokban alakult meg a dolgo­zók könnyebbségem a tanács ki rendeltsége, nem kell most már a gerlai dolgozó parasztoknak öt­hét kilométert gyalogolni Dobozig, hogy az ügyes-bajos dolgaikat elin­tézzék. Most már itt van helyben, a régi uradalmi lakások most köz épületek lettek. Csütörtök van. ^ volt intézőlakás, ahol most a pártszer­vezet irodája van, egyre zajosabbá kezd válni. A népnevelők tud­ják a kötelezettségüket, sokan öt­hat kilométerről jöttek, pedig mi­kor elindultak, az eső is esett. Ez nem hátráltatta meg őket, mert tudják, hogy most nagy feladatok előtt állunk. Választási harcra ké­szül az ország. Ezt a harcot sikerre kell vinnünk, ezért ‘harcolnak Ger­lén is úgy a párt, mint a párton- kivüli népnevelők. A népnevelőket nem fárasztja el az öt hatkiloiméte- res sáros út, mert tudják, hogy közös harcról van- szó, amit sikerre kell vinni május 17-én. Hét Óra fe'é közeledik az idő. A népnevelőértelcezlet 7 óra­kor kezdődne, de csak 47 népnevelő érkezett meg, 3 még .hiányzik^ Várnak még, hiszen itt mindenki meg szokott je'enni. — Három elv­társ igazoltan maradt távol. A megszokott időtől 10 perccel ké­sőbb kezdődik. Réda elvtárs, párt­titkár beszélt a Népfront felhívá­sáról, majd elmondotta, hogy az országgyűlési választások előkészí­tésében igen nagy feladat hárul pártunk politikájának helyi zászló­vivőire, a népnevelőkre. Pártunk iazt akarja, hogy a választási elő­készületek során emelkedjen a tö­megek öntudata, tisztábban lássa­nak s azt akarja, hogy minden­egyes emberhez eljusson pártunk szava. Ehhez jól szervezett, he­lyesen irányított népnevelőgárda kell. Ne Legyen a gerlai határban olyan tanya, ahol a népnevelők kétszer-háromszor ne jártak volna. Nem könnyű terület a tanyai rész, éppen ezért a népnevelőknek sok­kal jobban fel kell készülni, mint bármelyik területen. A pártszervezet vezető sége mindenekelőtt az agitáció szervezeti kérdéseit igyekezett meg­oldani. A népnevelők most már papíron is megkapták a területü­ket, egy pár népnevelőre nem ju­tott több mint habnyolc tanya, így gyorsabban megismerik an­nak lakóit. Most már a népnevelőkön van a sor, nekik kell beszámolni az ed­dig végzett munkájukról, valamony- nyien lelkesek. Megbecsülésnek ér­zik a munkájukat — s a nagy feladat sokszor még azokból is népnevelőt csinál, akik eddig nem agitáltak. így például Bé­kési Julianna sokszor elmondta mar, hogy a múltban cseléd volt, lakása nem volt, hol itt, hol ott volt lakó, most a felszabadulás után épített magának egy szép Hs házat, amiről a múltban még álmodni sem mert. A népnevelők egymás után számolnak be a dolgozók hangulatáról, elmondják, hogy egyes kérdésekre milyen választ adtak. A népnevelők a dolgozók pa­naszait feljegyezték és itt az érte­kezleten kértek rá választ. Több dolgozó nem volt tisztában azzal, hogy a beszolgáltatott tej után mennyi korpa jár. Erre a föld­művesszövetkezet dolgozóitól meg­kapták a választ és már a legköze­lebbi alkalomkor erre a kér­désre is választ tudnak adni a népnevelők. De az olyan kérdést, mint a kenyérkérdés, erre is meg­adtak a választ. Baukó Mihály népnevelő elmondotta, hogy a dől gozó parasztnak sem az orráig kell látni. Baukó Mihály népnevelő meggyőző szava kevés volt Nyisz- tor Istvánnénak, pedig kétszer-há- rpípszor is elbeszélgetett vele. Ek­kor meg a párttitkár elvtárs ment fel hozzá s elmondotta, hogy milyen volt a múlt, hiszen akkor az ura­ságnak dolgoztak az istállóban és a diszmófiaztatóban aludtak, csak egyszer egy héten járhattak haza. De azóta van rendes lakása, a ma­jor helyén a tsz irodája van, újiskola, bekötőút épült. Eltévedne az, aki nyolc évvel ezelőtt itt járt. Ekkor Nyisztomé is észrevette, hogy most csak az igényei nagyobbak. A gerlai népnevelők jó munkájá­nak tudható be az is, hogy a ha­tárban már majdnem minden ta­vaszi munkát is elvégeztek s a kukorica vetését is befejezik a hé­ten. Itt-ott máír íy répa sarabolását is megkezdték. Réda elvtárs már többször elmondta a népnevelők előtt, hogy rajtuk is múlik, bogy az idén milyen termést takarítunk be. Legtöbbször úgy szokta jeLüe- mezni, hogy «amilyen csemetét ül­tetünk, olyan gyümölcsöt szürete­lünk.» Úgy dolgoznak a gerlai nép­nevelők, hogy a tavaszi munkák időbeni elvégzésével szavazzanak a dolgozók. A kis tanyai népneve­lők erejét megsokszorozta volna az, ha a Doboz községi pártbizottság még nagyobb segítséget adott volna a népnevelőértekezlot felkészítésé­hez. De még súlyosabb hibának kell felróni a taullaszfcáiSt a gyulai járási pártbizottság felé, azért, hogy még ebben áz évben egyáltalán nem is jártak Gerlán. Pedig tudhatná a járási pártbizottság azt is, hegy a legnehezebb terültet a. tanyai terü­let és éppen ezt hanyagolják e‘l legjobban. Gerlán megvan tehát a tettrekész nevelőgárda. Van nagyszerű fegy­verük is az agitációhoz, a Nép­front választási felhívása s az élet­ből vett megannyi példa. Most már a felsőbb szervtől várják, hogy ad­ják kezükbe ezt a fegyvert és ál­landóan éltezzék, hogy a május 17—i nagy csatát silier koronázza. CSEPKÓ ETELKA. Súlyos élelmezési helyzet l*akiszlánl>an London. (MTI) A londoni rádió jelentése szerint Nazimuddin pakisztáni miniszterelnök sajtóértekezletet tartott, amelyen részleteket közölt az ország súlyos élelmezési helyzetéről. Nazimuddin kijélentette: «A jelenlegi viszonyok között Pakisz­tánnak évente legalább másfélmillió tonna gabonát kell importálnia, hogy elháríthassa a nagyfokú Ínséget.» Egy a hetvenezer sztahanovista közül »Hetvenszer sztahánov- istánk a bizonysága an­nak, hogy munkásosztáL lyunk egyre növekvő ré­sze közelíti msg szakisme­retben a műszaki értelmi­séget.« (A Magyar Füg­getlenségi Népfront vá­lasztási íelhivásábél.) Farkas Ernő Alvtárs jó szakember. Szereti a kosárfonó szakmát. No­ha régen a kosárfonó­kat nem is igen tartot­ták a «rangosabb szak­mák» ipari munkások­nak, hanem olyan ipa­ros és paraszt közötti «átmenetnek». _ Hiszen házilag is készültek vesz- sző-, vagy gyékénykosa­rak. Lenézett szakmáit ma már nincsenek. Pár­tunk és kormányunk megterem lelte a lehető­séget, hogy minden ipar­ág népgazdasági ter­vünknek megfelelően fejlődjék. Békésen a Kosárfonó- üzem szívéhez nőtt Far­kas elvtársnak. Szívé­hez nőtt úgy, mint ott­hona. Akitor érzi jól ma­gát, ha tanulhat. Nem volt rest, olvasott meg­lehetősen sokat a szta- hánovistákról, a terme­lőmunkát végzők élhar­cosairól. Újabb és újabb módszereit foglalkoztat­ták. Munkatermelékeny­sége sorozatosan megttö- vekedett. 1951-ben úgy érezte, fontos esemény történt. Úgy érezte, szét­feszíti mellét az öröm: sztahánovista lett. Szak­társai szorongatták ke­zét Méricsgélték fiata­los, ruganyos termetét, mintha ma látnák elő­ször. Pedig ott élt kö­zöttük eddig is, csőkép­pen nem tűnt különb­nek náluknál. Nem mondta ő senkinek, ha egyszer-másszor kudar­cot vallott Újra és új­ra megpróbálkozott egy- egy munkamódszerrel. Most egy fejjel maga­sabb lett. Az egész üzem ünnepelte a sikert Más­nap ő már szaktársai­nak segített. Segített mindig ott, ahol lehet 1952-ben másodszor is -ztahánovista lett Most már többen vannak »hí­res emberek«, mint ahogy mondják az üzem­ben. Úgy is van: két­szeres sztahanovistának lenni büszkeség, dicső­ség. De Farkas elvtárs soha sem dicsekszik, ta­nul, nevel, tanít, úgy!, mint egy pártvezetőségi tagnak kell. Most zajlott le a jelölőgyíílés az üzemben április 15-én. Hozzászólt ő is. El­mondta: kilenc tagú csa­lád volt az ő családjuk. Szüleinek »terve« nem jutott tovább a zsellér- ségnél. A Szovjet Hadsereg megváltozatta ezt a ter­vet. A felszabadult dol­gozó nép fiainak ma már nem kell zsellérnek lenni. Az ő családjában is négy katonatiszt van, egy pedig érettségizett. Farkas elvtárs sem ma­radt el: kétszeres szta­hánovista lett. «Válla­lom — hangzik felszóla­lásában —, hogy a má­sodik negyedéves terve­met 14 nappal hama­rább teljesítem.« Egy a sok közül. Egy a hetvenezer sztahánov­ista közül, §ld már így is szavaz a Népfrontra. Egy a hetvenezer közül, nem is nagy üzemben, hanem itt, Békésen egy távoleső Kosárfonó­üzem sztahanovistája. Mintha csak igazolni akarná a Függetlenségi Népfront-bizottság vá­lasztási felhívását, hogy Magyarország «minden dolgozó ember számára a korlátlan lehetőségek országa lett«. Büszke ő teljesítmé­nyére, büszke erejére és minden dolgozó erejére, aki az új életért, a szo­cialista haza építéséért i legtöbbet adja. Válasz­tásra készül ő is, mint minden dolgozó. Ő már javasolt is ott a jelelő- gyülésen üzemükből képviselőt: Gurcsó Sán­dor kétszeres sztabánov- istát. Igen, ő mint szta-- hánovista tudja igazán, hogy az üzem dolgozói nem jelöltek rosszul. A pjoktongi hadifogolytáborból elinduló beteg és sebesült hadifoglyok hálájukat fejezték ki a gondos ápolásért és a jó bánásmódért Pjoktong. Az «Uj Kína» hírügy­nökség külön tudósítója jelenti: A Pjoktongban őrzött beteg és sebesült hadifoglyok első szállít­mánya szerdán indult el húsz jár­művön Pjoktongból és tegnap dél­után érkezett Etezonba. Sürgős előkészületek történtek, hogy déli irányban vezető háromnapos útju­kat annyira kényelmessé tegyék, amennyire ez a háborús viszonyok között lehetséges. A szállítmánnyal kínai orvosok és ápolónők utaznak, gondosan előké­szülve m indán útközben felmerülő eshetőségre. Vörös zászlókkal meg­jelölt betegszállító kocsikat gyógv- szekrényekkel, új puha paplanokkal és lepedőkkel szerelték fel. A hosz- szú út megkezdése előtt valamennyi járművet gondosan felülvizsgállak. A betegszállító kocsik nyomában két élelmiszerkocsi halad tejpor­ral, kétszersülttel, édességgel, hús­konzervvel, sörrel és gyümölccsel megrakva. A beteg és sebesült hadifoglyokat hatalmas vörös és fehér feliratokkal búcsúztatták, amelyeken ez volt ol­vasható: «Szerencsés utat otthono­tokba. és szerefetteitekhez!» «Jószi> nencsét, jó egészséget!» A búcsú­zás alkalmával az elinduló hadi­foglyok köszönetüket fejezték ki a kínai önkénteseknek. A búcsúzás­nál a fegjtverszüret megkötéséig a táborban maradó számos egészsé­ges hadifogoly is megjelent. Az összes hadifoglyok arról beszélget­tek, hogy mikor válik valameny- nyiük számára lehetővé a hazatérés. A távozó beteg és sebesült hadi­foglyok hálájukat fejezték ki azért a gondos gyógykezelésért, amelyben a táborban részesítettek pket és amely annyiuk életét mentette meg. A visszamaradó egészséges hadi­foglyok ezekke’ a. szavakkal búcsúz­tak az elindul óktól: «Ne felejtse­tek el bennünket! Menjetek haza és kövessetek el otthon m indent, hogy ez a háború minél előbb le­fejeződjék!» Keszonba érkezett a beteg és sebesült hadifoglyokat szállító első gépkocsioszlop Keszon. (Uj Kína) Csütörtökön este két nap alatt megtett több mint ötszáz kilométer után északi irány­ból Keszonba érkezett a beteg és sebesült hadifoglyokat szállító ö’ső gépkocsioszlop. A koreai-kínai fél hétfőn, április 20-án kezdi meg a hadifoglyok át­adását az amerikaiaknak. Az ezen a napon átadandó beteg és sebesült hadifoglyok több mint fele nem ko­reai. A csütörtökön Keszonba érkezeit foglyokat nem viselte „meg ,az , nt„ mert a hosszú utazás alatt megfe­lelő gondozásban részesültek. ,4z amerikai katonai hatóságok azonban nem részesítik ugyanilyen figyelmes elbánásban a részükről átadandó hadifoglyokat. Külföldi hírügynökségek közölték, hogy gáeg szuronyokat és kocsedoszigsti ter­rormódszereket alkalmaztak egy Caezsuból Puszan felé haladó ha­jón lévő hétszáz beteg és sebesült kínai önkéntesből áló csoport meg­félemlítésére, mikor a foglyok azt követelték, hogy az őrök jobb bá­Terjed a szlrájkmozgalom az Egyesült Államokban New York. (TASZSZ) Az ame­rikai sajtó-az amerikai dolgozók sztrájkmozgalmának fokozódásá­ról számol be. A Sperry Gyroscope Company lakesuccessi vállalatának tizen­kétezer dolgozója sztrájkjával ar­ra kényszerítette a vállalat igáz- gatóságát, hogy jóváhagyja a bér­emelést előíró új szerződést. Öt newyorki »Masy« áruház nyolcezer sztrájkoló alkalmazott­ja szintén kivívta bérének emelé­sét és több más követelésének teljesítését. * Az »International Harvester Company« vállalatainak több mint 3400 munkása nemrégiben két rövidtartamú sztrájkkal til­takozott a villamos- és rádióipari munkások szakszervezete hetven­öt aktivistájának és funkcionáriu­sának elbocsátása ellen. Ezernyolcszáz kentucky állam­beli ács kivívta új szerződés meg­kötését, amely jelentős béreme­lést ír elő. Kisgyűlés a Kossuth-utcában Kisgy ültet tartottak Kuoágotári a Kossuth-utoai dolgozók. A kri- gyűlteen Zámbori András, a kun- ágotai «Petőfi») termelőszövetkezeti csoport tagja kezdeményezésére váj- llalásobat tettek a dolgozó parasztok. Nem volt egyszerű, nem volt köny- nyű munkája pártunk e nagyszerű katonájának, hegy a Kossuth-ut- cai dolgozó parasztok olyan egyön­tetűen megértsék, hogy a válúsztás Ékeiét elsősorban a jó termelőmun­ka biztosítja. Zámbori András elv- társ, népnevelő levélben számol be a Kossuth-utcai ldfgyűlésről. így szól a levél; «A hozzám beosztott dolgozó parasztoknál az április 13-án tartott kisgyűlésünkön az alábbi vállalást tettük: Mij, a Kossuth-utcai dolgozók csatlakoznak a választási békever- eenyhez, még pedig olyan formában, hogy a második negyedévi to­jás- és tejbeadásunkat 110 százalékban teljesítjük, a kukoricát, ken­dert, ricinust a vetési határidő előtt 8 nappiai elvetjük. A cukor­répát folyó bó 20-ig sarábóljuk, májas 10-ig pedig az egyelést is el­végezzük. A burgonya és kukorica, valamint % napraforgó első ka­pálását május 10-re szintén befejezzük. Érzik a dolgozók pártunk szerető gondoskodását, öreg és fiatal egy szívvel', egy lélekkel készül a választásra. Piros Lajos vállalta azt, hogy a ínásodik negyedévi beadását, valamint az adóbefizeté­sét 120 százalékban tejesíti. Ezzel akarja megköszönni pártunknak és szeretett Rákosi elvtársunknak azt az atyai gondoskodását, amiben az ő unokáit is részesítette- Három unokája Néphadseregünk kato­nája, egy tiszt, egy tiszthelyettes minőségben, egy pedig másodéves tiszti iskolás, akit ebben az évben avatnak fel tisztté. így készülnek Kunágotán a Kossuth-utcai dolgozó parasztok a vá­lasztásra. így szavaznak a Kossuth-utcai parasztok és paraaztftsszo- nyok a 'beim és a boldog, szabad, szocialista életünk mollett. 1 estin Balén*, Zámbori András, Balázs Pál, Varga János, Vajda Jénámé, Kiss János, Kiss Janómé[ Piros Lajos, Piros Lajoené, lseim Bajáiisné, Gyura Jó&sef, Qyura József né. Kunégota, 1953. évi április hó 14-én. ZÁMBORI ANDRÁS »«fewreKk»

Next

/
Oldalképek
Tartalom