Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-16 / 89. szám

1953 ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! Mezőgazdasági dolgozóink lelkesen csatlakoznak a választási békeversenyhez Javul a népfrontbizottság munkája Békésszentandráson J n sajtólevelezés joga népi demokratikus rendszerünk vívmánya Hazánk dolgozóinak megváltozott, új életéről leginkább az emelkedő életszínvonal, a nagy és kisebb építkezések hosz- szú sora tanúskodik. De vájjon mást nem adott dolgozó né­pünknek népi demokratikus rendszerünk? Vagy talán népi kormányzatunk által biztosított különböző jogok — mint pél­dául a sajtószabadság nem épp olyan fontosak-e, mint a ren­des megélhetés, vagy az iskola? Kétségtelen, hogy az életszín­vonal fokozódó emelkedéséhez szüksége van népünknek a jogokra, így a sajtószabadságra is, melyet Népköztársasá­gunk Alkotmánya 55. pontjában a következőképpen határoz meg : «(1.) A Magyar Népközt írspság a dolggzók érdekemik meg­felelően biztosít ja a széldsszab^Jsígotj a najttóesigbgdMgot, a gyü­lekezési szabadságot. (2.) Az állam a jogok érvényesítésére, u dolgozók rendelke­zésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket» A múltban amellett, hogy nagyon kevés dolgozónak ál­lott módjában megvásárolni az újságot, szó sem lehetett ar­ról, hogy életszínvonaluk emeléséért, a munkaalkalom bizto­sításáért írásaikkal az újságokban felszólalhassanak. Ma a nép kezében vannak á nyomdák. A dolgozók pedig korra, pártállásra való tekintet nélkül az újságok lapjain bírálatot gyakorolhatnak a termelés növeléséért, az életszínvonal foko­zottabb emeléséért. Bírálatot mondhatnak az újságokban egészen nyíltan a közigazgatási szervek esetleges helytelen munkájá­ról, a bürokráciáról — követelhetik a hibák kijavítását. Az élet minden problémájával foglalkozhatnak a sajtóban. Meg­írhatják munkamódszereiket, bírálhatják a fejlődési gátló, mindannyiunk előrehaladását hátráltató vezetőket és dolgo­zókat. Újságjainkhoz beküldött írásaikban kíméletlenül le­leplezhetik ellenségeinket. Lehetővé teszik ezt országos és megyei újságjaink. 1949-ben, négy evvel ezelőtt voltak az or­szággyűlési képviselőválasztások. 1919-ben a Viharsarok Népé­nek csak néhányau írtak levelet. Ebben az időbén bíráló le­velek úgyszólván nem voltak. De 1952-ben. egy év alatt már több mint 701X1 levelet kapott a szerkesztőség a megye dol­gozóból. Ezeknek igen jelentős része megjelent az újságban is. Rákosi elvtárs 1950 február lö-i beszéde óta pedig egyre több bíráló hangú levél is érkezett és jelent meg a lap­ban. És ma már 500 dolgozó levelezője a Viharsarok Népé­nek. így biztosítja' az alkotmányadla jogokat az a kormány­zat, melyet népünk négy évvel ezelőtt választott meg. Dolgo­zóink érdekében így válik valóra hazánkban az igazi sajtó- szabadság. Dolgozóink jól megértik, mit jelent ez. Mit jelent pártunk és kormányunk olyanforma gondoskodása, amikor megyénk többszáz dolgozójának sajtóhoz küldött le­vele alapján megoldódtak igen fontos ügyei. Hiszen bármi­lyen kérdésben — legyen egyéni, vagy közösségi — bátran kérhetik a dolgozók a sajtó segítségét. Számos újítás,, jó kezdeményezés, dicséret is megjelent sajtónkban, amelyek se­gítettek a termelés növelésében s ezzel együtt növekedett a dolgozók jövedelme is. Megyénk dolgozói a választások kiírása óta leveleikben is számos ingadozó, félrevezetett előtt beszédes tényekben bebizonyítják, mit kaptunk népi demokráciánktól. A ( homá­lyosan látók», a «saját kapujukon kívül nem telein tők« előtt a dolgozók véleményének megírásakor a levelezők az újság­ban feltárják azokat a változásokat, újszerűségeket, ame­lyek a múlt rendszerben még álmunkban sem voltak — és amelyeket oly hamar megszoktunk, mintha azokat nem is népi államunknak, pártunknak köszönhetnénk. Megírják, ho­gyan lett a béres legény bői katonatiszt, mérnök, agronómus. Ugyanekkor leleplezik népünk ellenségeit is, akik tagadni akarják eredményeinket és becsmérlik államrendszerünket. Megyénk dolgozói tehát nemcsak a munkához való jogukkal élnek ajdcor, amikor felajánlásaik teljesítésével résztvesznek a választási békeversenybeti —, hanem felhasználják ehhez az alkotmány-biztosította sajtószabadságot is. Még a választások napja előtt így szavaznak tettekkel a pártra, népi demokrá­ciánkra. önmagukra. Tóth Géza A csabai «5/4. sz. Építőipari Vállalat dolgozói ígérik • • • Vállalatunk dolgozói egyember- ként sorakoznak fel a terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért folytatott harcban, hogy ötéves tervünket mi­előbb befejezhessük. Ezért csatla­kozva a Gheorghiu Dej hajógyár versenyfelhívásához, mi, a békés­csabai 65/4. szó,mű Építőipari Vál­laltat dolgozói május 17-e tisztele­tére az alábbi vállalást tesszük: ; Vállaljuk, hogy az első ne- * gyredévben elért munkasikei e- inlaet, termelékenységünket tovább emeljük. A második negyedévi munkálatokat úgy szervezzük meg, hogy- az egyes építkezéseink ütem­terv szerinti határidejét a szoro­sabb együttműködés segítségével le­drienyovszky janos igazgató. VRAUKÓ JÁNOS sztahanovista. rövidítjük. Ezzel a vállalással 24 ezer forint üzemköltséget takarí­tunk meg. 2 Vállaljuk, hogy az előirány­zott egy állományi munkás- lőre eső negyedévi termelési érté­ket 1 százalékkal túlteljesítjük. Az előirányzott egy ómra eső negyed­évi termelési érteket ugyancsak egy százalékkal túlteljesítjük. A 100 százalékon alul teljesítők számát az első negyedévi 29.3-ról 25 száza­lékra csökkentjük. Az időbéren órák arányát az első negyedévhez viszo­nyítva 16.4 százalékról 12 száza­lékra csökkentjük. Az építési mun­kálatok 75 százalékát Sztahánov- módszerrel végezzük. SZATMÁRI LÁSZLÓ párt titkár. IFJ. SITZ GYÖRGY sztahanovista. 2 A kőbányai üzemek nagyje­lentőségű versen yfelhíváéAt magunkévá téve vállaljuk, bogy a vállalat forgóeszközeinek forgási se­bességét meggyorsítva, a inásódik negyedév önköltségi tervét égj: szá­zalékkal túlteljesítjük. Ebben » ne­gyedévben az építő anyagokkal — résztvevő a Gazda-mozgalomban — úgy takarékoskodunk, hogy 15.000 forint értékű anyagmegtakarítást érjünk el. /f Vállaljuk, hogy a második negyedévben elvégzett mun­kák mindenkor megfelelnek a íná- nősógi előírásnak. A vállalat dolgozói, nevében: KISS JÁNOS üb-elnök. MEZŐVÁRI PÁL kétszeres sztahanovista. Békés megyében megkezdték a riss vetését A kedvező meleg időjárás hatására a békésmagyei tsz-ek a tavalyinál sokkal korábban kezdték meg az idén a rizs vetését. Elsőnejt a sarkadi «Petőfi» tsz látott hozzá a munkához. Huszonhatholda. telepén kedden 15 holdon vetette el a rizst. Szerdán követte példáját az I. típusú «.Haladás» tszcs is. Mindkét helyen földbekerült már a gyapot és vetik a kukoricát is. Ugyancsak szerdán reggel kezdték meg a rizs vetést az ondrődi -.Béke» és a «Petőfi» tsz-ektren is. Békés megye legnagyobb termelőszövetlmzete, a Tüzesgyarrnati «Vörös Csillag tsz is veti már a rizst ötverrholdrs telepén. A tavaly jól bevált kis Ve­tek alapján a telepen ha!tenyészetet is létesíterrek. A szarvasi Uz-ekben. vetés előtt tárcsázzák a talajt, így készítenek jó magágyat, utána hozzálátnák a vetéshez. ügy kell harcolnunk a begyűjtési tervek teljesítéséért, hogy megyénk az elsők közé kerüljön (A Megyei Tanács begyűjtési osztálya jelenti): Ahhoz, hogy a begyűjtési ver senyhen az utolsók közül az elsők közé ker üljünk, az eddiginél sokkal több gondot kell fordítanunk a begyűjtési tervek teljesítésére, a begyűjtési verseny fejlesztésére. Megye ír k dolgozói április 4 re ké­szülve jó eredményeket értek el a begyűjtésben is, azonban az ak­kori lendület visszaesett. Tanácsa­ink feladata, hogy az állandó bi­zottságok és'azok aktíváinak moz­gósításával a folyamatos értéke­léssel, a legjobbak népszerűsíté­sével és a lemaradók bírálatával ój lendületet adjanak a begyűjtési munkának. Egyik igen Komoly hiba, hogy tanácsaink nem használják, ki kellő mértékben a szemléltető agitáciőt és nem tudatosítják eléggé a kártérítések törlésével kapcsolatos rendeletet. Tanácsaink túlnyomó részben nem ismerték fel, hogy a kormány újabb kedvezményének életbelépése milyen hatalmas lendületet adhat a begyűjtésnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a rendelet életbelépése óta csupán 303 dolgozó paraszt­nak engedték et a kártérítést, de ezt. sem ismertették a községben. Akadályozza a begyűjtési mun­kánkat az is, hogy a tanács­tagok példamutatása nein egy községben hiányzik. Tanács­tagjaink közül 488 még mindig nem teljesítette első negyedévi baromfi-, tojásbeadási' kötele­zettségét. Eleken Mat-usba János elnökhe­lyettes maga is hátralékos a tej­beadásban. A végrehajtóbizottsá­goknak a hátralékos tanácstagok­kal sokkal többet kell foglalkoz­niuk, megmagyarázni nekik; nem lehet hátralékos az, akit a dolgozók bizalma a tanácsba beválasztott. Járásaink sorrendje az április ll-i értékelés szerint: 1. Szarvasi járás 2. Orosházi járás 3. Gyulai járás 4. Békési járás i>. Mezökovácsházi járás 6. Sarkadi járás 7. Gyomai járás 8. Szeghalmi járás. A következő napokban az a fel­adat., hogy tanácsaink minden illá­don segítsék' a begyűjtési verseny, fejlődését, azt, hogy közfiégeinld az egyéni vállalások alapján csat­lakozzanak a hujavai példa nyomán, a Georghiu-Dej hajógyár válasz­tási békeversenyténok felhivásájbon. Úgy kell dolgoznunk a következő napokban, hetekben, hogy megyénk a .begyűjtési versenyben az elsők közé kerüljön, mint ahogy' azt et is várja tőlünk listavezetőnk, Rá­kosi Mátyás elvtárs. V Element Gotíwaldrol nevezték el a Ganz Villamossági Gyárat A szocializmus építésének út­ján haladó csehszlovák- és ma­gyar nép testvéri barátságát fel­emelő esemény tette még szoro­sabbá kedden délután. A Ganz Villamossági Gyár dolgozói ko­rábban kérték a minisztertanács- • . . - - - h - -- ■ lói, hogy gyárukat Element Golt- vvaldról, a csehszlovák nép nagy fiáról, a nemzetközi munkásmoz­galom kimagasló harcosáról ne­vezhessék et. A minisztertanács hozzájárult a gyár dolgozóinak kéréséhez. A névadó ünnepséget kedden délután tartották meg a gyár nagybeton épületének hatalmas műhelycsarnokában. A névadó ünnepségen megje­lent Kossá István általános gép­ipari miniszter, Kiss Árpád köny- nyíiipari miniszter, Dénes István, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége fő­titkára, Földvári Rudolf, a Buda­pesti Pártbizottság titkára. Hi­das Ferenc általános gépipari mi­niszterhelyettes, Rózsa Irén, a külügyminisztérium politikai fő­osztályának helyettes vezetője. Részt vett az ünnepségen Stefan Major, a Csehszlovák Köztársa­ság budapesti követe és a kö­vetség több tagja- Az ünnepi beszédet Yida Gyu­la, a gyár pártbizottságának tit­kára és Stefan Major, a Cseh­szlovák Köztársaság budapesti követe mondolla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom