Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-11 / 85. szám

1953 április 11., szombat 1/iUaisMok hifit 3 A GYOMAI JÁRÁS nyomorúságos múltja 2ÉP0LŐ JELENE Az endrődi kubikosok | gyalog 'rót­ták az or­szágutakat munka után, kubikos ta­licskával, sze­gényes hol­mijukkal. A gyomai proletárok is ötödén ka­pálták a kukoricát, tizenkettedén pratták a búzát a Purgly, Lenért, G. Nnlgy s a többi kfciebb-nagyobb kuláknál. Ec: eg fáivá rosszminőségű szikes földjén igen nyomorúságos volt a dolgozók élete. Kevés földet mondhattak magukénak. Másnak dolgoztak s a silány termésből is a tulajdonos vette lei előbb az őt megillető részt. A nép tűrt, szenvedett a gyomai járásban, de nem adta fel a harcot egy pillanatra sem. Hiába akarták a dévaványai dolgo- BÓtoafc a nyilas és a különféle más fasiszta irányzatokkal megméte­lyezni, hiába akarta Hitler a gyo­mai német nemzetiségű dolgozók­ból az ötödik hadoszlopoltj a Volke- bundot megszervezni, hiába dördült ©1 az endrődi csendőrsortűz 1935-ben az ak­kori választáson Csexnus apát pa­rancsára, a nép nem tört meg, rjem hátráltvisz- szu. Nem ré­mítette el még az sem, hogy az andrődi áldozatokat, az áldatlan férfiakat és nőket hosszabb ideig otthagyták «közszemlén», a piactér kövezetén. Gyónják A Vblksbund-házi'a már aa qteő Összejövetelkor maguk a német nemietiségű proletárok írták a falira kátránnyal: «Ide járnak Gyoma szégyenei! Hazaárulók!» Azóta a történe’em adott igazat az akkor még névtelen emberek­nek. Hiába dühöngött a háborús őrület, a. naponkénti meghurcold«, Endi’ődön az öregek, fiatalok cso­portosan hallgatták a szovjet rádió magyarnyelvű adásait. A gyomai munkások is még szorosabbra zár­ták soraikat, a németvárosi Olvasó- és Munkáskörben esténként titok­ban felhangzottak az Litemacionélé hangjai. Hiába építették be a mun­kások sorai közé a mindenre kap­ható spicliket, a dolgozó nép a B. Molnár Imréidet, a Hunyta Istváno­kat, a Varsandán Lászlókat tar­totta igazi vezetőinek a járásban, akiket a csend őrszu lonyokra épült hatalom «társadalmi rend felforga- táea» címén elítélt. | A felszabadulás, | *atíol^e Irta a dolgozó nép választottjai, leg­jobbjai, a munkában élenjárók ke­rültek az országgyűlésbe, a járási, községi tanácsokba, azok még in­kább a nép parlamentjeivé, akara­tának, kívánságának megtestesítőivé váltak. Nézzük osak, menjünk végig a járáson. Eceegfolva, a régi Puszta- eceeg nemcsak a nevében, hanem tartalmában, ie megváltozott. Meg­alakult ott is a tanács, a nép tett a hatalom birtokosa. A szövetkezeti gazdálkodást választó dolgozó pa­rasztok mellett ott van mindenben ájjamunk, saját maguk gazdái let­tek, könnyebben végzik munkáju- kát, a gépállomás 1 MTlii segíti őket. A szi­kes földeken folyik a talajjavítás, a ká- jLsértetek egyre na- k gyobb eredménye­ket hoznak. Nem is sok idő kell hozzá, gazdagon termő földdé válnak nemcsák az ocsegi, de a dévaványai, gyomai, endrődi többezerholdas szikesek is. Dévaványán büszkén emelkedik Id a község alacsony házai közül országunk legkorszerűbb rizshánto- lója, a hároméves terv ajándéka. Azok a fiatalok, akiknek a mult a oselédsoTSot szántó, komoly szakem­berekké nevelődnek a. gépállomá­son. A dévaványai gépállomás erő- és munkagépei több mint 4 millió forint értékűek, de sokszoroson több ettől az írj kultúrház, irodák, lakóhelyiségek és pihenők, a gépszí­neik s a most épülő szovjet típusú gép­műhelyek és han­gárok értéke. A dolgozó paraszt először a. történe­lem folyamán, gazdájává vált Dé- vaványán is a földnek, eltűntek az egy lóval szántó, teheneivel fuvaro­zó parasztok s helyüket felváltotta a technika, a gép. A Körös vize sem folyik már a ma^ ga útján, az emberi erő a holt ágakba, csatornákba kényszeríti, tá­rolja az életet jelentő vizet. S a község, a jáaás, az ország leggae- dagabb rizstermő helyévé vált, éven­ként erősödik, nagyobbodik a kony­hakertészet, az ön- ’1 Ja tözött terület. Bal- Ián, a Berettyó partján, a dévavá- nyai Varsénháton és Kőszigeten, ahol a múltban a kúlé- kok zsákmányolták ki a dolgozókat, a naponta erősödő, izmosodó állami gazdaság mutatja be gyakorlatban a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, tanítja meg példákon keresztül a termelőszövetkezetek tagságát, mu­tatja meg a dolgozó parasztoknak, hogy a tudomány . .és technika alkal­mazásával termelni teliét a rosszabb minőségű földeken is. Vége lett Endrődön is egyszer s mindörökre a Tüköri bárók ural­mának. Az elmúlt év őszén a dol­gozó parasztok a szövetkezeti gaz­dálkodást választották. mindez csak A nagy változásnak töredéke. Menjünk esek végig egy- egy utcán. Nem ie vasárnap, hét­köznap. Nézzük meg azt, mennyi­vel vidámabbak, mennyivel job­ban öltözködnek ma az emberek. Megszűnt vég­érvényesen a piacokon való ácsorgás ée a munkaalkalmak keiesése. Az end­rődi dolgozóknak sem kell már átjárni Gyomai a egy-egy mozielő­adást megnézni, a járás valamennyi községébe eljutott a film. Endrő­dön, Gyomán átépítették, korszerű­sítették a villanyhálózatot, Ecseg- falva, az új község villanyt kapott. A szülő anyáknak se kell már az istenhátamögötti tanyákon világra hozni gyermekeiket, nem kell ret­tegésben lenni a munkába igyekvő szülőknek amiatt, hogy mi törté­nik gyermekeikkel, míg oda. van­nak, bölcsődékben, napköziotthonok- ban helyezhetik el őket. A Telken»* Póhiallmon l|akó dolgozó parasztoknak! sem kell már a tengelyig érő sár­ban közlekedni, nincsenek elzárva a külvilágtól, jó utat kaptak. Ebben az évben 210.000 forint beruházás­sal tovább építik a ballai bekötő utat. | Amióta a dolgozó nép Jett a hatalom birtokosa, több mint 34 millió forintot adott a 3 és az 5 éves terv a gyomai járásnak. Ab­ból az állapotból, amiben a feteza- badulájs ólőtt éltek a járás dolgo­zói -akár kulturális, szociális, egész­ségügyi, vagy gazdasági vonalon, óriásit léptek élőié. Nem ment ez könnyen. Keményen keltett dolgozni érte. De érdemes volt küzdeni. Nem kell már az anyáknak félniük, hogy mire nevelik fel a gyermekeket, most már nem vesznek el a tehet­séges gyermekek a. nyomorúságban, kitárultak előttük a közép-, a fel­sőbb iskolák kapui. Honvédségünk tisztjei lehetnek, rátermettségük szerint politikai é$ gazdasági elle­tünk vezetőivé válhatnak. Nemcsak megyei, de országos viszonylatban is az elfeők közé tartozik a gyo­mai népkönyvtár, amely a könyv, a tanulás eszközével, mint háló szövi be a járást, eljuttatja a könyveket a dolgozókhoz, öregekhez és fiata­lokhoz, segíti a szakembereket az új és jobb munkamódszerek elsa­játításában. Mikor adott a múlt egyetlen járásban közel 5 mil­lió forintot iskolák, óvodák, nap­közik, kultúrotthonok, népkönyvtá­rak építésére, fejlesztéséire? Kér­dezzük csak meg az idősebb embe­reket is, évtizedek alatt nem for­dítottak a beteggondozásra, szak­orvosi vizsgálat bővítésére, c-se­osemővédetemre, szülőotthon, böl­csőde építésére' 1>'millió 408 ezer forintot, amit ebben az évben kap ja járás .De ki törődött a múltban azzal, hogyan alakul a dolgozó pa­raszt termésátlaga. A műtrágyát osak a nagybirtokosok ismerték, használtak, hitelt csak azok kap­tak, akik »közelebb ültek a tűz­höz«. Az élt jobban, aki »élelme­sebb« volt, jobban ki tudta szi­poly ózni a népet. A múltévá. 11 millió forint beruházással szem­ben ebben az évben csaknem két és félszeresét, több mint | 25 millió Ft-otadaterv | a járásnak. Azt jelenti ez majd a gyakorlatban, hogy még több ház­ban kigyullad a fény, megszólal a vezetékes rádió, tovább fejlődik a termelőszövetkezetek növényter­mesztése, állattenyésztése, építik, bővítik a járás téglajgyárait, to­vább fejlesztik a kereskedelmi há­lózatot, bővebb ámkósztetitel áll­nak az üzleteli majd a dolgozók igényeinek kielégítésére. S lehetne sorolni tovább, a végtelenségig. Természetesen a megy-e, a járás építésében elért sikereink nem hul­lottak eddig sem, nem hullanak ezután sem mannaként az égből, keményen meg kell azért dolgozni. Még erélyesebben kell harcolni ellenségetek ellen, akik eredmé­nyeink láttán még veszettebb düh­vei támadnak. De erőt ad ehhez a munkához, ehhez a harchoz, ha elgondolkoznak a járás dolgozói a múlton, összehasonlítják azt a je­lennel. Bizonyos, hogy azt szűrik le maguknak s úgy határoznak, hogy még jobban dolgoznak, vál­lalják a nehézségeket, a mostani szebb életünkért, a gyermeketek jövőjéért, hazánk függetlenségének megvédéséért, a teremtő, alkotó békénkért. Farkas Sándor. <A (ém&füitédHitei A mostani fémgyűjtő hónap során kerül először kiosztásra a »Kiváló fémgyűjtő« jelvény. Ennek elnyeréséért indult el Hegedűs Mihály is Békéscsabán, (Gyulai-út 35 szám), aki vállalta, hogy 7 mázsa kovácsolt vasat, két mázsa öntvényt, ezenkívül 90 kg szí­nesfémet és különböző hulladékot szállít be a MÉH vállalathoz április hónapban. Olvasztáraink és martinászaink segítségére sietnek a békés­csabai iskolák tanulói, amikor vasgyűjtésükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy több vasat, acélt adjanak az ózdi, csepeli, diósgyőri Martin-kemencéknek. A Il-es szánni iskolában Krcsmarik Vilma 113 kg, a Ill-as számú iskolában Bakucz Piroska 202 kg, Hankó Mária 182, Blaskó Zita 123 kg vasat gyűjtött össze. A IV-es szá­mú iskola tanulóinak lelkes munkáját bizonyítja Kollár Irén IV. osztályos tanuló 30 kg fémgyűjtése és 200 kg csonlgyűjlése. Sir mon Károly V. oszt. tanuló 233 kg vasat, 11. kg fémet, Kovács Zsófia V. b) oszt. tanuló 123 kg vasat, 10 kg fémet, Karaira Irén V. oszt. tanuló egy mázsa vasat és 17 kg fémet gyűjtött össze. Az V-ös számú iskolában Dohányos Mihály II. b) oszt. tanuló 314 kg vasat, 10 kg fémet gyűjtött. A levelezők sokat segítenek a vezetés munkájában Hanyecz elvtars a békési járási pártbizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője. Az elmúlt év decemberében kapta meg a szer­kesztőségtől a munkás-paraszt leve­lezésről szóló brosúrát. Hanyecz elvtárs mar az elmúlt évben is több olyan levelet vizs­gált lei, amit a Szabad Nép szer­kesztőségétől küldtek. — A levetek kivizsgálása során rájöttem arra — mondja Hanyecz elvtárs —, hogy a- levelezők igen sokat segítenek a vezetés munkájá­ban akkor, amikor leveleiken ke­resztül feltárják azokat a hiányos­ságokat, melyeket munkájuk köz­ben tapasztalnak. Több levelet, vizs­gál tam ki a mezőberényi állami gazdaságban is. Itt megállapítottam azt, hiogy a vezetőség néni veszi' szívesen, ha a levelező feltárja a hiúikat és bírálja, a munkájukat. Nem ismeri el, hogy ha munkáju­kat ellenőrzik" a’ levélézök, aEkcir azzal segítik a hibák megszünte­tését. A vezetők ebben a gazdaság­ban is igyekeztek elfojtani a bí­rálatot, pénzzel akarták rávenni a levelezőt arra, hogy ne írjon töb­bet a sajtónak. Amikor a Vihar­sarok Népétől a munkás-paraszt le­velezésről szolé brosúrát megkap­tam, nagy érdeklődésiéi tanulmá­nyoztam. Sokat tanultam belőle. Ne­künk is, akik a pártbizottságon dol­gozunk, segített a brosúra. Segítenek bennünket a levelezők, akik jefcik munkánk fogyatékosságait, ugyan­akkor javaslatokat is tesznek a hi­bái!: .megszüntetés© érdekében. Sztálin elvtárs erről a követke­zőt állapította meg: «Éberen kell I figyelni ezeknek az elv társaknak a hangjára, nem pedig ócsárolni saj­tónk munkásait. Általuk, miut va­lami barométer segítségével, amely közvetlenül tükrözi építő munk ónk hibáit, nagyon sokat tudnánk ki­deríteni és kijavítani.» A békési járási pártbizottságon átórezték ennek a jelentőségét. Tö­rődnek a. dolgozók leveleivel, azo­kat rövid időn belül kivizsgálják, a pártbizottság a vizsgálat eiedmé- nyét időben köz.li a szerkesztőség­gel. Nem mondható ez el a. többi járási pártbizottságról. A békési járási pártbizottság en­nek megfe'elően végzi is mankóját. Hanyecz elvtárs elhatározta, hogy a levetetas jelentőségét, a brosúrát több helyien ismerteti a dolgozók­kal. Mint mondja: — Először Me- zőberényben aktívaértekezleten is­mertettem a dolgozókkal, akik fek- ezóhilá-iáikban ezt helye élték. An­gyal Julia és Lázár Bozália sajtófe­lelősök elhatározták, hogy felkei e- sik azokat a levelezőket, akik már régeu nem írtak a sajtónak. Az a meggyőződésük, hogy aho.1 a leve­lezők nem írnak, ott a bírálat el­fojtásáról van szó. Bánfalvi Ilona Fiatalok, gyertek a Veszprémi Vegyipari Egyetemre lúgost, amikor szakérettségis fiatalok arra készülnek, hogy számot adjanak ■ ■ eddig végzett munkájukról, bizonyára mindnyájan á7-on a fontos és egész életükre kiható kérdésen gondolkoznak: hova menjenek egyetemre? Ebben sze­retnék én tanácsot, segítséget adni, amikor egyetemünkről irok. Mikor idejöt­tem, bizony kevesen tudtak a Veszprémi Vegyipari Egyetemről, különösen ná­lunk, az Alfölden. Az egyetem első épülete sem volt akkor még teljesen készen., AzólM 3 év teli el ób a tervezett öt épület • közül négy elkészült. A hallgatók száma is megsokszorozódott. Ebben az évben az első nálunk véglett mérnök- kök már üzemeink munkáját lendítik majd előre. T anulmányi idő egyetemünkön négy és fél év. Az elsőikét évben az ala»- pok jó elsajátítása a fő cél. Af, hogy a továbbiakban a szakosításkor már mindenki a neki legjobban megfelelő tagozat hallgatója legyen. Az első­éves hallgatók matematika, fizika, kémia és ásványtan tárgyakat hallgatják. Ezen túl marxizmust, leninizmust és orosz nyelvet is tanulnak. Gyakorlattal való szorosabb kapcsolatot a modem, jól felszerelt laboratóriumok biztosítják. Meny- nyiségi és minőségi elemzéseket, fizikai elektromos méréseket végeznek itt. Szakosítás az 5. félévtől kezdve van. A szervetlen kémia, technológia tagozaton az ipari alapanyagok gyártását tanulják a hallgatók. Megismerik az ipari gá­zok, szervetlen savak, lúgok, festékek, műtrágyák előállítását. A z ásványolaj és szénfeldolgozó tagozat hallgatói az energiahordozók gyár­tási technológiáját, valamint a földgáz és szénipari alapanyagok előállí­tását, gazdaságos felhasználását tanulják meg. Az elektrokémiai ipari tagozatról kikerülő hallgatók az elektromos fémkohászat, aluminium, valamint marólúg, galvanotechnika, elektromos kemencék, élektrodaszén, egyenirányító, elektroncsö­vek és izzólámpák gyártásának szakemberei lesznek. A szilikát ipari tagozat hallgatói a porcelán, cement, üveg, kerámia, valamint az építőiparok számára fontos vegyészi teendők ellátását biztositják a jövőben. Ezenkívül*ez az iparág biztosítja kohóink számára a magas olvadáspontu bélésanyagokat. A hallgatóknak juttatott ösztöndíj biztosítja a zavartalan tanulást. Ezt segí­tik elő még az állam által juttatott tankönyvsegélyek, ezenkívül a kitűnő tanulók még prémiumot is kapnak havonta. Kollokviumok után pedig megjutal­mazzák a jó eredményt elérőket. Akik szeTetnek sportolni, szabadidejükben erre is megvan minden lehetőség. Kellemes szórakozást nyújt a Veszprémhez körülbelül 13 kilométerre lévő Balaton. Egyetemünknek ezenkívül igen jól mű­ködő énekkara, zenekara és tánccsoportja van. Ennyi az, amit egyetem ink- ről röviden írni lehet. Középiskolás fiatalok és szakérettségis tanulók, akiket érdekel egyetemünk, forduljatok a Veszprémi Vegyipari Egyetem I)lSZ-bi- zottságához. HANTOS MARGIT szervetlen tagozat, 111. évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom