Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-11 / 85. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A levelezők sokat segítenek a vezetés munkájában V. A gyomai járás nyomorúságos múltja, szépülő jelene 1953 ÁPRILIS 11., SZOMBAT Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM A sarkadí járási pártbizottság tag- és tagjelölt- felvételi munkájának néhány tapasztalata írta: IFJ. VARGA JÁNOS, az MDP sarkadi járási pártbizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője A párt élcsapat jelleg® fejlesztésének érdekében pártunk Politikai Bizottsága úgy határozott, hogy ezután — a főbb figyelmet nem a párttagság túlzott mennyiségi növelésére, hanem a párttagok és tagjelöltek harcos kommunista szellemű nevelésére kell fordítani a ezzel együtt gondoskodni kell pártunk egészséges tagjelölt utánpótlásáról és a szociális összetétel megjavításáról. Különösen nagy gondot kell fordítani a nők és ifjak bevonására. Ezen a téren komoly hiányosság van a mi járásunk területén, pedig vannak igen szép számmal nők és ifjak, akik kiveszik részüket az aktív termelőmunkából, akik harcolnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért. Községi szervezeteink még mindig nem figyeltek fel, nem szívlelték meg megfelelően a fent említett határozatokat s nem vették figyelembe, hogy pártunk élcsapat jellegének további megszilárdítása csak úgy lehetséges, ha állandóan erősítjük sorainkat a párt-onkivüü dolgozók leg jobbjaiból. Pedig a fent említett határozaton kívül igen komoly segítséget adott a Megyei Pártbizottság is a tagos tagjelöltfelvételi munkánk meg- javitásához az 1952 november 17-i MB-ülésen. Ezt követően pártunk megyei lania. « Viharsarok N'e* állapítsuk, hogy a Járási Pártbi zottság nem hajtotta végre teljes egészében a Politikai Bizottság határozatát, mert a politikai felvilágosító és nevelő munka után sem vonta felelősségre azokat a pártfunkcionáriusokat, akik nem tették magukévá a Politikai Bizottság tag- és tagjelöltfel vételről szóló határozatát. Ebből adódik az. hogy a járás 60 alapszervezetéből az utolsó három hónap alatt csak 29 alapszervezet vett fel tag- és tagjelöltet, február hónapban pedig c-sak hat alapszervezet. Vannak olyan alapszervezetek, amelyek hosszabb idő óta egyál talán nem vettek fel tag- és tagjelöltet, pedig vannak becsületes pártonkivütl dolgozók, akik kiérdemelték munkájukon keresztül, hogy felvegyék őket pártunk tagjel öltjei közé. Például Mezőgy ónban ifj. J. Szabó Lajos, ifj. Czégény Lajos. Mindkettő a mezőgazdasági állandó bizottság tagja, jó munkát végeztek a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában, élenjárnak, kisgyűlé- seket tartanak a dolgozó parasztság között. Vagy Méhkeréken Csőt ve Anna , Gurzó Mihály pénzügyi állandóbizottsági tagok, akik nemcsak, hogy élenjárnak a párt- és korRákosi elvtársat jelölték képviselőjüknek az angyalföldi dolgozók »Rákosi a jelezünk!« — zengett a dal a Magyar Acélárugyár hatalmas ebódlőjélien. JV-idek délután itt gyülekeztek a gyár dolgozói, hogy népünk történetében először, jelöljék képviselőjüket. A nagygyűlésen arról kellett dönteniük, ki képviselje a XIII. kerület — az egykori Angyalföld — lakosait dolgozó népünk országgyűlésében. Wraava Ottó, a Magyar Acélárugyár pártbizottságának titkára nyitotta meg a képviselő-jelölő nagygyűlést. A jó munka mellett legyen fogadalomtétel is ez a választás — mondotta a többi között. — Fogadjuk meg, hogy népünk olyan áldozatkészen és odaadóan harcol boldog és békés jövőjéért, ahogyan azt a népünk szivében örökké ‘ élő Sztálin tanítja. A békeharc első magyar harcosai, Rákosi Mátyás elvtársat javaslom Vukovics Mitár, a gyár öreg munkása emelkedett szólásra. —• A XIII. kerület képviselő-jelöltjéül pártunk főtitkárát, népünk szeretett vezetet, a telekára első magyar harcosát, Rákosi Mátyás elvtársat javaslom! Hatalmas taps szakította félbe Vukovics Mibár szavait. Zengett-aúgofct az egész toiem: «Éljen Rákosi! Éljen a párt!» Megindultak a hozzászólások. A szavak egysaer-egyszer elakadták. Da az akadozó szavak, a töredezett mondatok mögött ott volt a mélységes szeretet, a határtalan lelkesedés, amelyet Rákosi elvtárs, a párt iránt éreznek. Ez a szeretet, ez a lelkesedés lendítette magasba a Magyar Acélárugyár dolgozóinak kezét, amikor egy- szívvel, egy lélekkel Rákosi elvtársat jelölték a Kill, kerület első képviselőjének. S utána is nehezen csitult él az éljenzés, a taps. Nehezen szakadt vége a szónak, hiszen Rákosi elvtársiéi sokat szerettek volna még beszélni a gyár dolgozói. Karkucka János esztergályos, álapszervezeti párttitloár szólalt fel. Második jeteltünknek Molnár Ernő elvtársat, a kerületi pártbizottság titkárát javaslom. Egyhangúlag fogadták el Molnár Ernő jetelését a Magyar Acélárugyár dolgozói. Most Kuruca Imne, Munka Érdeméremmel kitüntetett főmérnök lépett a mikrofonhoz: — Javaslom, hogy küldjünk táviratot a mi szeretett Rákosi elvtársunknak! Topost*!, éljenzéssel fogadják el a javallatot a dolgozók. Aztán felhangzik aa üzenet szava: Terven felül egymillió hatszázezer forint értékű árut termelünk — A Magvar Acélárugyár dolgozói a mai kép viselő-jelölő nagygyűlésen egy emberként Rákosi öUdársat jelölték a XIII. kerület képviselőjének — mondja a többi közt a távirat. — Méltók akarunk lenni erre a kitüntetésre. Még többet, még jobban fogunk termelni. Fokozni fogjuk a felszabadu- lási műszakban elért lendületünket s a Gheorghiu Dej hajógyár felhívásához csatlakozva beajánljuk, hogy második negyedéves tervünket határidő előtt négy nappal befejezzük és terven felül égy mil író hatszázezer forint értékű árut termelünk. r ‘^mhoz csatlakozva állnak helyt /« -u^rcban
