Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-10 / 84. szám
1953 »prills 19.. péntek [/íUaisawk Vlípt 3 Harcoljon jobban a békésszentandrási tanács a tavaszi munkák sikeréért Egy azok közül, akiket a dolgosók választottak Kezdődik a tavasza búzával, majd egymást követik a vetnivalók. A borsó, here, árpa, zab, cukorrépa, napraforgó, kukorica és a többi* Bizony igyekezni kell már az elsővel, hogy a többivel ne maradjunk el, mert szőrit az idő — ezokták mondani a paraszt emberek. Ahol nem igyekeznek a vetéssel, lemaradnak a kapálás,sál is. Ősszel aztán az elkésett munka eredménye: üresen apaiadnak a zsákok. ^ Ha nem igyekeznek jobban a békésszentandráöiak, náluk is igy lesz. Az elmúlt évben a szárazság, a fagy ellenére is jó volt a termésük. Nem is csoda. Tavaly a békése zemtandrásiak nem hagyták magukat megelőzni, minden munkában az elsők között voltak. Most meg a járásban is az utolsók lettek Pedig igen nagy szégyen utolsónál!: lenni, visszahúzni a járás eredményét, a többi község becsületét. Tudják ezt jó néhányan a községben, olyanok, mint Csípői Mihály 15 holdas középparafizt, aki idejében végzett a vetéssel, meg a többi tavaszi munkával, de a közmondás is azt tartja; »Egy fecske nem csinál nyarat«. Bizony vannak még a községben olyanok, aldk szeretnek gondolkozni a hallottakon. Mert tagad- haialan sokat beszél a község 57 kulákja arról, hogy minek vetni, még ráérünk. Azok nem alusznak úgy, mint a tanács, kihasználják az alkalmat. Mig a tanács az »igazak« álmát alussza, addig a ku- lákok »agitálnak«, de nem a vetés mellett. Sőt. Hét kulák még egyetlen szem gabonát sem vetett el De mindezt ki gondolná, ha csak a tanácselnökivel beszél. — Határidőre minden munkát elvégzőnk — mondja az elnök elvtárs. Hiszen már a termelőszövetkezetek minden kalászost elvetettek, most a gyapot és a kukorica vetése van folyamatban. Az »Uj Alkotmány« meg már lassan kezdi a rizs vetését is. Es az egyénileg dolgozó parasztok? Itt is haladunk — feleli az elnök elv társ. Nincs semmi problémánk. Kár, hogy a vetési eredmény mást mond. Az árpavetés 70 százalék, cukorrépa 77.2, a zab is mindössze 78 százalékra van elvetve. Ezeknek a vetésideje pedig április 10-én lejárt. Tehát határidőre nem lett elvégezve. Az ilyen eredmények után többen megkérdezték: Hát az állandó bizottság mit tesz? Ez is alszik? Nem. Ez eg)’szerűen nem igen létezik. Most, hogy bejött a tavaszi munka — mikor az állandó bizottság munkájára legnagyobb szükség lenne —- széjjel széled tok1.. Nem tartják meg üléseiket. — Nem jelennek meg, mert sok a munka •— bizonygatja az elnök elvtárs. A hiba pedig ott van, hogy a vb tagjai, maga a vb elnök is, elhanyagolták az állandó bizottság tagjaival való foglalkozást Nem beszélgetnek el velük, hogy mit is jelent minden egyes dől gozónak, ha a szomszédja is idejében elvégzi a vetést. A földmű- vesezövetkezetek üzletei, meg a népboltok polcai nemcsak egy-két ember részére vannak megrakva áruval, hanem az egész község dolgozói számára. Nem egy-két emberé az a traktor, ami a község határában szánt, hanem az egész községé. Tehát mindenkinek érdeke, hogy többet etermel jen, köny- nyebben tudja teljesíteni állammal szembeni kötelezettségét, több jut igy a szabadpiacra is. Ha csak a tanács vereenytáb- láira nézünk, vagy a hangos híradót hallgatjuk, az jut .az eszünkbe, hogy nincs itt még a tavaszi vetés ideje. Mert ott ilyenekről hallani nem igen lehet. A verseny tábla nem üres, mert a begyűjtést jól teljesítők nevei ki vannak írva — ami helyes is — csak a hiba az, hogy nem Írják ki azt is, Mk vetettek el már a községben, vagy kik maradtak le. Persze a tanácsnál erről —nem is tudnak1! Komoly hiányosság, hogy a begyűjtést nem kapcsolják össze a tavaszi munkákkal Most a tervfelbontásnál is csak a begyűjtésről esett szó, de a vetésről nem, pedig ezt- a két feladatot egymástól nem lehet elválasztani. A begyűjtési állandó bizottság tagjai jól dolgoznak. Megjelennek rendesen üléseiken, részt vesznek a felvilágosító munkában. Miért nem hívják meg a begyűjtési állandó bizottság üléseire a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait is? Közösen nagyobb eredményt tudnának elérni, jobban el tudnák látni feladataikat. Békésszentandrás versenyben van Csabacsüddel a tavaszi munkák elvégzésében. Ez helyes, csak az nem, hogy a község dolgozói erről a versenyről keveset tudnak, nem tudjál! menynyivel maradták le versenytársuk mögött. Azt mondják a tanácsnál, majd a mezőőrök tudatosítják a dolgozók között. Csak az a kérdés, "hogy az öt mezőőr a 11.000 hold területen, hogy tud minden dolgozóval elbeszélgetni. Szükség volna arra, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai is beszélgessenek el a dolgozó parasztokkal, hogy felismerjék; a választásra nem is készülhetnének szebben, mint jó eredményekkel. Ezek a hibák, hiányosságok nemcsak Békésszentandráson, de más községekben is megvannak. Helyes lesz tehát, ha a köz»égi tanácsok széjjelnéznek portájukon és javítanak a meglevő hibákon. Lipcsei Máriák Lapzártakor jelentik: A medgyesbodzási .Petőfi' termelőszövetkezet április 9-én délig befejezte a gyapot vetését. A nagyszé- nási .Lenin’ tsz is 100 százalékban, Nagyszénás község 70 százalékban fejezte be a gyapot vetését. A hidasháfí állami gazdaságban rendbehozzák a brígádszállásokat Kiss Zsófia, a hidasháti állami I ségének dolgozója februárban gazdaság mezőberényi üzemegy-1 írta szerkesztőségünknek: »Nekünk, dolgozóknak pok a panaszunk. Gazdaságunk egyesült a muronyt gazdasággal, de az átszervezésnél megbomlott a rend. Az élelmiszer és anyagraktárt -iS Mmonyba szállították. A vezetőség nem gondoskodik eléggé a női és férfi brigádlakásokról sem. Az Eiler-tanya állattenyésztő dolgozóinak nincs meg a rendes fekvőhelyük. De nincs fogasunk, szekrényünk és fürdőhelyiségünk sem.« Szerkesztőségünk a levél tartalmát közölte a gazdaság igazgatójával. A napokban a helyszínen is megnézte, hogy a gazdaság vezetősége mit tett a hiányosságok megszüntetéséért. Baranyai, elvtárs, a gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a hiányosságok egyrészét már mégszüntették. Május 1-re pedig minden állandó és idény-brigádlakást rendbehoz- nak. — Ezeket a munkálatokat most végzi az építési brigád, — szól közbe Háj András építésvezető- — Most építettük fel a II. számú üzemegységnél a brigádszállást 80 dolgozó számára; öltözővel, mosdóhelyiséggel, egy hatágyas betegszobával és egy nagy kultúrteremmel. Ezt a munka ünnepén avatjuk fel. Az Eiler-tanyában Nagy Zsuzsa borjúnevelő elmondta, hogy most már van frissen meszelt szobájuk, takarójuk, lepedőjük. Még rádiót is kaptak. Plavecz elvtárs, az üb-titkár ottléttünkkor elmondotta a dolgozóknak, hogy a napokban a kőművesek megkezdik a brigádlakásokban az átalakító munkákat. Amikor be* fejezik, ők is megkapják a mosdó- és öltözőhelyiséget, az újjáfestett fehér vaságyakat. A Blankái üzemegységnél Kiss Zsófia is örömmel mondta el, hogy már az ő brigádlakásukban is van változás. Lesz külön mosdóhelyiségük, öltözőjük, náluk is szól már a rádió. A munka ünnepén ők is megkapjál! a kultúrtermet, könyvtárat. Kiss Zsófia nem hiába írta meg levelét Ezt ő is látja, mert a hiányosságra felfigyelt a gazdaság vezetősége. Az eredmények mellett azonban van még hiányosság is. A dolgozók már egy hónapja nem kaptak tiszta ágyneműt. Ha mégis megtörtént, piszkos lepedő helyett még piszkosabbat kaptak. Akad olyan dolgozó is, aki olyan sáros, piszkos takarót kapott az anyagraktárból, hogy a brigád- vezetőnek kellett kimosatnia. Ezt két külön dolgozó tudta csak elvégezni. Ha ezeket a hiányosságokat az állami gazdaság vezetősége igyekszik mielőbb megszüntetni, akkor a dolgozók örömmel dolgoznak és egyre jobb eredményeket érnek 'majd el a termelőmunkában. Bánfalvi Ilona Nem kis község Szarvas, de mégis vannak ott olyan emberek, akiket az egész község ismer. Ezek közé tartozik özv. Frankó Jánosaié is. Itt lakott mindig a községben. Mostanában sokat találkoznak Frankó nénivel a dolgozók, hol az MNDSZ_ben, hol a pártbizottságnál, de legtöbbet talán mégis a tanácsnál. Végro- najtóbizottsági tag. Olt van a tanácsüléseken, a vb-üléseken, kisgyűlésre jár, többször fordulnak hozzá a község dolgozói, intézze már el ezt, vagy azt '. Elintézi. Hiszen a tanácsválasztásikor a község dolgozói együttesen bízták meg, képviselje őket, segítse munkájukat. A múlt csak szenvedésre emlékeztet Azok a dolgozók, akik ezzel a feladattal bízták meg Frankó Jánosáét, már régebben ismerték. Ismerték, mikor 12 éves kocában árván maradt négy testvérével. Mind kicsi volt. Milyen ken serves is azokra az időkre emlékezni, mikor a kis Konyecsni Zsuzsika még iskolába járt, ha ugyan el tudott menni. Legtöbbet odahaza volt, mert nem volt ruhája, cipője. Éheztek. Soha nem felejti el Konyecsni Zsuzsanna azokat a napokat, éveket, mikor apjuk reggelire egy málépogácsát tört széjjel kettőjüknek. De örültek, hogy ilyen is akadt. Még csaknem gyermek volt, mikor cselédnek ment az «urakhoz», Ezeknek a cselédeskedéseknek keservét, nyomorúságát sokan érezték, akkortájt Szarvason is. Mikor 19-ben a szarvasiak is a szabadságukért harcoltál!, olt volt Konyecsni Zsuzsáima is. De ezt a rövid szabadságot elárulták. Újra jött a régi, a még rosszabb élet. Már nem lehetett cseléd, mert nem szívesen fogadták meg az olyanokat, akiknek nem tetszett ez a rendszer. Késiőbb férjhez ment. A férje cse- léd volt. A hat évi közös cselédeskedés után adósságra három hold földet vették. Ezzel új bajok zúdúltak Frankóék nyakába, a bank. 1 jra az ügyvéd «úrék», jegyző «űrék»-hoz járt mosni. Egy mosónőnek az élete csupa keserűség, nyomorúság. Reggel 4-től este kilencig a teknő mellett a gőz, a lúg mind, mind az életét rövidíti. A sok megalázás, a sok munka megtörte Frankó Jánosáét is. A férje is beteges lett. Ki tudná elmondani, leírni azt a nyomorúságot, bánatot, ami ebben az időben olyan sok ember osztályrésze volt Hiába ment könyörögni egy kis pénzért, vagy valamilyen segítségért, ki hallgatta meg a szegény mosónő panaszát? Ki adott volna segítséget? Senki. Most már szép az élet — holnap még szebb lesz — Milyen kár, hogy már 56 éves vagyok. Bár nem igen, érzem a hosszú évek súlyát, — szokta mondani, ha kimegy a csoportba dolgozni. — Olyan jó lenne még hosszú éveken keresztül élni. Mert most szép már az élet —, holnap még szebb lesz. Most az «Uj Élet» termelőszövetkezet kertészetében dolgozik. Már elkészítették a talajt a palántáknak. Szépen nőnek a palánták a melegágyakban, hamarosan kezdik a kipalántálást. Közösen dolgoznak, nincs már egyedül. Esténként gyűlésekre, megbeszélésekre jár. Harcol, mint tanácstag a tervek teljesítéséért, az ellenség ellen. — Nem akarom — és most már rajtam is, az én munkámon is múlik —, hogy újra visz- szajöjjön a régi — mondta Frankó elvtársnő a legutóbbi béke kis- gyűlésen. A saját sorsunkat mi irányítjuk. Hiszen mi közülünk választották meg a vezetőket. Mi küldtük, mi bíztuk meg őket, hogy tegyék szebbé, boldogabbá életünket. Mi is úgy dolgozunk, hogy még szebb, még erősebb legyen országunk. j i A reformátuskovácshází pénzügyi állandó bizottság munkájáról A reformátuskováeeházi pénzügyi állandó bizottságnak öt tagja, öt aktívája van. Az állandó bizottság munkatervet készített és eszerint dolgoznak. Terv bevették, hogy havonta egyszer adó kisgyűléeeket tartanak, ahol a havi adófizetés jelentőségéről, fontosságáról beszélnek. A termelőszövetkezetekben a csoportértekez’etekeri, a begyűjtési és a mezőgazdasági állandó bizottság által szervezett kisgyűléseken is beszélnek a tavaszi munkák, a begyűjtés mellett az adófizetésről is. A község két nagy termelőszövetkezete között párosverseny indult, hogy a szövetkezeti tagok havonként fizessék adójukat. Ezt a versenyt az adóügyi megbízott érié keli hetenként és az eredményeket a szövetkezetek tagsága között tudatosítja. A pénzügyi állandó bizottság elnöke rendszeresen résztvesz a tanácsüléseken'és a vb-üléseken, ahol beszámol a tömegkapcsolatokról, a bevételi terv teljesítéséről és a további feladatokról. Az adóügyi megbízott állandóan leint jár a dolgozók között, elbeszélget a.z adófizetés fontosságáról. Énnek eredménye, hogy eddig kényszerítés alkalmazására nem volt szükség. Az egyéni beszélgetés eredménye lett az is, hogy olyan termelőszövetkezeti tagok, akik hátralékban voltai,; rendezték tartozásukat. Ifj. László Sándor is rendezte 742 forint hátralékát. A tanácsapparátus valamennyi dolgozója elbeszélget a hozzá beérkezett felekkel az adófizetésről is. Ennek a jó munkának eredménye lett az, hogy lleformátusko- váceháza tervét teljesítette, sőt túlteljesítette. SZÁLKÁI FERENC. Sl gyulai városi választási bizottság 1953. évi április hó 5. napjával megalakult. A választási bizottság hivatalos helyisége: Városi Tanácsház, I. emelet, 16-os számú szoba. A bizottság elnöke: Kiss István. Gyula Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága-
