Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

1953 április 9., s/erdo 3 It [/iUais.cn&U képi NE TŰRJÉK TOVÁBB a kislakok garitxdálk(M8á§át Béviiványáii Dévaványa a begyűjtésben, a me­zőgazdasági munkák végzésében hosszabb idő óta a járás, sőt a megye utolsó községei közé tarto­zik. A lemaradást nem lehet csu­pán az adottságban, a külső »ob­jektiv« okokban keresni, mint ahogy azt a tanács egyes felelőtlen vezetői teszik. Dévaványa szégyen­letes hátulkullogása elsősorban an­nak tudható be, hogy a tanács a község 133 földdel ren­delkező kulákját nem kötelezi a föld megművelésére, a tömény be­tartására. Ehelyett a tanács osz­tályai »igy bátj’ám, meg úgy bá­tyám« szerint foglalkoznak a ku- lákokkal. A tanács régebbi vehetői megengedték, hogy a kulákok »ön- fielszámolást« csináljanak, de úgy vannak a mostani vezetői is: »Jobb Lenne ha már megszabadul­nánk ezektől«, sőt el is mondják: »Nálunk úgy sem Lesz rend, amig termelőszövetkezeti község nem leszünk.« Ezekben a megnyilvánulásokban már benne van a megalkuvás gyö­kere. Ebben kereshető, hogy a begyűjtési csoport dolgozói nem akarják a kulákokat névszerint is­merni. batárideje. Es szégyen leírni, egy hónap jó idő alatt a kulákok 24 fogatukkal csupán 100 holdat szán­tottak fel! Hasonló »ütem« szerint bekövetkezik a kukorica törés, ami­re a kulákok földjei fel lesznek szántva. A gyomai járási tanács számolja fel végre erős kézzel ezt a lehe­tetlen állapotot! Követelje meg a járási tanács dolgozóitól, hogy a futó látogatások helyett, elmélyült és alapos segítséget adjanak a dévaványai tanácsnak. Ne csak az irodában állapítsák meg a hibákat, liánom menjenek ki a földekre, nézzék meg a ku­lak házatáját, ellenőrizzék, köve­teljék meg, hogy dolgozzon. Aki pedig más munkára ment, hozassák vissza, kötelezzék a miniszterta­nács határozatának a teljesítésére. A járási pártbizottság se hunyjon szemet tovább a hibák felett, el­lenőrizze, segitse jobban a dé­vaványai tanács munkáját, de ugyanakkor vonja szigorúan fele­lősségre azokat a kommunista funkcionáriusokat, akik semmibe­veszik pártunk, kormányunk hatá­rozatait és ezáltal szabad teret engednek az ellenség garázdálko­dásának, nyílt szabotálásának. A hibáknak az alapja a kulákokkal szembeni gyáva megalkuvásban és tehetetlenségben keresendő A katolikus egyház plébánosa, Ju­hász József pedig hirdeti a hí­veknek a megbékülést, a »fele­barátod« (értsd: kulákok) iránti szeretetek A tanács szeme előtt, eőt a segítségévei ássa alá a ta­nács és a dolgozó tömegek közti kapcsolatot. Dévaványán senki nem tudja azt, hogy mennyi földje van a kulákoknak. Ebből adódott már az elmúlt évben is, hogy többszáz hold föld maradt műveletlenül. Ahe­lyett azonban, hogy a téli időt a járási tanács felhasználta volna földrendezésre, a járási tanács me­zőgazdasági osztálya is a tavaszi vetéstervet 1416 hold szántóhoz vi­szonyítva készítette el a kulá­koknak. A begyűjtési osztály, a gazdalajstrom szerint pedig 2119 hold földjük van. A járási tanács igy »hivatalból« is megengedte, hogy földjük csaknem egy ne­gyedrészét ne műveljék meg, nyil­vánvaló a beadást sem teljesitik azután. Ebben keresendő az, hogy Dévaványán a kulákok tavaszi vetéstervüknek alig 10 százalékát teljesítették pár nap múlva pedig április 10 én lejár egy sor növényféleség vetési Nyílt levél a Pamuttextil Művek dolgozóihoz Mi, az Alföldi Szövőgyár dolgo­zói már több esetten fordultunk a PamuttextT Művek vál'tolatv ehetősé­ge felé azzal a fcéxésEél, hogy a vállalatunk részéi» leszámított fo­nal minőségének megjavítása, vala­mint a Szállítási határidő betartása érdekéién sürgősen intézkedjenek. A' fonalszáíl’ítási határidő be nem tartása következtében üzemünk a terv teljesítésében sokszor a leg­nagyobb nehézségekkel küzd. A rendszertelen fonailszállítás ugyanis sűrű átállást vesz igénybe és a ki­eső időket az üzem tervteljesítéea érzi meg. Ugyanakkor többízben kifogásol- jfcuk a oérnázási és az orsózási minő­ségeket. A cérnázáanál gyakran nem megfelelő a sodrat, az vagy túl erős, vagy túl laza. Több eseti­ben előfordul, hogy 4 szál is ötz- eze van oémázva, ami nyilvánvaló, hogy figyelmet’©:! munka következ­ménye. Az orsózásnál nagyon sok esetien lazán orsóaott ceévéket kap­tunk, amit nem is lehetett teljes egészében ledolgozni. A laza or­sózás következtében az orsók végei kidudorodnak és igy a szálak ©Mor­zsolódnék, illetve elkopnak. Termé­szetes, hogy a le nem dolgozható mennyiséget ■ hulladék tornájában kell értékesíteni, ami komoly érték- 1 kiesést je'ent üzemünk és népgazda­ságunk számára. Ma, amikor a ta­karékosság mindenki számára tör­vény, feltétlenül szüks©g©3 az, hogy a selejtet minden vonalon csökkenté sük. Ehhez az ie szükséges, hogy már a cérnázásnál mutatkozó hiá­nyosságokat a Pamuttextil Művek­nél is felszámolják. Komoly hiányosság az is, hogy a keresztorsózásnál a fonalvégek összekötése nem takájcscsojmóval tör­ténik. A szálak a legkisebb feszítés­re a kötésnél széthullnak, ez pedig szövőink részéi» nemcsak többlet munkát, hanem bércsökkenést ie je­lent, de hátráltatja üzemünk terv- teljesítését is. Ezeknek a hiányossá­goknak a megszüntetését mó,r több esetben kértük a Pamuttextil Mű­vek vezetőségétől, de ez a. mai napig nem történt meg. A mi üzemünk dolgozói is — mint á többi válla­lat dolgozói — csak akkor tudják teljesíteni teljes egészében kötele­zettségeiket, ha ezeket a hiányossá­gokat felszámoljuk, Különössn fon­tos ez ma, mivel adósai maradtunk az első negyedévben népgazdasá­gunknak. Kérjük a Pamuttextil Művek dolgozóit, hogy jobb mun­kával, jobb minőségű fonallal se­gítsenek bennünket, hogy a máso­dik negyedévben mielőbb behozzuk lemaradásunkat és teljesítsük félévi tervünket. Scliidt Gycrgyné, üzemi párt itkár. Tszcs-levelezőink írják a fásításról Termelőcsoportjainkban egyie nagyobb lendülettel folyik a tavaszi munka. Csoportjaink nagy része határidő előtt fejezi he a különböző növényféleségek vetését. Emellett azonban igen nagy gondot fordítanak a fásítási tervek teljesítésére is. Egyre nagyobb mértékben ismerik fel a mezőgazdáiág dolgozói, hogy az aszály elllan az egyik legjobb fegy­ver az öntözés mellett a fásítás. Levelezőink naponta számolnak be új eredményekről ezen a téren is. Harmincnyolcezer facsemetét ültettek el Termelőszövetkezetünk gyümölcskertész brigádja vállalta, hogy 36 ezer facsemetét ültet el erdősávként. Ezt a vállalást teljesítették, mintegy tíz holdon ültetlek 20 méter szélecen erdősávot. Evek múlva ez is hozzájárul a terméseredmények növeléséhez. Termelőszövetkeze­tünk ezfsn a téren is követi a szovjet dolgozók példáját. F\ßur József, Orosházi, «Uj Eht» -tsz. Az asszonyok is dolgoznak a csemeteültetésnél Ila kimérjük a területet, az asszonyok sem idegenkednek a munkától. Megmutatkozott ez a csemeteültetésnél is. Az asszonyok jól kivették részükét a munkából. Három óra alatt 8000 csemetét ültettünk el. Példaképünk özv. Józsi Petemé 65 éves asszony, áld látja, hogy az ő munkájára is szükség van, s soha sem mondja, hogy nem jön dolgozni. Szamos Zsuzsa, Sarkad, »Alkotmány« tszcs. Túlteljesítették a napi tervet A koratavaszi vetést és a szántást befejeztük. Most ötezer csemetét ültetünk el. Nyolcvan darab ültetése lenne a norma, de kilenced magammal nyolc óra alatt 1080. csemetét ültettünk el. El­végeztük a gyümölcsös permetezését, meg' az ősziek fejtrágyázását is. Dohányos Mihály, Csorvás, »Uj élet« tsz. © Ezek a levelek is mind azt bizonyítják, hogy a termelőszövetke­zetek dolgozói jelentőségéhez mérten foglalkoznak a fásítással, mely igen fontos része a természetű tál aid tó tervünknek. Példájuk köve­tésre méltó megyénk minden termelőesoportja előtt, hogy minél na­gyobb lendülettel teljesítsük a tavaszi vetéstervek mellett a fásí­tási tervet. A kenyérfelvásárló kulákot példásan megbüntették Mindenki ismeri Kondoros köz­ségben Medvegy János kulákot. Az elmúlt év őszétől mindennap meg­jelent a népboltban kenyeret vásá­rolni. A dolgozók észrevették csa­lafintaságát és leleplezték. Med- végt' János kuláknál 290 kiló lisz­tet, 166 kiló búzát találtak. A kondorosi dolgozók a kulákot bíró­ság elé állították, hadd feleljen ott tetteiért. Meg is kapta büntetését. Ugyanis a bíróság 3 évi és 8 hó­napi börtönre, kétezer forintra és kétezer forint vagyonelkobzásra Ítélte a kenyérfelvásárló kulákot, továbbá a lisztet, búzát elkobozták tőle. Nyolcvannégy tanuló Megyénk délnyugati szög­letében húzódik meg Bat- tonya község. A tavaszi szél és a melengető nap­sugár szelíden simogatja végig a zöldelő vetéseket, a zúgó trab torok zenéje a dolgozó parasztság bi­zakodó reménységének, műnk«lendületének kifeje­zője. Községünkben azon­ban nemcsak az új termés ígérete mosolyog, nemcsak ötéves tervünk nagyszerű alkotásai sorakoznak egy­másután, biztatón, — di­csérve pártunk Korszakal­kotó OTSzágépitését. Megta­láljuk községünkben a jö­vőnk legdrágább kincsének, az új magyar ifjúságnak nevelőintézetét, ahol bol­dog, reményteljes ifjúság küzd, dolgozik, tanul ke­mény munkával azért, hogy hamarosan beálljon az új Magyarország parancsnoki káderei közé. A battcaiyai általános is­kola fiú-diákotthonában va­gyunk. Főleg nagyüzemben dolgozo szülőla£5gyermekei- nek gondtalan, boldog ott­hona ez. A gyönyörű, eme­letes épület, melyben ré­gen csak a kiváltságos em­berek gyermekei nevelked­hettek drága pénzért, — ma a dolgozóit gyermekei­nek ad meg minden kényel­met, egészséges elhelyezésűi Kormányzatunk nagy anya­gi támogatásban részesíti, intézetünket. Az ősz folya­mán 50 zománcozott cső­ágyat, 150 darab matra­cot, 200 darab lepedőt, 120 darab gyapjútakarót, 120 darab párnahuzatot, 50 da­rab tollpámát juttatott in­tézetünknek. Ezt kiegészí­tette egy újabb adomány: harminc darab télikabát, 20 öltöny ezövetruha, 40 darab gyermeking, 80 da­rab alsónadrág, 20 darab törülköző, stb. Ezzel a gyengébben ellátott tanuló­inkat teljesen felruházhat­tuk ß ezáltal komoly se­gítséget nyújthattunk a dolgozó szülőknek. Az intézeti nevelőmunka minden tárjgyi feltétele biz­tosítva van intézetünkben. A közvetlen nevelői mun­kát az igazgató irányítása mellett hárem főhivatású nevelő végzi. A kisebb gyermekek gondozását, a ruhák javítását, betegszoba ellátását két gondozónő látja el szakszerűen. Az intézeti élet súlyponti munkája a gyermekek ta­nulmányi irányítása, er­kölcsi, politikai nevelése. Célunk az új társadalom számára a kommunista em­ber kialakítása. Fegyelme­zett, öntudatos, áldozatkész embereket kell adni a ha­zának. Az intézet I. negyedévi összeredménye 3.02 volt. Megyénk 15 diákotthoná­nak tanulmányi rangsorá­ban ez a 13. helyet jelen­tette. Szívós munka ered­ményeként félévkor átla­gunk 3.56 volt, ami a me­gyei rangsorban az j. hely­re emelt bennünket. Ezt az eredményt különösen a politikai munka fokozásá­val értük el. Erre a va­csora utáni társadalmi és kultúnnunka során nyílik alkalom. A tanulóink elé példaképeket állítunk, so­kat beszélgettünk az Ifjú Gárda helytállásáról. Ezek­nek a képeivel diszitettük az intézeti folyosót is. Ta­nulóinkkal megértettük, hogy a szovjet emberek példájára nekünk is fegyel­mezett, a munkát örömmel végző, dolgos emberekké kell, hogy váljunk. A munka becsület és dicső­otthona ség. S mi ezt kifejezésre juttatjuk a »Tanács Hír­adó« című faliújságunkon. A tanácsüléseinken a derék tanulók, mint példaképek kei'ülnek a többi tanuló elé s ha valaki hibát követ el, a tanács nyilvánossága előtt a kritika és önkri­tika fé|yverései neveljük és vezetjük a helyes útra. Sztálin és Kákosi elvtár- eak életéből vett példákkal is illusztráljuk azt, hogy milyen fiatalokká kell vál­ni a ml gyermekeinknek. Színjátszó csoportunk Rá­kosi elvtárs születésnapjá­val kapcsolatban színdara­bot adott elő a diákott­honban. A diákotthonban ötventagú gyermekének­kar alakult, amely komo­lyan készül egy közeljövő­ben megtartandó diákott­honi kultúrestre. Erre az alkalomra készülünk külön­ben a »Vörös nyakkendő« című szovjet darab beta­nulásával ie. Az énekka­runk az esti órákban az intézet emeleti térrészéről gyakran ad elő szórakoz­tató dalokat, pattogó mun­kásindulókat a község la­kóinak szó rak ózta tás ára. A heti sajtóvitákon kiér­tékeljük a hét eseményeit, mindjárt vonatkoztatjuk a mi diákotthoni életünkre. A pajtások igy belátják, hogy a béke megvédése az ő feladatul! is. Ezt jó ta­nulással, kemény munká­val szolgálhatják legered­ményesebben, mindenkitől még jobb munkát kívá­nunk. Az egyik tanulószo­bában érdekes rangsorolási táblázat látható, mely a ta­nulók tanulmányi ered­mény szerinti értékelését ábrázolja. Ebből kitűnik, hogy 84 tanulón]! közül 50 olyan tanulónk van, akinek a tanulmányi ered­mény© kitűnő (9), jeles, vagy jórendű (38). Ez a százalékos megoszlás kü­lönben megyei viszonylat­ban is az egyik legjobb eredmény. Tavábbi feladatainkat a tanulmányi eredmény fo­kozásában és elsősorban a politikai, erkölcsi nevelői munkák állandó erősítésé­ben látjuk. Csal! igy tu­dunk eleget tenni annak a nagy nevelői feladatnak, mely elé pártunk és dol­gozó népünk állított. Gémes István, Battonya, Diákotthon igazgató. n sorsolási tanácsadók felkészültek a második békekölcsön ózdi sorsolására Még néhány nap és Ózdon, a kohászati üzemek nagy kultúr­termében megkezdődik a máso­dik békekölcsön II. sorsolása. A gyárakban, az üzemekben, a hivataliban, valamint a tanácsok­nál felállított sorsolási tanácsadó bizottságok már minden előké­születet megtettek annak érdeké­ben, hogy a nyerőket mielőbb értesíthessék. A tavaszi munkálatok idején különösen a falvakban van jelen­tős szerepe a 'sorsolási tanács­adásnál!, mert a mezőgazdaság­gal foglalkozó lakosság nagy része kint dolgozik a határban, a | föl­deken. A községi tanácsoknál mű­ködő sorsolási tanácsadói!, akik a naponta megjelenő gyorslis- lákból értesülnek a kihúzott köt­vények számairól, haladéktalanul értesítik a nyerőket. OLVASD a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom