Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

1953 április 1., szerda ViUcn.saudt hifit «BrnliC nynonc fyy köszöni megváltozott életét uKEu U o 11 n II Kilo iiiiHiiiiiiiriiiiiuimniiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiim A esátdaszállási tanács versenytáblájáról ezt olvashatja mindenki GREGUS ANDRÁS tanácstag példamutatóan teljesítette első negyedévi tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségét. Olvassák is a község dolgozói. So­kan megfordulnak a tanácsnál. — Hogy megdicsérik ezt az And­rást — mondja egy idősebb néniké, ahogy betűzi a nevet a tábláról. — Meg is érdemli — teszi hoz­zá egy fiatalabb ember. — Láttam, a vetéssel is végzett már. így beszélnek a községben Gre- gus Andrásról. Jól ismerik, hiszen itt lakott ő már akkor is, amikor csak néhány tanya volt a környé­ken, mikor még hírmondója sem volt a "községnek. Jó munkájáról ismerték meg. Mindig első volt a szántásban, vetésben. Pedig, de ne­héz is volt régen idejében elvé­gezni a vetést, mikor nem volt fo­gat, mástól kellett kérni, könyö­rögni. Gregus "András is oti kezdte a cselédségnél Szülei is cselédek voltak, aztán ő is az lett, egészen' a harminc­nyolcas évekig. A hosszú cselédes- kédós alatt ösezekuporgatott egy kevéske pénzt és a harmincnyolcas években otthagyták feleségével és két kis családjukkal az urasa got. Két hold földet vettek. Persze, ezen is adósság volt. A megmunkálás nagyon nehezen ment. Nem volt jószág a szántás­hoz-vetéshez. Szívesen elhúzta vol­na maga, az ekét, mert nincs keser­vesebb a paraszt embernek, mint azt nézni, hogy várja a föld, hogy bélehasíteon az első és elszórják, él­vessék a magot. De a föld kemény volt, egyedül nem bírta.. A gye­rekek is kicsik voltak még. A szom­szédokhoz ment segítséget kérni, adjanak fogatot, ő meg majd dol­gozik kézi erővel. «Jó szomszédok» alcadtak is. — Itt a fogat, vigyed csak —■ mondták — segítünk mi. Majd dol­gozol élte néhány napot. így történt azután, hogy a saját­jára csak éjszakánként jutott idő. ''mert másnak kellett- dolgozni. Ké­sőbb bérelt még a két holdhoz és íiliogy a gyerekek is nőttek, négyen dolgoztak másnál fogatért, kevés pénzéit. Pár év múlva tudtak venni két kis tehenet. Azzal szántottak. Mindenféleképp nehéz volt. Aztán jött a felszabadulás. Azóta mindí; könnyebb lett. Lovakat vettek. Most már nem kellett könyörögni Tóth Ferencnek, hogy a 6—8 lovából legalább egyet adjon kölcsön egy napra. Béreltek földet mástól és a két családdal könnyen megéltek. Amikor a község megalakult, új élet kezdődött a tanyavilógban is. A tanácselnök egyszerű parasztem­ber. Közülük került ki. őt is tanácstaggá választották Megkérdezi k véleményét, javasla­tait, amelyek az életük szebbé, bol­dogabbá tételét segítik elő — meg­hallgatják, megfogadják. Most jelenleg 10 hold földön dol­gozik. A felszabadulás után még két holdat vett így, 4 hold földje van és 6 holdat pedig a földműves- szövetkezettől vett bérbe. Lova, te­hene van az istállóban, anyakoca nyolc malaccal, meg 4 süldő az ói­ban. Megvan a megél hetes. — A nagyobbik fiam a Néphad­sereg katonája. Igen csak megy tiszti iskolára — újságolja boldogan Gregusné. — Nagy kedve van hoz­zá, hát hagy menjen. Majd csak boldogulunk nélküle is a földdel. Most a tavaszi munkákkal is szé­pen haladtak. Még március elején a zabot, majd a cukorrépát vetették el, a napokban a napraforgó vetéséi fejezték be — Tavaly sem maradtam el a vetéssel és 8 mázsás volt a búza­termésem. "Ha most is több lesz a A tavaszi munkák jó elvégzésé­vel, a tervek teljesítésével ünnepli Gregus András április 4-ét. így termés, a beadás után több jutl köszöni meg a megváltozott, fél­szabadpiacra. I szabadult Setét. Lipcsei Mária■ 116 százalékra teljesítettük negyedévi tervünket Az április 4-i vállalások telje­sítésében nagy lendületet adott a »Fe’szabadulási Hét« versenye dol­gozóinknak. Ez a lendület tette lehetővé azt, hogy havi, illetve negyedévi tervünk teljesítésében komoly eredményekről száimolha- bunk be. Az öntöde dolgozói már március 14-én befejezték negyed­évi anyagtervüket és 26-án ne­gyedévi tervük teljesítését már 116 százalékra növelték. A,media-, nikai és az öntödei üzemrész között folyó párosversenyben is­mét a mechanika tört az élre 142 százalékos ótlagteljesitmény- nyel, míg az öntöde dolgozói 138 százalékos átlagot értek el. Az öntődében az Aoél- és a Béke- brigád közötti versenyben továbbra is az Acél-brigád vezet 144 szá­zalékos átlaggal. Száz százalékon alul teljesítő dolgozónk nincs. Egyénileg Bodnár József öntő 164, Mórocz Lajos öntő 152, Darvasi Sándor öntő 170, Éliás József öntő 169 százalékot ért el. Az eszter­gályos dolgozók közül Urbán An tál 189, Bozó Gyula 161, Saás Gábor 160 százalékra teljesítette napi normáját. Blaskó Sándor, Orosháza, Vasöntöde. Az állami gazdaságok legjobb traktorosai Az állami gazdaságok és erdők DT 54-RD-es 1199 normálhold; 2. HORVÁTH LÁSZLÓ és vál­tótársa (kislölgyfamajori ÁG) G 35-ös traktorral 595 normálhold; 3. GAZSÓ JÓZSEF és váltó­társa (surjáni ÁG) G 35-ös trak­torral 582.8 normálhold; minisztériuma közli: a legjobb állami gazdasági traktorosok sor­rendje a legutóbbi értékelés sze­rint a következő: 1. CSERI IMRE és váltótársa (mezőhegyesi állami gazdaság) 4. CSERI FERENC és váltó­társa (mezőhegyesi ÁG) DT 54-es traktorral 1120 normálhold; 5. JANCSÓ KÁROLY és vál­tótársa (surjáni ÁG) G 35-ös trak­torral 558 normálhold. Növekszik a szakemberek szervezoszerepe a Szovjetunióban írta: P. KOVALJOV agronómus Az egronómusok saját ügyüknek tekintik az ötö­dik ötéves terv határidő- e’őtti teljesítéséért folyta­tott harcot, a mezőgazda- sági terme ősről szóló párt­ós kormányhatározatok végrehajtását. A Dnyepropeti'ovszk-íe- rületi «Sevcsenkos-kolhoz vezetősége V- Bicsevoj ag- ronómus regi légével táv­lati tervet dolgozott ki a közös gazdaság fejleszté­sére és rendszereién el­lenőrzi, hogyan teljesítik a szakemberek az operativ terveket és feladatokat. Biorevoj agronómus a növénytermelő és a trak­toros brigádokat állította ura álcája középpontjába. Segíti összehangolt mun­kájukat és kölcsönös el­lenőrzésüket. A növény- termelés 20 mesterét ké­pezte ki s azon fáradozik, hogy emelje valamennyi kolhoztag agrotechnikai kultúrájának színvonalát. A «Sevceenkos-kolhoz- ban már széleskörűen al­kalmazzák a haladó agro­technikai módszereket: a mélyszántást, a keresztso­ros és sűrűsoros vetést, a réteges talajművelést, a kukorica, a napraforgó és a burgonya négyzetes- fészkes vetését, illetve ül­tetését, mesterséges pótfce- porzást végeznek, szem- csézett szuperfoszfáttel fejtrágyázzá.k a vetéseket. Az eredményeken ez meg is látszik. A gabonafélék termésátiaga 1952-fcen hek­táronként 21.3 mázsa, a tavaszibúzáé 25 mázsa, a kölesé 23.4 mázsa, a nap­raforgóé pedig 18.3 má­zsa volt. A varvarovszki gépál­lomáson A. Bogza főagro- nómus minden agronómus­sal negyedévi agronómiái terveket dolgoztat ki. A terv végrehajtását ellen­őrzi. A gépállomáson tíz­naponként termelési érte­kezleteket tartanak, ame­lyeken megtárgyalják az agrotechnikai terv teljesí-" térét, feltárják az agronó­miái munka hiányosságait és összefoglalóan értéke­lik a jó szakemberek ta­pasztalatait. Szakmai to­vábbképző tanfolyamokat szerveztek a traktorosok, a mnnkanyilvántartók, az üzemanyagkeaelők és a fa­rosok számára. A gépállo­más és a kolhozok szak­emberei tevékenyen segí­tik a növénytermelő és a traktoros brigádok ter­melési együttműködő érsek megszilárdítását. A trak­toros brigádok két mű­szakban dolgoznak, ök is ütemterv alapján végzik n 11 vaszi trald ormunk ál. at. A kommunista párt és a szovjet állam nagy gon­dot fordít a mezőgazda- sági szakemberképzésre s így lehetővé vált, hogy agronómus, vagy zoótech- nikus kerüljön minden kolhoz élére és hogy a kolhoztermelés fő ágait közvetlenül szakember ek irányítsák. A kolhozok, a gépállo­mások, a növénytermelő és a traktoros brigádok most teszik 1953. évi ver- eenyfalajánlásaikat. Az ag- ronómusok feladatuknak tekintik, hogy szorosan együttműködjenek a kol­hoztagokkal és a gépke­zelőkkel s velük együtt aktívan résztvegyenak a szocialista földművelési kultúra további emelésé­ért, val amennyi növény magas terméshozamáért fo­lyó m u nka\ eraenyten. Terv adta nekünk — dolgozóknak Az ötéves tervben vezették be tanyaközpontunkba a villanyt. A múlt rendszerben nem volt mód és lehetőség arra, hogy a tanyavilág­ban bevezessék a villanyt. Most én is be akarom vezetni, sőt még a rádiót is. Olyan boldog leszek, ha petróleum lámpa helyébe ki­gyullad nálam is a fény. Ezt úgy köszönöm meg államunknak, hogy többet és jobban fogok dol­gozni, hogy még többet kaphas­sunk és mi is többet adjunk ál­lamunknak. Pá’i Mihályné, Orosháza, »Vörös Csillag« tsz. Felszabadulásunk után Dombiratos községre is különös gondja volt államunknak. A hároméves terv keretében építették újjá a hat­kilométeres szakaszon a műutat és ma már állandó közlekedés van Kunágota felé. Az ötéves terv keretében is igen sok mindent ka­pott községünk. Ezerkétszáz méter hosszan járdát, majd kútat, mozit, vasutat építettünk. Községünkbe bevezettük a villanyt is. Szinte elsorolni is sok, hogy milyen sok mindent kaptunk aján­dékba államunktól. Dombiratos község dolgozói úgy akarják meg­hálálni kormányunk ajándékát, hogy az 1952. évi terménybegyüj- tést 100 százalékig határidő előtt teljesítik. Lippai Erzsébet? Dombiratos Csabaesüd község dolgozói is sok mindent köszön­hetnek népi demo- krácjánklnalc. Az ötéves terv ke­rt téten egy két- tantermes új isko- napköziotthont, mozit kap- a dolgozók. Azonkívül még felépült a földművesszövetkezeti nagjr áruház is, ami bőséges áru­val várja a dolgozókat. Pártunk nak és kormám' unknak mindoze két a jókat úgy köszönjük meg hogy az eddiginél sokkal jobban dolgozunk és az állammal szembeni kötelezettségeinket teljesítjük. Csonka Mihály né, Csabaesüd. A békéstarhosi gépállomás egymillió forint beruházást kap az ötéves terv negyedik esztendejében államunktól. A gépek megköny- nyitik még jobban a termelőszövetkezet és az egyénileg gazdál­kodók munkáját. A kibővített gépállomásra szovjet rendszerű gé­pek kerülnek s ezekkel Békés kézség dolgozó parasztjai magasabb terméseredményt tudnak elérni. Fábi Jusztina. Békés. Érdemes szövetkezni A kondorosi Bőr­ipari KTSZ-ben szép eredményeket értünk el az elmúlt évben. A jó kollektív szel­lem, a munkához való jóviszony tette lehetővé azt, hogy szövetkezetünk ta­gonként 605 forint nyereséget osztott ki. Vannak olyanok is, mint Bálint Pál és Rohony György’, akik átlag 130—140 száza­lékos teljesítménnyel dolgoztak, — ők 932, illetve 950 forint osz­talékban részesültek. Tímár Mihály kar­társ boldogan terve­zi, hogy a 724 forin­tos osztalékból kabá­tot vesz feleségének. Jelenleg elsőnegyed­évi tervünkben lema­radás mulatkozik. De ígéretet tettek dolgo­zóink, hogy ezt a le­maradásukat mielőbb behozzák. Hrony eez Pálné Kondoros, Bőripari KTSZ Közellátás elleni kártevőket ítélt el a bíróság Ellenségeink minden alkalmat megragadnak arra, hogy külön­böző bűncselekmények, kártevések elkövetésével gátolják céljaink meg­valósítását. Egyes üzemek párt­szervezetei és dolgozói azonban még nem okultak eléggé a leleplezett gonosztevők által okozott károk­ból. Nem növelték eléggé az éber­séget s nem tették következetessé az ellenséges elemek, a kártevők elleni harcot. Ezzel magyarázható az is, hogy Igricz György és Hugyecz János hosszú hónapokon át zavartalanul folytathatták al­jas üaelmeiket a békéscsabai Ke­nyérgyár Vállalat VHI. számú sü­tödéjében. IGRICZ GVöRGY 1952 júliusá­tól ezév ferbruár elsejéig, mint a Kenyérgyár Vállalat' VIII. sz. sü­tödéjének csopoitvezetője, 195 kg fehér cserekenyeret hordott haza az üzletből. Aljasságait úgy kö­vette el, hogy a sütődében a sü­téshez előkészített lisztből elvett és az ottani kenyérüzletben te­nyérre cserélte be. Az eluralt év júliusa óta elhordott 12 és fél mázsa fehércipót is és ezt a nagy­mennyiségű kenyeret sértéséivé1 etette fel. Lélektelen gonosztevő jellem kell ahhoz, hogy valaki a beléje helyezett bizalommal így visszaéljen és olyan nagymeny- nyiségű kenyeret elherdáljon, mit sem törődve az elmúlt aszályos esztendő gyenge gabonatermésével. HUGYECZ JANOS, a Kenyér­gyár Vállalat dolgozója, ahelyett, hogy leleplezte volna a bűnös kár­tevést, Igricz György cinkostár­sává szegődött. Az elmúlt év szep­tember végétől február elsejéig, ha­sonló módon, ő is mintegy 100 kg fehér kenyeret és 25 kg cipót hordott el jogtalanul a VHI-as számú sütődéből. A békéscsabai járásbíróság szi­gora büntetéssel súlytott le a dol­gozók tenyérellátása ellen törő két bűnözőre. IGRICZ GYÖRGYÖT háromévi és hathónapi börtönbün­tetésre, 1500 forint vagyonelkob­zásra és a Kenyérgyár Vállalat­nak okozott 1037 forint kár meg­térítésére Ítélte. HUGVECZ JÁ­NOST kétévi börtönbüntetésre, 1000 forint vagyonelkobzásra, az okozott 425 forint kár megtéríté­sére ité te a birtsíg. Ezenkívül öt, i.letve hárem évre eltiltotta őket a közügyektől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom