Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
ISSt március vasárnap 7 [/iUatsaialc Héf*e A tavaszibúza agrotechnikája Megérkezett a tavasai búza vetőmag a földművesszövettezetók, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők különös gonddal járjanak el a tavaszi búza vetőmagjának a magtári elhelyezésénél. A szelektor előzetes gondos kitisztításával, csávázés megfelelő előkészítésével előzzék meg a vetőmag őszi búzával történő keveredését. A szelektor munkájának állandó és folyamatos ellenőrzésével el kell érni, hogy a vetőmagot legalább 98 százalékosra tisztítsuk ki. Ne mulasszuk el a csávázó« végrehajtását és minden körülmények között tartsuk be — akár rézgáliecat, akár Iligosannal végzett csáva zás esetében — a ezakutasitásokat. VETŐMAGELŐKÉSZTTÉSNÉL alkalmazzuk az előmelegítés módszerét. Akár napon történő előmelegítéssel, akár magtárban végzett lapátolásokkal, vagy forgatásokkal fokozni kell a vetőmag os.i- raképessógét és esirázási eielj-ét. Az ősszel gondosan megszólított talajba tavasszal egy simitózás és esetleg egy fogasolás után legtöbbször már vethető is. Kivételes esetben — mikor a talaj kigyomosu- dott, vagy a téti csapadéktól, hótól osszetömődött — indokolt aa őszi mélyszántást szükség szarint kultivátoi'ozni, vagy tárcsázni. A roorzsalékos talajszerkozet, gyommentes magágy a tavaszi búzának nemcsak kezdeti fejlődésére, hanem egész életére kihat. A jó tér «lésnek és a megszoruló« elkerülésének döntő előfeltétele a korai. március elejei, vetés. A vetést minden körülmények között géppel- végezzük. Vetőmagszükséglet kát. holdanként 110 kg. Vetés mélysége általában 3—4 cm, szárazabb talajviszonyok között 4—5 cm. Sűrű vetésre azért van esmkeég, mert a tavaszbúza bok- roáo'dás ;u átjött - mérsékelt (de nem 1« kiváhfítbAk1 ‘ezérfc a sorokban folyó-; méterenként — 12.5 cm sortávol- Bágn vetés esetében — legalább 65—70, 10 cm sortávolsága vetés esetében 50 mag szükséges a kellő beállottsághoz. A tenyészterületek egyenletesebb kihasználása és a fényhatás biztosítása, valamint a megdőiési veszély csökkentése érdekében a tavaszi búza vetésénél minél nagyobb területen alkalmaztok a fceresztsoros vetést Vetés után könnyű magtakarót járassunk, Tpig száraz időjárás esetén vetés után hengerezni ajánlatos, de a henger után helyes tüskés boronát akasztani. Tekintettel az igen rövid te- nyészidőiB, a tavaszi búza talaját megfelelő tápanyagokkal is el kell látni vetéskor, amelynek, ha eleget teszünk, jó magtermést — és a sznperfoszfát műtrágyával — a döntően fontos korábbi beérést is előmozdítjuk. Ajánlatos kombinált vetőgéppel sorba adni a bzu- perfoszfátot. Sima szuperfoszfátból 80 kg-ot, szemlézett szuperfoszfátból pedig 50 kg-ot adunk kát, holdanként. A kezdeti fejlődés meggyorsítása érdekében 50—60 kg, pétisó felét a vetés előtt, a másik felét pedig — ha a meghajtásra szükség mutatkozik — bokrosodás- kor fejtrágyaként kell kiszórni. fiz összes kukoricát Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében. elmondotta, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben minden különösebb befektetés nélkül, meg lehet kétszerezni a terméshozamot. Ezt meg lehet csinálni nálunk is, a lőköshazi »Május 1« tsz-ben, csak helyesen kell alkalmazni a rendelkezésünkre álló, fejlett agrotechnikát a talajelőkészítésnél és a növényápolásnál. A csoport- irodán még nem beszéltünk egyszer sem íí ■fSfflyzeles vlítesíről. Sín fíág^ff jSl 'igífíerémr jmert 1950-ben, amikor még egyénileg dolgoztam, akkor is már négyzetesen vetettem a kukoricát és holdanként 45 mázsa termett. Miután beléptem a termelőcsoportba, kezdtem erről a kérdésről beszélni a tsz-tagok között is. A brigádvezetőnek elmondottam, hogy az egyéni területemen négyzetesen akarom vetni a kukoricát Elhatározásomat helyeselte. Mindketten igyekszünk több dolgozót AZ ŐSZI KENYÉRGABONA érvelésénél mutatkozó lemaradás behozása érdekében kormányzatunk nagyobb mennyiségű tavaszi búza vetőmagot biztosított. Termelőszövetkezetek, valamint az egyéni termelők a kiadott rendelkezéseknek megfelelően haladéktalanul szerezzék be a hiányzó vetőmagot és biztosítsak a kenyérgabona-vetésterv teljesítését, illetőleg túlteljesítését. A tavaszi búza-vetőmagot szokvány kenyér-, vagy takarmánygabona. illetve kukorica beadása ellenében, termelőszövetkezetek a járóéi tanácsok mezőgazdasági osztályánál, egyéni termelők a helyi főid mű vessző vétkezőteknél igényel hetik és kapják meg. négyzetesen vetjük meggyőzni ennek jelentőségéről. A felvilágosító munkánknak máris megmutatkozik az eredménye. Fodor Zoltán, Hídvégi János, Lakatos Lajos, Bera Tóth János négyzetesen vetnek majd kukoricát. Magyar Béla elvtárs azonban úgy vetekszik róla, hogy azt nem tehet megvalósítani, mert korán szántották fel a földet, s az gyo- mos. ‘Ez azonban nem kifogói!, mert ha kuljivátorozzuk, akkor ki tudjuk irtani a gyomot Á leghtÓbbi igazgatósági Ülésen elmondottuk, hogy mi a tervünk a kukoricavetéssel kapcsolatban. A termelőszövetkezet elnöke azt mondotta, hogy nemcsak a mi területünkön, hanem az összes kukoricát négyzetesen vetjük. Már megkezdtük az előkészületet, mert ebben az évben nagyobb termést akarunk elérni Imre Pál levelező Lőkösháza, »Május 1« tsz. 100 kg tavaszíbuzáért beadható 100 kg Bszibuza, vagy 100 ff n *» 100 ff ft if 100 „ >• tf 100 ,, ff ft Azok a gazdaságok, melyek kormányzatunk segítségével jutnak tavaszi búza vetőmaghoz, gondoskodjanak arról, hogy minden szem elvetésre kerüljön. A vetőmagnak más célra történő felhasználása 111 kg rozs 118 kg árpa 118 kg zab 118 kg morzsolt kukorica nemcsak a minisztertanácsi határozatban megállapított büntető eljárások alkalmazását vonja maga után, hanem megkárosítjuk vele önmagunkat, termelőszövetkezetünket és dolgozó népünket. Tanuljunk a szovjet tapasztalatokból A munka szervezése és díjazása a kolhozban Andrej Bejgul, brigádvezeto írta: A kolhozban a munka megszervezésének alapvető formája az állandó termelési brigád. A brigádrendszer elősegíti a munka pontos megszervezését, növeli az egyéni felelősséget, a munkafegyelmet és a brigádtagok felelősségét a felszerelés leggazdaságosabb kihasználásáért. Kolhozunkban 15 brigád van, köztük 9 növénytermelő, 4 zöldségtermelő, egy kertészeti és szőlészeti, valamint egy dohánytermelő brigád. A brigádokban összesen 1114 kolhoz- tag dolgozik. Egy-egy brigádba átlag 70—80 tag tartozik. Mindegyik növénytermelő brigád átlag 700 heklár szántóföldön dolgozik. A brigádokban összesen 56 munkacsapat működik. Egy- egy munkacsapatnak 8—10 tagja van. Az én vezetésem alatt álló brigádra 1058 hektár földet, 27 lovat és különböző munkaeszközöket bíztak. Az kisállatokat a brigádon belül egy-egy kolhozparaszt gondozza. Brigádomnak 72 tagja van. Mindegyik brigádtagra 14.6 hektár vetésterület jut. Kolhozunkban hatalmas földek fekszenek meglehetősein távol a kolhozfalutóL Ezért minden brigádnak megvan a saját mezei szállása villanyárammal, gabonarak túriakkal és piheaiö- helyiségekkel. Minden mezei szálláson van agitációs központ, Vörös sarok, valamint jól felszerelt konyha. A brigádvezetők minden este közlik valamennyi kolhoz taggal, hogy mi tesz másnap a munkájuk. Brigádomban öt munkacsapat az ipari növényekkel foglalkozik. Mindegyik munkacsapat 6—7 tagú. Szükség esetén a mim kacsapa tok más munkát is végeznek. A munkálatokat 9 csoportba osztották, aszerint, hogy milyen szaktudást követel, milyen nehéz és milyen fontos. Minél magasabb csoportba tartozik valamelyik munka, annál több munkaegységet írunk jóvá a végzett m unka arányában. A legmagasabb csoporthoz például a gépész munkája, az alacsonyabb csoportokhoz tartozik például a zöldségválogatás és a gyümölcsosztályozás. Minden brigádnál vannak számfejtők, akik este, munka után felmérik a feldolgozott területeket. Reggelre a meze* szálláson kifüggesztik az egész brigád, az egyes munkacsapatok és az egyes kolhoztagok előző napi eredményeit, valamint azt, hogy hány munkaegység jár előző napi munkájáért egy-egy kolhoz tagnak. A kolhozlagok mimkaköuyvecské- jébe a brigádvezető a hét végén írja be a teljesített munkaegységek számát. Az állattenyésztő telepeken is hasonló a díjazási rendszer. Egy fejőnőnek például minden 100 liter tej fejése után másfél munkaegységei írnak jóvá. Mindennapos jelenség kol-i hozunkban, hogy a kolhoztagok pótdíj ázásban is részesülnek. Az állattenyésztő telep dolgozói például borjakat, malacokat kapnak. Egyesült szövetkezetekkel a jövedelmező gazdálkodásért Földművesszövetkezeteinknél megkezdődtek a mérlegismertető közgyűlések, melyeken a vezetőség beszámol az elmúlt évben végzett munkáróL Ezzel párhuzamosan folynak a kis szövetkezetek egyesítései. Szövetkezeteink vezetőinek és dolgozóinak első feladata, hogy a tömegeket megfelelően mozgósítsák ezekre a közgyűlésekre, hogy kellő időben ismertessék a tagsággal a közgyűlések lárgysoro- zali pontjait, hogy a tagok megfelelően fel tudjanak készülni,1 javaslataikkal segítségére legyenek a vezetőségnek további munkájában. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: ahol a vezetőség megértette a feladatokat, olt az eredmények nem maradnak el. Megyénk területén az elmúlt év során 85 szövetkezet működött, közöttük például az orosházi szövetkezet az elmúlt évben elért tiszta feleslege megközelítette az egymillió forintot, Békéscsaba, 1 »éltes, Szarvas, Nagyszénás és még egynéhány szövetkezetünk elérte a félmillió forint tiszta jövedelmet. ' Ezek mellett a szövetkezetek mellett azonban megtaláljuk a veszteségesen működő kisebb egységeket is, amelyek nem tudják gazdaságosan kihasználni a rendelkezésükre álló munkaerőt, nem tudják megfelelően ellátni községük lakosságát a napi közszükségleti és iparcikkekkel. Ezeket a hiányosságokat felmérve határozták el szövetkezeti tagjai jak, hogy felszámolják akisüzemi gazdálkodás hátrányait és egyesülnek nágyobti szövetkezeti egységekbe, kialakítják a körzeti földmüvcsszövelkeze leket. A gazdasági egyesítések mellett azonban szövetkezeteinknek ügyelniük kell a mozgalmi munka további megszilárdítására is. Különösképpen vonatkozik ez a körzeti szövetkezetek egyesítését megelőző közgyűlésekre, ahol a tagságot részletesen tájékoztatni kell a szervezési változásokról. A körzeti szövetkezetek megalakulásával szervezeti változás azon a léren következik be, hogy a központi igazgatás, ügyvezető, könyvelő, adminisztrátor, pénztáros az egyesülésre kerülő szövetkezeteknél nem lesz, ezt a munkát a központi szövetkezet irodájában fogják elvégezni Azonban ± tagság jogai és kötelességei Item hogy csökkennének, hanem egyre jobban növekednek. Az egyesítést elhatározó közgyűlésen választják meg a 8— 12 tagú igazgatóságot, a 3—9 lagú ellenőrző bizottságot. Ezeknek a bizottságoknak a feladatai és jogköre megfelel az előző igazgatóság és felügyelőbizottság jogkörének. Ezenkívül megválasztják a helyi ügyintézőt, ahol arra megfelelő szövetkezeti dolgozó van, amennyiben nincsen, az igazgatóság arra legmegfelelőbb tagját Megválasztják a körzeti küldötteket is, akik a helyi szövetkezetei a körzeti küldöttgyűlésen képviselik. A körzeti küldöttek feladata, hogy a küldöttgyűlésen saját szövetkezeti tagságuk kérését és javaslatát tolmácsolják. A helyi szövetkezetek megfelelő képviseletet kapnak tagságuk létszámának megfelelően a körzeti szövetkezet igazgatóságában és fel ügyelő bizottságában. Szövetkezeti vezetőinknek elsőrendű feladata a tömegszervezeti munka megjavítása. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezet célja és feladata: a szövetkezés legalacsonyabb formáján keresztül a gyakorlatban bebizonyítani a még egyénileg dolgozó parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Szövetkezeti tagságunk használja fel a mérlegismertető közgyűléseket arra, hogy nyíltan bírálja, értékelje a szövetkezet vezetőségének munkáját, bátran vesse fel a felmerült hiányosságokat és ne engedje meg azt, hogy a szövetkezeti demokratát egyes vezetők semmil>evéve, önkényesen intézkedjenek, vagy határozzanak. Az egyesült szövetkezetek tagsága rendszeresen követelje meg a havi laggyűlések beszámolóit és ezen lúlmenőleg a negyedéves tervbeszámolókat. Ezeken a taggyűléseken, tervbeszámolókon követelje meg azt is, hogy a szövetkezet begyűjtési tevékenységét zavartalanul biztosítsák és bátran bírálják meg azokat a tagokat, vezelöket, akik az állammal szembeni kötelezettségük teljesítését elmulasztják. Szövetkezeti vezetőink pedig ügy dolgozzanak, hogy a szövetkezetek a tömegek, a tagság aktív közreműködésével be tudják tölteni tömegszervezeti funkciójukat Nun Mihály MÉSZÖV megyei titkár. R tapasztalatcsere segíti az SZMH munkáját A múlt év decemberében a szeghalmi járási szülői munkaközösség elnökei részér© tapasztalatcsere volt. Ennek az értekezletnek eredménye igen sok formában megmutatkozik. Körös] ad ányban gye ago volt a szülői munkaközösség munkája és a tapasztalatcsereértekezlet óta igen szépen működik. Rendszeres családlátogatást-, felvilágosító munkát végednek a továbbtannlás, valamint a tanórákon való rendszeres részvétel érdekében. Legutóbb teadélutánt rendeztek és a bevételt az iskola szépítésére használták fel, Bucsa községből kultúrműsoros rendezvényből ezer forintot fordítottak az iskola egészségügyi felszereléséle. Járásunk területén Szeghalom a leggyengébb. Ennek egyik okaaz, bogy a szülői munkaközösség elnöke nem viseli szívón az iskola munkáját. Ugyanis közösen elhatároztuk az értekezleten, hogy mindannyian megjavítjuk a munkánkat. A járási székhelyié minden hónap 15-re jelentést kell kük* derű az elvégzett munkákról. A jelentést minden községből rendszeresen megkapom, csak Szeghalomról nem. Bn, mint a járási SZM-eliiök minden hónapban .rendszeresen látogatom a községi SZM- elnököket és segítem munkájukat. Füzesgyarmaton Barkó- czi elvtársim vállalta, hogy minden VIII. osztályos g\érmék szüleit msglátogatja és foglalkozik a továbbtanulás kérdésével. Fü- zeegyannaton a tanulóknak a iái órákon való részvétele átlagosan 85 százalékos. A legjobb eredményt Kertészeziget érte el, ahol 100 százalékos. Márciusban aktíváink kérésére, újra tartunk járási értekezletet, ahol a hasznos, jó tapasztalatokat átadják egymásnak a szülői munkaközösség elnökei. Szívás Petemé Szeghalom, járási szülői munkai; özö'ségi iVeh'Ss.
