Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-08 / 57. szám

* 6 \ZiUauauUc Héftc 1953 március 8., vásárim p „Felszabadulási Hét“ győzelmével ünnepeljük április 4-ét Mélyül a magyar-szovjet barátság A Sztálin városi dolgozók felhí­vása komoly meggondolásra kész­tette állomásunk dolgozóit. Az első negyedév beindítása eredményes volt üzemünkben, most már az a feladat, hogy ezt a lendületet meg­tartsuk és a negyedév végére fo­kozni tudjuk. A sztálinvárosi dolgozók felhívá­sa a »Felszabadulási Hét« szerve­zésére nagy lendületet ad a ne­gyedév sikeres befejezéséhez. Meg­mutatkozott ez a megtartott röp- gvűléseken is, ahol a forgalmi é3 kereskedelmi brigádok dolgozói a hiányosságok közös akarattal való kiküszöböléséről tárgyaltak. Szoro­sabb együttműködéssel vállaltuk: a »Felszabadulási Hót« alkalmával a menetrendszerinti tervünket 108 százalékról 110 százalékra, a ko­csitartózkodási tervünket 101 szá­zalékról 105 százalékra, terhelési tervünket 102 százalékról 105 szá­zalékra teljesítjük, valamint a ko­csirakodási időt 112 százalékról 115 Százalékra teljesítjük a szállító fe­lekkel szoros együttműködésben. Vállalásunk sikere érdekében felhí­vással fordultunk a fűtőházi dol­gozókhoz, hogy a koosik ki és beállításával, a kocsimozgatási idő lerövidítésével segítsék munkánkat. Az eredményéle biztosítása érdeké­ben, Lázár János szolgálatvezető váltóőr párosversenyre hívta Bogár Pál sztahanovista szolgálatvezető váltóőrt brigádjával együtt. Ma­gyar Ferenc tolatásvezető Dombai Istvánt, Mucsi István xaktárnok pedig Gém György elvtársat hívta páros verseny re. A párosverseny kiszélesítése úgy a brigádokon keresztül, mint az egyéni versenyzőknél komoly ered­ményeket hoz máris, mert a ko­csik beállítása előtt már értesiti a feleket Mucsi elvtárs. hogy ilyen módon meg tudják szervezni a rakodást. A vállalások teljesítése érdeké­ben pártszervezetünk mozgósítja a népnevelőket és a pártosoportveze- Itőket a felszabadulási műszak sike­réért. A verseny lendülete tervünk teljesité-'ének biztositéka. Ut ahhoz, hogy állomásunk elnyerje az él- üzeip címet. Ennek az elérése érdekében in­dulnak harcba Mezőhegyes állomás kommunistái és pártonkivüü dol­gozói. Terhes Péter, Mezőhegyes; MAY állomás1. Szakmunkásvizsgát tartottunk a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál A módosított öléves tervünk az iparba beállítandó új mun­kaerők számát felemelte hal- százölvenezerre. Rákosi elvtárs meghatározta azt is, hogy' nem akármilyen munkaerőre van szükség, hanem olyan embe­rekre, akik egyre képzettebbek, akik a mind fejlettebb, bonyo­lult technikájú nagyipar összes igényeit ki tudják elégíteni. Éppen ezért népgazdaságunk tizenkilenc iparitanuló A vizsga eredményeképpen népgazdaságunk számos új szakmunkást kapott. Műszaki vezetőink megértették, hogy. mit jelent a jól képzett szak­munkás a vállalatnál, ezért igyekeztek szaktudásukat a leg- , nagyobb mértékben átadni a tanulóknak Itt meg kell em­lítenünk Hild György főmér­nök elvtársat, aki tervszerűen foglalkozik a tanulókkal és na­ponta figyelemmel kíséri a ta­nulók munkáját és fejlődését. Nem sokkal marad el Zsilin­az ipari tanulóképzés területén mindent elkövet, hogy a jövő szakmunkásai úgy gyakorlati, mint elméleti területen megáll­ják a helyüket. Ipari tanuló­ink nagyrésze megérti és igyek­szik minden lehetőséget ki­használni, hogy szaktudását ál­landóan emelje. Ezt bizonyltja az elmúlt hónapban nálunk le­zajlott szakmunkásvizsga is, ahol tett szakmunkásvizsgát szki Pál és Benkó György tech­nikus sem ebben a munkában, de az idősebb szakmunkásaink is szeretettel adják át gyakor­lati tapasztalataikat. Ezen a té­ren élenjár Vágvölgyi Károly szerelő és Tóth Márton szerelő csoportvezető. Mindezeknek eredménye az, hogy a szak­munkás-vizsgán kitűnően vizs­gáztak: Virágos László, Hursán György, Nádas János, Márton Pál tanulók. Megértették, hogy a szocializmus megvalósításá­nak döntő feltétele — öléves tervünk — csak akkor sike­rülhet, ha népgazdaságunk minden ágában a kapitalista országok szakmunkásainál sok­kal fejlettebb szakmunkások- kel rendelkezünk. A jó eredmények mellett hi­ányosságként kell megemlíte­nünk, hogy ezeket a lehetőséget nem minden iporitanuló használta ki Ipari tanulóink egy része nem veszi komolyan pártunk, álla­munk szerető gondoskodását, mint például Király József, Ko­vács Etel, Csiga Magdolna, Sep- rényi Jolán, akik a szakmun­kás-vizsgát csak megfelelő eredménnyel tették le. Szük­séges, hogy ezek a tanulók harcoljanak azért, hogy az egy­éves gyakorló idő alatt utol­érjék a legjobbakat, de a leg­jobbak is azon igyekezzenek, hogy minél előbb elérjék a művezetői és a technikusi szin­tet. Török Imre oktató, Békéscsaba. INTO PÉLDA Vésztő 1953-ban első kéthavi ter­vét tojásból mindössze 12, tejből 44, baromfiból. 45 százalékra telje­sített©. Ezért a gyenge eredményé­ért a Begyűjtési Minisztérium Vésztő közréget március 5-ével a bej-, tojás- és baromfi szabadpiaci forgalomból kizárta. A szabadforgalomból való kizá­rás következtében a termelők a te­jet, tojást és a baromfit nem szál­líthatják ki a községből, még pos­tán, vagy vasúton sem, amíg az 1952. évi hátralékot és ezévi be­adási kötelezettségüket nem telje­A községben most a közúti táb­lákon «Szabadforgalomból kizárt község» megjelölést kell kiírni. Hogy a község idáig jutott, szé­gyen 6 ezért elsősorban a helyi ta­nács felelős. Nem egy esetben elő­fordult az, hogy a tanács nem ér­tesítette a termelőket a beadási kötelezettségük mértékéről. Megtör­tént, hogy a termelők magule je­gyezték be a tejszállítási könyvecs­kéjükbe a beadási kötelezettségü­ket. Szőke László órásmester pl. 1952-ben egy tehene után helyte­len kedvezmény megállapítása foly­tán csak 16 liter tejet adott be ha­vonta s ebben az évben is csak 16 litert adott b© a törvényben meg­állapított havi 65 liter helyett. A tojásbeadási terv teljesítését nagy mértékben gátolta az, hogy az 1952-©s évi hátralékosok kimutatá­sát a tanács nem pontosan készí­tette ed. A kimutatásban több olyan dolgozó paraszt is szerepelt, akik teljesítették kötelezettségeiket, több hátralékos pedig kimaradt a kimu­tatásból. A kulák okkal szembeni megalkuvást bizonyítja az, hogy a községben pl. Baxta Sándor kulák a múlt évről 6154 darab tojással, Csüllög Mihály kulák 4891 darab tojással, özv. Földesi Gergelyné 1383 darab tojással van hátralék­ban. A beadásban élenjáró dolgozó pa­rasztokat nem vonták be a begyűj­tési állandó bizottság aktívái kö­zé. Pedig a községben nem egy olyan dolgozó paraszt van, mint Kardos Károly, aki ezévi tojá-sbe- adási kötelezettségének csaknem 100 százalékban eleget tett és teljest tette baromfibeadási kötelezettségét is. Ahhoz, hogy Vésztő község ezt a szégyenfoltot eltüntesse, sürgő­sen meg kell javítani a tömegek­kel való kapcsolatot. A begyűjtési állandó bizottság aktívahálózatába a jól teljesítőket, az élenjáró dolgo­zó parasztokat be kell vonni. Az el­lenőrzést pedig meg kell szigorítani és meg kell azt akadályozni, hogy a hátralékosok szabadon értékesít-, hessék tej-, tojás-, baromfitenné- nyeibet. Minden jól teljesítőnek ér­deke a hátralék felszámolása, mert ©nélkül ők sem értékesíthetik szo­bádon felesleges terményeiket. sitik. A faliújság neveli a dolgozókat Szövetkeze tünkön belül a nevelésnek, a hibák és eredmények lel tárásának, a jó módszerek átadásá­nak igen nagy segítő­je a faliújság. Mi, szövetkezetünk leve­lezői összejöttünk, hogy megbeszéljük, hogyan is készítsük el a faliújságot, bo­gyón vonjuk be a legjobb dolgozókat is, hogy' írjanak a nunkájukról és tár- Vik fel a hiányossá­gokat. Az elhatáro­zásunkat tett követ­te. Az asztalosmű- helyben elkészítettük a faliújságtáblát és egyszerre több cikk is jelent meg rajta. Írtak olyanok is, mint például Dénes Etel elv társnő, aki DISZ-fialal, de a hangját értekezlete­ken soha sem lehe- ett hallani. A faliúj­ságokon keresztül igen helyesen megbí­rálta a DISZ-titkár elvtársat azért, mert nem mutat példát. Berta Pálné gyapot- brigádvéze tőhelyettes a faliújságon kérész­ül hívta fel az asz- szonyok figyelmét ar­ra, hogy minden csa­ládtag vegyen részt a termelőmunkában. A faliújság szövetkeze­tünk egész területé­ről bemutatja azt, hogy a mindennapi munkát hogyan si­került elvégezni a tsz-tagoknak. Mi, le­velezők azon leszünk, rogy ■ mindannyian megkedveljék az írást ss érdekelje a tsz- tagokat a faliújság tartalma, amely segí­tője, nevelője min­den egyes dolgozó­nak. Horváth Sándorné Orosháza, »Dózsa« tsz. Magyar-Szovjet Társaság békésmegyei szervezetei x/. eddi­gieknél sokkal jobban felkészültek a Barátsági Hónap meg­rendezésére. Gondos előkészülettel biztosították, hogy minden köz-ég­ben minél ünnepélyesebb teretek között számos rendezvén yen, képki­állításokon, filmvetítéseken és könyvankétokon ismertessék az önzet­len barát, a testvéri szovjet nép nagyszerű eredményeit. Az MSZT-szerve7jatek megyénk területén a barátsági hónap ide­jén mintegy 400 különböző tárgyú, Szovjetuniót ismertető előadást tartanak. Ezenkívül beütemeztek 73 szakelőadást a szovjet termelési tapasztalatok ismertetésére és a már bevezetett módszerek értékelé­sére. Dolgozóinknak a Szovjetunió iránt tanúsított szeretető meg­nyilvánul abban is, hogy pl. megyénk 18 üzemében MSZT-műsza­kot tartanak. Ezenkívül az «Uj Világ» előfizetőinek számát a barát­sági hónap ideje alatt mintegy 1200-zal növelik. barátsági hónap idején és a jüvőlien is az MSZT-szerveze- tek sokkal szorosabban együtt működnek a tömegszervezetek­kel azért, hogy valamennyi rendezvény teljes sikerrel járjon. Már­ciusban a barátsági hónap keretén belül kuitúrhetet rendeznek MSZT-szervezeteink. Békéscsabán, Gyulán, Gyomén, Orosházán, Bé­késen és Szarvason március 21-től, Dobozon, Életen, Nagyszénáson és másutt 22-től rendezik meg a kuitúrhetet. A kultúrhetek je'entő- sen fellendítik a városok éa községek kultúrótetét, ami kőris fellép­nek a művészeti csoportok második országos versenyén legjobban szereplő művészeti csoportok. z elmúlt hetekben Békéscsabán pl. 306 kisgyűlé-en ismer­tették Révai elvtársnak, aa MSZT II. kongresszusán mondott beszédét. A Békési Téglagyárban és a Békéscsabai Kötöttárugyári-au orosz nyelvtanfolyam indult. A MÁV MSZT alapszerveaetei képkiál­lítást szerveztek, amelyet két nap alatt 1500 fő látogatott meg. A MÁV alapszerveaetei 200 «Uj Világ» előfizető gyűjtését vállalták és oddig már 95 előfizetőt gyűjtöttek. A gyulai járásban a barátsági hónap idején eddig 89 ldsgyűlést tartottak, ahol a Szovjetunió ered­ményei mellett ismertették a begyűjtési rendeletet. Az e’eki kultúr- otthonban megtartott «Ismerd meg á Szovjetuniót» című előadást négyszázötvenen hallgatták meg. Életen tervbe vettek .egy tapasz­talatcsere értekezletet is, ahol a «Villám» terme’őszövetkezet tagjai el­mondják az agrotechnikai módszerek bevezetésének hasznosságát, azt, hogy az idén miért vetnek mindent négyzetesen. PETER JÓZSEF, MSZT megyei propagandista. Tánccsoportunk története 1949-ben alakult meg tánocsopártunk. Az első táncok betanulása igen keservesen ment, többen voltak köztünk olyanok, akik először szerepeltek táncesoportban. A tánccsoport vezetője, Fari Katalin ig n komoly munkát végzett, hiszen még nem voltunk kész táncosok. Zenekarunk nem volt. Egy hegedű és furulya kíséretével táncol­tunk. Bizony ez elég kezdetleges volt, de nem csüggedtünk. Rászt- vettünk a kultúrversenyen. Itt észrevették be rmunkét, s ezután tá­mogattak is. Szerepeltettek, bíráltak és így fejlődtünk. Munkánk egyik hátránya az volt, hogy a táncpróbákat nem vettük komolyan. Ez helytelen volt, de ennek ellenére is szép eredményt t értünk el. Amikor másodszor résztvettünk a kultúrversenyen a második he­lyezést értük el. A verseny után Budapesten vendégszerepeltünk a »Bodnár« tánccal. A harmadik verseny után is Budapesten vol­tunk a »Valaska« és a »Fonó« tánccal. Ebben az évben vettünk részt a negyedik kultúrversenyen ős a legjobbak közé terültünk. Je­lenlegi táncaink: a »Gyetvai kejndős, a »Fonó«, a »Bodnár« a »Va­jasba« és a »Jánosik« tánc. A népművelési osztály támogatja mun­kánkat. Zenekart is kaptunk. A postás zenekar tagjai segítenek ben­nünket és velünk együtt dolgoznak. Többször voltunk már vendég­szerepelni Tótkomlóson, Füzesgyarmaton, Szegeden és még sok más helyen. Csak azt az egyet sajnálom, hogy már az utolsó évben vagyunk és itt kell hagynunk a tánccsoportot. Most új tagokat ve­szünk be a csoportba, betanittatjuk velük táncainkat, így könnyebb lesz a kilépő tagok pótlása. De, amíg itt leszünk, addig is igyek­szünk jó munkát végezni. Gyivicsán Irén, Szlovák gimnázium, Békéscsaba. Mezohegyesi vasutas színjátszók vendégszereplése Sarkadon A s árkád i iskola meghívására kultur- gárdánk S arkadon ven­dégszerepelt. Lelkiis­meretesen felkészült minden szereplőnk, hi­szen szigorú kritiku­sok, a kisdiákok részé re volt előadásunk. Hétszáz gyerek han­gosan, zsibongva várta az előadás kezdetét, de annál nagyobb volt a csend, amikor táncol­ták a vasutas lányok, vagy forrtak ajpárbief- szédek. Ujjongó tapssal jutalmaztak minden jelenetet és mi úgy éreztük; soha ilyen szívesen nem fogad­tak, soha ilyen szíve­sen még nem játszót- tunk. Az . esti előadáson pedig több mint 600 felnőtt jelent meg. A hatalmas érdeklődés teljes bizonysága an­nak, hogy a kultúr- szükséglet kielégilóoO vidéken is a kultúr- forradalom alapvető feladata. Itt éreztük ít igazán, hogy a szakszervezeti kultúr- gárda tagjának lenni szép hivatás és megbe- isüíéssel, dicsőséggel járó kötelesség is. Terhes Péter, mezohegyesi MÁV áll. A végegyházi »Szabadság« termelőszövetkezet tagjai is nagy len­dülettel hozzákezdtek a tavaszi munkákhoz. Elvetették a mákot, a tavaszi árpát keresztsorosan és a zabot is. 150 holdon elszórták a műtrágyát és a simitózást 50 százalékra elvégezték. Most a vörös hagymát és a fokhagymát dugdossák. (Hupuozi Imre.) ♦ ♦ ♦ Körösladány községben Kecskeméti Gyula, Jakus Mihály, Ugari Kálmán dolgozó parasztok az első félévi tojás-, baromiibeadásukát 100 százalékig teljesítették. Az élenjárók példáját követik a község többi dolgozói is. ♦ ♦ ♦ A bélmegyeri »Uj élet« I-es tipusu termelőosoport versenyre hívta ki a község termelőosoport jait a vetési munkák mielőbbi el­végzésére és a negyedért baromfi-, tojás-, tejbeadás túlteljesítésére. (Kulibás Mihály.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom