Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-25 / 71. szám

1953 március 25., szerda ViUoA&awk VUfit A TERV-f több gép, több kenyér, gazdagabb élet Az ötéves tervben hazánk a vas és aoél országává válik. A múlt, — amikor a dolgozó paraszt éjt nappallá téve művelte földjét gyen­ge igaerővel — rossz emlék maradt csupán. 1948, a fordulat éve után, amikor hazánkban véglegesen el­dőlt a. hatalom kérdése, pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása nyomán dolgozó parasztságunk ezrei léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. 1948-ban megyénkben is megalakul­tak az első gépállomások. A falusi burzsoázia, a kulákság nem uzso- lázbatta ki tovább igaerővel pa­rasztságunkat. Es jöttek a gépek és jönnek azóta is egymásután. Megváltoztatták és megváltoztató ják azok munkák örülmónyeinket, gondolkodásunkat, átformálják dol­gozó parasztságunkat. A gép segítőtársunk lett A gép segítő társunkká lett. El eeui tudnánk már képzelni szántó­földjeinket traktor, .utainkat pedig dübörgő vontatók nélkül. Nyilván­való, ha 8 évvel ezelőtt nem sza­badított volna fel bennünket a di­csőséges Vörös Hadsereg, ma is — és még hosszú ideig — a világ leg­elmaradottabb országa lennénk. Me­zőgazdaságunk átalakulása, elsősor­ban a pártunk vezette munkásoez- tály hősies harcának, munkájának gyümölcse és eredménye annak, hogy dolgozó poi-asztságunk is egy­re jobban felismeri megváltozott helyzetét. A közös harc, a miegnö- vekailett közös erői, a közös cél, a Szovjetunió állandó segítéc©, a népi demokráciák kölcsönös támogatása lehetővé tette és teszi mezőgazda- eáguuk fokozott gépesítését. ÖÜ új kombájn 1950- Len megyénk gépállomásain 487 traktor volt. Ebben az évben, ötéves tervünk negyedik évében 1017 darab lesz. Es a szántáson kívül; a zetorok, univerzális arató, kaszáló, kapáló, öntöző, különféle típusú gépek szinte a mezőgazda­ság valamennyi munkájában segít­ségére vannak termelőszövetkezete­ink tagságának, megyénk dolgozó parasztságának. 1951-ben jelentek meg megyénkben az első kombáj­nok. Örömmel fogadták azokat a dolgozó parasztok, hisz az aratás­tól, a ceépléetőH, a legnehezebb mun­káktól szabadít fel. Ebben az év­ben meglévő kombájnjaink száma nyolcvannal növekszik, összesen 114 lesz, 21.090 hold gabonatermést ta­karítanak le azokkal a kombájnis- ták. Több mint 707 ezer normálhold traktormunka 1950-ben gépállomásaink traktorai 221 ezer hold középmélyszántásnak megfelelő gépi munkát, szán­tást, vetést, aratást, cséplést, szállí­tást végeztek el, ebben az évben 707 ezer normál hokira, több mint a há­romszorosára. növek zik ez a terület. Az elmúlt évihez kamuié kedve­zőiden időjárás a felszabadulás előtt dolgozó népünknek ínséget, nyomo­rúságot, nélkülözést jelentett. Pár­tunk bölcs vezetésének, előrelátásá­nak, mezőgazdaságunk gépesítésé­nek tudható be, hogy különösen ott, ahol az agrotechnikai eljáráso­kat, új termelési módszereket betar­tották, eredményesen felvették a harcot az időjárás viszontagságai ellen, ott kevésbbé befolyásolta ter­mésátlagaink alakulását a roesz idő­járás. 29'5 millió forint értékű gépi beruházás Megyénk dolgozó parasztsága is egyre jobban felismerte, hogy az időjárás, viszoutfigságai ellen ered­ményesen küzdeni csak a technika ée a tudomány segítségével tud. Mindennél ékesebben tükrözi ezt az. hogy az elmúlt év őszén több mint 20.000 dolgozó parasztcsalád lépett megyénkben a szövetkezeti gazdál­kodás útjára. Ebben az évben gépállomásaink 29.5 millió forint értékű beruházást SZTÁLINI FOGADALMAK Tanulóifjúságunk közül mind többen fogadják meg Sztálin elvlárs emlékére, hogy tanulmányi eredményeiket javítva ké­szülnek fel arra, hogy jó harcosaivá váljanak a sztálini-eszme megvalósításának, a szocializmus felépítésének, az emberiség bé­kéjének megvédéséért. kapnak gépekben. Ez év tavaszán megjelennek földjeinken az első DT 413-as lánctalpas traktorok, 114 kombájnunkkal, 850 darab csép­lőnkkel 243.000 tonna gabonát csé­pelnek el gépállomásaink. A 100 új Knotek-aratógép, amelyet ebben az évben ad a terv, — a meglévő aratógépeinkkel 21.000 holdon végzi el az aratást. 33 ezer holdat géppel kapálunk Gépállomásaink az elmúlt évben végeztek először nagyobb terüle­ten növényápolási, kapálási mun­kákat. Termelőszövetkezeteink tag­sága felismerte a gépi kapálás je­lentőségét, egyre több termelőszö­vetkezetünk vette tervbe, hogy négyzetesen veti a kapásnövénye- ket, hogy hosszában-kereeztben le­hessen azt kultiváfcorozni. Mintegy 44 darab TI—3-as univerzális trak­torral, 60 darab sorművelő kultivá- torral segít bennünket a terv, hogy több mint 33.000 holdon elvégez­hessük termelőszövetkezeteánkben a kapálási munkát. A múltban a csóp- lésnél a legnehezebb munka a szal­ma kazal ozása volt. Szinte életve­szélyes volt a szalmajáróbon a tű­ző hőségben hordani a szalmát. Eb­ben az évben 344 korszerű kazalo- zót kapunk, alig lesz termelőszövet­kezetünk, amelybe ne jutna ezek­ből a nyári csépléshez. Én, a battonyai ál­talános gimnázium »Hunyadi« oszlályá- nak tanulója fogadal­mat teszek most, amikor a világ dol­gozóit a legmélyebb bánat és gyász érte, amikor meghalt Sztá­lin el v társ. Fogadal­mat. teszek, hogy nem törik meg erőm, hi­Én, Z. Cselre Mag­dolna a »Zója« osz­tály tanulója foga­tom, hogy Sztálin -ílvtárs halála alkal­mairól még nagyobb szorgalommal fogok tanulni. Zója átbil­leni, hanem még egy­ségesebbé igyekszem én is zárni a mun­kás- és paraszlszár- mazású tanulók so­rait. Mint az MSZT di­ákfelelőse fogadalmat teszek a tanulóifjú­ság még nagyobb számban való beszer­vezésére a. Magyar— Szovjet Társaságba. * mot készítünk az osz­tály számára, amely­ben Zója életével kapcsolatos leíráso­kat, irodalmi műve­ket, képeket gyűj­tünk össze. Zója éle­téről, hősi példájáról A Szovjetunió iránti szeretet elmélyítése és erősítése érdeké­ben az MSZT-szerve- zelben minden két hétben diákelőadást szervezek, ahol a szovjet kultúrát és. technikát fogjuk is­mertetni. G- Tóth Gizella DISZ-felelos, battonyai. gimnázium. a DlSZ-ben többször tartok előadást, hogy az ő erényei és a di­cső Komszomol pél­dája lebegjen még- jobban előttünk. Z. Cselbe Magilo'ansi DISZ-osztály titkár, battonyai gimnázium. Gépállomásaink megalakulásuk- kor ideiglenesen helyezkedtek el megyénk községeiben. Azóta napon­ta látjuk, hogyan épülnek a kor­szerű gépszínek, kultúr- és lakó­házak. 1950-ben gépállomásaink kü­lönféle építkezéseire 4 millió 200 ezer forintot adott a terv, ebben az évben több mint a Írét és félszerese van előirányozva. Ezekből az össze­gekből Dcvaványán, Nagyszénáson, Mezőkovócsbázán, megyénk több gépállomásain egymásután nőnek ki a földből az új, szovjet típusú gép­színek és géphangárok. A béke terve ez lehetne sorolni tovább a végte­lenségig. Nem ismeretlen számok ezek előttünk. Ezekből az összegek­ből naponta változik, szépül, épül megyénk. A mezőgazdaság dolgozói­nak jó munkája, erőfeszítése, jó munkájának eredmény© visszakerül a faluba, sokszorosan megtérül öt­éves tervünkben. Olyan terv a jni tervünk, amely mindannyiónk élet- körülményeinek a javulását szolgál­ja. A bébe terve ez, amelyért ér­demes dolgozni, harcolni és küzdeni. Farkas Sándor. J. Trutuyeva: Az élet mindig szebb lesz! A sztálini ötéves tervek éveiben hozzászokhattunk a mesé- beillő teljesítményekhez, az ábrándok valóraváltásához. Ma már ■meglepetés nélkül vesszük tudomásul a repülőgépeket, amelyek átszelik az Eszald Sarkot és soha nem álmodott ismeretlen ma­gasságokba szállnak fel, természetesnek találjuk a tundrán vi­rágzó almafákat, a sztyeppéi tengert, s a hatalmas épületeket, amelyek csúcsa a felhőkbe nyúlik. Annak ellenére, hogy a szovjet emberek számára megszokottá váltak a hősi és rend­kívüli dolgok, ismét forró és büszke érzés tölti el szívünket amikor olvassuk a Szovjetunió ötödik ötéves terve irányelveinek ismertetését. Micsoda hatalmas, nagyszerű lépés ez a jövőbei Nincs hazánknak olyan szöglete, amelyet ne érintene az új ötéves terv, amely ne érezte volna már eddig is gyönyörű életünk termékenyítő, teremtő lüktetését. Emlékezetemben megjelenik most szülővárosom, a forrada­lom előtti Pexan. Elhanyagolt utcák, a dudvával benőtt folyó­parti »kert«, amelyet találóan »Kecske-karám«-nak neveztek el, betegségeket terjesztő szemétlarakodóhelyek közvetlenül a vá­ros határában. Ez volt a régi Perm... A sztálini ötéves tervek alatt az Urai is hallatlanul fel- virágzott. A városok szinte felismerhetetlenül megváltoztak, megváltozott a mi városunk is, amelyet 1940-ben Y. M. Molo- tovról neveztek el. A Molotovba érkező vendégek ámnlnak a megszépült, meg­változott város láttán. Korszerű munkástelep ülések ölelik kö­rül a város központját, építészetileg remekül megalkotott, sok­emeletek, gyönyörű épületek százai emelkednek; a régi, piszkos, üres telkeken parkok, kertek zöldéinek, virágok illatoznak. A márvány-kultúrpalota valóságos látványosság és mennyi-mennyi látnivaló akad még: napközi otthonok, iskolák, főiskolák, tech­nikumok, könyvtárak, poliklinikák, sportpályák ... Bvxől-évr© szépül a Káma folyó partja... Az ötödik öt­éves tervben elkészül a nagyszerű kámai vizierőmű is, üzeitnbe- helyezik s a folyó mentén többtiz kilométer távolságban grá­nitrakpart húzódik a városon, a peremvároson keresztül s el- kigyózik a kertek messzi zöldjébe... Nagy boldogság Írónak lenini a nn nagyszerű időnkben és különösen nagy boldogság a gyermekek számára írni. De nem­csak boldogság — felelősség is! Mi az ifjúsági író feladata? Versekben, elbeszélésekben, mesékben, színdarabokban érzékel­tetni a gyermekekkel a világon még soha nem látott építke­zések nagyszerű lendületét, beszélni, a megelevenités erejével életre kelfeni azokat a nagyszerű szovjet embereket, akiknek munkája a békeiüűvek sorozatos győzelmeit jelenti. Az új ötéves terv a szovjet haza további virágzását, hatal­mas fellendülését, erősödését jelenti. S az iró most műfajt változtat, a prózát verssel folytatja. Amit egy felirat eltakar .. • A napokban a békéscsabai Autójavító Vállalatnál történt a kö­vetkező eset. A vállalat vezetője, Szűcs elvtárs megmutogatta ho­gyan néz ki az üzemük, mivel foglalkoznak a dolgozók. így történt azután az is, hogy odaérkeztünk ahhoz az ajtóhoz, amelyre nagy betűkkeL volt kiírva: j Mosdó és öltözőhelyiség No, persze ezen ma már nem. lehet csodálkozni, hiszen a leg­több üzemben biztosítva van a dolgozóknak, hogy munka után kellően lemosakodva, átöltözve hagyják el munkahelyüket. Azonban itt a körülmények egészen mást igazoltak. — Nézzük meg már, hogyan néz ki nálatok ez a helyiség? — Nézzük — mondja Szűcs elvtárs. Ez ellen azönban tilta­kozott az öltözőhelyiség elé kötött kutya. Gondoltam, azért van ott, hogy a dolgozók ruhájára vigyázzon napközben. Amint később kiderült, éppen azért tiltakozott (vagyis ugatott), hogy őt nem lehet becsapni, hiszen ez a helyiség egy »univerzális« valami, csak nem öltözőhelyiség. Odabent két motorszerelő szaktáre fütyürészve térdepelt két- három szétszerelt motor mellett és javították. Mi sem zavarta őket_ munkájukban. Megszokták ők már azt is, hogy a helyszűke miatt még egy mosónő is csapkodja körülöttük a vizet. Minden ez a he­lyiség csak éppen mosdó és öltöző nem. Ez nyilván joggal hábo­rítja fel a dolgozókat, de még felháboritóbb az, hogy nem tör­tént semmi intézkedés arról, hogy a dolgozók egy egészséges, tiszta öltözőhelyiséget kapjanak. •— nagy — Ünnepre készülnek a kondorost MNDSZ-asszonyok... A kondoros! MNDSZ-asszo- nyok lelkesen készülnek ha­zánk felszabadulásának 8. év­fordulójára, április 4-re. Ezt az ünnepet mi is méltó­képpen akarjuk megünnepelni, — mondja Kugyela Jánosné, az MNDSZ ügyvezetője. A nő­napon már többször beszél­gettünk arról, hogy mi is meg­munkálunk 3 kát. hold gyapot­földet. A tanácstól kaptunk a parlagon heverő földekből 3 kát. holdat és a legutóbbi nő­napon sikerült egy tíztagú brigádot szervezni. Ancsin Pálrié, Kato­na Sándorné, Janis Mibályné, Gabnainé, Kissné, Ráczné, Sztrehoczkiné, Grunné, Sin ká­né, Lepicáné, a brigád tagjai lelkesen jelentkeztek erre a munkára és már alig várják, hogy megkezdjék a munkát. Azonkívül asszonyaink na- gyobbrésze már teljesítette el­sőnegyedévi tojás- és baromfi- beadását. Major Andrásáé már félévi tojás- és baromfibeadá­sát rendezte. Pigler Jánosné, Omilják Pálné és még löblien egészévi tojás- és baromfibe­adásukat teljesítették. Jól dol­goznak az MNDSZ-asszonyok. Hetenként két asszony jelent­kezik a tanácsnál társadalmi munkára, akik azután elbeszél­getnek azokkal a dolgozókkal, akik hátralékban vannak a to­jás-, baromfibeadásban. Ezek­kel a dolgozókkal ismertetik a begyűjtési rendeletet is. Vállaltuk azt is — folytatja Kugyeláné —, hogy április 4-re .50 taggal növeljük taglétszá­munkat. Eddig már 38 új tagot vettünk fel sorainkba. Ebből ifjú Lavrinyecz Istvánné 10 ta­got szervezett be. Jól dolgoznak a kondorosi asszonyok, de még jobb mun­kával akarják kifejezni háláju­kat a szabadságukért, az egyen­lőségükért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom