Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

2 1953 március 22., vasárnap 1/iluxisawU Héjte A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése Moszkva- (TASZSZ) A Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának 1953. már­cius 14-én tartott plenáris ülése a következő határozatokat fo­gadta el: 1. teljesíteni G. M. Malenkov- ftak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének kérését, hogy mentsék fel a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága titkárának teendői alól; 2. megválasztani a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkárságát a követ­kező összetételben: N. Sz. Hrus­csov, M. A. Szuszlov, ,P. N. Poszpjelov, N. N. Satalin, Sz. D. Ignatyev; 3. N. N. Satalint, a - Szovjet­unió Kommunista Pártja szerve­zeti szabályzatának 32. paragra­fusa értelmében, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának póttagjai sorából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai so­rába átvinni. Norvégia Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa felhívást intézett a norvég dolgozókhoz Osló. (TASZSZ) Norvégia Kom­munista Pártjának VIII. kon­gresszusa a kongresszus március 20-i esti ülésén egyhangúlag elfo­gadott felhívást intézett a norvég dolgozókhoz: »Mindenkihez, aki harcolni akar az ország önálló­ságáért, a szabadságért ép a jobb életkörülményekért« — címmel. A felhívás egységes népi front megalakítására szólítja fel a nor­vég dolgozókat, felhívja őket, hogy a storting elkövetkezendő választásain szavazzanak a Kom­munista Párt jelöltjeire, mert »a kommunistákra adott szavazat — a békére, Norvégia -független­ségére és a népek azon jogára adott szavazat, hogy gazdája le­gyen saját országának«. A felhívás elfogadása után meg­kezdődött a vita E. Lövlien be­számolója nyomán. Rz EMSZ-közgyülés Politikai Bizottságának március 19-i ülése New-York. (TASZSZ) Az ENSZ- sözgyűlée Politikai Bizottsága máx- ius 19-i ülésén, folytatta, az ENSZ jeszereléai Bizottsága jelentésének ötáját. Anglia, Hollandia, Uj-Zéland és lörögorszt^* képviselője felszóialá- ában "kifejtette, hogy az ENSZ jeszerelési Bizottsága folytassa te- ékenységét az Egyesült Államok, knglia, Franciaország és néhány aás ország küldöttsége által be- lyujtott határozati javaslat alap- án, amely ismét a fegyverzetről izóló adatok «bejelentésének és el- enőrzésének» kérdését állítj a élő­árba, nem pedig a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentés^,, yalr mint az atomfegyver betiltását. Ezután V. A. Zorin, a Szovjet­unió "képviselője szólalt fiel. Rész­letesen kifejtette a szovjet küldött­ség véleményét a vitatott kérdésről. Zorin beszéde elején bírálta Gross amerikai küldött március 18-i fel­szólalását, Gross úgy akarta feltün­tetni a dolgot, mintha az Egyesült Államok kormánya a leszerelés híve volna és csak a szovjet kormány ál­láspontja képezne akadályt a lesze­relés felé vezető úton. A Szovjetunió képviselője ki­emelte, hogy a közgyűlés valameny- nyi ülésszakán éppen a Szovjetunió az, amely állandóan annak érdeké­fentiét Kettészakadt a japan liberális part Sanghaj. (TASZSZ) Tokioi jelen­tések szerint Japánban tovább tart a belpolitikai válság. A Josida-kormánnyal szemben megszavazott bizalmatlanság nem egészen hat hónappal a legutóbbi parlamenti választások után, an­nak eredménye, hogy növekedik a japán nép ellenállása az amerikai megszállók akaratát engedelmesen végrehajtó Josida kormány nemzet­ellenes politikájával szemben. A néptömegek ellenállása az ameri­kai megszállás rendszerével szem­ben fejvesztetteéget keltett a ja­pán reakció táborában. A frakción harc felőrli a kormányon lévő libe­rális pártot, az amerikai megszál­lás rendszerének erkölcsi-politikai támaszát. A pártban már régóta harc folyt a vezetésért Josida és Hatojama, a párt másik — nem kevésbbé reakciós — vezetője kö­zött. Az utóbbi időben a pártban új erővel lángolt fel a frakció harc. Amint a tokiói rádió jelenti, a li­berális párt tényleges szétszakadá­sáig fejlődtek a dolgok. Hatoja­ma új párt alakulását jelentette be, amely szemben áll a Josida párt­jával. Hatojamával együtt kilépett Josida liberális pártjából a párt más vezetőinek jelentős osoportja. a fegyverzetet és tiltsák be az atom­bombát, szigorú nemzetközi ellenőr­zés létesítésével e betiltás megva­lósítása felett, ami a legjobb bizto­sítéka a békének és a népek biz­tonságának. Zorin ezután ,•— elemezve aa ENSZ Leszerelési Bizottságának munkáját — bebizonyította, hogy a három hatalom (Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) és min­denekelőtt ttz Egyesült Államok vétkes abban, hogy meghiúsult a fegyverzet és a fegyveres erők csök­kentése, valamint az atomfegyver feltétlen betiltása és e betiltás, szi­gorú nemzetközi ellenőrzése. A Szovjetunió képviselője bírálta a Leszerelési Bizottságban képvi­selt államok politikáját és határo­zati javaslatot nyújtott be, amely ajánlja a bizottságnak, hogy hala­déktalanul térjen át a fegyverzet csökkentésére irányuló gyakorlati intézkedések megvizsgálására, »kó­borban a nagyhatalmak — az Egye­sült Államok, a Szovjetunió, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína — fegyverzetének csökkentését tart­va szem előtt, valamint térjen át az atomfegyver, a baktériumfegy- ver és a többi tömegpusztító fegy­ver feltétlen betiltása és e határoza­tok teljesítése fölött szigorú nem­zetközi ellenőrzés létesítése kérdé­sének megoldására. Y. A. Zorin felszólalása után az ülést bezárták. Gottwald elvtárs emléke A „Rudé Právo“ közli Rákosi Mátyás elvtárs cikkét Prága. (MTI) A »Rüde Právo« I Nép« március 19-i számában pénteki száma közölte Bákosi I »Búcsú Gottwald elvtárstól« cíin­Mátyás elvtársnak a »Szabad *me! megjelent cikkét. Klement Gottwald szülővárosában Dedice városka, Klement Gott­wald szülővárosa, Csehszlovákia egész dolgozó népével együtt gyá­szolja a nagy vezér és tanító halálát. Gottwald elvtárs szülő­háza előtt a csehszlovák nép vezérének mellszobrát koszorúk övezik. A gyász napjaiban a vá­ros dolgozói álltak itt díszőrsé­get. A temetés időpontjában a szomszédos Vskov falu iskola- épületén, amelyben Klement Gottwald tanult, valamint a rou- sinovi bútorgyár falán, amelyben tanulóéveit töltötte s ahol a dol­gozók vezetője lett, emléktáblát lepleztek le. Gyászülések egész Csehszlovákiában Március 19-én Klement Gott-lés a falvakban egyaránt gyász- wald temetésének napján egész I üléseket tartottak a dolgozók. Csehszlovákiában, a városokban' Antonin Zápotoeky elvtárs a Csehszlovák Köztársaság elnöke Prága. (MTI) Szombaton, pon­tosan déli tizenkét órakor vonultak be a prágai vár Ulászló-termébe a csehszlovák nemzetgyűlés ülé­sére a csehszlovák kormány tagjai, utánuk a csehszlovák nemzetgyűlés elnöksége, élén Oldrich John nal, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöké­vel. I Az ülést Oldrich John nyitotta meg és ismertette a napirendi pon­tokat. A napirend első pontja a köztársasági elnök megválasztása, második pontja a köztársasági el­nök eskütétele. A napirendi ja­vaslatot egyhangúlag elfogadták. John ezután Siroky miniszter­elnökhelyettesnek adta át a szót, aki Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Arevonal részéről An­tonin Zápotociyt javasolta a Cseh­szlovák Köztársaság elnöki tisz­tére. A jelenlévők egyhangú lelkese­déssel fogadták el a javaslatot. Ezután Oldrich John felkért© Si­roky minisztere! n ö klielvcttiof-t, hogy közölje a nemzetgyűlés határoza­tát az újonnan megválasztott el­nökkel. Tizenöt perc után Antonin Zá- potocky lépett az Ulászló-terembe. Közszemlére teszik a választék végleges névjegyzékét A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának rendelet» alap­ján a közelmúltban a végrehajtó- bizottságok mindenütt elkészítették a választók ideiglenes névjegyzé­két és február hó 23—28-a között a községekben közszemlére tették, a városokban pedig házanként ki­függesztették. A közszemlére tétel után — a rendeletben biztosított idő alatt — a végrshajtóbizottságoknál a lakos­ság közül többen kifogással éltek a névjegyzékből történt kihagyás miatt, vagy egyes személyek fel­vétele ellen. A kifogásokat a rendelet értel­mében Tészben a végrehajtóbizotfc- eágok, részben a járásbíróságok el­bírálták, amelyeknek megtörténte után elkészült a választók végle­ges névjegyzéke. A végleges név­jegyzéket március hó 23—28-ig, a lakosság tájékoztatása érdekében, a végrehajtóbizottságok hivatalos he­lyiségében közszemlére teszik, a városok belterületén pedig házan­ként külön ki is függesztik. Ez alatt az idő alatt mindenki­nek njból alkalma lesz meggyő­ződni arról, hogy a választók név­jegyzékében szerepelő. NEMZETKÖZI ÉLET A bonni ratifikáció A nyugatnémet különállam pár­iámén! je csütörtökön éjszaka ra­tifikálta a bonni és párizsi há­borús szerződéseket. Adenauer ezzel eleget tett Dulles hetvenöt­napos ultimátumának: keresztül- bajszólta parlamentjében azokat a szerződéseket, amelyek Német­ország nyugati részét az amerikai imperialisták stratégiai felvonu­lási területévé változtatják, elő­írják a fasiszta német hadsereg, feltámasztását, még dühöngőbb terrorral fenyegetik Nyugat-Né- metország lakosságát és végül, de nem utolsó sorban arra hiva­tottak, hogy elvágják az útját Németország egyesítésének. A bűnös szerződések ratifiká­lása egyáltalán nem ment simán.. K bonni parlament épületét he­tek óta szinte ostrom alatt tar­tották a nép küldöttségei. Ezek a küldöttségek újból nagyon ko­molyan figyelmeztették a képvi­selőket, hogy a német nép nemi akar az imperialisták érdekében harcolni, hogy a német nép ba­rátságban akar élni minden nép­pel. Ezeket a küldöttségeket azonban csak a német nép igazi képviselői, a - kommunista kép­viselők fogadták megértő barát­sággal. A többi pártok, a koalí­ciós kormánypártok és a szociál­demokrata párt képviselői, ride­gen és barátságtalanul utasítot­ták el a nép küldötteit Az utóbbi hetekben Adenauer minden eddiginél jobban fokozta a nép elleni terrort Lehr rend­őrei sorra dúlták fel Németor­szág Kommunista Pártjának iro­dáit és helyiségeit Rendőrök za­varták szét a békét akaró néme­teknek a háborús szerződések ellen tiltakozó gyűléseit A béke­szerető és a békéért harcoló tö­megek körében egymást érték a letartóztatások. Nemrég letartóz­tatták Josef Angenfort, kommu­nista tartomány gyűlési képvise­lőt, annak ellenére, hogy szemé­lyét védi a mentelmi jog. A ratifikációs vita parlamenti előkészületei is megmutatták: Adenauer tisztában van azzal, hogy nem lesz könnyű dolga, hogy amit tesz idegen imperia­lista érdekek szolgálatában, a né­met nép akarata ellenére teszi, ezért a ratifikációs vitához, a karhatalom, a fegyverek segítsé­gét kell igénybe vennie. A ratifikációs vita »előkészüle­tei« rendőri erők mozgósításából, különleges óvintézkedések beve­zetéséből, a nép elleni terror fo­kozásából állottak. Bonn, a nyu­gatnémet bábállam fővárosa a ra­tifikációs vita napjaiban katonai táborrá vált A parlament épüle­tét háromszoros rendőrkordon zárta el a néptől. Az utcákon motorkerékpáros rendőrök szá­guldoztak, hogy megfélemlítsék a lakosságot. A parlamentbe csak többszörös igazoltatás után lehe­tett bejutni. Az újságírók közül csak azokat engedték be, akik Adenauer számára elég »megbíz­hatónak« bizonyultak. Adenauemek azonban még így- sem sikerült komoly többséget szerezni a gyűlésben hazaáruló terveinek támogatására. A kom­munistákon kívül számos józan polgári politikus is akadt, aki nem volt hajlandó cinkosságot vállalni a népelleni bűntettben. A jobboldali szociáldemokraták gyalázatos szerepet játszottak Adenauer szolgálatában. Minden eszközt felhasználtak a háborús egyezmények ellen harcoló népi mozgalom megbénítására és le­szerelésére. A jobboldali szociál­demokraták tudatosan félrevezet­ték Nyugat-Németország dolgo­zóit és igyekeztek meggátolni a nép tiltakozó akcióit. A parlamenti vita során hatal­mas beszédet mondott Max Rei- mann elvtárs, Németország Kom­munista Pártjának elnöke. Kije­lentette: »Németország Kommu­nista Pártja, amely a munkások, a parasztok és az értelmiségiek millióinak, a német nép túlnyo­mó többségének szószólója eb­ben a parlamentben, kijelenti, hogy a német nép békére, egy­ségre és függetlenségre törekszik, a békeszerződés megkötését, a megszálló csapatok távozását kí­vánja, békében és barátságban akar élni műiden nemzettel.« Adenauer, mint Eisenhower, Dulles és a Wall-Street-i mono- pólisták leghűségesebb kiszolgá­lója eleget tett gazdái akaratá­nak. Ezzel egyik oélja az, hogy nyomást gyakoroljon Amerika többi csatlósaira, és meggyorsít­ja a parlamenti ratifikációt azok­ban az országokban, ahol a nép ellenállása azt mindeddig meg­akadályozta. A német nép azonban nem is­meri el a bonni és párizsi szerző­dést. Számára ezek a szerződések nem egyebek papirrongynái. A német nép igazi képviselői fe kommunisták, a bonni parla­mentben kijelentették, hogy a nép egy pillanatra sem szünteti be a harcot és meg fogja akadá­lyozni, hogy a szövetségi tanács és a szövetségi elnök jóváhagyja a szerződést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom