Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-21 / 68. szám
2 1*53 március 2t_, szamba! _ VLUai&awU Hépi Párt ég pártépítés A gyulai állami gazdaság pártszervezetének harca a hő termésért »Csak úgy tarthatjuk és fokozhatjuk a szocializmus építésének ütemét, ha a szocialista munkafegyelem visszaszorítja üzemeinkből és mezőgazdasági termelésünk szocialista szektoraiból a fegyelmezetlenség polgári örökségét« — mondotta Horváth Márton elvtárs pártunk Központi Vezetőségének 1952 június 27-i ülésen. A gyulai Állami gazdaságban a pártszervezet az efertőit év őszén nem folytatott következetes harcot a szocialista munka- fegyelem megszilárdításáért. A pártszervezet vezetői megelégedtek a látszat-eredményekkel. Népi tartották állandóan szem előtt azt, hogy a műnk afegyelem megjavítását csakis a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősítése, az állandó és szívós tömegnevelő munkával lehet továbbfejleszteni, biztosítani. Szilágyi elvtárs, a pártszervezet titkára ötliónapos páriiskolára ment október elején. Az itthonmaradt pártvezetőség azonban már nem nagyon igyekezett, hogy megjavítsa a munkát, pedig a nyári munkák idején már eléggé megszilárdult a munkafegyelem. Ez azonban azt is mutatja, hogy n«m volt teljes munkamegosztás a pártwezetfiségben sem A párttitkáron kívül a pártellen- őrzést, ha gyakorolták is a többi vezetőségi tagok, ez csupán formalitás volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy hazug, hamis jelentéseket adtak be egyes »elvégzett munkákról«, például azt, hogy a takarmányrépát felszedték és beszállították. Később kiderült, hogy még pár holdnyi répa a földben van. Vagy, hogy a kukoricaszár teljes egészében be van takarítva. Hetek múlva, csupán véletlenül döbbent rá az igazgató, hogy ez sem volt igaz. Például Boros Ferenc és L. Kovács Mihály traktorosok is azt mondogatták —r nem érdemes dolgozni. A már elmondott lazaság következtében nem nagyon lehet csodálkozni azon, hogy a kommunisták nem tudták harcos politikai nevelőmunkával porrá zúzni a helytelen véleményt. A felsőbb pártszervek, a városi és a járási ‘pártbizottíság sem fordított kellő gondot arra, hogy több segítséget nyújtson az állami gazdaság titkár nélkül maradt pártszervezetének. a párlbizahni, a pártcsoport és a népnevelő értekezleteket A politikai iskolák lemorzsolódása, most, a tavaszi munkák ellenére Is kezd megszűnni Ezelőtt elő940 hold mélyszántást sem tudtak az ősszel elvégezni. Mindez azért fordulhatott elő, mert az itthonmaradt pártvezetőség azt hitte, hogy az állandó nevelés, a feladatokra való állandó mozgósítás, kommunista helytállás és példamutatás nélkül is jó eredményeket lehet elérni. így aztán elmaradtak a vezetőségi ülések, a pártbizalmi, a pártcsoport és népnevelő értekezletek. Ennek következtében aztán lemorzsolódtak a politikai iskolák is. A hibák azonban nem örökéle- tűek még Gyulán sem. Szilágyi elvtárs visszakerüli az iskolából. Még több tudással, még több politikai tájékozottsággal. Első és legfontosabb tennivalóként állította maga elé, a pártélet megjavítását Számonkérte a pártbizalmi elv társak tol, hogyan, miként dolgoznak — és a népnevelőktől is. A DISZ- és MEDOSZ- szervezet vezetőitől is, hogy mit tesznek a munkaverseny kiszélesítése és állandósítása érdekében. fordult, hogy két iskolát is egybe kellett vonni, mert már elérték azt, hogy 22 hallgatóból tizennyolcán megjelennek. Ezt azzal tudták elérni, hogy a harcosabb elvtársakat, mint például Cilié Sándor, Szilágyi Imre és még több más elv társat személy szerint felelőssé tettek a hanyag és nemtörődöm hallgatók megjelenéséért. Az egyre jobban javuló politikai munka eredménye, hogy Mészáros István traktoros a legutóbbi termelési értekezleten felajánlotta: 19ö6 normálhold évi tervét, 10 százalék üzemanyag megtakarítással október 1-ig befejezi Túri István 855 normál- hold évi tervét ugyancsak október 1-ig befejezi. A dolgozók majdnem kivétel nélkül felajánlást tettek. Hogy mennyire javul a munkafegyelem, igazolja az is, hogy ma már bizakodva mondja el Szilágyi elv társ: határidőre minden vetést elvégzfflnk Eddig már 150 hold borsót és 50 hold árpát vetettek .el ke- resztsorosan. A terv szerint, előbb úgy volt, hogy tavaszibúzát nem vetnek. A napokban azonban értesítést kaptak, hogy 100 holdat a gyulai gazdaságnak is vetni kell. Előbb fűhöz-fához kapkodtak, hogy kibújjanak ez alól. Hivatkoztak mindenre. De a párttitkár mérlegelte a reális valóságot és azt mondta: »Megszervezzük az éjjeli műszakot és akkor elvetünk idejére mindent.« Tehát kapkodás helyett, határozott intézkedésre van szükség. Ma már azért is harcol a párt-? szervezet, hogy a vezetést, minél egységesebbé tegyék a gazdaságban, hogy egyik intézkedés ne keresztezze a másikat Például, hogy az agronómusok intézkedéseikkel ne kerüljék meg a bri- gádvezetöket és a farmereket. Vagyis, hogy mindenki önállóan végezze el munkáját, ne avatkozzon senki a másik dolgába, ak-i kor mindig meg lehet találni? ki végzett jó, vagy rossz munkát Meg lehet állapítani és felelősségre lehet vonni a hibák elkövetőit így mindjobban háttérbe szorul a fegyelmez»Llenség polgári öröksége. S villa Imre (Folytatás az t. oldalról.) jobb brigádja a »Haladás« bri* gád. Erőgépeinek tegnapi átlagteljesítménye traktoronként 11.2 normálhold volt Á jól kijavított gépekkel egy percnyi időt sem vesztettet. A traktoristák versenyében Si- piczki Pál vezet Ez évben 204 normálholdat szántott feL A legutóbbi nyolc nap alatt is 30 holdat munkált meg, tehát jelentősen túlteljesítette normáját. Alig néhány százalékkal mögötte Zsib- rita Mihály és Drienyovszki János fej-fej mellett vetekednek a második helyért. A szántáson kívül már végzik a tárcsázást a békéscsabai »Előre« tsz-ben, a »Vörös Október« tsz-ben pedig a tagok háztáji gazdaságát szántják, így a szövetkezet tagság* fennakadás nélkül végezheti a vetést a tsz földjén. OLVASD a Viharsarok Népét! Szigorú ítéletek a tavaszi munkák és a begyűjtés szabotálásáért Nincs és nem is lehet kegyelem dolgozó népünk etlenségei, a ku- lákok számára, akik minden alkalmat megragadva igyekeznek gátolni építőmunkánkat, igyekeznek gyengíteni népünk egységét, erejét. A nép bíróságai a leleplezett népetenes kártevők ügyében mind szigorúbb ítéletet hoz. A szigorú ítéletek bizonyságát adják népmik elejének, bizonyságát adják annak, hogy van erőnk kemény kézzel lesújtani azokra, akik az amerikai rádió kacsahangjának hatására kártevéshez mernek folyamodni. Gyorsított eljárással négyévi börtönn* ítélték SZNYIDA JÁNOS szarvasi kulákot, aki az elmúlt ér ősze óta nem művelte földjét, nem kezdett hozzá a tavaszi munkákhoz. Nem tartott áhatálloimányt som és 350 kiló élőál bitbeadását nem teljesítette. A négyévi börtön meLié 3000 forint pénzbüntetést és 3000 forint vagyonelkobzást is kiszabott rá a bíróság. SONKOLY MIHÁLY szarvasi kulákot 3 és félévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság ugyancsak a tavaszi munka elhanyagolásáért, továbbá az állattartás és a tojásbeadás szabotálásáért. CSER VÉNÁK ANDRÁSNE mez ciberén yi kulákasssony több mint 7 és fél mázsa sertés, 2 mázsa vágómarha beadását és 4 hold őszibúza vetését szabotálta el, ráadásul most a tavasz folyamán sem igyekezett pótolni. Aljas tetteiért a bíróság 22 havi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre és 1500 forint vagyonelkobzásra ítélte. ÖZV. EIER MIHÁLYNE 29 holdas meeőberényi kuiákasszonyt a bíróság kétévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte azért, mert elhagyta földjét, nem “vetett el 3 &ol<l őszibúzát, de tavaszit sem s ráadásul szabotálta a vágómarhádé a tojás beadást is. ELEK ZSIGMOND 37 holdas dóvá ványai kutak is sort» szabotált minden beadást. Jól megérdemelten 3 évi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélték. Teret hódított az ellenség hangja Most már rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket Híven és méltóan őrizzük Tanácsköztársaságunk dicső emlékét Dolgozó népünk büszkeséggel emlékezik ma az 1919-es Tanácsköztársaságra. Ma, 34 éve, l®19 március 21-én vette át a hatalmat hazánkban először a munkásosztály. A belső bitangok hazaárulása és a külföldi imperialisták vad támadása következtében mindössze 133 napig tarthatta kezében megtépázott, sok vihart és szenvedést áté't népünk sorsának irányítását. Mi mégis történelmünk egyik legragyogóbb korszakaként őrizzük emlékét szivünkben. Olyan korszakként, amely nagyszerű példáját adta a kommunisták vezette doígozó népünk helytállásának, harcosságának s annak, hogy tudjuk irányítani, szebbé formálni életünket a telezsebü felső tízezrek nélkül — s amint mai életünk fényesen igazolja — csakis azok nélk ül valósítható meg olyan megelégedett, boldog élet, amelyért azelőtt évszázadokig harcoltak, küzdöttek népünk legjobbjai Dózsa, Rákóczi, Kossuth és Petőfi vezetésével. A Magyar Tanácsköztársaság Pétervárun, Moszkvában, Oroszország csatamezején folyt hősi küzdelemben született. Azok teremtették meg, akik — mint volt hadifoglyok — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüaében Lenin és Sztálin elvtárstól következetességet, tisztánlátást s az orosz munkásosztálytól tántoríthatatlan helytállást, kitartó és szívós haruossá- got tanultak — köztük szeretett vezérünk és tanítónk, Rákosi Mátyás elvtárs. 1919 nemcsak dicsőséges, hanem egész sor tanulságot jelentő korszak is számunkra. Különösen figyelmeztetőül szolgálnak számunkra az 1919-es események most, «úrikor az amerikai imperialisták vezette népelknes háborús blokk a náci fenevadak maradványaival szövetkezve ugrásra készen, áll hazánk éa a többi szabad népek, főként szabadságunk, boldog életünk és ragyogó jö- vőink kiindulópontja, a Szovjet-unió ellen. Első és legfontosabb tennivalónk az, hogy állandóan növeljük népünk egységét, állandóan növeljük hazánk véderejét s minden gazdasági területen soha nem látott magasságig növeljük a termelést. Emellett első és legfontosabb teendőnk a nap minden órájában kemény kézzel lesújtani az imperialista háborús blokk ötödik hadoszlopának egyedeire, a Horthy-fasizmus volt kiszolgálóira, a klerikális reakció ügynökeire, az áruló jobboldali szociáldemokraták ra és a kulákókra. A dicső Tanácsköztársaság elbnktatása után bekövetkezett 25 esztendős sötét korszak; a kivégzett kommunisták ezreinek síremlékei, Orgovány szörnyűségei, figyelmeztessenek bennünket fokozott éberségre, neveljenek bennünket a fa-izálodó imperialisták kérlelhetetlen gyűlöletére, az ellenük vívott szüntelen harcra. A szabadságot, amelyért a 19 es imrakásezredek harcoltak, amelyért a kommunisták, dolgozó népünk legjobb fia vérüket áldozták; megkaptuk Sztálin elvtárstól, a Vörös Hadseregtől. Napról-napra, évről-évre mind nagyobb sikerrel, győzelmesen építjük a szomáíizmust, dolgozó népünk régen óhajtott derűs, boldog, megelégedett jövőjét. Tudatában Tagytmk arnjak, hogy van erőnk építeni, alkotni. Tudatában vagyunk annak, hogy a 19-es munkáseziedek bátor utódai, néphadseregünk tagjai szikfa- szilárdan őrködnek határainkon a sztálini haditudotnány birtokában. Tudatában vagyunk annak, hogy népünket 1919 egyik legnagyobb hőse, Lenin és Sztálin elvtársak legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs vezeti diadalról diadalra. S mindez a tudat megsokszorozza erőnket, alkotójkészságünket a szocializmus építésében g még szilárdabban, még hivebben zárkózunk tel az emberiség békéjéért, függetlenségéért folyó harcban a nagy szovjet nép mögé, együtt a népi demokratikus országok népeivel, méltóan a Sztálin elvtárs által adott »rohambrigád« névhez. A munkaverseny fejlesztése az üzemi pártszervezet egyik központi feladata A bulváréi ti »Vetogépgyár« dolgozói hatalmas lendülettel indultak harcba az 1953. évi tervelőirányzat sikeres teljesítéséért. Ez- évi tervük a tavalyihoz viszonyítva jelentősen megnövekedett, ami még nagyobb odaadást követel az üzei^ dolgozóitól. A harc sikerének biztosítása nagy feladatot állít az üzem pártszervezete elé is. Aa év elején az üzemi pártszervezet javaslatára az üzem vezetősége értekezletre hívta össze a mérnököket, a technikusokat, a sztahanovistákat és az élmunkásokat. Ezen az értekezleten az üzem öntödéjének problémaival foglalkoztak, ahol akkor magas volt a selejt százalék. Számos műszaki és szervezési javaslat hangzott el ezen az értekezleten. A javaslatok legnagyobb részét már a megbeszélést követő napokban megvalósították. Amint megkezdték az üzemben a tervié! bontást, a pártszervezet népnevelői azonnal széleskörű felvila- gosité munkába kezdtek, hogy népszerűsítsék a dolgozók körében a tervet, megismertessék velük a jövő nagyszerű perspektíváit ée mindazt, amit a tervelőirányzatok sikeres teljesítése jelent. A népnevelők különösen a munkafegyelem megszilárdításának fontosságát hangsúlyozták a dolgozókkal folytatott beszélgetéseik során. Yilhelm Mai- gut népnevelő rámutatott, hogy a későnjövők, a lógósok és az igazolatlanul hiányzók milyen hatalmas károkat okoznak a népgazdaságnak. A jól megszervezett felvilágosító munka eredményeképpen a részlegekben már néhány nap múlva jelentős mértékben csökkent az igazolatlanul távolmaradók száma. A pártszervezet vezetősége nagy gondot fordított a szemléltető agitáció jó megszervezésére is. Aa üzem minden területén mozgósító jelszavakat helyeztek el. Szembetűnő helyeken kifüggesztették Gh. Gh&orghiu-Dej elvtárs szavait is az ötéves terv négy év alatti teljesítésének tehetőségéről. Ezenkívül minden részlegben megszervezitek a nmnkásoik és a brigádok felajánlásainak, valamint azok teljesítésének nyilvántartását és népszerűsítését. A pártszervezet jó munkájának köszönhető, hogy jelenleg az üzem dolgozóinak 90 százaléka részkve.sz a szocialista munkaversenyben és egyre nő azoknak a száma is, akik szovjet módszerekkel dolgoznak.
