Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-17 / 64. szám

2 1933 március Í7., kedd I/ikoA&awU 1/lífit A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 4. ülésszaka Moszkva, március 15. (TASZSZ) Március 15-én Moszkvában, a Kremlben megtartották a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának 4. ülésszakát. Az ülésteremben jelen vannak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának és Nem­zetiségi Tanácsának küldöttei s igen sok vendég. A páholyokban a diplomáciai testület tagjai, a szovjet és a külföldi sajtó képvi­selői. Az elnökség páholyaiban helyet foglalnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjai és a miniszterek. A jelenlevők melegen fogadják G. M. Malenkov, L. P. Berija, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulga- nyin, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuliin, N. M. Svernyik, P. K. Ponomarenko, L. G. Melnyikov, M. D. Bagirov, M. A. Szuszlov, Sz. D. Ignatyev, N. N. Satalin, M. F. Skirjatov, valamint a Szö­vetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács elnökei és helyetteseik megjelenését az elnökségben. Mihail Jasznov küldött, a Szö­vetségi Tanács elnöke, aki az ülésen elnökölt, az ülésszakot megnyitva, első szavait Joszif Visszárionovics Sztálin ragyogó emlékének szenteli. A szovjet nép — mondja Jasz­nov — szívében mély fájdalom­mal, a pótolhatatlan veszteség érzésével kísérte utolsó útjára szeretett vezérét és tanítóját, Jo­szif Visszárionovics Sztálint, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttét, a minisztertanács elnö­két; a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kárát. A küldöttek és a vendégek fel­állással tisztelegnek a vezér em­lékének. Az elnök közli, hogy március 14-én Prágában meghalt Iílement Gottwald, a Csehszlovák Köztár­saság elnöke, a Szovjetunió hű barátja. A Szovjetunió népei a csehszlovák dolgozókkal együtt mélységesen átérzik ezt a' súlyos veszteséget. Mindenki feláll. A Legfelső Tanács elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Klement Gottwald elnök ha­lála alkalmából Csehszlovákia nemzetgyűléséhez intézett rész­vétnyilatkozata szövegét. Az elnök a következő napiren­det javasolja az üléssziaknak meg­vitatásra; 1. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnöksége elnökének megvá lasztása. 2. A Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének kinevezése. 3. A Szovjetunió Minisztertaná- psa ös.zjtéiele és a Szovjetunió mi- nisztéi iumainak átalakítása. 4. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége titkárának meg­választása. 5. A Szovjetunió Alkotmánya 70., 77. és 78. cikkelye megváltoztatása és kiegészítése. A napirend első pontjához N. Sz. Hruscsov küldöttnek adjál, meg a szót, akit a jelenlevők melegen fogadnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának plénuma, a Szovjet­unió Minisztertanácsa és a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa együttes ülésének nevében, valamint Mosz­kva, Leningrad és Ukrajna kül­döttei nevében javasolja N. M. Svernyik felmentését a Szovjet- 'unió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének tisztétől azzal kapcso­latban, hogy őt a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa elnökének tisztére ajánlják és ja­vasolja N. M. Svernyik megvá­lasztását a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagjává. N. Sz. Hruscsav javasolja K. J. Vorosilovrak, a nagy Lenin hű tanítványának és a nagy Sztálin harcostársának, a kommunista párt ügye, a kommunizmus szov­jetunióban győzelme fáradhatat­lan harcosának megválasztását a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökéve. A küldöttek hosszantartó taps­sal fogadják N. Sz. Hruscsov sza­vait arról, hogy K. J.. Vorosilov megválasztását az egész szovjet nép teljes mértékben támogatja és jóváhagyja. Hruscsov küldött javaslatát egyhangúlag elfogadják. A jelen­lévők állva üdvözlik K. J. Vorosi- lovoL Az ülésszak áttér a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöke ki­nevezéséről szóló kérdésre. L. P. Berija küldött szólal fel, akit viharos, szűnni nem akaró tapssal fogadnak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Minisztertanács és a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága megbízásából ja­vasolja, hogy a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökévé Geor- gij M a k szim i 1 j an o vies Malenkovot nevezzék ki. Mindenki feláll. A teremben hosszú ideig nem szűnik a lelkes taps. Pártunk, a munkások, a kol­hozparasztok, az értelmiség, a Szovjetunió valamennyi népe — mondja Berija — jól ismerik és mélységesen tisztelik G. Malenko­vot, mint Lenin nagytehetségű ta­nítványát, Sztálin hü harcostár­sát. A Szovjetunió kormánya előtt nagy és felelősségteljes feladatok állnak, mind az ország külpoliti­kájának bonyolult nemzetközi helyzetben való vezetésében, mind. abban, hogy vezesse a Szovjet­unió népeit a kommunista társa­dalom országunkban való felépí­téséért vívott gigászi, hősies har­cában. Úgy gondolom — folytatja Be­rija —, hogy a képviselők általá­nos véleményét mondom ki, ami­kor azt a szilárd meggyőződést fejezem ki, hogy a szovjet kor­mány G. M. Malenkov vezetésével úgy fogja vezetni országunkban a kommunizmus építésének egész ügyét, amint Lenin és Sztálin ta­nította és odaadóan fogja szol­gálni népünk érdekeit (Viharos, szűnni nem akaró taps.) Az ülésszak egyhangúlag ha­tározatot fogad el G. M. Malen­kov kinevezéséről a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­kévé és megbízza, hogy tegyen javaslatot a kormány összetéte­lére. A határozatot viharos él­jenzés kíséri. Mindenki feláll, lelkesen üdvözölve a szovjet kormány fejét. G. M. Malenkov,, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a szó­noki emelvényre lép. A teremben ismét éljenzéa harsan fel. G. M. Malenkov megköszöni a küldötteknek a nagy bizalmat és megbecsülést, amelyet iránta tanú­sítanak és javasolja a kormány összetételének és a jelenleg meglévő minisztériumok egyesítésére irá­nyuló intézkedéseknek megvitatá­sát. Kijelenti, hogy ezek az intéz­kedések már korábban megértek. Már hosszú ideje, még J. V. Sztá­lin életében, vele együtt fontolták 'm©g a pártban és a kormányban. Most — mutat rá G. M. Malen­kov — a szovjet országot ért sú­lyos veszteséggel kapcsolatban csak meggyorsítottuk a már megérlelő­dött szervezeti intézkedések végre­hajtását. Ezek az intézkedések az állami és gazdasági tevékenység ve­zetésének további megjavítására.irá­nyú Inak. Lehetőségünk van arra — foly­tatja G. M. Malenkov —, hogy si- kesesen megvalósítsuk a miniszté­riumok egyesítésével kapcsolatos új­jászervezést és realizálhatjuk en­nek minden előnyét, mert jelentő­sen fejlett káderekkel rendelkezünk, akik gazdag tapasztalatokat szerez­tek és az egyesített minisztériu­mok élére állhatnak. G. M. Malenkov a következő ja­vaslatokat terjeszti a Xegfelső Ta­nács elé: Az államvédelmi minisztériumot és belügyminisztériumot egy miniszté­riummá, a Szovjetunió belügymi­nisztériumává kell egyesíteni. A hadügyminisztériumot és' a ha­ditengerészeti minisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió hon­védelmi minisztériumává kell egye­síteni. A külkereskedelmi minisztériu­mot és a kereskedelemügyi minisz­tériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió bel- és külkereskedelmi minisztériumává kell egyesíteni. A mezőgazdasági minisztériumot, a gyapottermesztési minisztériumot, a szovhozügvi minisztériumot, a begyűjtési minisztériumot és az er­dőgazdasági minisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió me­zőgazdasági és begyűjtési minisz­tériumává kell egyesíteni. A felsőoktatási minisztériumot, a film ügyi minisztériumot, a művé­szetügyi bizottságot, a rádióbizott- ságot, a nyomda- és kiadóvállala­tok főigazgatóságát éa a munkaerő-, tartalékok minisztériumát egy mi­nisztériummá, a SzovjetJunifc kul­turális ügyeinek minisztériumává keli egyesíteni. A könnyűipari minisztériumot, az élelmiszeripari minisztériumot, a hús- ée tejipari minisztériumot és a halipari minisztériumot egy mi­nisztériummá. a Szovjetunió köny- nvű- és élelmiszeripari miniszté­riumává kell egyesíteni. A vaskohászati minisztériumot, a Bzínesfémkohászati minisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió kohóipari minisztériumává kell egyesíteni. Az autó- és traktoripari minisz­tériumot, a gép- és műezergyártási minisztériumot, a mezőgazdasági gépgyártási minisztériumot és a szerszámgépgyártási minisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió gépipari minisztériumává kell egye­síteni. A közlekedési gépgyártási mi­nisztériumot, a hajóépítésipari mi­nisztériumot, a neliézgépgyártásX minisztériumot és az építési és út­építési gépgyártási minisztériumot egy minisztériummá^ a Szovjetunió közlekedési és nehézgépipari mi­nisztériumává kell egyesíteni. A villamoserőművek minisztériu­mát, a villamossági ipari miniszté­riumot, a posta- és rádióipari mi­nisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió viliamoserőműveinek és vilílamosiparának minisztériumá­vá kell egyesíteni. A fegyverzetügyi minisztériumot 6s a repülőipari minisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió hon­védelmi ipari minisztériumává kell egyesíteni. A faipari minisztériumot és a papír- és fafeldolgozóipari minisz­tériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió fa- és papíripari mi­nisztériumává kell egyesíteni. A nehézipari vállalat-építkezési minisztériumot és a gépgyártóvál- lalat-építkBzési minisztériumot egy minisztériummá, a Szovjetunió épí­tésügyi minisztériumává kell egye­síteni. A tengeri flóttaügyi minisztériu­mot, a folyami fiottaügyi miniszté­riumot és az északitengeri út fő- igazgatóságát egy minisztériummá, a Szovjetunió tengeri és folyami fiottaügyi minisztériumává kell egyesíteni* A földtani minisztériumot meg kell szüntetni, feladatát annak meg­felelően. kell átadni a kohóipari minisztériumnak, a szénipari mi­nisztériumnak, az ásványolajipari minisztériumnak és más miniszté­riumoknak, ahogyan a kitermelő­ipar azok hatáskörébe tartozik. Meg kell szüntetni a- gépkocsi­közlekedési minisztériumot és ha­táskörét a közlekedésügyi minisz­tériumnak kell átadni. A Szovjetunió Minisztertenácsá- pak a népgazdaság anyagi és tech­nikai ellátásával foglalkozó állami bizottságát és a minisztertanács­nak az élelmiszer- és ipari áruel­látással foglalkozó állami bizottsá­gát egyesíteni kell a Szovjetunió állami tervbizottságával. G. M- Malenkov a következő ja­vaslatot teszi a kormány összetéte­lére: A minisztertanács első elnökhe­lyettese és belügyminiszter L. P. Berija; a minisztertanács első elnökhe­lyettese és külügyminiszter V. M. Molotov; a minisztertanács első elnök- helyettese és a Szovjetunió honvé­delmi minisztere N. A. Bulganyin, a Szovjetunió marsallja; a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese L. M. Ka­ganovics; a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese és bel- és kül­kereskedelmi miniszter A. I. Miko- ján; a mezőgazdasági és begyűjtési miniszter A. I. Kozlov; a kulturális ügyek minisztere P. K. Ponomarenko; könnyű- és élelmiszeripari mi­niszter A. N. Koszigin; szénipari miniszter A. F. Zasz- jagyko; ásványolajipari miniszter N. K. Bajbakov; kohóipari miniszter I. F. Tevosz- jan; vegyipari miniszter Sz. M. Tyi- homirov; gépipari miniszter M. Z. Szabii rov; közlekedési- és nehézgépipari mi' niszter V. A. Malisév; vLlamoserőművek és a villamos- ipar minisztere M. G. Pervuhin; honvédelmi ipari miniszter D. F. Usztyiraov; épitőanyagipari miniszter P. A. J úgy in; fa- és papíripari miniszter G. M. Orlov; építésügyi miniszter N. A. Di~ gaj; közlekedésügyi miniszter B. P. Bescsev; pcstsügyi miniszter N. D. PsZur­cev; tengeri és folyami fiottaügyi mi" niszter Z. A. Saskov; pénzügyminiszter A. G. Zverjev; egészségügyi miniszter A. F. Tre- tyakov; igazságügyminiszter K. P. Gorse" nyíri; állami ellenőrzési miniszter V. N. Merbulov; a Szovjetunió Minisztertanácsa állami tervbizottságának elnöke G. P. Koszjacsenko; a minisztertanács állami építés­ügyi bizottságának elnöke K. M. Szokoiov. G. M. Malenkov megerősítés végett a Legfelső Tanács elé ter­jeszti a kormány összetételére vo­natkozó javaslatot .03 kiemeli, hogy a kormány egész tevékenységében következetesen folytatni fogja a párt által kidolgozott kül- és bel­politikát. A szovjet kormánynak ez;az álláspontja kifejezésre jutott már a március 9-én tartott gyászünnep ségen elhangzott beszédekben is. G. M. Malenkov viharos taps közepette rámutat: a szovjet kor­mány számára törvény az a köte­lezettség, hogy fáradhatatlanul gon­doskodjék a nép javáról, anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítéséről, a haza szocia­lista életének további felvirágozta­tásáról. A külpolitikát illetően G. M. Malenkov hangsúlyozza, hogy a párt és kormány vezetőinek nyilat­kozataiból a következő világlik ki: A szovjet kormány változatl nul a bélre megőrzésére és megszilár­dítására, a Szovjetunió biztonságá­nak és védelmének biztosításai a irányuló kipróbált politikáját foly­tatja, a valamennyi országgal való együttműködés s az érdekek köl­csönös figyelembevételének alapján nyugvó gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének politikáját. A szovjet kormány a jövőben is szoros poli­tikai és gazdasági együttműködést folytat s megerősíti a testvéri ba rátság és szolidaritás kötelékét a nagy Irinái néppel, valamint a népi demokratikus országok valamennyi népével. G. M. Malenkov e szavait ismét lelkes taps fogadja. A szovjet békepolitika — foly­tatja G. M. Malenkov — többi or­szágok — nagyok és kicsinyek — népei jogainak tiszte.'etbentartásán s az elismert nemzetközi szabályok betartásán alapszik. A szovjet kül­politika alapja: a Szovjetunió más országokkal kötött valamennyi szer­ződésnek szigorú és feltétlen betar­tása. G. M. Malenkov ezután hang­súlyozza, hogy jelenleg nincs olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton meg­oldani az érdekelt országok közötti kölcsönös megegyezés alapján. Ez vonatkozik a Szovjetuniónak v aki- mennyi állammal, köztük az Ame­rika Egyesült Államokkal való vi­szonyára is. A béke megőrzésében érdekelt államok — mind a jelenbep, mind pedig a jövőben — bízhatnak a Szovjetunió szilárd békepolitikájá- bon — jelenti ki G. M. Malenkov. (Taps.) G. M. Malenkov beszéde befejező részeiben hangoztatja, liog-y a szov­jet kormány minden erejével har­col a kommunista társadalomnak a 6zovjetországban való felépíté­séért, a szovjet nép szaluid és boldog életéért. »A párt, a kormájny és a szovjet nép szoros egységben, a Szovjet­unió valamennyi népének össze­forrott testvén családjaként hala­dunk előre a kommunizmus útján«. (A teremben felzúg a hosszantartó taps.) G. Malenkovnak, a miniszter- tanács elnökének Javaslatát egy­hangúlag elfogadják. Az ülés jóváhagyja a Szovjetunió mi- nisz tér Limainak á talakításáról szóló törvényt, llasonlóképm egyhangúlag elfogadja G. M. Malenkov javaslatát a Szovjet­unió Minisztertanácsának ösz- szefétclére vonatkozóan is. Az ülés a továbbiak során a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének titkárául N. M. Pcgo- vot választja meg. Jóváhagyja az ülés a Szovjet­unió Alkotmányának megváltoz­tatását és kiegészítését is, amely a minisztériumok átalakításáról szóló törvényből következik. Az ülés végül határozatot fo­gad el, hogy V. V. Kuznyccovot felmenti a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának tiszt­sége alól, mivel külügyminiszter- helyettessé nevezték ki. A. A. Andrejevet megválasztják a Leg­felső Tanács Elnökségének lag-* jává. Az elnöklő Jasznov kül­dőit ezzel befejezettnek nyilvánít­ja a Szovjetunió Legfelső Taná­csa 4. ülésszakát. A küldöttek fel­állva, hosszan.ártó lapssal üdvöz­lik a Szovjetunió újonnan meg­választott kormányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom