Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-10 / 58. szám

4 1953 március 19., kedd Pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk úgy lesz méltó a nagy Sztálin emlékéhez, ha még hívebben és következetesebben valósítja meg tanítását ____________________________________________ ViUauauUt Hép-e B úcsúznak megyénk dolgozói (Folytatás a 3. oldalról.) den csapására kettőzött csapás­sal válaszoljunk! Drága Barátaink! Elvtársak! Pártunk, munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk, értelmiségünk, egész magyar népünk szerető édesatyját, legnagyobb jótevő­jét, bölcs tanítóját gyászolja Sztá­hogv országunk, a még nemrégen elmaradott Magyarország, az ezer- holdasok és nagytőkések Ma­gyarországa. a »hárommillió koldus« hírhedt Magyarországa helyén ma fejlett ipari or­szág van, mely egyenrangú tagja a szabad népek családjának! Első sorban Sztálin elvtársnak köszön­hetjük, hogy a mi hazánk, Magyar- ország, — a kommunizmust ópitő Szovjetunió és a népi demokrá­ciák oldalán —, a szocializmus i oh a incsapatának büszke, de egyben nagyon sokra kötelező nevet vi­selheti! Nemcsak a felnőttek, de még a gyermekek is tudják országunk­segitett bennünket altban, hogy a szabadság, szocializmus, a nemzeti fe’einelkedés verőfényes, de olykor viharoktól sem mentes útjára lép­hessünk és hogy erre az útra rá­lépte, minden akadályon keresz­tül gyorsan haladhassunk előre I Ezért borította el a könny az arcokat a rettenetes hir hallatám, hogy Sztálin elvtárs eltávozott kö­rűtekből. Ezért gyászol országunk­ban minden hazafi, minden be­csületes magyar. Ezért az egész magyar nép, Magyarország nemzeti halottja Sztálin elvtárs! Sztálin meghalt, de műve él és ölökké élni fog! El és élni fog a megújhodott, mindinkább szocialistává váló ma­gyar nemzetben is! Él és élni log a kizsákmányolástól és elnyo­mástól mentes szocialista Magyar­Erősitsük szüntelenül néphadsere­günket és államvédelmi szervete­ket! — Mozgósítsunk minden erőt országunkban ötéves tervünk s ez- cvi népgazdasági tervünk sikeres megvalósítására! Számoljuk fel hiányosságainkat az iparban és a mezőgazdaságban! Szilárdítsuk meg a munkafegyelmet! Adjunk több szenet, acélt, gépet, gabonát a ha­zának ! A »Felszabadulási Hetet«, amie­Az országgyűlés vasárnapi gyász- ülésén az alábbi törvényt hozta: Joszif Visszárionovics Sztálin el v­társ, generalisszimusz, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöké 1953 március 5-én eltávozott az élők sorából. Azok közé a világot átalakító nagy férfiak közé tarto­zott, akik a legtöbbet tettek nem­csak saját népük és államuk felvi­rágoztatásáért, hanem as egész em­beriség haladásáért, a világ min­den dolgozójának felszabadításáért és boldogulásáért. A Magyar Népköztársaság Alkot­mánya kimondja: «A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúz­ta a földesnrak és nagytőkések nép- ellenes államhatalmát, megnyitotta lin elvtársban. Mert országunk,- ban mindenki tudja, hogy Sztá­lin elvtárs segítségével nemcsak nemzeti függetlenségünket szerez­tük vissza, s töltöttük mag új, gazdag tartalommal, hanem az Ö segítség© révén sikerült megdön- teni országunkban a kizsákmányo­lok és népelnyomók hatalmát is. Elsősorban ban, hogy Sztálin elvtárs mel­lettünk állott nemzetünk megpró- báltatatúsainak nehéz óráiban, s velünk osztozott sikeretekben és örömteljes eredményeinkben. Ki ne tudná, hogy fővárosunk, Budapest, fennmaradását neki köszönheti? Ki felejtette ©1 az első ólelmiszarszál litmányokat, amelyeket Sztálin elv társ az ostrom és a szörnyű fa­siszta uralom alatt elcsigázott, ki­éhezett budapesti népnek küldött? Ki ne emlékeznék arra, hogy Sztá­lin fiai segítettek az első hida­kat verni a Dunán és a Tiszán, hogy Sztálin segített megindítani országunk közlekedését és ga-zda sági vérkeringését ? országban is, melyet az Ö tanítása nyomán, a Szovjetunió segítségé vei épit népünk.! Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, munkásosztályunk, dolgozó népünk úgy lesz méltó a nagy Sztálin emlékéhez, ha még hívőb­ben és következetesebben valósítja meg tanítását! Erősítsük hát méginkább, min­den nap és minden órában népünk megbonthatatlan barátságát Sztá­lin népével, Sztálin országával, ha­zánk ' biztos támaszával és oltal- mazójával, a haladás és a békéért vívott harc vezetőjével, a kommu­nizmust építő Szovjetunióval! Kegyünk még következetesebb harcosai a népek barátsága sztá­lini ügyének! Küzdjünk még el­szántai) ban a bélre védelmében az imperialista kalandorok ellen! lyet a Sztálin Vasmű építőinek kezdeményezésére hazánk felszaba- ditásánák nyolcadik évfordulója alkalmából március 20-tól április 4-ig terjedő időben tartanak dol­gozóink, tegyük egész dolgozó né­pünk hatalmas, egységes mozgal­mává városban és falun! Szerve­zettségben, lendületben, eredmé­nyeiben tegyük a »Felszabadulási Hetet« méltóvá ahhoz, akinek ne­véhez hazánk felszabadulása fűző­dik: Sztálin apánkhoz! dolgozó népünk előtt a demokra­tikus fejlődés útját.» A hazaiakat felszabadító Szovjet­uniót és fegyveres erejét Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs ve­zette. Elsősorban neki köszönhetjük azt az önzetlen segítséget, amely­ben a nagy Szovjetunió szakadatla­nul részesítette a Magyar Népköz- társaságot. Elsősorban neki köszön­hetjük, hogy népünk, a Szovjetunió támogatásával sikeresen védelmezve békéjét és függetlenségét, eredmé­nyesen rakja 'le a szocializmus alapjait Magyarországon. J oszif Visszárionovics Sztálin elv- társ neve, műve és tanítása eltép- | kötetlenül összeforrt hazánk törté­nelmével. A magyar nemzet füg­getlensége, a magyar nép szabad­sága-, a magyar- dolgozók felemel­Sztúlin elvtárs tanításához híven zárjuk még szorosabbra nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának sorait Vigyázzunk pártunk egységére, mint a szemünk fényére, mert a Szovjetunióval való barátságunk mellett, a marxizmus leninizmus vezérelte, pártunk, a párt által ve­zetett munkásosztályunk a mi fő erősségünk! Alapozzuk meg még szilárdabban országunkban a mun­kásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal, mert ezen a szövet­ségen nyugszik népi demokratikus áll am rend ünk! Tömörüljünk valamennyien még egységesebben Sztálin élvtárs leg- 'jobb magyar tanítványa, pártunk és népünk vezetője, Rákosi Má­tyás elvtárs köré! Örök dicsőség tanítónknak, a kommunizmus építőmesterének, né­pünk felszabadítójának, — Sztálin­nak ! Éljen Marx, Engels, Lenin, Sztá­lin győzhetetlen tanítása! Vezessen bennünket gvőzelemről- győzelemre a nagy Sztálin lobo gója! Az elhangzott beszéd és felszóla­lások után Pongrácz Kálmán mon­dott zárósaavakat. Pongrácz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága elnökének zárószavai után 24 löveg össztűz lövései mellett meg­kezdődött a koszorúzás. Először a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevé­ben Cterő Ernő és Révai József elv­társak, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai he­lyezték el a kegyelet £s hala 1«>- szorúját a nagy Sztálin szobrá­nak talapzatára. A Magyar Nép- köztársaság Miniszter-tanácsa neve­lten Nagy lnne és Hidas István elvtársak, a minieztertanáos elnök­helyettesei koszorúztak, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ne­vében Nagy Dániel elnökhelyettes, a néphadsereg nevében Farkas Mi­hály elvtárs, hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagykövet­ségének koszorúját J. D. Kiszel- jov nagykövet helyezető el, majd a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köz­társaság, a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság követsége nevében helyeztek koszorút a szo­bor talapzatára. A dicső vezér szobrának talapza­tát elborították az égő vörös virá­gokból, örökzöld babérlevelekből font koszorúk. Felcsendültek a szovjet és « magyar Himnusz hangjai s az Internacionále örök­szép dallamaival véget ért a Bu­dapest dolgozóinak mérhetetlen gyászát kifejező nagy-gyűlés, amely­nek végeztével Budapest dolgozói helyezték el a kegyelet virágait ft szobor talapzatára. kedése eltóphetetlenül összeforrt az­zal, amit Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs a. szovjet nép, az egész haladó emberiség számára al­kotott. Joszif Visszárionovics Sztálin elv­társ emléke iránti tisztelet és ke­gyelet, nagy tanításaihoz való ren­díthetetlen hűség kifejezéséül az országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. §■ Az országgyűlés ’Joszif Visz- szárionovies Sztálin elvtárs emlfé- kót, a magyar nép felszabadítása, a magyar nemzet függetlenségének kivívása és biztosítása, a magyar | dolgozók politikai, gazdasági, kul­turális felemelkedése körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért, a ma­gyar nép el nem múló hálájának tanúbizonyságául törvénybe iktatja. Március 9-én kísérték utolsó út­jára. Sztálin elvtarsat. A gyászko­porsó után gondolatban ott mene­teltek a- világ dolgozóinak százmil­liói. Megyénk dolgozó népe, mun­kások, parasztok, értelmiségiek, fia­talok és öregek ezrei és tízezrei vá­rosokban és falvakban gváezgy-űlést tartottak. tj A Gyulai Harisnyagyárban A Gyulai Harisnyagyár dolgo­zói t-eguap délelőtt őrséget álltak gépeik ínellett. Sztálin-őrsóget, me­lyen eddig soha nem látott ered­mények születtek. Ezzel bizonyí­tották be hűségüket Sztálin elv­társ iránt. Sokat kell tenni, nagyon sokat ahhoz, hogy megköszönhessék mind­azt, amit tőle kaptak, szabadsá­gukat, az emberi életet. Erre gon­doltak, amikor tegnap 40 órakor leálltak a gépek, amikor megszólalt a gyár szirénája. Ezek a gondola­tok megacélozták akaratukat, ami­kor újból munkához kezdtek. Foga­dalmukat kis tábla is jelzi, ame­lyet a gépekre függesztettek fel: «Sztálini őrséget állok». Ez fogada­lom is egyben, hogy még mago­sabb teljesítményt érnek el, mint eddig. És hogy ennek az ígéretnek eleget is tesznek az üzem dolgozói, azt íz értékelések bizonyítják. Déli 12 órakor például Tóth Júlia, szta­hanovista kötőnő 201, Czégényi Ist­vánná szegélykötő 188, Bálint Ist­vánná láncoló pedig 123 százalék­ra teljesítette normáját. A Gyulai Tejporgyárban Mozdulatlanul, némán vettek bú­csút gondolatban a Gyulai Tejpor- gyár dolgozói is a világ dolgozói­nak nagy tanítójától és nevelőjétől. Együtt búcsúztak tőle a megye dol­gozóival, amikor gépeiket 5 perc­re leállították az üzemrész dolgo­zói. Mindegyikük Sztálin elvtárs­ra gondolt, akitől megszépült üze­müket kapták, akinek. Ígéretet tet­tek szombaton, hogy még jobb eredményeket érnek el tervük tel­jesítésében. Erre gondolt Oltár Pé­ter elvtárs is, amikor a búcsú percei után újból munkához lá­tott. Még gyorsabban haladt az esztergál yozás, hogy mihamarabb elkészülhessen újításával, egy sze­lepmaró készülékkel. Még jobb eredmények eléréséért indultak harcba Hídvégi János, Túri Ferenc, Tamás István lakatosok is. A po- rító .üzemrész dolgozói az első két órában 40 százalékkal teljesítették túl tervüket. így búcsúztak Sztá­lin elvtárstól. Kondoroson A gyász és a fájdalom érzése töltötte el a kondorosi Mezőgazda- sági és Vegyesipari KTSZ dol­gozóit is tegnap, amikor 10 óra­kor némán búcsúztak Sztálin elv- társtól. De nem búcsúztak végleg, hiszen itt marad közöttünk és az ö tanítása szerint élnek tovább, az ö tanításának megvalósításáért har­colnak munkájukkal. Podani János így határozza meg egyszerűen vala­mennyiünk érzését: — Tudom azt, hogy nagy vesz­teség érte a dolgozókat, amikor Sztálin elvtárs itthagyott bennün­ket, de azt is tudom, nem marad­tunk egyedül. A sztálini eszme, a párt továbbra is velünk van, Békéscsabán Békéscsabán mintegy 15.000 em­ber vonult fel a gyászgyűlésre. A felvonuló üzemek és termelőszövet­kezetek ólén a legjobb dolgozók, szta­hanovisták és kitüntetett dolgozók vonulták. Ezzel is tanújelét adták, hogy jó munkával, kiváló teljesít- ménnvel harcol Békéscsaba dolgozó népe is a sztálini eszmék mara­déktalan megvalósításáért. A- gyászgyűlésen Lipták Pál elv­társ, a Városi Pártbizottság tit­kára mondott beszédet. Elmondotta, hogy Sztálin elvtársnak köszönhet­jük, hogy a szocializmus építé­sét Rákosi elvtáre vezetésével foly­tathatjuk, mert Rákosi elvtársat Ö szabadította ki a Horthy-fushz- ták kezéből. Sztálin elvtárs érde­me, hogy nálunk is érvényre jutott a nemzetiségi politika, hogy ha­zánkban a nemzetiségek anyanyel­vükön tanulhatnak, fejleszthetik nemzetiségi kultúrájukat, nemze­tiségi hagyományaikat. Elmondotta még Lipták elvtárs, hogy üzemeink dolgozó nép© azzal harcol leghűebben a sztálini esz­mék valóra váltásáért, ha a fel­szabadulásunk ünnepére tett válla­lásokat maradéktalanul teljesíti. Termelőcsoportok pedig azzal, hu a tavaszi vetést határidőre befe­jezik. Lipták elvtárs az állam iránti kötelezettségek maradéktalan telje­sítésére szólította fel a város dol­gozó parasztságét. A gyászgyclés a proletámemzetköziség harcos in­dulójával, az Internaeioriá!é-va) fe­jeződött be. Orosházán Orosházán már a délelőtti órák­ban is megmutatkozott, hogy a város dolgozó népe mennyire együtt érez a szovjet néppel, Sztálin elvtárs halálával ért nagy nemzeti gyászában. A koszorúzása felvonu­láson mintegy 250—300 dolgozó vett részt. A délutáni gyászgyűlésre felvonuló üzemek és termelőszövet­kezetek élén az első sorokban itt is sztahanovisták, élenjáró és kitün­tetett dolgozók haladtak, A , gyász- gyűlésen Végi József elv társ, a Városi Pártbizottság titkára mon­dott beszédet. Vági elvtárs elmon­dotta, 'hogy Orosháza dolgozó népe is Sztálin elvtársnak köszönheti sza­bad életét- Sztálin tanításának kö­szönheti a győzelmet, amelyet a felszabadulás'után kivívott a múl­tat visszaváró, a múltat vissza­csinálni akaró háborús bérencek, szociáldemokraták és. csatlósaik el­len vívott harcban. Mindenütt a megyében Nemcsak a városok, hanem a fals. vak dolgozó népe is gyászgyűlése­ken rótta le kegyeletét a nagy- ta­nító, a nagy vezér, a népek édes- atyja halálával bekövetkezett szo­morú gyászban. Az ecsegfalvi «Kos­suth» tszcs-bea «Sztálini őrséget* szerveztek, hogy ezzel is tanúje­lét adják bókeakaratuknak, hogy a békéért folytatott harcban az eddi­ginél még szilárdabbra fűzi sorúit dolgozó parasztságunk. A «Sztálini őrség» megszervezése előtt 4 hol­dat vetettek el egy-egy kis gép­pel, az őrség megszervezése után pedig 7.5 holdat. így búcsúzott megyénk dolgozó népe nagy tanítójától és vezéré­től, áld elköltözött az élők sorából!, de itt hagyta nagy műveit, bátor, harcos emlékét, amelyet a dolgozók szívükbe zártak. A dolgozók har­cos akarata, szorgalma, tanulni aka­rása igazolja, hogy Sztálin él és so­ha el' nem hagyja a dolgozó né­pet. Ezután is utat mutat, nagyobb éberségre buzdít, harcra szólít és győzelemre vezet. VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadd: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba,' Sztálin-ut 7. I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadókiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy népi demokrácia lettünk, Sztálin elvtárs, a mi szeretett édesapánk és bölcs tanítónk kezünket fogta, Sztálin elvtárs szellemében őrködjünk még éberebben hazánk szabadsága és függetlensége felett! Törvény Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimnsz emlékének megörökítéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom