Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

é ! ______________________________________________________________ VLUaisaiak l/lépe. B ékés község1 vezetői — ébredjetek! Lenin elvtárs megállapította, hogy a paraszt kétlelkű ember. Mint dolgozó, a munkásosztály­hoz húz, segíti a szocializmus építését. De amikor a piacra ke­rül terményével, akkor a kapi­talista gondolkodás lesz rajta úrrá. Békésen is találkozhatunk két­lelkű dolgozó parasztokkal. A községben minden nap piac van. Lehel ott venni -a művirágtól kezdve az aprómagvakig mindent. Szalonnát, kolbászt, pattogatott kukoricát, borsót, babot, de még búzát és árpát is. A maradiság- hoz híven, literrel mérik. A múlt héten így alakult a búza és az árpa piaci ára. Egy liter búza »csekély« 8 forint, ugyancsak 1 liter árpát 7 forintért veszteget­tek a mosolygó képű asszonyok, lányok. — Mondja csak menyecske, kik szokták megvenni a búzát és mi- p.ek? A kérdezett, kissé zömök szőke menyecske a piaci kofák vígkedélyű hangján válaszol: — Akinek kell. — Na és mit csinál vele, aki megveszi? — Mit tudom én — válaszol — biztosan kenyeret süt belőle. — Én azt hi szerep inkább a kiscsirkék eszik meg — kardos­kodik a kérdező. — Az is lehet, de mit törődöm én vele — legyint kezével az asszony. Az érdeklődő körüljártatja sze­mét a piaci tömegen, a piacté­ren. Elnéz a községi tanács épü­lete felé. Egy másik ház kapuja felett pirosbetűs írás hirdeti; Községi Pártbizottság. Közben rá­jön, hogy a járási pártbizottság is itt a téren van, sőt a járási tanács is. Talán süketek, vakok azok odabent? — ez a durva kifejezés ötlik fel gondolatában. Lehetséges volna, hogy itt, a sze­mük előtt lejátszódó eseményt nem veszik észre? Fel kell hívni rá a figyelmüket, hiszen az ősz­szel vetőmaghiányra hivatkoztak a községi és járási funkcionáriu­sok és pár héttel ezelőtt meg a kenyérellátás miatt aggódtak. S a piacon meg... Elindul a községi tanács felé. — Mi újsájg a faluban Vári elv­társ? — A tanácselnök kissé von­tatottan válaszol: kát. Hagyták, hogy a járás leg nagyobb üzemében a bírálat fogy terét elgáncsolják, mely egyik mo torja életünknek és az üzem éle­tében a tervfeljeeitéanek. Nagy­ban hozzájárult ez ahhoz, hogy az üzem hónapokon keresztül lema­— Van itten sok újság. Problé­mánk van a kenyérrel. — Milyen problémátok van vele ? — Több kenyérre volna szük­ségünk — így a tanácselnök. — Több kenyérre? — néz na­gyot az érdeklődő. — Hiszen még arra sincs szükségetek, ami van. Vagy arról nem tudtok, hogy a piacon 8 forintért adják el a búzát literenként? —■ Tudjuk mi, már hogyne tud­nánk — méltatlankodik a tanács­elnök. — Mit gondolsz, mi történik azzal a búzával, amit ellitereznek a piacon? Abból nem lesz sem kenyér, sem kalács. — Azt mi is tudjuk — hangzik a közömbös válasz. — Akkor miért engeditek ezt meg? — Szabadforgalma van a bú­zának, nem akadályozhatjuk az árusítását. A törvényt be kell tartani — érvel Vári. — Tudjátok azt, hogy kik a búzaeladók? — Szegény, csóró emberek, akik a gépnél keresték. Egyré- szük most is oda van — a fene se tudja hol, merre — kubikolni. — Na és annyi búzájuk van, hogy még eladni is tudnak, vagy az évi kenyérnek valót adják el? — Ilyen is, olyan is van köz­tük. Még olyan is, akinek nincs is meg az évi kenyérgabona szük­séglete — erről is minden indu­lat nélkül tájékoztat az elnök. Az ember már-már azt hiszi, hogy a végtelen türelem, e vég­telen opportunizmus mocsarában elmerül a tanácsház. Vári azon­ban továbbra is nyugodt. Még hozzáteszi: — Eladnak 10 kiló búzát a pia­con és vesznek érte 20 kiló ke­nyeret a boltban. — És ez a ta­nácselnök mer panaszkodni ar­ról, hogy probléma van a ke­nyérellátás körül? Nem harcol a problémák ellen, hanem szente­síti a spekulációt! Mi sem igazol­ja ezt jobban, mint éppen Dara­bos Sándor esete. Darabos Sán­dor másodfti agával él, kereken 7 mázsa búzával rendelkezett. A 7 mázsa búzát elli terezte a pia­con és egyszerre 4—5 kenyeret igáknak a kommunistáknak kell eb­ben a munkában helytállni, hogy a műszaki vezetés érdektelen ma­gatartásának megváltoztatása után Lendülettel teljesíthessék ezévi ter­vüket. Nagy Imre. vásárolt a boltban. Bíróság elé került. Meg is kapta méltó bün­tetését. De ebben a nagy község­ben ki tudja, hány ilyen Darabos lehet, aki szabadon üzérkedik és jogtalan köve lelőzéssel szervezi a sorbanállást, az elégedetlenséget. * Vájjon csak a tanácselnök ilyen megalkuvó, száj táti, ember? — Hiba volna ezt feltételezni. Pél­dául Varga elvtárs, a községi pártbizottság ágit. prop. felelőse is azzal érvel: »A búzát szabadon lehet forgalomba hozni. Ez ellen nem lehet tenni semmit. Már be­szélgettünk róla, de nem tudtuk eldönteni, hogy mit tegyünk.« Bencsik elvtárs is töpreng és arra hivatkozik: »Még az a jó, hogy ősz a hajam, így legalább nem kell attól tartanom, hogy megőszülök.« A községi pártbi- bizottság »tutyi-mutyiságára« jel­lemző az, hogy itt is tisztában vannak azzal, hogy a piacon elli- terezett búzából nem sütnek ro­pogósra pirult fehér cipót Tud­ják, hogy ez a búza a csirkék és malacok eledelévé válik. De ők is türelmesek. Várják# hogy a »szűzanya parancsára« majdcsak belátják az emberek, hogy hely­telenül cselekszenek. A járási pártbizottság is az opportunizmusnak ebbe a minő­síthetetlen mocsarába süllyedt. Saras elv társ, a JB titkára azzal »vigasztalja« magát —, de máso-' kát is —»most már csak hagy- ján, de láttad volna ezelőtt pár héttel, vagy egy-két hónappal! 3—4 mázsa búzát könnyen össze tudtál volna vásárolni«. A járási pártbizottságon “is tisztában van­nak azzal, hogy a literszámra eladott búzát senki sem kenyér­nek veszi meg. Míg a párt- és állami funkcio­náriusok száj látva alszanak, ad­dig B. Szabó, meg a Berecki-féle kulákok egymás szemébe röhög­nek, vállonveregetik egymást, a klerikális reakció pedig áldást osztó kezével hitelesíti a »jó mun­kát«. Egész biztos, nem egy és kettő azoknak a »szegény kulá- koknak« a száma, akik maguk is megbíztak egy-két eltévelyedett dolgozó parasztot azzal, hogy az ő gabonájukat is így értékesítr sék. Most nézzük meg, valóban olyan bonyolult-e a kérdés meg­oldása, hogy bele lehet őszülni? Egyáltalán nem. Csak az oppor­tunisták, a megalkuvók látják így ezt a kérdést. Helyesen cseleked­tek volna, ha a társadalmi ellen­őrzést kiterjesztik a piacra is. Ha így gátolják meg azt, hogy csakis azok adhassanak el ke­nyérgabonát, akiknek valóban szabad búzájuk van. Ha letiltják a literrel való mérést. Ha ellen­őrzik: akik galionát árusítanak, rendelkeznek-e sz ab adó r télies í lés jogával. Ha azoktól az egyének­től, akik évi kenyérgabonaszük­ségletüket spekulációs számítás­ból így értékesítik, vagy már el­adták kenyérgabonájukat és nem vetőmagként értékesítették azt, megvonják a kenyérvásárlási jo­got. Kiebrudalni őket — bárkiről legyen is szó — az ellátatlan dolgozók sorából. A felsőbb párt- és tanácsszer­veken a sor, hogy kivizsgálják a Békésen megnyilvánuló oppor­tunizmust és megtisztítsák a ve­zető, irányító szerveket a rájuk rakódott megalkuvástó], hanyag­ságtól, hogy észretérítsék a fele­lős vehetőket Szállá Imre. (Folytatás az i. oldalról,.) nem vette észre, hogy elszakadt a dolgozóktól, azoktól, akiknek bi­zalmából került vezető állásba. Ön­elégültté vált, uralkodni akart az üzemben. Nem tűrt meg semmiféle bírálatot és elfojtotta az alulról jövő kezdeményezést Elfeledkezett arról, hogy a dolgo­zók bizalmával visszaél, amikor így ose’ekszik. Elfeledkezett arról, hogy a dolgozók el is távolithatják ar ról a helyről, ha nem állja meg a helyét. Márpedig hogyan állná meg az, aki a létönt rend nép- nyúzóival együtt mulatott. Mert ezt tette, Pestről kitelepített csa­vargókkal kocsmázott. Azok befo­lyására változott meg, azok mód­szerét vette át bizonyára, ami­kor a dolgozókat semmibe veszi. így történhetett meg az, hogy sze­met hunynak egyes művezetők fe­gyelmezetlen magatartása felett. Kucsera János művezetővel már több ízben előfordult, hogy iga­zolatlanul távolmaradt az üzem­től. Hétfőn a délelőtti műszakjá­ból is hiányzott, máét kellett he­lyette beállítani. Nem vonták fe­lelősségre. Azért, hogy az üzemben ilyen le­hetetlen állapotok uralkodnak, felelősség terheli a községi pártbizottságot, de magát a járási pártbizottságot is. Laza ellenőrző munkát végez­tek, amikor az üzemben járták, csukott szemmel néztek ott körül és nem vették észre ezeket a kibá­radt terve teljesítésével. Ahhoz, hogy gyökeres változás történjen az üzem é'etében, a legszigorúbb fe- Ielősségrevonáet kell megkövetelni a műszála vezetés munkájában. Ma 1953 március 5., csütörtök Jelentés Sztálin elvtárs egészségi állapotáról 1933 március 4-én 2 órakor Moszkva. (TASZSZ) 1953 már­cius 2-ára virradó éjszaka Sztá­lin elvtársnál hirtelen agyvérzés lépett fel, amely kiterjedt az agy létfontosságú területeire. Ennek következtében bekövetkezett a jobbláb és a jobbkéz bénulása, az öntudat és a beszélőképesség elvesztésével. Március 2-án és 3-án megfelelő gyógykezelési intézke­dések történtek, hogy megjavít­sák a légzési és vérkeringési funkciókat, amelyekben zavar állt be. Ezek eddig nem eredményez­lek lényeges fordulatot a beteg­ség folyamatában. Március 4-én hajnali két órakor Sztálin elvtárs egészségi állapota továbbra is súlyos. Jelentős légzési zava­rok észlelhetők: a légzés gya­korisága eléri a percenkénti har­minchatot, a légzés ritmusa sza­bálytalan, huzamosabb perió- dikus szünetekkel. Az érverés gyorsulása észlelhető, percenként százhúszig, teljes arythmia, a ma­ximális vérnyomás kétszázhúsz, a minimális vérnyomás százhúsz. Testhőmérséklet 38.2 fok. A lég­zési és a vérkeringési zavarral kapcsolatban hypoxia észlelhető. A nagyagy funkcióiban beállott zavar némileg fokozódott. Ezidőszerint a szervezet lét­fontosságú funkcióinak helyre- állítására irányuló belgyógyá­szati intézkedések folynak. Az orosházi gépállomás DISZ brigádja terve túlteljesítésével készül április 4-rc Gépállomásainkra hatalmas feladatok várnak a tavaszi munkák sikeres vég­re haj tásában. Ahhoz, hogy ezt a feladatot! végre is hajtsák, úgy, ahogy az egész dol­gozó nép elvárja tő­lük, a tavaszi mun­kák sikeréért foly­tatott harc élére a kommunistáknak, a D IS Z-fiatalokn ak kell állniok. Az orosházi gépállomás DISZ- brigádjának tagjai megértették a rájuk váró feladat jelentő­ségét s ennek meg­felelően látnak mun­kához. Március 1-én brigádértekezletet tartottak s ezen az; értekezleten a rájuk váró feladatokról be­széltek. A brigádér­tekezleten fogada­lom született. Vál­lalták, hogy tavaszi tervüket április 4-re, a felszabadulás em­lékünnepének tiszte­idére száz százalék­ban teljesítik. Vállalták, hogy a tavaszi tervben előirányzott 576 normál­hold helyett 692 normálholdat szántanak fel. Üzemanyag fogyasztásukat, mely 3201 kiló, 102 kilóval csők- k en tilt. A tsz tervébe beütemezett termésátlag elégését jó gépi mun- kával elősegítik, így az előirányzott 10 mázsa búza helyett 11 mázsát termelnek, árpából 12 mázsa helyeit 13 mázsát. Az április lÖ-re beütemezett határidős munkákat négy nap­pal a határidő előtt teljesítik. A műszakváltást naponta rendesen betartják, gépeiket le­ápolják. Brigádjukban száz százalékon alul teljesítő nem lesz. A munkát naponta rendszeresen értékelik és a verseny táb­lán ismertetik az eredményeket. Faliújságot a növénytermesztő brigáddal közösen készítenek. Normálholdanként alkatrész fogyasztásukat 20 o/o-kal csök­kentik, ami gépenként 1000 forint megtakarítást jelent. A DISZ-polilikai körökön minden szombaton pontosan meg­jelennek. A havi DISZ-taggyülésen pontosan megjelennek, bírálattal, önbírálattal segítik elő a vezetőség és a brigád munkáját. A termelőszövetkezeti DISZ-szervezettel a szorosabb kapcso­lat kiépítése érdekében közős gyűléseket tartanak. Minden 10 napban rendszeresen értékelik a versenyt és ar­ról a megyei DISZ-bizottságot értesítik. , A vállalás teljesítésére a brigád versenybe szólítja a megye valamennyi- DISZ-traktoros brigádját. Ünnepi gyűlés a Nemzetközi Nőnap tiszteletére A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Szakszervezetek Országos Tanácsának nőbizotteága március 7-én, szombaton este hét órakor műsorral egybekötött ünne­pi gyűlést rendez Budapesten a Városi Színházban a Nemzetközi Nőnap tiszteletére. Előadó Vass Istvánné, az MNDSZ főtitkára. A gyűlésen felszólal M. D. Óvszjan- nyikova, a közgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, a »Szovjetez- kaja Zseresesinac főszerkesztője. Megnyílt az ENSZ európai gazdasági bizottságának 8. ülésszaka Genf. (TASZSZ) Március 3-án délelőtt Genf ben megnyílt az ENSZ európai gazdasági bizott­ságának 8. ülésszaka. Az ülés­szakon jelen vannak a Szovjetunió, Ukrajna, Bjetorusszia, Nagybritán- nia, az Egyesült Államok, az euró­pai népi demokratikus országok és más országok képviselői. A megnyitó ülésen rövid beszé­det mondott Gunnar Myrdal, az ENSZ európai gazdasági bizottsá­gának titkára. Ezután az ülést be­zárták. / A bizottság március 4-én foly­tatta munkáját. Megkezdődött az OSZSZSZK erdőgazgasági minisztériuma által összehívott tanácskozás Voronyezs. (TASZSZ) Március 2-án tanácskozás kezdődött Voro- nyezsben, amelyet az OSZSZSZK Erdőgazdasági Minisztériuma hívott össze. A tanácskozáson az OSZSZSZK erdőgazdasági minisztere -beszámolt a természetátalakítás sztálini tervé­nek hatalmas munkájáról. Ebben az évbeír több mint 280 ezer hektár terület erdősítésére kerül sor az OSZSZSZK-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom