Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
1153 március 2#., vasárnap 7 Népünk nemcsak egyre beldogabbá, hanem egyre egészségesebbé is félik ÜiUai&áiatc VUfu „Légy jó mindhalálig!“ Dolgozó inépünk pártunk és kormányzatunk jóvoltából egyre nagyobb megelégedéssel tapasztalja, hogy hazánkban legfőbb érték az ember. PAßTUNK ÉS KORMÁNYZATUNK saBiető gondoskodását népünkről, az' emberekről, csak akkor mérhetjük fel igazán, ha mai életünket összehasonJitj uk a 10—15 év előtti siralmas állapotokkal!. Ma a dolgozó családok egymásután költöznek be egészségéé, új családi há- aakba. Az ötéves terv folyamán népi államunk 220.000 új lakást épít a váró: okban, falvakban. Ezekéből a házakból megyénkben is új községek születnek, köztük Gerla, Felsőnyomás, Tompapuszta, Békés- tarhos. Azok az emberek, akik ezekbe a ó^pládi házakba költöznek, a múltban munka, és kereset nélkül kóboroltak az országban, vagy sötét, nedves, egészségtelen tömeg- Jaká okban zsúfolódtak össze gyermekűikkel. A nélkülöző, hi-myosan táplálkozó családokat különböző betegségek egész sora tizedelte. Az újszülöttek nagy része is betegen jött a világra. Példáuí 1938-ban minden 100 újszülöttből csak 87 érte meg első születésnapját. Az egyéves kort alig érte el 50—60 százalékuk. S akik megmaradtak, szókra nyomor, cselédeiét, munkanélküliség várt, majd tbc és más betegségek ragadták el életkoruk teljében. ORYÜrfl KEZELÉST csak igen beve-an veliettak igénybe a mező- gazdasági dolgozók közül s nagyon hiányos volt az a gyógykezelés is, (süniben a biztosított ipari munkásokat részesítették. Kórház, tüdpb©- teggoadozó, szülészet csak kevés volt megyénkben is és távol a fal- va^....a tanyák lakóitól s mire a az esetek nagyré- rzóÍjeíNISf^ti&sa" «g$fc. Ezzel szeón- ben ma mái- minden községben van orvos-. Hazánk városaiban ininden 622 lakosra, falvakban pedig minden 2130 lakosra jut egy orvos. Ezzel sarui I jen Jugoszláviában csak miuÁon 30—40.000 lakosra, N%é- riában (Afrika) pedig minden 135 ezer lakosra. Az elmúlt évben hazánkban 800 orvos végzett 6 ma mái1 minden tízezer lakosra 12 orvos jut. Megyénk dolgozóinak egése- ségvédelmét 4 kórház 1574 ággyal van hivatva szolgálni. Ezenkívül két modern szakorvosi rendelő, négy járási egészségvédelmi intézmény, egy megyei és tizenegy vándor tü dőgoudozó működik. Közkórházamk fejlődésére jellemző, hogy a Gyulán működő megyei közkórháznalc 1945-ben 538 ágya volt, jelenleg 1113, a békéscsabai kórháznak 156 ágya volt, most 344. Mezőhegyesen 70 ágyas kórház működik, az elmúlt évben létesített 47 ágyas orosházi kórházat 76 ágyasra fejlesztik fel. Az, hogy megyénkben is felére, sok helyen pedig minimálisra csökkent a csecsemőhalálozás száma, döntő részben élgf^zínvo-nohmk emelkedésének köszönhető. De araiak ia, hogy megyénkben 19 szülőotthon működik. Gyermekeink egészséges nevelését a dolgozó asszonyoknak megkönnyíti az, hogy 4 áffendó, 16 idény- és 5 üzemi bölcsőd» működött megyénkben az elmúlt évben. Ebben az évben eggyel növekszik az állandó és héttel ez idénybölesődék szánra. Ma már nem több gondot, több éhező szájat jelent a több gyermek, mint a múltban, hanem több örömet. A gyermekekre nem írástudatlan kanász- és eselédétet vár, hanem az iskolák sokasága, derűs, boldog etet. Éppen, ezért a legszigorúbban fel kell lépni aaok- ,kal szemben, akik lélektelen ül az anyák egészségének pláásárával n’-ag" zatelhajtásra vetemednek. ÉVRŐL-ÉVRE EGÉSZSÉGESEBBÉ válik dolgozó népünk. Fejlődő egészségvédelmi intézményeink a növekvő ©lets zin vonal hatására meghosszabbodott az életkor, csökkent a népbetegségekből eredő elhalálozások száma. Az elmúlt 53 év alatt Magyarországon tbc-ben mintegy kétmillió ember fialt meg. A tbc ellen most eredményes harc folyik országszerte. Ennek eredménye az, hogy 1938- hoz viszonyítva 1952-ben 57 százalékkal kevesebben haltak meg tbc- ben. Megyénk területen 160.000 fő részesült tüdőszűrő vizsgálatban s á különböző megbetegedések, hastífusz, átb .megelőzése érdekében megyénk lakosaágának 82.33 százalékát védőoltásban részesítették az eímult évben. Az egészségvédelem 8igÍ|jB6gyfee itffllllll*li«i'idú javuló«* 1^^^ton^balnalPumg^ fcüdobajban, mint a felszabadulás előtt. Dolgozóink gyógykezelését, fokozott egészségvédelmét szolgálja az, hogy a mezőgazdasági, állami gazdasági, termelőszövetkezeti dolgozókra is kiterjed a társadalombiztosítás és azonos színvonalú gyógykezelésben részesülnek, mint az ipari dolgozók. Ennek tudható be az, hogy erősen lecsökkent a vérbajos megbetegedések és az egyéb nemi betegségek száma. Hazánkban egyszer és mindenkorra vége- ezakadt annak a rendszernek, amely melegágya volt a szegénységnek, nélkülözésnek és az ezekből eredő népbetegségeknek. Hazánk ma mar a dolgozók hazája, saját maguk vezetik, irányítják és formálják egyre boldogabbá, megelégedettebbé az életet, egyre szebbé a jövőt, nagy pártunk tanítása nyomán. A múltban nem igen volt rá példa, hogy középiskolás tanulók színdarabot tanultak volna be. Bé késeeabán például az elmúlt évtizedek során egyetlen középiskola tanárai és tanulói sem vállalkoztak ilyen feladatra. Pártunk iskolapolitikája megváltoztatta középiskoláink szollemét. A munkájuk megbecsülését nap mint nap érzlő tanárok ma már nemcsak azoknak a munkás- és paraszt-1 gyermekeknek tanulásáért éreznek felelősséget, akik jelenleg tanulnak, hanem azokért is, akiknek az általános iskola VIII. osztályából kell majd tovább folytatni tanulmányaikat a középiskolákban. A békéscsabai fiúgimnázrum tanárai és tanulói az iskoláztatási terv sikere érdekében dicséretre és követésre méltó feladatra vállal koztak. A tanítási órák után szabadidejüket feláldozva betanították, illetve betanulták Móricz Zsig- mond: »Légy jó mindhalálig« című színművét. A darabot komoly felkészüléssel, meggyőző és mozgósító erővel négy Ízben mutatták be Békéscsabán, csaknem minden alkalommal telt nézőtér előtt. Szombaton Mézőbesrénylien voltak, most Újkígyósra látogatnak el a darabbal, hogy továbbtanulásra mozgósítsák a dolgozók gyermekeit. A darab jó kiválasztása, a jól átgondolt és betanított előadása nagyszerűen segíti a kitűzött célt. Nincs ifjú, de szülő és tanár sem, akit meg ne kapna és meg ne Nagy öröm ért bennünket. Lázban van az egész iskola! Minden pajtás boldogan készül a mi nagy ünnepünkre, április 4-rc. Nagy ünnep ez mindenütt, de nálunk nagyobb lesz, mint akár hol, mert igen kedves ven- ! dégeket várunk. Egerből, az egri hö- a sük fűid jéríj} Jön bmaánk egy honvéd- küldöttség. Zászlóavatás lesz nálunk- Az egri honvédek hozzák a zászlót. Ilyen zászlaja talán az egész országban nem lesz egy ízttöröcsap-ftnak1 sem. Azok a honvédek hozzák, akik unokái Egervár hős védőinek. A mostani egri honvédek sem lennének ám gyávábbak az egri hősöknél! Jól ismerjük őket, mert már egy éve levelezünk velük. Orsi órákon, rajgyülése- ken olvassuk leveleiket. Nem hiába kapjuk ám a zászlót. Ebben az évben is sok olyan munkát végeztünk, amire büszkék vagyunk. Hogyne lennénk büszkék történelmi, szakkörünkre, technikai szakkörünkre és modellező körünkre! Igazán jó munkát végeztek. Meg tudják mondani a Diósárok-utca^, a koreai pajtások, meg a balatunszárszóiak, lillafürediek. Mert velük is egész évben levelezünk, de nemcsak a levelezéssel tartjuk ám a kapcsolatot. December 21-re a koreai pajtások diákotthonának a mi technikai szakkörünk 40 darab fizikai hátim a kis Nyilas Misi küzdőimé a tanulásért, az »űri fiú« tanulótúrsainak nagyképüsködő gúnyolódásai és a gépies, lélektelen tanárok lekicsinylései ellen. Tanulni akart, mert gyermekszemai meglátták, hogy három nagy baj van a világon: a tudatlanság, a betegség és a szegénység. Szülei szegény falusi emberek s hogy fenntartsa magát és még szüleit is segítse, felolvasást vállal s tanítja Dorosghy Sanyit .akinek jövője — nővére szerint — meg van alapoz va, tudás sem. kell neki, csak éppen feí kell oltsa a frakkot és nyitva az út az érvényesüléshez. A darab felsorakoztat egész sor olyan gyűlöletes figurát, akik a kizsákmányoló rendszer szekerét tolva gátolták Nyilas Misi és a hozzá hasonló többszázezer gyermek tanulását. A rendezők alapos munkát végeztek. Gondosan, választották ki a szereplőket s ezáltal élővé, hihetővé tették a darab csaknem minden jelenetét. A tanteremben lejátszódó jeleneteket megkönnyítette az, hogy 14—15 éves tanulók elevenítették fel a multrendszerbeü iskolák rom- bolp szellemét. Sikeresen hozták felszínre a darabból mindazt, ami jelzőlámpa volt a múlt sötétségéből kivezető úton. A fiatal tanulók emellett kezdő szereplők, sikeresen ábrázolták a felnőttek jellemét is, gyűlöletessé tették a romlott, nyegle alakokat. Kár, hogy a rendezők nem törekedtek még életkisjr'e.i eszközt küldött. Felbecsülve, legalább 700 forint értékűt. Jutott azonban Balatonszárszóra is, meg Lillafüredre is! Velük már a múlt évben jópajtási viszonyban állottunk. A technikai szakkör kísérleti eszközöket küldött nekik, ök is viszonozták. Szár. szóról József Attila életéről kaptunk sok adatot, képet, Zánkról bauxitot, Lillafüredről mindenféle képződésü, mindenféle szinü cseppkövet. Tavaly a ludadi tany ai iskolát segítettük kémiai felszereléssel, kétszer is küldtünk. Egyik küldeményünket éppen April's 4-re vittük el. Azt sem tudták örömükben, mivel kedveskedjenek, hová tegyenek bennünket. A ludadi erdőben szedtek akkora csokor ibolyát, hogy jutott az igazgató bácsinak, minden taníírbácsmak és a szakkörösöknek is belőle. Cseresznyézésre hívtak bennünket, mert sok cseresznyefa van a ludadi iskolánál. Történelmi szakkörünk sem maradt el a jó munkában. Egyik szép munkájuk a sok baba. Mind * történelmi korok szerint van öltöztetve. így igazán érdemes tanulni történelmet. Év eleje óta mindenféle házakat is építenek papirmasséból. A barlang- lakástól a satwgjg, a köböl készült házakig mindenféle házat készítenek: perzsa és japán épületek is varrnak. Ebben az évben fogtak hozzá • régihűbbé tenni az egyes jellemeket, sokkal jobb maszkirozással. Jó maszkja csak néhány szereplőitek, többek között Valkay tanárnak, a vak Pós-a!akmak s még egynéhánynak volt. Az alakítások közül különösen kiem© kedett Yalk3y tanár, Nyilas Misi, Böszörményi diák, Be la kisasszony, a vak Fosa’aki. De általában jól megái ták helyüket valamennyien. Nyilas Misi és Valkay- tanár a’akitói mély átéléssel magukkal ragadták a közönséget s az utolsó jelenetben könnyet is csaltak a nézők szemébe. Igen természetes volt Bella kisasszony és Böszörményi alakítása, ezrei szemben mélyebbé és emberibbé kell tenni Nagy úr figuráját és bensőségesebbé, meggyőzőbb erejűvé azt a párbeszédet, ami Nagy éa Nyilas Misi között folyik. Misi osztályfőnöke figuráját is természetesebbé kel tenni és nyeglesége mellett szemtelen magataitúsa ég lelkikureretfenség© miatt inkább gyűlöletessé, mbit nevetségessé. Ezeket és még több apró hibát kijavítva, a rendezést tovább csiszolva a békéscsabai fiú és leánygimnázium tanulói vendégszerepléseikkel nagyban elősegítik az iskoláztatási terv teljesítését. Még nagyobb meggyőző erővei mutatják be azt a hatalmas különbséget, ami a múlt rendszer és népi demokratikus államunk iskoláztatási politikája, a dolgozók és gyerme-. keik élete között van. sfigeli gyűjtésihez. Eddig 130 szép régi tárgyat gyűjtöttek ős ze. Még szabaill- ságjliarc korabeli fegyvereik is v:i nak, meg a tőrök jdőhüf való pénzük, virágos ködminük és sok-sok más non deaf ele. De a jő tanulásban sem maradunk el. Félévkor az igazgató bá:$i kihirdette az eredményt. Iskolánkban 254 munkás- és parasztszárma :ásu tanuló van. Tanulmányi átlaguk négyes. 118 tanulónak 5-ös és 4-es a félévi bizonyítványa. Több, mint 50 szá aiék. Tudjuk, hogy ezt a munkát elsősorban nevelőnknek köszönhetjük. Én Vili. osztályos vagyok. Osztályomból minden közepes, négyes, jeles tanuló jelentkezett továbbtanulásra, de a vili. leányosztály sem marad el, mert ott is minden közepes tanuló jelentkezett valam Íven középiskolába. Én az általános gimnázium orosz tagozatára megyek, gépészmérnök aka.-ok I nni és majd a Szovjetunióban szeretnék tanulni, mert a szovjet mérnökök a legjobb szakemberek. így érdemeltük meg az egri honvédség nagy megtisztelését: a gyönyörű zászlót- Elmondhatjuk: mindenki úgy tud örülni az ünnepnek, ahogyan előtte dolgozik. SOMOGYI MARTON uttörö csapattanácselnök, Mezöberény. „Mindenki ágy őrül az ünnepnek, ahogyan előtte dolgozik“ A levelező dolgozótársai munkáját segíti leveleivel A napi feladatok megoldásában, a helyes politikai tájékozódásban felmérhetetlen nagy segítséget ad a sajtó állandó olvasása. Pártunk megyei lapja, nagy létszámú és állandóan fejlődő levelezőhálózaltal rendelkezik. Megyénk legjobb dolgozói: munkások, parasztok, műszakiak és értelmiségiek lelkesen kapcsolódnak be a saj tómunkába. Leveleikben feltárják az eredmények mellett a hiányosságokat és leleplezik az ellenséget Sztálin elvtárs igen nagy jelentőséget tulajdonított a munkás-paraszt levelezésnek és úgy jellemezte a levelezőket, »mint fogékony, az igazság tüzétől lángoló, hibáinkat minden áron javítani kívánó emberek, akik nagy szerepet játszanak a helyi pár1 és a szovjet) építőmunka megjavításában«. K ét évvel ezelőtt, mint az üzemi bizottság bér és termelési felelőse dolgoztam az üzemben. Már akkor is jelentős méretekben kibontakozott a szovjet példa nyomán a ievelezőmozga- lom. Egyre nagyobb érdeklődéssel figyeltem a dolgozók leveleit, amelyekben beszámoltak az eredményekről, hiányosságokról. így kapcsolódtam én is a levelezőmunkába és írtam a szerkesztőségnek üzemünk termelési eredményéről és a hiányosságokról is. A levelezőmunka is hozzásegített ahhoz, hogy résztvehettem a háromhónapos pártiskolán és üzemünk párttitkára lehettem. Levelezési munkám ideje alatt tapasztaltam azt, hogy a dolgozók lelkesen olvasták üzemünk eredményeit, melyek még jobb munkára ösztönözték őket Nem egy sztahanovistánk a levelek olvasása után még jobb teljesítményt ért eL Például sajtón keresztül népszerűsítettük Kincses József- né és Kürti Julia elvtársnőket, akik a következő hetekben 165 százalékról 180 százalékra emelték teljesítményüket és rövid időn belül a szakma legjobb dolgozói lettek. The nemcsak a termelésben, ” hanem a dolgozók nevelésében is igen nagy segítséget jelent a sajtó. Boros János ifjúmunkás nagyon fegyelmezetlen volt a politikai oktatáson. Többszöri figyelmeztetés után sem változtatott magatartásán. Amikor a sajtón keresztül megbíráltuk, meg lett az eredménye. Ma már becsületesen viselkedik a politikai oktatásokon és pontosan megjelenik. A levelezőmozgalom jelentőségét állandóan tudatosítottam üzemünkben. Ennek eredménye az, hogy ma már egyre több politikai, műszaki tudósítást küldenek dolgozóink pártunk megyei lapjához. Papp Józsefeié elv- társnő, aki már régóta levelezője a lapnak, így vélekedik: »A levelezőmunka kitüntetés, megbízatás a párttól, leveleimmel a békéért harcolok.« A levelező tapasztalatcsere szempontjából is segítheti levelein keresztül egyik, vagy a másik üzemet. Nem olyan régen megjelent a lapban, hogy a gyulai Harisnyagyár bér- és termelési bizottsága hogyan szervezi meg munkáját Erre a lapon keresztül választ kaptunk a békéscsabai Téglagyár bér- és termelési felelősétől, hogy módszerünket átvették és sikerült munkájukat megjavítani, az aktívahá- hálpzaLot kiépíteni, a komplexbrigádokat megszervezni, ver- senynyítvánosságokat biztosítani. A dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek tagjai hasonlóképpen nagy segítséget kapnak a pártsajtótól. Ehhez azonban szükséges az, hogy az eddiginél sokkal nagyobb bizalommal forduljanak a saj tó, felé. Nem elegendő az, hogy minden dolgozó paraszt asztalán ott van a pártsajtó, hanem minél többen igazi segítőtársuknak is tekintsék azt. 1952-ben abban a megtisztelte, lésben részesültem, mint megyei küldött, hogy résztvehettem a levelezők első országos konferenciáján. Itt megismertem az ország legkiválóbb levelezőinek tapasztalatait és azt, hogy milyen feladataink vannak. Azóta is szilárdan pártunk mögé állva, igyekszem leleplezni népünk ellenségeit és a dolgozók elé példaképül állítani a legjobb munkatársaikat. Ebben a szellemben dolgozom továbbra is és bízom abban, hogy a gyulai Harisnyagyár levelezőinek jó munkája is hozzájárul a béketábor megerősítéséhez. Szeredi Eltel pár Iliik ár, Gyulai Harisnyagyár.
