Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

1953 március 29., vasárnap

ViUaisaiok Hép.e

* HAZÁNK, MEGYÉIK ÉLETÉBŐL *

Nógrád megye

A fejlődő nógrádmegyei szénbányák igényeinek kielégítésére Zagyvapálfalván a volt központi javítóműhely önálló gyárrá alakult, Bányagépgyárló és Javító Vállalat néven. 1951-ben egymillió forintos beruházással korszerűsítették a romhányi cserép- kályhagyárat, 50 méteres alagút kemencét, csarnokot, generátorházat építettek és 1952-ben újabb 800 ezer forintos beruházást kapott a gyár, amelyből egy korszerű formázóműhelyt, szárítóhelyiséget, modern fürdő és üzemi étkezdét építenek.

A szénbányászod munkáját nagyösszegű beruházásokkal könnyítették meg. Az ötéves tervben 1952 őszéig 2 darab szovjet Donbassz kombájnt, 3 darab Sz 153-as rakodó gépet, 2010 méter szállító gumiszalagot kaptak a nógrádi szénbányák. Ugyanakkor 40 darab kaparó szalagot is beépítettek a bányák mélyébe, valamint 3000 fejtő kalapács, több * mint 120 szállító csúszda könnyíti a bányászok fizikai munkáját, Uj aknákat is nyitottak, mint például a Kányás-aknát.

Nagy gondot fordítanak a dolgozó családok kényelmes elhelyezésére is. Épül Nógrád megye bányászvárosa, Nagybá tony. Eddig 7 darab 2 é(s 3 emeletes lakóház épült. Legszebb a 76 lakásos épület, amelynek mindkét oldalán üveges erkély nyílik az utcára.

Borsod megye

‘A börsődt szénmedence bánjai fejlesztésére is hatalmas összegeket fordítunk az ötéves terv során. Közel 400 millió forint értékű beruházást kaptak a borsodi bányák. Például a felsőnyá- rádi bányában a kaparókon, rakodókon és a szállító szalagokon át minden munkát gép végez. Teljesen megszüntették a csilleszállítást A berbolyai »Terv Táródban a baráti segítség értékes bizonyítékaként két nagyteljesítményű szovjet Donbassz-kombájn vájja a szenet. Ugyanakkor a terv keretében új szénmezők feltárásával és előkészítésével már jó előre biztosítják a tervszerű széntermelést

A bányász dolgozók egészség- védelme érdekében számos bányánál üzemi orvosi rendelőt létesítettek. A távol lakó bányászokat jelenleg már 61 gépkocsijárat szállítja munkába, illetve haza. A bányavidéken tíz új legényszállót létesítettek már az ötéves tervben, étkezővel, társalgóval; jól felszerelt könyvtárral és rádióval. Ugyanakkor 136.7 km hosszú uiat építettek a megye területén. 1055 méter hosszúságban 74 híd épült Borsod megyében. A borsodi iparvidék megnövekedett vasúti kocsi forgalmát, a vasúti kocsik gyors rendezését biztosítja a korszerű, villamosberendezésű vágányfékekkel is ellátott, új miskolci rendezőpályaudvar.

Békés megye

Mézőberány a multiban a gaadag községelv közé, tartozott, mivel csaknem 400 kutak lakott benne. De a gazdagság csak azon. a részen mutatkozott meg, ahol a kutak ok laktak, például a Petőfi-, Nagy- és a Kiss-utcában. Műtéglával kirakott hatalmas épületeik mind a kulákság kényelmét szolgálták, pedig egy újjal asm nyúltak hozzá a házépítéshez, eem pedig a 40—50 hold föld megműveléséhez. Azok, akik a házakat építették és a földjeiket művelték a kulájkoknak, azok szegény zsellér, kubikos emberek voltak és a falu legszélén nyomorúságos viskókban laktak. Sokszor nyol- oan-tíaan egy szobában. ítaekan a nyomortanyákon pusztított a járvány, a tüdőhaj.

ihlszabadulásunk óta megváltozott a mezőbeiényi dolgozó parasztok élete és hatalmas ment keresztül a község. A három- éves terv kereté- ben tízágyas szülőotthon létesült 30 ezer forintos költséggel. Négy nap- c _ u köziotthönos óvobzüloo-H-lwn da van 280 gyerek részéi® és 40 ezer forintos bölcsőde épült. Az anya- és gyermekvédelmi rendelet alapján ez év március 1-től március 14-ig 25 darab 400 forintos ceecsemőkeJengyét adott államunk az anyák részére. Az oktatásban is hatalmas változások történtek. A község területim összesen 11 iskola van és több mint 1950 gyermek tanul általános iskolákban, középiskolákban és egyetemeken. A múlt évben a volt főúri kastélyokból 46 ezer forintos •költséggel egy korszerű iskolát épít-, letett államunk. A felszabadulás előtt 1500 írástudatlan ember volt a községben, ma már ceak 40, de államunk ezeknek továbbtanulásáról is gondoskodott, ma valamennyien iskolába járnak. Az Alföldi Szövőgyár 80 ezer forintos knltúrotthont kapott. Van egy községi könyvtár, ahol 4 ezer

kötet könyv van, ami szintén a dolgozók tanulását, fejlődését segíti elő. 1949-ben alakult a gépállomás, azóta több mint 3 millió forintos beruházásokat kapott. Van két téglagyára is a községnek. Az egyiket 5 millió forintos költséggel építették át korszerű kőszivacs téglagyárrá. A' téglagyári dolgozók versenyben végzik a munkájukat. A legjobb dolgozók közé tartozik Frei József rakómunkás, aki három hónapon keresztül 140—150 százalékos tervteljesítést ért el. Ugyanilyen jól dolgozik Jóesa Lajos behordó munkás is. Az Alföldi Szövőgyár a felszabadulás előtt tőkés tulajdon volt. A felszabadulás óta

a gépeket villanyenergia hajtja és a szövőgépek száma is megkétszereződött. A dolgozóknak nem kell már a szemüket rontani, mert neonfény világít az üzem minden részében. A szövőgyárban 17 sztahanovista van. Ezenkívül még igen sok létesítményeket kaptunk államunktól.

Például a hároméves tervben a Bol- disháti Öntözőmű- vet, ami 2 millió 500 ezer forintos • ■ költséggel épült. Cső ornoaos ^ piactér betonozása 28 ezer forint, Norton-kút építése 35 ezer forint. Gyalogjárda 20 ezer forint és azonkívül még 100 hold erdősével; ültettünk és villanyt is kaptak a község dob

gozoi.

Ebben az évben szerelik be az •500 darab vezetékes rádiót. Építünk

egy iskolai napköziotthont 70 ezer forintos költséggel, azonkívül Phy- Laxia-tete.et, mei.e «égős mete mé- kenyítő állomást is létesítünk. Ter- melőcsoporfjaink többe, erforintos beruházásokat kapnak különböző építkezésekhez.

Mindezt a eok-fok ajándékot Me- zőberény község dolgozó pamsztjai az állammal szembeni kötele: ettség teljesítésével és a tavaszi munkák időben való elvégzésével akarják pártunknak és ko mányunkna'c ne;- köszönni. Április 4-re, hazánk felszabadulásának évfordulójára 237 dolgozó paraszt tett vállalást arra, hogy beadási köte’ezetteé ét e.i- dezi. Várhegyi Mihály a negyedévi beadását 170 százalékban, Adamik György 159 százalékban, Bobály' Mihály tanácstag 147, Burgula Márton tanáostag 147 százalékban teljesítette már.

ÍLLAMUWK AJÍMDÉKA A HÉVÍZI OlÓGlTiltDŐ

Három hetet töltöttem Hévizén a SZOT szanatóriumában. Most voltam életemben először üdülni — tudtam azt, hogy pártunk és kormányunk sok gondot fordít dolgozóink üdültetésére —, mégis meglepett az a gondoskodás, amiben részesítettek:. Magyarország legszebb vidékén, a világ egyik leghíresebb gyógyfürdőjében töltöttem a három hetet. S olyan körülményiak, feltételek között, amit csak olyan állam tud biztosítani a dolgozóknak, ahol legfőbb érték az ember, Héyíz egyike azoknak, amely legszeniléltetőbben visszatükrözi azt a gondoskodást és anyagi áldozatot, melyet pártunk és kormányunk a dolgozók gyógyításáért, üdültetéséért hozott és még hoz is a jövőben. A Szovjetunió példája nyomán most már nálunk is bevezették a szanatóriumi üdülőt, amelyben a gyógyításhoz és az üdüléshez szükséges feltételek egyformán megvannak. Egy-egy szanatóriumi üdülő felszerelése milliós befektetéseket kíván államunk részéről. Fedett uszodák, medencék, iszap-fizikoterápia és más orvosi felszerelések, szakszerű orvosi kezelés. Ez mind biztosítva van a dolgozók részére. Aa üdülés teljesen ingyenes.. ..Héví®^l^. álladóan 28—32 C fok a víz- hőmérséklete még télen is. Lótusz az egyedüli virága, amelynek egyik fajtája osak Indiában él. Sokat lehetne erről írni, ez a hatalmas kincs most már a dolgozóké. Itt épül az ötéves terv keretében Magyarország első fürdővárosa és ezt csak jó munkával tudjuk meghálálni. Én is ezúton mondok köszönetét pártunknak és kormányunknak, a szakszervezetnek azért a felejílhetetlen barom hétért, amit a hévízi üdülőben töltöttem el.

Kiss Istvénj a Békésmegyei Tanács Mezőgaad. Oszt. dolgozója.

Hűen ápoljuk és tovább fejlesztjük történelmi örökségeinket

Népünk számára felmérhetetlen drága kincseket jelentenek haladó hagyományaink.. Hagyományaink értékét csak most, az utóbbi években tudjuk igazán felismerni. Csak az utóbbi években, mióta népünk éltető szívverése, a párt nemcsak ráirányította a figyelmet, hanem áldozatokat is hoz hagyományainknak a maga igaz valóságában való feltárására, így kell, mondjuk, hogly a »hamisítatlan valóságában«, mert) azok a hagyományok; s azok a történelmi események, amelyeket a Horthy fasizmus népünk elé tárt, nem voltak egyebek; b'űnös hamisítványoknál PéL dának hozhatjuk fel erre azt az államférfit, aki Rákosi Mátyás elvtársig legmélyebben élt dolgozó népünk szívében, Kossuth Lajost A tőkések, a fasizmus szekértolóivá szegődött

történészek, bértolhiokok úgy akarták félrevezetni az utókort, hogy Kossuth és Széchenyi, Kossuth és Deák Ferenc közötti vitában a Jobb szónok, a szenvedélyek felkorbácsolója és nem a szabadság és függetlenség eszméje győzött A történelem hamisításban nagy szerepet játszott a klerikális reakció, amely elárulta Kossuth, a magyar nép •zabadságharcát s amely nagy lármával «atyai» és «apostoli.»

császárnak igyekezett feltüntetni a magyar nép hóhérát, Fe- rencz Józsefet

A fasiszták és a klerikális reakció elhomályosította, elferdítette a Dózsa-féle parasztfelkelést és legfőképpen a magyar kommunisták harcát Azoknak á kommunistáknak a harcát akik történelmünk során a legnagyobb tömegbefolyásra tettek szert céljaikkal, eszméjükkel. Népünk ellenségei azonban nemcsak a történelmet hanem népünk kultúráját az apáról- fiúra szálló hagyományokat is igyekeztek kitörölni a dolgozók emlékezetéből. Ennek érdekében meg is tettek minden tőlük telhetőt Szélesre tárták Magyarország kapuit a nyugati dekadens, kozmopolita, az uralkodó kapitalisták lélekmérgező kultúrája előtt Ponyvairoda- lommat szennyes fércművekkel árasztották el a könyvesboltokat s a filmszínházakat. Szemfényvesztésként, a nép felháborodásának egyensúlyozására Létrehozták a »Gyöngyös bokréta« együttest amely gics- cses, műmagyaros táncokat árasztott az országban. A népdalok kiirtására esőstől gyártották a sírva-vígadókat, a beteges romlottságot terjesztő slágereket. Az osztrák önkényuralom nyelvünket akarta kitépni, * a Horthy fasizmus pedig történelmünket hagyományainkat és kultúránkat akarta elkorcso- sítani.

Pártunk nemcsak hazánkat építi soha nem álmodott széppé, nemcsak népünknek teremt évszázadok óta óhajtott megelégedett boldog életet, hanem visszaadja népünknek történelmét nemzeti hőseit Dózsád Rákóczit Kossuthot Petőfit visszaadja művészetünk, irodalmunk, kultúránk örökségeit Munkácsyt Kölcseyt, Adyt és mindazokat akiket tettükért annakidején szeretett és becsült a nép, mint az elnyomatás és szenvedés korszakából kivezető út jelzőlámpáit. Történelmi múltúnk dicső korszakának, kultúránk fejlesztőinek kimagasló alakjai egyre jobban felélednek a pártmik által indított s a kormányzatunk által hatalmas áldozatokkal támogatott kullúrforradalmunkban. Méltó szobrot emeltünk az országház előtt Kossuthnak s emelünk Dózsa Györgynek, Ady Endrének. Nemzeti hőseinkről évről-évre tanulmányok és szépirodalmi művek sokasága jelenik meg. Munkácsy és nagy festőművészeink alkotásai egyre többízben vonulnak be a kiállítási termekbe. Film készült Erkel és Semmelweis életéről, Petőfi és Kossuth, a szabadságharc mozzanatairól. Néphadseregünk tagjai Hunyadi Jánostól, Zrínyi Miklóstól, II. Rákóczi Ferenctől, Esze Tamástól, Vak Bottyántól, Bem Józseftől, az 1919-es kommunista hősöktől tanulnak hazafiságot, forró hazaszeretetei. Tőlük tanulnak kérlelhetetlenséget népünk szabadságára, alkotásainkra támadni készülő ellenség ellen.

Kincset érő hagyományaink között nemcsak nagy nemzeti hőseink alakjai és. tettei élednek fel pártunk nagyszerű kultúrpolitikája nyomán, hanem a régmúlt időkről, apáról-fiúra őrzött üde és tiszta népi táncaink, dalaink és szokásaink is. E téren is Kossuth örökségét élesztjük fel, aki 1837-ben Péczely József, magyar históriai munkájáról az elkeseredés hangján többek között ezt írja: »Több századon keresztül- alig van egy nemzeti emlékezetessé, egyetlen egy magyar polgár neve említve. Alig van a királyokén kívül más név említve... Többet kívánnék a nemzet karakteiét, időszakonkénti erkölcseit, szokásait, belső nemzeti életét ismertető vonásokból...« Népünk ma pótolja azokat a mulasztásokat, amelyeket az elmúlt évszázadokban elnyomatásunk érdekében elkövetlek. Népünk szokásaiban, dalaiban, táncaiban ma már a dolgozók milliói gyönyörködnek, de nemcsak gyönyörködnek, hanem ők maguk is fáradhatatlanul kutatják és felszínre hozzák hagyományainkat, köztük a doboziak, mező herényiek, méhkerékiek, tótkomlósiak. Különösen szívet vidító az, hogy a sztálini nemzetiségi politika nyomán hazánkban a nemzetiségi dolgozók is továbbfejlesztik anyanyelvűket és nemzeti kulturáj ukat

A fentebb említettek és még sokezer példa bizonyítja, hogy népünk nemcsak Kossuth, Petőfi és Táncsics, a magyar nép hősei jogos örökösének nevezi magát, hanem pártunk vezetésével továbbfejleszti a drága örökséget.