Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-03 / 52. szám

4 1953 március 3.. kedd l/iUaisawU hé^e Üzemi és hivatali művészeti csoportjaink sikeres megyei bemutatója OÉL7X Február 27-én, 28-án, szomba­ton és vasárnap zajlott lo a ezak- szervezobek, illetve üzemek, hiva­talok művészeti csoportjainak me­■ gyei éeregszemiéje a békéscsabai Városi Színházban. Csoportjaink si­keres szereplése bizonyságát adta »■mák, hogy a pártunk és kormány­zatunk teremtette lehetőségek dol­gozóink széles tömegében mélyí­tették el a népi kultúra iránti szó letetet. A szombati és vasárnapi sereg­szemle azt tükrözte, hogy művé­szeti csoportjaink eredményes ne­ve tőmunkát végeznek. Dallal, tánc­cá’, zenével, színjátszással hazasze­retetre, helytállásra, köte’ességtel- jesítésre nevelik a dolgozókat. A színjátszásban és a rigmuséneklés­ben jóval előbbre járnak, mint fa­lusi művészeti csoportjaink. A tánc- csoportok, az ének- és zenekarok — egyesek kivételével — színvonalban elmaradtak a falusi, illetve területi együttesektől. Népi hagyományaink felszínre hozásában, ápolásában pe­dig még kezdeti lépéseket sem lát­tunk üzemi csoportjainktól. Hagyo­mányai nemcsak a dolgozó paraszt­ságnak vannak, hanem a munkás­osztálynak is. Sőt, annak hagyomá­nyai dicső osztályharcokkal telítet­tek. A különböző összejöveteleken mozgalmi dalokat tanultak, énekel­tek. Például 1932-ben Békésein né­hány kőműves vezetésével a Körös­gáton proletár-indulókat énekeltek, amiért bebörtönözték őket. Hatal­mas erejű népi játékokká lehet és fel is kell dolgozni az ilyen ha­gyományokat üzemi csoportjaink- nak. Kiemelkedő táncszámok A megyei versenyben részvevő üzemi és hivatali dolgozók tánc- csoportjai — különösön a Sarkadi fíuííorgyár és a békéscsabai Kö­töttárugyár csoportjai — sikeresen szerepeltek. Jó felkészültségük, ügyszeretetük, friss és üde mozgár ' euk derűt, optimizmust árasztott. A Sarkadi Cukorgyár táncosai ki­válóan tolmácsolták a bemutatott «maglódi táncokban» ifjúságunk erejét, lendületét, szilaj jókedvét. A Kötöttárugyár táncosai az esemé­nye® «Kiránduláson» című bájos magyar táncok mellett nagyszerű motívumokat mutattak be a szov­jet nép szép táncai közül.,-Jó ered­ménnyel szerepeltek a békési ta­nács, a békéscsabai Allatfprgalmi Vállalat, a békéscsabai Baromfi- értékesítő Vállalat, a békéscsabai MTH tánccsoportjai. Fejlődést és mind magasabb színvonalú előadás­módot Ígérnek a többi táncosopor- tok is. * A kórusok szereplése A kórusok közül kiemelkedő volt —i a koiábbiakhoz viszonyítva nagy fejlődésről adtak számot — a bé­késcsabai MTH, a békéscsabai Ru­hagyár kórusa. Az MTH kórusa több számot nagyszerű énektechni- kával, erőt kölcsönzőén adott elő. A szépen áradó hangok kellemos ér­ző. eket váltottak ki a jelenlevők­■ bő!. A Ruhagyár kórusának faj­nál atos módon megcsappant a lét­száma. Dicséretre és követésre mél­tó az a törekvés, amely arra irá­nyul a Ruhagyárban, .hogy fel­kutassák és szólóénekesekké nevel­jék a jóhangú dolgozókat. Ennek a törekvésnek már is olyan sike­res gyümölcsei voltak, mint a két férfi páros énekszám. Élményt jelentett a kellemes ki­állású MÁV énekkar jó szerep­lése is. Minden műsorszámon kiváló Szakvezetés volt tapasztalható. Bár VIHARSAROK NEPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztáün-ut 7. 1. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba, felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. egyes művek előadásmódjában ne­hézkesség mutatkozott. A Békéscsa­bai Kötöttárugyár kórusa és penge­tés zenekara igen megkapóaa, sike­resen adott elő több számot. Ezzel a létszámmal azonban nem szabad megelégedniük. Minden bizonnyal még számos jóhangú dolgozó nő, férfi van az üzemben. Rigmus-brigádok A rigmusbrigádok szereplése bi­zonyosfokú mechanizmust tükrözött. Mondhatni, egyik brigádnál sem látszott olyan törekvés, hogy minél meggyőzőbb erejűvé fejlesszék a rigmusénelplést. Leginkább kórus- számokként, merev testtartással és unott arccal adták elő a rigmuso­kat. A gyulai postás dolgozók pl. két túlhoiSzú, nehézkes szövegű rig­must adtak elő, szinte a leírt szö­vegbe bújva, a derű legkisebb jelei nélkül, komor arccal. Az Orosházai Malom rigmusbrigádja jó, könnyed hangnemben megírt íágmust adott elő, az előadás módjában csak az volt a különbség, hogy az egyes versszakokat más-más dallamra éne­kelték. A Tatarozó Vállalat rig­musbrigádjának vezetői minden ze­nei törvénynek fittyet hányva, ve­gyes zenei műfajra hangolták a kü­lönben tartalmas mondani való jú rigmust. A dallamokban egymást váltották a sportinduló, a partizán induló hangjai és ami lege 1 ítélen- dőbb: rothadt szellemű, régi sláge­rek hangjai is. A rigmuséneklt* agitáció. Dicséretei további jó mun­kára kell, hogy ösztönözzenek, csí­pős bírálatai pedig meg ball, hogy szégyenítsék a lazeálókat. Zenekarok Az üzemek dolgozói nagy lelke­sedéssel fordulnak a művészet min­den ága felé, A misgyei bemutató­nak jó szint á'dott az egyes üze­mek kislétszámú, vegyos zeneka­rainak szereplése. Helytelen azon­ban, hogy tehetségüket nem a dol­gozók szórakoztatására fordítják, hanem olyan művek betanulásával töltik idejüket, amelyek meg- lialadják erejüket. Szereplésük így értelmetlenné válik, nem éri el a kívánt hatást. Ebfoa a hibába esett az orosházi Magasépítő Vállalat és a békéscsabai Tatarozó Vállalat ze­nekara is. Ezzel szemben nagy si­kerrel szerepelt a Békéscsabai Kö­töttárugyár pengetés zenekara. Ná­luk csupán az esik kifogás alá, hogy műsorukból száműaték a magyar zenei műveket. Kiválóan szerepelt a békéscsabai postások fúvószene- bara is. Bizonyos mértékig maga mögött hagyta a békéscsabai MÁV jóképességű fúvószenekarát. Színjátszó csoportok A megyei seregszemlén bemuta­tott színdarabok üzemi szinjátezó- csoportjainknak magas fejlettsegét, az alakításokkal Szemben felállított igényességet bizonyítják. Dicséret­re méltó az, hegy törődnek üze­meinkben a színjátszással, a mű­vészet egyik igen nagyerejű ne­velőeszközével. Például a békés­csabai Téglagyár, a békéscsabai Kötöttárugyár, a gyulai járási ta­nács, az orosházi Magasépítők, a Mezőhegyesi Cukorgyár s a bé­késcsabai Beruházási Vállalat szín­játszó csoportjai elérték azt a színvonalat, amilyenre az öntevé­keny színjátszás általános szinvo- (nalát a fejlődés mai fokán emel­ni kell. Az üzemi színjátszás pél­daképéül megyénk minden csoportja elé a békéscsabai Téglagyár szín­játszóit kell állítani, akik nem viszoiyogtak például a »Nem fe­lejtünk« című, a határainkon le­selkedő ellenséget leleplező darab előadásától, amihez sok szereplő kellett. LIarminc szereplőre volt szükség, annyit állítottak be. Az alapos felkészülésben, a darab min­den mozdulatának feldolgozásában a mondanivaló természetes, meg-' győző erejű hangnemben való elő­íYlayyar Népköztársasági Kupa mérkőzés Orosházi Sfiüizsi—Szegődi ílmwü 1:1 ff:!} Szeged, 2500 néző, vezette: Gcréb. adásában, a békéscsabai Kötöttáru- gyár színjátszói mindegyiket felül­múlták. Eleven, aprólékos gonddal adták elő a »Bányász becsület« cimű színdarabot. A maszkirozás- ban és a hang hordozás ban csak Taigás [Mihály alakitójánál merült fel egy.-két hiba. Elismeréssel kell beszélni arról az összmunkáról, amellyel az orosházi Magasépítési Vállalat színjátszói — a kisebb szerepeknek is nagy figyelmet szentelve — előadták az »Ismeret­len katona« cimű művet. Nagy érdeme a mezőhegyesi és a békés­csabai Magasépítési Vállalat szín­játszó csoportjának, hogy saját te­rületük problémáival foglalkozó színdarabot mutattak be a verse­nyen. Elrettentő példája volt a felü­letes szereplésnek a békéssámsoni földművese zö vetkezet színjátszó csoportja előadása. Olyan darabot mutattak be, amelyben néhány jó agitativ érv köré logikátlan gies­ősek sokaságát csoportosította az író. A két szólóénekes — különö- Isen a női énekes — meg nem en­gedhető módon, ripacskodva, sze­métdombra való bizarr dalokat, giccseket adott elő s utána hatás- vadászóan, primadonnáskodóan haj­longott. Helytelen az a hangnem ;is, — melyben a »hatás« kedvéért — a befejező rigmust énekelték. A békéseámsoni szavaló kevés át­éléssel próbálta elmondani Tyiho­Orosháza: Ludas —Roszkos, Bcn- csik, Szecsei —, Hegedűs, Szimonidesz Szökő, Berta II., Madarász, Bozó, Kol­lár. Sz. Honvéd: Palotai —, Sipos, Med- nyánszky, Faragó —, Baráth, Rábai —, Rózsavölgyi, Machos, Csáki, Cziráki, Macsali. Sávos, pocsolyás talajon az Sz. Hon­véd támad azonban egyáltalán nem meg­győző, mert csatárai nem lőnek kapura. Az orosháziak előrevágott labdákkal in­dítják támadásra csatáraikat. Az első ka- puvalövést a tizennyolcadik percben (!) adja le az orosházi Bozó. Két perccel később a vezetést is megszerzi a ven­dégcsapat: Berta II. átadását Madarász védhetetlenül lövi a jobbsarokba, 1:0 az O. Kinizsi javára. Néhány heves szegedi támadás után feljönnek az oros­háziak- ísl, lövés azonban változatlanul nem megy egyik kapura sem. A 38. percben Csáki kitör, először a kifutó Ludasba lövi a labdát, másodszorra azonban betalál az üres kapuba, 1:1, A II. félidőben a szegedieknél Boj­tos a jobbszélső, Rózsavölgyi megy át a baloldalra, Macsali kimarad a Honvéd­ből. Erősen támad a szegedi csapat, most már lőnek is a csatárok, de lövé­seik pontatlanok, néhány esetben pedig Ludas tisztáz nagy nyugalommal. Az orosháziak pompásan védekeznek és kü­lönösen fejjátékban múlják felül NB les ellenfelük játékosait. Az első negyed­óra után a vendégek is feljönnek és a 25. percben az orosházi Kollár a mérkő­zés legnagyobb helyzetét hagyja ki. Az utolsó 10 percben nagy küzdelem folyik a pályán, az eredmény azonban már nem változik. A döntetlen eredménnyel mint ven­dégcsapat, az Orosházi Kinizsi ment to­vább a kupában. Az orosháziak döntetlen eredménye meglepetés, de a mutatott játék alapján teljesen megérdemelt. Az NB II-s csa­pat védelme nagyszerűen állt a lábán és szinte nem engedte lövéshez jutni az Sz. Honvéd csatárait. Ludas nagy nyugalommal és biztos kézzel hárította & szórványos lövéseket. A két fedezetnek a támadások elindítására is maradt ere­je. A csatársorban Bozó vezérkedett. Madarász veszélyesen tört kapura. A Szegedi Honvéd csapata csalódást keltett. A szegediek nem találták fel magukat a nehéz talajon és nem tud­ták áttörni az orosháziak jöl tömörülő védelmét. Erőnlét szempontjából sem tudtak ellenfelük fölé kerekedni. A sze­gedi csapatból csak Sipos, Rábai, Ma*- chos és időnként Rózsavölgvi nyújtott megfelelő teljesítményt. Barátságos labdarugó mérkőzések nov: »Poháiköszöntő« cimű költe­ményét: A felületesség egyik bizo nyitéka az, hogy a költeményből mintegy öt versszakot kihagyott. Beleznai Ferenc, a békéscsabai Tatarozótól elitélendő módon sza­valt. Egyenlőre még rejtélyes ez. hogy ki engedte meg neki, hogy a »Sirass meg anyám« cimű Ady köl­temény elszavalásával elrontsa a közönség hangulatát. Az azonban tisztázott dolog, hogy Beleznainak egyetlen színpadon sincs helye és még kevésbbé lehet kultúrfelölős a Tatarozó, vagy más vállalatnál. Szavalása előtt és után sokaknak feltűnt, »katonás« vigyázz állása. Nem csoda, hiszen horthysta tiszt volt, mi több, a dolgozó ifjúságot nyúzó leventeparancsnok Gyulán. Olyan leventeparancsnok, aki sorra pofozta a fiatalokat és bezáratta azért, amiért nem mentek a tem­plomba hajbókolni a magyar népre sok szenvedést zúdító papok és azok tőkés és földbirtokos gazdái előtt. Nem véletlen, tehát az, hogy a Tatarozó Vállalat üzemi zene­kara erejét meghaladó műveket adott elő, nem véletlen, hogy a rigmus dallama induló, sláger és más giccsegyveíeggé fajult. A fenti eseteken okulva üzemi és hivatali, de valamennyi párt­szervezetünk vizsgálja meg a mű­vészeti csoportok tagjait és vezetőit s a legsürgősebben ebrudalják ld oz ellenséges etemekiet a népi kul­túrát szivvel-lélekirel fejlesztő dol­gozók közü,l. Kukk Imre­Békéscsabai Építők—Makói Vasas 4:0 (3:0) Barátságos, vezette S mon. Békéscsabai Építők: Kucsera —, Czik- kely, Fülöp, Gyuris —, Vasas, (Wei­ner), Kociszki, — Csicsely, Szabó, Kli­ment, Vigh, Kanász. Makói Vasas: Ko válik —, Baróczi, Szabó, Bodó —, Szűcs, Badó —, Páliig Mező, Tóth, Újvári, Kovács. Az első percekben az Építők térfelén folyik a játék. Fokozatosan átveszi a csabai csapat a játék irányítását és az 5. percben Csicsely révén eredményes, 1:0. Hosszabb mezőnyjáték következik, a védelem mindkét oldalon tisztáz. A 25. percben Csicsely kavarodásból újabb gólt lő, 2:0. Továbbra is a csabaiak támadnak. A 35. percben Csicsely közé­pen kiugrik, Vighez' gurit, aki a 11-es pont- tájékáról nem hibáz, 3:0. Az utolsó percekben Kanásznak van alkalma gól­szerzésre, amikor a kajpust is kicselezve, mellé gurit. A második félidőben feljön a széltől támogatott vendégcsapat is. Pálfi jó ütemben ugrik ki és a felsősarokra tartó lövését a csabai kapus gyönyörű robin­zonáddal savókra menti. A csabai csa­társor inkább a mezőnyben játszik. A makói védők sok esetben tulkeményen választják el a csabai csatárokat a lab­dától. A játékvezető azonban nem to­rolja meg a szabálytalanságokat. A .35. percben a makói 16-osról Fülőp rúg szabadrúgást és negyerejü lövése a felső sarokban köt ki, 4:0. v * Bírálat: A puha, csúszós talajon nem alakulhatott ki jó játék. A csabai csapat végig biztosan tartotta kézben a mér­kőzést. A védelem és a fedezetsor már­is jó formában van. £ támadósorban azonban még. sok a javítani való. A csata ok idegenkednek a keresztlabdák­tól, * kevés a helycserés támadás s a kapuralövést is gyakorolni kellr A makói csapat gyenge formában játszott. Csak Szabó, Ko válik, Tóth és Újvári ütik meg az NB Il-es nívót. Né­hány játékos az ellenfél nagyobb tudását durvasággal igyekszik ellensúlyozni, ez­zel csapatának a teljesítményét lerontja. A játékvezető több szabálytalanságot nem torolt meg kellő eréllyel. Gyulai Építők—Orosházi Bástya 5:1 (2:0) Gyula, vezette: Lehőczki. Gyulai Építők: Orovecz II., (Puskás) — Kovács, Portörő, Szegedi, (Hack) —, Gabiik, Vasvári —, Csűri II„ Fodor, Krisán, Varga, Nagy I. Orosházi Bástya: Ura —, Kemény, Hoffman, Tóth, (Fekete) —, Hidasi, Deli —, Hári, Perjési, Becsei, Hock, Gahut. Jótalaju pályán, napsütésben, de hű­vös időben folyt le a mérkőzés, afni igen jóiramu és élvezetes játékot ho­zott. Az I, félidőben az Építők csatársora néhány igen szép helycserés támadást vezetett a Bástya ellen s különösen Krjsán adott nagyszerű labdákat társai­nak. Az első félidőben Nagy I. és Krisán volt a gólszerző, 2:0. Szünet után ismét Nagy I. rúgta az első gólt minta­szerű lövésből, 3:0. A Bástya csatársora gyors és veszélyes támadásokat vezetett Apróhirdetések Egy tehén eladó, Békéscsaba, Csorba- utca 6. Egy világos juharfa háló olcsón eladó, Békéscsaba, Thessedik-u. 58. Háromkerekű, kézzelhajtós mükocsi el­adó Gyulán, Szabó-u. 9. Mezőmegyer, Ady Endre-utca -5 számú ház eladó, azonnal beköltözhető. A békési fürdő vállalat értesíti a közön­séget, hogy a fürdő üzemeltetését rö­vid időre szünetelteti. Jókarban lévő rekamié és sportkocsi eladó, Békéscsaba, Erkel-utca 2. Főkönyvelői, bérelszámoló, anyagköny­velői állást vállalok, Cim a békéscsabai kiadóban. és Gahut révén szépített, 3:1. Majd ka­pufát lőttek a Bástya csatárok. A ne­gyedik és ötödik gólt Varga szerezte meg az ÉpitŐknak. Jók: Portörő, Gabiik, Fodor, Krisán, illetve Hoffman, Hidasi, Becsei. Rádió Március 3., kedd Kossuth Rádió 6.00 Falurádió. Állami gazdasági hír­adó, 11.30 A rádió asszonyrovata. 11.50 Hanglemez. 12.10 Hanglemezek. 13.00 'Szovjet szórakoztató muzsika. 13.30 A rádió népi zenekara játszik. 14.13 Fali Leó műveiből. 15.30 Operazene. 15.50 Radó Ágnes zongorázik. 16.20 A gyer­mekrádió műsora. 16.40 Orosz nyelv­lecke a gimnáziumi tanulók részére. 17.15 Egy falu — egy nóta. 17.45 Termelési híradó. 18.00 Dalolj velünk! 18.20 A pártoktatás anyagához. 20-19 Tánczene. 20.40 A szovjet operamüvészét. 21.10 Operarészletek. 22.20 Magyar mü­vek. 23.00 Zenekari müvek. Petőfi Rádió 7.00 Waldteufel keringőiből. 7.35 Régi és uj magyar népdalok, 8.30 Reggeli hangverseny, 9.20 A gyermekrádió mű­sora. 10.10 Operettrészletek. 10.25 Iványi József brácsázik, 10.40 Színes magyar muzsika. 15.00 Neményi Lili és To- roczkói Tihamér énekel. 15.25 A demo­kratikus német rádió műsorából. 16.25 A rádió kisegyüttese játszik. 17.10 Ma­gyar népdalok, 18.00 Hogyan alakullak ki a széntelepek? 18.15 Kínai és koreai dalok, 18.45 Szív küldi... 19.00 Magyar írók és költők a Szovjetunióról. 19.30 Az Osztrov Együttes és a Voronyezsi Népi Együttes műsorából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom