Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
4 1953 március 3.. kedd l/iUaisawU hé^e Üzemi és hivatali művészeti csoportjaink sikeres megyei bemutatója OÉL7X Február 27-én, 28-án, szombaton és vasárnap zajlott lo a ezak- szervezobek, illetve üzemek, hivatalok művészeti csoportjainak me■ gyei éeregszemiéje a békéscsabai Városi Színházban. Csoportjaink sikeres szereplése bizonyságát adta »■mák, hogy a pártunk és kormányzatunk teremtette lehetőségek dolgozóink széles tömegében mélyítették el a népi kultúra iránti szó letetet. A szombati és vasárnapi seregszemle azt tükrözte, hogy művészeti csoportjaink eredményes neve tőmunkát végeznek. Dallal, tánccá’, zenével, színjátszással hazaszeretetre, helytállásra, köte’ességtel- jesítésre nevelik a dolgozókat. A színjátszásban és a rigmuséneklésben jóval előbbre járnak, mint falusi művészeti csoportjaink. A tánc- csoportok, az ének- és zenekarok — egyesek kivételével — színvonalban elmaradtak a falusi, illetve területi együttesektől. Népi hagyományaink felszínre hozásában, ápolásában pedig még kezdeti lépéseket sem láttunk üzemi csoportjainktól. Hagyományai nemcsak a dolgozó parasztságnak vannak, hanem a munkásosztálynak is. Sőt, annak hagyományai dicső osztályharcokkal telítettek. A különböző összejöveteleken mozgalmi dalokat tanultak, énekeltek. Például 1932-ben Békésein néhány kőműves vezetésével a Körösgáton proletár-indulókat énekeltek, amiért bebörtönözték őket. Hatalmas erejű népi játékokká lehet és fel is kell dolgozni az ilyen hagyományokat üzemi csoportjaink- nak. Kiemelkedő táncszámok A megyei versenyben részvevő üzemi és hivatali dolgozók tánc- csoportjai — különösön a Sarkadi fíuííorgyár és a békéscsabai Kötöttárugyár csoportjai — sikeresen szerepeltek. Jó felkészültségük, ügyszeretetük, friss és üde mozgár ' euk derűt, optimizmust árasztott. A Sarkadi Cukorgyár táncosai kiválóan tolmácsolták a bemutatott «maglódi táncokban» ifjúságunk erejét, lendületét, szilaj jókedvét. A Kötöttárugyár táncosai az eseménye® «Kiránduláson» című bájos magyar táncok mellett nagyszerű motívumokat mutattak be a szovjet nép szép táncai közül.,-Jó eredménnyel szerepeltek a békési tanács, a békéscsabai Allatfprgalmi Vállalat, a békéscsabai Baromfi- értékesítő Vállalat, a békéscsabai MTH tánccsoportjai. Fejlődést és mind magasabb színvonalú előadásmódot Ígérnek a többi táncosopor- tok is. * A kórusok szereplése A kórusok közül kiemelkedő volt —i a koiábbiakhoz viszonyítva nagy fejlődésről adtak számot — a békéscsabai MTH, a békéscsabai Ruhagyár kórusa. Az MTH kórusa több számot nagyszerű énektechni- kával, erőt kölcsönzőén adott elő. A szépen áradó hangok kellemos érző. eket váltottak ki a jelenlevők■ bő!. A Ruhagyár kórusának fajnál atos módon megcsappant a létszáma. Dicséretre és követésre méltó az a törekvés, amely arra irányul a Ruhagyárban, .hogy felkutassák és szólóénekesekké neveljék a jóhangú dolgozókat. Ennek a törekvésnek már is olyan sikeres gyümölcsei voltak, mint a két férfi páros énekszám. Élményt jelentett a kellemes kiállású MÁV énekkar jó szereplése is. Minden műsorszámon kiváló Szakvezetés volt tapasztalható. Bár VIHARSAROK NEPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztáün-ut 7. 1. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba, felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. egyes művek előadásmódjában nehézkesség mutatkozott. A Békéscsabai Kötöttárugyár kórusa és pengetés zenekara igen megkapóaa, sikeresen adott elő több számot. Ezzel a létszámmal azonban nem szabad megelégedniük. Minden bizonnyal még számos jóhangú dolgozó nő, férfi van az üzemben. Rigmus-brigádok A rigmusbrigádok szereplése bizonyosfokú mechanizmust tükrözött. Mondhatni, egyik brigádnál sem látszott olyan törekvés, hogy minél meggyőzőbb erejűvé fejlesszék a rigmusénelplést. Leginkább kórus- számokként, merev testtartással és unott arccal adták elő a rigmusokat. A gyulai postás dolgozók pl. két túlhoiSzú, nehézkes szövegű rigmust adtak elő, szinte a leírt szövegbe bújva, a derű legkisebb jelei nélkül, komor arccal. Az Orosházai Malom rigmusbrigádja jó, könnyed hangnemben megírt íágmust adott elő, az előadás módjában csak az volt a különbség, hogy az egyes versszakokat más-más dallamra énekelték. A Tatarozó Vállalat rigmusbrigádjának vezetői minden zenei törvénynek fittyet hányva, vegyes zenei műfajra hangolták a különben tartalmas mondani való jú rigmust. A dallamokban egymást váltották a sportinduló, a partizán induló hangjai és ami lege 1 ítélen- dőbb: rothadt szellemű, régi slágerek hangjai is. A rigmuséneklt* agitáció. Dicséretei további jó munkára kell, hogy ösztönözzenek, csípős bírálatai pedig meg ball, hogy szégyenítsék a lazeálókat. Zenekarok Az üzemek dolgozói nagy lelkesedéssel fordulnak a művészet minden ága felé, A misgyei bemutatónak jó szint á'dott az egyes üzemek kislétszámú, vegyos zenekarainak szereplése. Helytelen azonban, hogy tehetségüket nem a dolgozók szórakoztatására fordítják, hanem olyan művek betanulásával töltik idejüket, amelyek meg- lialadják erejüket. Szereplésük így értelmetlenné válik, nem éri el a kívánt hatást. Ebfoa a hibába esett az orosházi Magasépítő Vállalat és a békéscsabai Tatarozó Vállalat zenekara is. Ezzel szemben nagy sikerrel szerepelt a Békéscsabai Kötöttárugyár pengetés zenekara. Náluk csupán az esik kifogás alá, hogy műsorukból száműaték a magyar zenei műveket. Kiválóan szerepelt a békéscsabai postások fúvószene- bara is. Bizonyos mértékig maga mögött hagyta a békéscsabai MÁV jóképességű fúvószenekarát. Színjátszó csoportok A megyei seregszemlén bemutatott színdarabok üzemi szinjátezó- csoportjainknak magas fejlettsegét, az alakításokkal Szemben felállított igényességet bizonyítják. Dicséretre méltó az, hegy törődnek üzemeinkben a színjátszással, a művészet egyik igen nagyerejű nevelőeszközével. Például a békéscsabai Téglagyár, a békéscsabai Kötöttárugyár, a gyulai járási tanács, az orosházi Magasépítők, a Mezőhegyesi Cukorgyár s a békéscsabai Beruházási Vállalat színjátszó csoportjai elérték azt a színvonalat, amilyenre az öntevékeny színjátszás általános szinvo- (nalát a fejlődés mai fokán emelni kell. Az üzemi színjátszás példaképéül megyénk minden csoportja elé a békéscsabai Téglagyár színjátszóit kell állítani, akik nem viszoiyogtak például a »Nem felejtünk« című, a határainkon leselkedő ellenséget leleplező darab előadásától, amihez sok szereplő kellett. LIarminc szereplőre volt szükség, annyit állítottak be. Az alapos felkészülésben, a darab minden mozdulatának feldolgozásában a mondanivaló természetes, meg-' győző erejű hangnemben való előíYlayyar Népköztársasági Kupa mérkőzés Orosházi Sfiüizsi—Szegődi ílmwü 1:1 ff:!} Szeged, 2500 néző, vezette: Gcréb. adásában, a békéscsabai Kötöttáru- gyár színjátszói mindegyiket felülmúlták. Eleven, aprólékos gonddal adták elő a »Bányász becsület« cimű színdarabot. A maszkirozás- ban és a hang hordozás ban csak Taigás [Mihály alakitójánál merült fel egy.-két hiba. Elismeréssel kell beszélni arról az összmunkáról, amellyel az orosházi Magasépítési Vállalat színjátszói — a kisebb szerepeknek is nagy figyelmet szentelve — előadták az »Ismeretlen katona« cimű művet. Nagy érdeme a mezőhegyesi és a békéscsabai Magasépítési Vállalat színjátszó csoportjának, hogy saját területük problémáival foglalkozó színdarabot mutattak be a versenyen. Elrettentő példája volt a felületes szereplésnek a békéssámsoni földművese zö vetkezet színjátszó csoportja előadása. Olyan darabot mutattak be, amelyben néhány jó agitativ érv köré logikátlan giesősek sokaságát csoportosította az író. A két szólóénekes — különö- Isen a női énekes — meg nem engedhető módon, ripacskodva, szemétdombra való bizarr dalokat, giccseket adott elő s utána hatás- vadászóan, primadonnáskodóan hajlongott. Helytelen az a hangnem ;is, — melyben a »hatás« kedvéért — a befejező rigmust énekelték. A békéseámsoni szavaló kevés átéléssel próbálta elmondani TyihoOrosháza: Ludas —Roszkos, Bcn- csik, Szecsei —, Hegedűs, Szimonidesz Szökő, Berta II., Madarász, Bozó, Kollár. Sz. Honvéd: Palotai —, Sipos, Med- nyánszky, Faragó —, Baráth, Rábai —, Rózsavölgyi, Machos, Csáki, Cziráki, Macsali. Sávos, pocsolyás talajon az Sz. Honvéd támad azonban egyáltalán nem meggyőző, mert csatárai nem lőnek kapura. Az orosháziak előrevágott labdákkal indítják támadásra csatáraikat. Az első ka- puvalövést a tizennyolcadik percben (!) adja le az orosházi Bozó. Két perccel később a vezetést is megszerzi a vendégcsapat: Berta II. átadását Madarász védhetetlenül lövi a jobbsarokba, 1:0 az O. Kinizsi javára. Néhány heves szegedi támadás után feljönnek az orosháziak- ísl, lövés azonban változatlanul nem megy egyik kapura sem. A 38. percben Csáki kitör, először a kifutó Ludasba lövi a labdát, másodszorra azonban betalál az üres kapuba, 1:1, A II. félidőben a szegedieknél Bojtos a jobbszélső, Rózsavölgyi megy át a baloldalra, Macsali kimarad a Honvédből. Erősen támad a szegedi csapat, most már lőnek is a csatárok, de lövéseik pontatlanok, néhány esetben pedig Ludas tisztáz nagy nyugalommal. Az orosháziak pompásan védekeznek és különösen fejjátékban múlják felül NB les ellenfelük játékosait. Az első negyedóra után a vendégek is feljönnek és a 25. percben az orosházi Kollár a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyja ki. Az utolsó 10 percben nagy küzdelem folyik a pályán, az eredmény azonban már nem változik. A döntetlen eredménnyel mint vendégcsapat, az Orosházi Kinizsi ment tovább a kupában. Az orosháziak döntetlen eredménye meglepetés, de a mutatott játék alapján teljesen megérdemelt. Az NB II-s csapat védelme nagyszerűen állt a lábán és szinte nem engedte lövéshez jutni az Sz. Honvéd csatárait. Ludas nagy nyugalommal és biztos kézzel hárította & szórványos lövéseket. A két fedezetnek a támadások elindítására is maradt ereje. A csatársorban Bozó vezérkedett. Madarász veszélyesen tört kapura. A Szegedi Honvéd csapata csalódást keltett. A szegediek nem találták fel magukat a nehéz talajon és nem tudták áttörni az orosháziak jöl tömörülő védelmét. Erőnlét szempontjából sem tudtak ellenfelük fölé kerekedni. A szegedi csapatból csak Sipos, Rábai, Ma*- chos és időnként Rózsavölgvi nyújtott megfelelő teljesítményt. Barátságos labdarugó mérkőzések nov: »Poháiköszöntő« cimű költeményét: A felületesség egyik bizo nyitéka az, hogy a költeményből mintegy öt versszakot kihagyott. Beleznai Ferenc, a békéscsabai Tatarozótól elitélendő módon szavalt. Egyenlőre még rejtélyes ez. hogy ki engedte meg neki, hogy a »Sirass meg anyám« cimű Ady költemény elszavalásával elrontsa a közönség hangulatát. Az azonban tisztázott dolog, hogy Beleznainak egyetlen színpadon sincs helye és még kevésbbé lehet kultúrfelölős a Tatarozó, vagy más vállalatnál. Szavalása előtt és után sokaknak feltűnt, »katonás« vigyázz állása. Nem csoda, hiszen horthysta tiszt volt, mi több, a dolgozó ifjúságot nyúzó leventeparancsnok Gyulán. Olyan leventeparancsnok, aki sorra pofozta a fiatalokat és bezáratta azért, amiért nem mentek a templomba hajbókolni a magyar népre sok szenvedést zúdító papok és azok tőkés és földbirtokos gazdái előtt. Nem véletlen, tehát az, hogy a Tatarozó Vállalat üzemi zenekara erejét meghaladó műveket adott elő, nem véletlen, hogy a rigmus dallama induló, sláger és más giccsegyveíeggé fajult. A fenti eseteken okulva üzemi és hivatali, de valamennyi pártszervezetünk vizsgálja meg a művészeti csoportok tagjait és vezetőit s a legsürgősebben ebrudalják ld oz ellenséges etemekiet a népi kultúrát szivvel-lélekirel fejlesztő dolgozók közü,l. Kukk ImreBékéscsabai Építők—Makói Vasas 4:0 (3:0) Barátságos, vezette S mon. Békéscsabai Építők: Kucsera —, Czik- kely, Fülöp, Gyuris —, Vasas, (Weiner), Kociszki, — Csicsely, Szabó, Kliment, Vigh, Kanász. Makói Vasas: Ko válik —, Baróczi, Szabó, Bodó —, Szűcs, Badó —, Páliig Mező, Tóth, Újvári, Kovács. Az első percekben az Építők térfelén folyik a játék. Fokozatosan átveszi a csabai csapat a játék irányítását és az 5. percben Csicsely révén eredményes, 1:0. Hosszabb mezőnyjáték következik, a védelem mindkét oldalon tisztáz. A 25. percben Csicsely kavarodásból újabb gólt lő, 2:0. Továbbra is a csabaiak támadnak. A 35. percben Csicsely középen kiugrik, Vighez' gurit, aki a 11-es pont- tájékáról nem hibáz, 3:0. Az utolsó percekben Kanásznak van alkalma gólszerzésre, amikor a kajpust is kicselezve, mellé gurit. A második félidőben feljön a széltől támogatott vendégcsapat is. Pálfi jó ütemben ugrik ki és a felsősarokra tartó lövését a csabai kapus gyönyörű robinzonáddal savókra menti. A csabai csatársor inkább a mezőnyben játszik. A makói védők sok esetben tulkeményen választják el a csabai csatárokat a labdától. A játékvezető azonban nem torolja meg a szabálytalanságokat. A .35. percben a makói 16-osról Fülőp rúg szabadrúgást és negyerejü lövése a felső sarokban köt ki, 4:0. v * Bírálat: A puha, csúszós talajon nem alakulhatott ki jó játék. A csabai csapat végig biztosan tartotta kézben a mérkőzést. A védelem és a fedezetsor máris jó formában van. £ támadósorban azonban még. sok a javítani való. A csata ok idegenkednek a keresztlabdáktól, * kevés a helycserés támadás s a kapuralövést is gyakorolni kellr A makói csapat gyenge formában játszott. Csak Szabó, Ko válik, Tóth és Újvári ütik meg az NB Il-es nívót. Néhány játékos az ellenfél nagyobb tudását durvasággal igyekszik ellensúlyozni, ezzel csapatának a teljesítményét lerontja. A játékvezető több szabálytalanságot nem torolt meg kellő eréllyel. Gyulai Építők—Orosházi Bástya 5:1 (2:0) Gyula, vezette: Lehőczki. Gyulai Építők: Orovecz II., (Puskás) — Kovács, Portörő, Szegedi, (Hack) —, Gabiik, Vasvári —, Csűri II„ Fodor, Krisán, Varga, Nagy I. Orosházi Bástya: Ura —, Kemény, Hoffman, Tóth, (Fekete) —, Hidasi, Deli —, Hári, Perjési, Becsei, Hock, Gahut. Jótalaju pályán, napsütésben, de hűvös időben folyt le a mérkőzés, afni igen jóiramu és élvezetes játékot hozott. Az I, félidőben az Építők csatársora néhány igen szép helycserés támadást vezetett a Bástya ellen s különösen Krjsán adott nagyszerű labdákat társainak. Az első félidőben Nagy I. és Krisán volt a gólszerző, 2:0. Szünet után ismét Nagy I. rúgta az első gólt mintaszerű lövésből, 3:0. A Bástya csatársora gyors és veszélyes támadásokat vezetett Apróhirdetések Egy tehén eladó, Békéscsaba, Csorba- utca 6. Egy világos juharfa háló olcsón eladó, Békéscsaba, Thessedik-u. 58. Háromkerekű, kézzelhajtós mükocsi eladó Gyulán, Szabó-u. 9. Mezőmegyer, Ady Endre-utca -5 számú ház eladó, azonnal beköltözhető. A békési fürdő vállalat értesíti a közönséget, hogy a fürdő üzemeltetését rövid időre szünetelteti. Jókarban lévő rekamié és sportkocsi eladó, Békéscsaba, Erkel-utca 2. Főkönyvelői, bérelszámoló, anyagkönyvelői állást vállalok, Cim a békéscsabai kiadóban. és Gahut révén szépített, 3:1. Majd kapufát lőttek a Bástya csatárok. A negyedik és ötödik gólt Varga szerezte meg az ÉpitŐknak. Jók: Portörő, Gabiik, Fodor, Krisán, illetve Hoffman, Hidasi, Becsei. Rádió Március 3., kedd Kossuth Rádió 6.00 Falurádió. Állami gazdasági híradó, 11.30 A rádió asszonyrovata. 11.50 Hanglemez. 12.10 Hanglemezek. 13.00 'Szovjet szórakoztató muzsika. 13.30 A rádió népi zenekara játszik. 14.13 Fali Leó műveiből. 15.30 Operazene. 15.50 Radó Ágnes zongorázik. 16.20 A gyermekrádió műsora. 16.40 Orosz nyelvlecke a gimnáziumi tanulók részére. 17.15 Egy falu — egy nóta. 17.45 Termelési híradó. 18.00 Dalolj velünk! 18.20 A pártoktatás anyagához. 20-19 Tánczene. 20.40 A szovjet operamüvészét. 21.10 Operarészletek. 22.20 Magyar müvek. 23.00 Zenekari müvek. Petőfi Rádió 7.00 Waldteufel keringőiből. 7.35 Régi és uj magyar népdalok, 8.30 Reggeli hangverseny, 9.20 A gyermekrádió műsora. 10.10 Operettrészletek. 10.25 Iványi József brácsázik, 10.40 Színes magyar muzsika. 15.00 Neményi Lili és To- roczkói Tihamér énekel. 15.25 A demokratikus német rádió műsorából. 16.25 A rádió kisegyüttese játszik. 17.10 Magyar népdalok, 18.00 Hogyan alakullak ki a széntelepek? 18.15 Kínai és koreai dalok, 18.45 Szív küldi... 19.00 Magyar írók és költők a Szovjetunióról. 19.30 Az Osztrov Együttes és a Voronyezsi Népi Együttes műsorából.