Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-28 / 74. szám

1953 MÁRCIUS 28- SZOMBAT Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM fi Világ proletárjai egyesüljetek!---------------;-----------------------------\ S zovjet módszerekkel harcolnak a „Felszabadulási Hét“ sikeréért a gyulavári „Felszabadítók Hagyatéka“ tsz-beu Egy agitáeiós nap tapasztalatai l J AZ M DP BÉKÉS M EGY Él PÁRTBIZ O TTSÁGÁNAK LAP JA Falusi dulgezék szpartakiádjának sikeréért Szocializmust építő államunk nagy gondot fordít a dolgozók test­nevelésére. Pártunk sportprogramm- ja kimondja: «Népi dómoknál ciónk fejlődése megkívánja, hogy a dolgozók, munkások, parasztok és értelmiségiek százezrei részesülje­nek a sport örömeiben, erősítő, 'egészségvédő hatásában. A feladat: hatalmas, új országot kell építeni, megvalósításához' egészséges, erős, bizakodó emberekre, sportolókra van szükség.» A testnevelés és sport irányításá­val megbízott állami, tömegszsr- vezeti és társadalmi szervek a párt által kapott feladatnak megfelelően megyénkben is eredményes munkát végeztek. Ezt bizonyítja az, hogy megyénk 1952-as évi sportfejlesz­tési tervét 130 százalékban telje­sítette. Ifjúságunk, dolgozóink nagy tömegei ismerték fel a sport jelen­tőségét és kapcsolódtak a testneve­lés és sport mozgalmába. Népi kor­mányunk támogatása által felépített sportlétesítményeket nap mint nap ezrek, tízezrek keresik fel és1 ké­szülnek a termelési csata sikeres megvívására, a bél® megvédésére és sportbeli eredményeinek növelé­sére. A testnevelést és sportot irányító állami szerveink, tömegszervezete­ink, társadalmi szerveink elmúlt évi munkájuk során értek el eredmé­nyeket, különösen szakszervezeti ÓS iskolai testnevelés és sport vonalán. Azonban vannak komoly hiányossá­gok, hibák is. A legnagyobb hiá­nyosság a falusi testnevelési és sportmunka szervezésében, irányí­tásában v-am, ahol az 1952-es érd fejlesztési tervet nem teljesítettük. Falusi testnevelési és sportmun- kánk messze mögött© maradt a szak­szervezeti, iskolai sportmunkának. A testnevelés és a sport fejlődése nem tartott lépést megyénkben a mezőgazdaság szocialista fejlődésé­nek ütemével és ami legnagyobb hiányosság, nem nyújtott a testne­velés és sport segítséget a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­hez. Az MTSB, a JTSB, járási és községi tanácsaink, DlSZ-szerveze- teink megfeledkeztek arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozók spor­tolásáért, a falusi testnevelési és sportmunka tömegmozgalmáért, mi­nőségi színvonalának emeléséért leg- elsősorban ők a felelősek. Nem nyújtottak kellő segítséget, támo­gatást falusi sportköreinknek, falusi sportköreink elnökségeinek és en­nélfogva falusi sportköreink nem tudták bevonni a falusi sportkörök testnevelési és sportmunkájába a terme! őszövetkeze ©k, gépállomások, állami gazdaságok, földművesszü- vetkezetek, KTSZ-ek dolgozóit, va­lamint az egyénileg dolgozó parasz­tok nagy tömegét. Nem gondoskod­tak arról, hogy termelőszövetkezeti községeinkben mintasportkörök ala­kuljanak, illetve fejlődjenek ki, amelyeket jó munkájuk nyomán kö­vetendő példaként állottak volna a többi községek, termelőszövetkeze­tiek, gépállomások, állami gazdasá­gok elé. Nem gondoskodtak1 a nők sportba való bevonásáról, megfeled­keztek az ellenség elleni harc kö­vetkezetes viteléről, a sportoló if­júság eszmei, politikai neveléséről, a sport népszerűsítéséről, propagálá- .Bárói, Nem hajtották végi© felsőbb ^szervek rendelkezéseit, mely ren­delkezések a falusi sportkörök ftnyagi bázisának megteremtéséi© Vonatkozott. Ezen hiányos irányító, szervező propaganda munka következtében van az, hogy megyénk községei leg­többjében csak a labdarúgás az egyedüli sportág, amit ifjúságunk, dolgozóink űznek. Ezért van az, hogy az ’MHK-na való felkészülés nem tervszerű, nem eléggé tömeges, ezért fordulnak elő lazaságok az MHK-munkában. Ezért van lema­radás az olyan fontos sportágak fej­lesztésében, mint az atlétika, ke­rékpár, úszás, torna. Ezen hibából fakad az, hogy az állami gazdasá­gok, gépállomások, földművesszövet­kezetek, KTSZ-ek nem minden eset­ben hajlandók támogatni falusi sportköreinket és ebből adódik az, hogy a nők részvétele a sportmun­kában nem megfelelő. A falusi testnevelési és sportmun­kában ez évben fordulatot kell el­érnünk. Testnevelési és sportbizott­ságaink, járási, községi tanácsaink, tömegszervezeteink, de különösen a DISZ feladatai ez évben követke­zetesen adódnak az elmúlt év hi­báiból, hiányosságaiból. A falusi testnevelési és sportmunka megjaví­tásának égjük feltétele az, hogy a falusi sportkörök szilárd vezetését és tervszerű munkáját biztosítsuk. Falusi sportköreinknél lefoljrt és most folyó vezetőségválasztó tag­gyűlések mutatják azt, hogy alsóbb ezerveink, DlSZ-szervezeteink meg­értették a felsőbb szervek iránymu­tatását és a DISZ-fiatalok bevoná­sával biztosítják sportköreink szi­lárd vezetését. A szilárd. és terv­szerű vezetésen keresztül el kell érni azt, hogy falusi sportköreink­ben a termelőszövetkezetek, gépál­lomások, állami gazdaságok és a KTSZ-ek ifjúsága és dolgozói tö­megesen vegyenek részt a szak­osztályok munkájában és tömege­sen jelentkezzenek az MIIK test- nevelési rendszer próbázástaira és így ezen keresztül biztosítsák me­zőgazdaságunkban is a nagyobb ter­melékenységű munkát és a falusi sport minőségi javulását. Falusi sportszervezeteinkre, sport­köreinkre, járási TSB-inkre, köz­ségi tanácsainkra ez évben a falusi dolgozók szpartakiádjának jó meg­szervezésével és megrendezésével komoly feladatok hárulnak. Falusi dolgozóink között nagy népszerű­ségnek örvendenek a szpartakiád versenyei. Ezt bizonyítja az, hogy 1951-ben megyénkben több mint 3000 falusi ifjú és felnőtt dolgozó 'vett részt a szpartakiád összetett, ver­senyén és a községi, járási, valamint a megyei versenj-ek győztesei Bu­dapesten az ország szpartakiád dön­tőin versenj'ieztek az ország leg­jobbjainak címéért. Az OTSB fel­adatul tűzte ki megyénknek azt, hogy a szpartakiád tömegversenyei­re 20.000 paraszti fiatalt és dolgo- i zót kell megmozgatnunk és biztosí­tanunk azt, hogy a falusi dolgo­zók ezen versenyekre kellőképpen fel is készüljenek. A szpartakiád községi versienj'ei, melyek több for­dulóban lesznek megrendezve, me­gyénkben április 4, felszabadulá­sunk 8. évfordulójának napján fog­nak beindulni. A falusi dolgozók szpartakiádjá­nak jó megszervezése, .megrendezése " egyet jelent a falusi testoevelcíú és sportmunka megjavít» aval, egyet jelent a falusi testnevelési.és sport­munka tömegmozgalmával, egyet je­lent az MHIÍ népszerűsítésével, az M11 K-tot'v teljesítésével, az M1IK- biiu lévő lazaságok feiszámolásá­Uj termelési győzelmekkel köszöntjük a Béke Világtanács budapesti ülését Az Országos Béke tanács elnök­sége pénteken délután ülést tar­tott. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelmöke beszámolt az elnökség tagjainak a Béke Vi­lágtanács április 10-én kezdődő ülésének előkészületeiről. Nagy megtiszteltetés — mon­dotta Mihályfi Ernő —, hogy hazánk gyönyörű fővárosában üdvözölhetjük a legyőzhetetlen békemozgalom legkiválóbbjait Joliot-Curievel, a világhírű atom­fizikussal az élen a nemzetközi békemozgalom harci vezérkarát. A Béke Világtanács negyedik ülésszaka április 10-én délután kezdődik. A tanácskozás öt napig tart, április 14-én fejeződik be. A világ minden tájáról érkeznek hazánkba Béke Világtanács tagjai, vendégek, megfigyelők. Számos szovjet, népi demokratikus és nyugati újságíró is bejelentette részvételét. A Béke Világtanács budapesti ülése nemcsak megtisz­teltetést, hanem kötelességet is jelent minden békebizottság, min­den magyar békeharcos számára. A világnak számolunk be most békeakaratunkról és béketelteink­ről. A világnak mutatjuk most meg, hogy hazánk nem rés, ha­nem valóban bástya a béke front­ján. A Béke Világtanács budapesti ülésének idején jó alkalom nyí­lik arra is, hogy a magyar bcke- liaroosok személyesen is talál­kozhassanak a nemzetközi bé­kemozgalom vezetőiveL Már több békebizottság fordult azzal a ké­réssel az Országos Béketanács­hoz, hogy küldöttségek útján le­veleket, béketarisznyákat adhas­son át a neves külföldi béke- harcosoknak. Ezekben a napokban ország­szerte megélékült a bék-ebizollsá- gok tevékenysége, új ötletek, kez­deményezések születnek minden­felé. A magyar békeharcosok kis- gyűlések tízezrein foglalkoznak a Béke Világlanács budapesti ülé­sének jelentőségével és megfo­gadják: a »Felszabadulási Hél - nagyszerű győzelmeivel, a tavaszi munka haláridő előtti befejezésé­vel, teljesített békevédelmi szer­ződésekkel köszöntik a békeharc vezérkarának tanácskozását. Hazánk dolgozó' népe lelkesen készül a Béke Világtanács bu­dapesti ülésére. Békeharcosa luk új békebizottságok alakításával, a békemozgalomtól eddig távol- állók bevonásával, a szilárd népi egységnek a megerősítésével üd­vözölhetik legméltóbban a Béke Világtanács budapesti ülését. „Felszabadulási Hét“ sikere - az adott szó teljesítése Határidő előli Inat nappal telfesíletiüls. első negyedévi tervünket A »Felszabadulási Hét« versenye soha nem látott lelkesedéssel indult be üzemünkben. Dol­gozóink vállalták, hogy a negyedéves tervünket határidő előtt öt nappal befejezik. Ezen vállalásuk­nak az üaem dolgozói eleget is tettek.. .Vállalásukat határidő előtt hat nappal teljesítették. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozóink a párt. és a kormány határozatait magukévá tették és az első negyed­éves terv idő előtti, befejezésével fejezték ki hálájukat a Szovjetunió és vezérünk, Bákosi eivtárs iránt. A »Felszabadulási Hét« ideje alatt napról-napra szebb és szebb eredmények születtek dolgo­zóink körében, az egyes dolgozók • és brigádok pároeversenyben harcoltak a »felszabadulási műszak« vándorzászlójáért. Már az első napokban kiváló eredményt ért el Bakos Mária eb-társnő, áld ter­vien felül 68 kg szálkenderrel termelt többet az előirányzatnál. így jogos tulajdonosa lett a ván­dorzászlónak. Ugyancsak jó eredményt ért el Balda László és a brigádok közötti versenyben a HI as számú tiloló állás, akik ugyancsak vándorzászlót kaptak. Az ifjúsági brigádok között a tiloló osz­tály ifi 'brigádja már az első napokban 603 százalékos teljesítéssel ugyancsak első lett. Hasonló szép eredményeket értek el a törő brigádok között az I. sz. törőbrigád, amely 28 mázsás elő­irányzatát 350 százalékra teljesítette. Csabai Etelka sztahanovista Mezőhegyes! Kendergyár. Határidő előtt tíz nappal teljesítették vállalásukat a nagykamarási „Petőfi" és „Új Élet" tszcs-k Nagykamaráson is csatlakoztak a gádorosi dolgozó parasztok felhí­vásához és felszabadulásunk nyol­cadik évfordulójának tiszteletére »Felszabadulási Hetet« tartanak. A község termelőszövetkezetei egy­mással párosversenyben állnak, ami azt jelenti, hogy a munka jobb elvégzése nyomán magasabb ter­mésered mén j*ek lesznek, tovább emelkedik a község dolgozóinak óLetszánvonala. A termelőszövetke­zetek eddigi eredménye bizonyítja, a helyesen szervezett versenj- ha­talmas lendületet ad a mezőgazda­sági munkában is. A termelőszö­vetkezetek vállalták, lüáy április 4 előtt a tavaszi árpa. /, cukor répa, takarmány lép i ánj-ke- verék vetését elvei;. © elvégzik az összes szükség*- -©munkái. Március 23-ra a község legjobb két termelőszövetkezete, az »Uj C-let« és a »Petőfi«, ezt a munkát teljes egészében elvégezte s igy a vállalást 10 nappal a határidő előtt teljesítették. Nem sokkal ma radnak el ettől1 az eredménytől a többi termelőszövetkezetek sem, d© ezek példáját követve a még egyénileg dolgozó parasztok is azon igyekeznek, hogy minél hamarabb végezzék el a mezőgazdasági műn­kéit. Igv például Káli András 10 holdas középparaszt, ifj. Herczeg Károly hatholdas dolgozó paraszt s még néhányan már be is fejez­ték, az árpa és zabvetésen kívül, a cukorrépa, takarmánykeverék, ta­karmányrépa vetését, a talaj simi- tozását. * Népi államunk gondoskodik ar- I ról, hogy termelőszövetkezeteink­ben minél zavartalanabbal foly­hasson a munka. A községben ea- óvben az Uj-telepen, a belterületi óvodánál és Bánkúton nyári nap­közi otthont állítanak fel 95.000 forintos költséggel g ez lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók feleségei is részt vehesse­nek a termelőszövetkezetek mun­kájában. De az 1953-as költségve­tés gondoskodik a községben tevő iskolák további fejlesztéséről is, erre 18.000 forintot, a községbeli járdák építéséről, erre 6610 forin­tot, a községbeli kutak javításáról és átépítéséről, erre 17.996 forin­tot irányoztak elő. Az ősz folyamán a község szö­vetkezeti községgé alakult ée igy (Folytatá* a 2. oldalon.) vál, ©gj’iet jelsnt a nők sportba való bevonásává,1. Éppen ezért falusi .-portköipiuk. járási TSB-ink, DISZ -zerv 'z,leink tekintsék fontos fel- íMloluknak a falusi dolgozók szpar- t'Üciádjánok jó megszervezését és megrendezését. Ebhez pedig taná­csaink, párt 'tervezeteink r, földművesező vetkeztetek, nafc segítséget, ellenőrizzék a **tper- I KTSZ-ek dolgozói, egyénileg dolgo- taldád előkészületeit, munkálata j máztok fiai, leányai, kapceo- biztosítsák a nagy tömegek részv. be falná sportköreink telét a szpartakiád versenyekben, j iba, vegyetek részt a falusi Tennelőszövetkezeleink ifjúsága, 1 de ok n-partaldádjan. állami gazdaságok, , gépállomások I Sze.'ctur -\yi ;• ij MT&li-éhu~,k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom