Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
* HAZÁNK. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL. * v Ami régen még idomnak min illett be — .«a megszokott, mindennapi jeleneiig: vSUmnyfény^ gyullad Jci a falvakban, országút, vasút épül, összeleöti a falut a várossal, újabb mozik nyitják meg kapuikat, mind több falúban pereg « film. Kombájnok, villanymotorok zúgnak bds is kcérnák új életet a régen gyötrelmen, pusztai világba. Hazán/:, megyénk arculata nap mint nap válto- eik, mind szebb, gazdagabb e búzában a nép élete. Ezért a aajiéksó düh h zink, népünk külső ás . belső ellenségei részéről, ezért a mocsholádás, rágalmazás, miért a zavart kelt és: szabotázs, az áru- ; halmozás, a maradiságra való támaszkodás s mindtől- ami kerékkötő je fejlődésünknek. De a nép, mely a hatalom birtokosa, leleplezi és sorta-rendre megsemmisíti mindazt, ami ellene van, ami visszaki- vánná a nyomorult, sötét múltat 'és töretlen bizalommal építi ragyogó jövőjét. két új járási könyvtár, a 180 újjtős összegeket fordítottak a* ipar Bóra-Kiskun megye A terv legnagyobb méretű alkotása a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára, amelynek felépítésével és üzembehelyezé-ével Kiskunfé'egyháza nagyban előre haladt az ipari fejlődés útján. Ezenkívül új üzemrészekkel bővítették a kecskeméti és kiskunfélegyházi gépgyárukat, nagymértékben kor- eaení sí tették a kecskeméti konzervgyárat is. A fejlődő ipari üzemekLen egyre több ős korszerűbb közlekedési eszközöl: szállítják a dolgozókat. Kiskunfélegyházán alakult meg az ötéves terv második évében a megye •Iső Gépkocsiközlekedési Válla aba, amely ma már 6 személyszállító kocsival — köztük egy Ikarus-ko- osivnl — bonyolítja k) a személyforgalmat a város és a környező közegek között. A kecskeméti közlekedés megjavítására 3 új Ika- rus-kocsit állítottak forgalomba az ötévos terv eddigi éveiben. Az ötéves terv végrehajtása során új közúti és vasúti híd épü't Baján és Duiuföldváron, valamint új vasutvcnal építését kezdték meg Baja és Duna patai között. Igen figyelemre méltó a fejlődés kulturális téren is. 1950 óe 1952 között több mint 60 kultúrotthon létesült, 1952. év végén Bácsalmáson ée Baján járási kultúrház nyilt meg, osaknem 1 mil iő 400 ezer forintot fordítottak ebbon az esztendőién új kultúrotthonok létesító- réro és a meglévők fenntartására. Jelentős mértékben kiszé'esedett az olvasó-mozgalom is. A kölcsönző könyvtárak száma 370-re emelkedett s az állandó olvasók száma meghaladja a 220 ezret. A megye egyik legnagyobb népkönyvtárából, az iz éid könyvtárból szeptember- bon 1724 könyvet kölcsönöztek o dolgozók. Eddig 3 járási székhelyen,, Baja#, ;Kalocsán ée Kiskun- hálóson létesült járási könyvtári, legutóbb Kiskunfé egyházán is felf avattál: a járási könyvtárat. Az egészségügyi fej ődést olyan létesítmények jelzik, mint a kecskeméti új SzTK-rendeíft. Ezenkívül a kiskunfé’egy házi kórház szülészeti és gyermekosztály- lyal bővült, Kiskunhalason is szülészeti és gyermeko-zlállyal bővítették a kórházat, a kalocsai kórházat pedig gyermekosztállyal bővítették az ötévos terv eddigi éveiben. A múlttal) e hanyagolt községeket orvosi rendelőkkel látják el. 1952-ben Csőiyospáloson és Ladánylene. köztien adtak ót rendeltetésének új orvosi rendelőt. Iekolafürdő is létesült az ötéves terv eddigi éveilen: Kecskeméten, • Kiskunfé egyházán, Vaakúton, Kiskunfélegyházán és Kalootán. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán mentőállomást is áhítottak fel. Ugyanakkor 9 bölcsőde épült a megyében az ötéves terv kenetében. iVógriirf A fejlődő nógrádmegyei szénbányák igényeinek kielégítésére Zagy- vapálfalván a volt központi javító- műWy önálló gyárrá alakult, Báli vágó, rgvái tó és Javító Vaiaat néven. Többmillió forintos költséggel újjáépült a javítóműhely, amely a helyi bányák igényeit elégíti ki. 1951-ben egymillió forintos beruházással korsaorűsítették a rom- bátiyi cteiépkályhogyárat. 50 méteren alagút kemenuét, csarnokot, gonerátorliázat építettek ebből az összegből. 1952-len újabb 800.000 forintos beruházást adtak a gyúrnak, amelyből egy korszerű formázó műhelyt, szárítóhelyiréget, modem fürdőt éa üzemi étkedét építőjük. A nógrád-kövesdi kőbányúszat rónái® 18 millió forintos berulrázás- sal új vasútpá ya és Lakások épülnek a bánya me' ett. Hatalmas öaz- szegű beruház isokkal könnyítették a aaéulrán yászok munkáját is. Az öteve« tervben a muH ív fezéig Z darab «»oviét Donbassz-kombájnt, 3 darab Sz 153-as rakodógépet, 2010 méter szá liló gumiszalagot kaptak a nógrádi szénbányák. A szállító gumiszalagok mellett 41 darab kaparószalagot is beépítettek a bányák mélyéi». Háromszázhúez darab fejtőkalapáos, több mint 120 darab szállító csúszda könnyíti a bányászok fizikai munkáját. Uj ak-; nákat ie nyitottak, mint pl. a Ká- nyás-aknát. A dolgozókat már fe-j dett autóbuszokkal szállítják a munkahelyre, Nagy gondot fordítanak a dolgozó családok kényelmes elhelyezésére is. Épül Nógx'ád megye btv- nyászvároca: Nag-ybátonv. Eddig 7 darab 2—3 emeletes lak Vitéz épült. A legszebb a 76 iakáeos épület, amelynek mindkét oldalán üveges erkély nyílik az utcára. Tizenkétmillió forintos költséggel épült meg a 3 emeletes új megyei tanáce- háza, majd azzal szemben újabb 3 kétemeletes lakóház hirdeti » terv alkotó munkáját. Sa’götarján az ötéves terv beruházásai során eddig már 10 lakóházat kapott 461 lakással, továbbá felépült már 20 szövetkezeti kislakás is. Központi hűtőüzemet építettek nemcsak Salgótarjánban, hanem a megye másik nagy lakóterületén, Balassagyarmaton. Nagy bátony ban 1952 végén kezdték meg egy sütőüzem építését. A közlekedés megjavítására megépül a Hatvan—Salgótarján közötti bekötő betonút. Ebből az útszakaszból 9 kilométert már 1952-ben elkészítettek. . * í> UV'’ - »fl I • JJO :\.ti J' |Uf Borsod I A borsodi BzénmeÖMioe bányáinak fejlesztésére is hatalmas összegeket fordítunk az ötéves terv során. Közel 400 millió forint értékű beruházást kaptak a borsodi bányáit, amelyek közül néhányat mér jól gépesítettek. Például a felső- nyárádi bányában a kaparokon, rakodókon és a szárítószalagokon át minden munkát gép végez. Teljesen megszüntették a ceil eszállitást. A herbolyai «Terv-táró»-ban a baráti segítség értékes bizonyítékaként két nagyteljesítményű szovjet Donbasez-komhájn vágja a szenet. Ugyanakkor a terv keretében új szénmezők feltárásával és előkészítésével már jóslóié biztosítják a tervszerű széntermelést. A bányász dolgozók egészségvédelme érdekében számos bányánál üzemi orvosi rendelőt létesítettek. A távol lakó bányászokat jelenleg már 61 gépkocsijára! szállítja munkába, illetve haza. A bányavidéken 10 új legényszállót létesített már az ötéves terv: étkezővel, társalgóval, jól felszerelt könyvtárral és rádióval. A közlekedési hálózat fejlesztése is lépést tart az ipar hatalmas pié- retű fejlődésével. Az ötéves terv során eddig 136.7 km bosszú utat építettek a megye területén, 1055 méter hosszúságban pedig 74 híd épült Borsod megyében. Az ötéves terv második évének végén adták át a forgalomnak a nagy- fontosságú polgári hidat. Miskolcon az ország egyik legkorszerűbben I« ende ett autójavító műi el yét építették fel és rendezték be. A borsodi iparvidék megnövekedett vaa- ilti koosiforgalmát, a vasúti kocsik gyors rendezését biztosítja a korszerű, villamos beiendezésű vágány- fékkel is ellátott, új miskolci rendező pályandvar. Borsod ku túrába fejlődésének szép bizonyítéka az eddig léteeiilt csaknem 100 kultúrház, a miskolci megyei könyvtár, továbbá a községi könyvtár, » 30 megyei középiskola, a 21 középiskolai diákotthon. Számos új iskola, rengeteg új tanterem épült Borsodban. A felszabadulás idején lévő 1396 tanteremmel szemben 1952-ben már 1646 tanterenibgn tanítják az ifjúságot. Két új gimnázium, s» diósgyőri és HZ ózdi, továbbá a diósgyőri kohászati technikum is a ten' időszaka alatt épült. Kohói pari, gépipari, villamosipari, bányaipari, építőipari, mezőgazda- sági technikumok, Szerencsen óvónőképző, Tokajban gimnázium is létesüli s Ózd, ahol a felszabadulás előtt még középiskola sem volt, nemcsak középiskolát, do egyetemi esti. tagozatot is kapott. Sxabolcs-Sxatmúr Nyíregyházán több kisebb üzem mellett Lakatos Építőipari Vállalatot, férfi ruha konfekció üzemet létesítették. Különösen erőteljesen: fejlődött a megye építőipara. A, múl than építőiparról egyáltalán nem beszélhettünk a megyében, A hároméves terv végére a nyíregyházi ás mátészalkai Msgasépitő- ipari Vállalat tobbeaer munkást foglalkoztató vállalattá fejlődött. Azóta nemcsak létezőm, hanem gépi felszerelés terén is tovább fejlődtél:. Emellett a megyei tanács felügyelete alá tartozó Tatarozó Vállalat is komoly vállalattá fejlődött. A 61/2 sz. Építőipari Vállalatnál például 1949-ben alig volt néhány gcp. Ma már a beton- keverésnek 90 százalékát, a habarcskeverésnek 60 százalékát gépek végzik. A vasbeton gerendákat eddig cei- gán, kötéllel vitték a magasba, most már ezt is emelő-daruk szállítják. A magassági szállításokat csaknem teljesen gépesítették. A jelentősebb ipari létesítmények mellett erőteljesen fejlődött a szövetkezeti és helyi ipar. A kisipari 6zövetkezetek száma 1949- től két és félszeresére, taglétszáma 18 és félszeresére emelkedett, a helyi ói hulladékanyagók feldolgozásán kívül fontos szerepük van a ja vitáéi munkálatokban ie. A helyi ipar fejlesztéséhez csupán az ötéves terv első két évében több mint két é6 félmillió forintot fordítottak. A többek között Tisza- lökön és Fehérgyarmaton új négy- kemenoés pékségeket építettek. Felszínre kerültek a megye feledésbe merült kulturális hagyományai. Nem egy kultúroaoport országosan ie jelentős sikert ért el, ezeknek a hagyományoknak feldolgozásával. Ab 1951. évi kultúrver- senyen * «zatmárőköritói tán "csoport a »Pásztorc-tánocal Budapesten is nagy sikert aratott. A dolgozók kultúra iránti érdeklődését bizonyítja az ja, hogy csupán az elmúlt évben közel 600.000-en vettek részt ismeretterjesztő előadáson. A nép állama igen jelentős beruházásokat fordított a város- és köz- segt'ej lesztésre is. Nyíregylázán kívül egyre több községet parkosítanak, fémtanok • ezzal jelentősen csökkentik az egészségre ártalmas nyírségi por veszélyét. Csupán a város és község fejlesztésére több mint 2 millió forintot költöttek az ötéves tervben. Ssolnok A felszabadulás után Szolnok megye jellege is megváltozott. Mái' a hároméve» terv köre lében jelűnfej-lesz térére. Szolnok megye iparának fejlődé* az ötéves terv Lem-, tehén kapott hatalmas lendületet, míg a felszaladulás előtt a me- gye területén 6 nagyobb üzem volt, az ötéves terv végére 17 országos jelentőségű üzem szolgálja az ipa- íosítást. Első nagy állomása az ipar fejlődésének a jászberényi Aprító Gépgyár felépítése és üzembe!»! ye- zéae 1950 augusztusában. 1952. év augusztus 20-án nyílt meg az új j szó uoki tejüz.'m. Az üzem naponta 5000 liter tejet ad Szolnoknak, e».! kívül 20.000 litert szállít a íővá-é rosnalc. Naponta 500 Liter étkezési tejfelt, 40 kiló túrót és 18 mázsa] vajat készít a dolgosaknak. Az iparosodással párhuzamosan! fejlődött a megye mezőgazda: ága is.^ Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után 1918 november elejém már 18 tszcs alakult. Ez egyl» »sdk 12 gépállomás megindításával s mn mái- 29 gépállomás, több mint 800 traktorral, 500 vetőgóppei, 750 cséplőgéppel, több mint 300 aratógéppel és eok kombájnnal dolgozik. Túrkeve, Karcag, Mezőtúr €s Kisújszállás t*rmelöszövetkez«ti városokban az elmúlt aratás 85 száza ékít gépp.i végezték. 1948 őszétől « terme!őszövetbenetek száma 18-ról $00 fölé emelkedett. 1951 kora tavaszán szövetkezeti város lett Túrkeve, Karcag, Mezőtúr és Kisújszállás • velük párhuzamosan Nagyiyún, Tlszaugar, Ti-zn- ezentimre, Kuncsorba, majd később Eszavárkony, Kunszentmárton, Kunhegyes és Kunmadaras .kosáré gek is. A mezőgazdaság nagyaite ayú gépesítésével, a szovjet agro- ée Zootechnik« olkalmazárévai érték el, hogy az egykor legatzályo- sahb, legfátlanabb, Iragesőiierebb megyében fokról-fokra felszámolják a mezőgazda-ág elmaradottságát. Az élenjáró szovytt mezőgazdaság legjobb vívmányaivnl ért el 1952-len a kunszentmártoni «Zalka Máté» tsz a fiagy és aszály ellenére is — holdanként 23.3 mázsás őeziárpa átlagtermést. A felszabadulás előtti nyolc és félezer hold erdővel szemben az ötéves terv végéig 32.060 lm daí erdősítenek Szolnok me- gy&en. A megye villamoaítáea is rendszeresen és szervezetten folyik: ma mér 390 kilométer hosszú vonalon betonalapba épített oszlopok viszik a megye falvainak a villanyáramot. Az 1948 augusztus 1-tői számított félév alatt a múltban sötétségi» ée sarba roakadt 11 község kapott vil- Lanyvilágítárt és azóta a községek egész sóiéba vezették be a villanyt, az ötéves terv végére pedig a megye ^ minden községét bekapcsol ják a hálózatba. Békés _M%yónk mezőgazdasága további még gyorsabb fejlődését segíti elő az a sokszáz gép, amit az 1953-as évben kap. Az 1952. évi 826 traktor 995-re növekszik, ebből a* 1952. évi szántásra alkalmas 630 darab 690-re, az Tjniversül ée Zetoiek szama 28-rol 72-re, nz áMómun- kára alkalmas traktorok száma pedig 168-ról 235-re. önjáró kombájnok száma 1952-ben 26 volt megyénkben, 1953 végére 114 lesz. A villanymotorok száma 43-ról 56-ra emelkedik. Az 1054 darab vetőgép száma az 1953-as évben 1174-re, a soraim elő ku tivétorok száma 137-rol 197-1®, a kévekötő arató- gépek száma 180-ról 280-ra, a cséplőgépek száma 742-ről 857-ro, a eilótöltőgépűfc szsma pedig 56-ról Ötre emelkedik. Bővül az ipsri növényekk:! kivételt terü.ct ts, ami ipain í< nycrssnyage’látísá;, valamin népünk iparcikk;!látását nöielí. Mag 1950-bem a megye tanáosainalí ellenőrzése alá tartozó azántóterii let 0.12 százalékán termes tettünk gyapotot, addig 1953-ban 2.59 szá za ókán tern efztünk gyapotot. Míg 1951-bon 68 mozi volt a megj-o tem'etén, addig 1953-ban ez a szám 81-re emelkedik. A területi kultúiotthonok száma 1951-ben 35 volt, 1953 végére 159-re emcíkedü: Népkönyvtáraink száma 101-ro nö velcszik 1953-uan, az 3951-es esztonr dő 80 könyvtárával szemben, ami azt is jelenti, hogy az 1951-er. 49.004 kötet száma 99.023-ra emel kedik. Az általános iskolák száma 382-ről 408 ra, a tantermek száma pedig az 1337-ről 1436-ra növek- szák. Ez egyben azt is megköve teli, by;y újabb és újabb tanerő két képezzünk és vonjunk be a munkába, Mig 1951-ben 1703 volt a tanerők száma .megyénkben, ad dig 1953-ban ez a szám 1931-re növekszik az általános iskolákban. Villanyhálózatba bekapcsolt lakú sok száma 1951-ben 48.200 volt, 1953 végére ez a szám 58.550-re emelkedik; az 1951-es esztoiidőbeo a vi lsoiyhálózati» bekapcsolt községiek száma 47 volt, 1953-ban ea a szám 53-na növcJrOzik. A köz- kutak száma ie egyie nő: a 609 ködcut helyett 1953 vicére 618 látja el a megye lakosságát friss ivóvízzel. Ugyancsak gondoskodik népi államunk ■ növ.kvö Ü**KÜteégk-t ki.lég» téiéroi is. Mig 1951-ig 1647 új látást k p.ak megyénk dal gőzöl, ez a szám 1953 végére 2083-ra növekszik. Államunk népünk egészségére is nagy gondot fordít. Az 1951-es es» teíidő 1476 tanácsi kórházi ágyak száma 1953-ban eléri az 1683-ute Egyre növekszik az állandó területi bölcsődék férőhelyednek szá ma is. Mig 1951-bon 105 volt a férőhelyek száma, addig 1953 ban 188 lesz. Aa idény bölcsődék férőhelyeinek száma 190-ről 460 ra emelkedik. Megyénk kisiparosai is mindinkább látjájk a kőitek liv munka ere jót, egyre inkább látják, hogy • közös munka az, amely egyedül képes az egyes emberek jólétét ú biztosítani, egyedül ez képes megszabadítani a múlt átkától: a holnaptól való rettegés veszélyétől, Mig 1950-ben 29 kisipari szövetkezet működött a megyében 496 taggal, addig 1952-ben 117-re «n:e ködeit a szövetkezetek száma és 4662 tagot számoltak; Megyénkben néhány kis község kivételéi el mindenütt van egy, vagy több kisipari termelőszövetkezet. Ez bizonyítja, hogy a szövetkezeti mozga'om gyorsan növekszik, aminek következtében kfeipniosaink mind komolyabb tón vozőivé válnak népgazdasági terveink végrehajtásának. Ima a fenti ré'vfeiy tény Is minden srónál ék sebben beszél állattunk, népünk életerejéről. Semmi kétség: ha eredményeinkről nem hallgatunk, ha azokat a dolgozók széles tömegeivel megismertetjük, annak hatékonysága abban mutatkozik meg, hogy még -jobb eiediuényekről tadunk holnap beszámolni. Senki előtt nem kétséges: ha alkotásainkról mind nagyoWi tömegek tudnak, ha azok jelentőségét a je'eme, a jövőre vonatkozóan ismerik — az e'lenség aknamunkája egyre kisebb térre szűkül, csaho’á&r, mint mondják: nem hal- ük az égig és a közismert bumeráng módjára üt viasza az ellenség minden liiieszteése. Ez poriig sem többet, sem kevesebbet nem je’ent, mint újabb és újabb győzelmeit a népnek. Ezért érdemes á« csakis ezért érdemes harcolni, él ’oaatot hozni. Cser i Pál.