Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

* HAZÁNK. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL. * v Ami régen még idomnak min illett be — .«a megszokott, mindennapi jeleneiig: vSUmnyfény^ gyullad Jci a falvakban, országút, vasút épül, összeleöti a falut a várossal, újabb mozik nyitják meg kapuikat, mind több falúban pereg « film. Kombájnok, villanymotorok zúgnak bds is kcé­rnák új életet a régen gyötrelmen, pusztai világba. Hazán/:, megyénk arculata nap mint nap válto- eik, mind szebb, gazdagabb e búzában a nép élete. Ezért a aajiéksó düh h zink, népünk külső ás . belső ellenségei részéről, ezért a mocsholádás, rágalmazás, miért a zavart kelt és: szabotázs, az áru- ; halmozás, a maradiságra való támaszkodás s mindtől- ami kerékkötő je fejlődésünknek. De a nép, mely a hatalom birtokosa, leleplezi és sorta-rendre megsemmisíti mindazt, ami ellene van, ami visszaki- vánná a nyomorult, sötét múltat 'és töretlen bizalommal építi ragyogó jövőjét. két új járási könyvtár, a 180 újjtős összegeket fordítottak a* ipar Bóra-Kiskun megye A terv legnagyobb méretű alko­tása a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára, amelynek fel­építésével és üzembehelyezé-ével Kiskunfé'egyháza nagyban előre ha­ladt az ipari fejlődés útján. Ezen­kívül új üzemrészekkel bővítették a kecskeméti és kiskunfélegyházi gépgyárukat, nagymértékben kor- eaení sí tették a kecskeméti konzerv­gyárat is. A fejlődő ipari üzemekLen egyre több ős korszerűbb közlekedési esz­közöl: szállítják a dolgozókat. Kis­kunfélegyházán alakult meg az öt­éves terv második évében a megye •Iső Gépkocsiközlekedési Válla aba, amely ma már 6 személyszállító kocsival — köztük egy Ikarus-ko- osivnl — bonyolítja k) a személy­forgalmat a város és a környező közegek között. A kecskeméti köz­lekedés megjavítására 3 új Ika- rus-kocsit állítottak forgalomba az ötévos terv eddigi éveiben. Az ötéves terv végrehajtása so­rán új közúti és vasúti híd épü't Baján és Duiuföldváron, valamint új vasutvcnal építé­sét kezdték meg Baja és Duna patai között. Igen figyelemre méltó a fejlődés kulturális téren is. 1950 óe 1952 között több mint 60 kultúrotthon létesült, 1952. év végén Bácsalmá­son ée Baján járási kultúrház nyilt meg, osaknem 1 mil iő 400 ezer forintot fordítottak ebbon az esz­tendőién új kultúrotthonok létesító- réro és a meglévők fenntartására. Jelentős mértékben kiszé'esedett az olvasó-mozgalom is. A kölcsönző könyvtárak száma 370-re emelke­dett s az állandó olvasók száma meghaladja a 220 ezret. A megye egyik legnagyobb népkönyvtárából, az iz éid könyvtárból szeptember- bon 1724 könyvet kölcsönöztek o dolgozók. Eddig 3 járási székhe­lyen,, Baja#, ;Kalocsán ée Kiskun- hálóson létesült járási könyvtári, legutóbb Kiskunfé egyházán is felf avattál: a járási könyvtárat. Az egészségügyi fej ődést olyan létesítmények jelzik, mint a kecskeméti új SzTK-rendeíft. Ezenkívül a kiskunfé’egy házi kór­ház szülészeti és gyermekosztály- lyal bővült, Kiskunhalason is szü­lészeti és gyermeko-zlállyal bővítet­ték a kórházat, a kalocsai kórházat pedig gyermekosztállyal bővítették az ötévos terv eddigi éveiben. A múlttal) e hanyagolt községeket or­vosi rendelőkkel látják el. 1952-ben Csőiyospáloson és Ladánylene. köz­tien adtak ót rendeltetésének új orvosi rendelőt. Iekolafürdő is léte­sült az ötéves terv eddigi éveilen: Kecskeméten, • Kiskunfé egyházán, Vaakúton, Kiskunfélegyházán és Kalootán. Kecskeméten és Kiskun­félegyházán mentőállomást is áhí­tottak fel. Ugyanakkor 9 bölcsőde épült a megyében az ötéves terv kenetében. iVógriirf A fejlődő nógrádmegyei szénbá­nyák igényeinek kielégítésére Zagy- vapálfalván a volt központi javító- műWy önálló gyárrá alakult, Bá­li vágó, rgvái tó és Javító Vaiaat né­ven. Többmillió forintos költséggel újjáépült a javítóműhely, amely a helyi bányák igényeit elégíti ki. 1951-ben egymillió forintos be­ruházással korsaorűsítették a rom- bátiyi cteiépkályhogyárat. 50 mé­teren alagút kemenuét, csarnokot, gonerátorliázat építettek ebből az összegből. 1952-len újabb 800.000 forintos beruházást adtak a gyúr­nak, amelyből egy korszerű formá­zó műhelyt, szárítóhelyiréget, mo­dem fürdőt éa üzemi étkedét épí­tőjük. A nógrád-kövesdi kőbányúszat ró­nái® 18 millió forintos berulrázás- sal új vasútpá ya és Lakások épül­nek a bánya me' ett. Hatalmas öaz- szegű beruház isokkal könnyítették a aaéulrán yászok munkáját is. Az öteve« tervben a muH ív fezéig Z darab «»oviét Don­bassz-kombájnt, 3 darab Sz 153-as rakodógépet, 2010 mé­ter szá liló gumiszalagot kaptak a nógrádi szénbányák. A szállító gumiszalagok mellett 41 darab kaparószalagot is beépítettek a bányák mélyéi». Háromszázhúez darab fejtőkalapáos, több mint 120 darab szállító csúszda könnyíti a bányászok fizikai munkáját. Uj ak-; nákat ie nyitottak, mint pl. a Ká- nyás-aknát. A dolgozókat már fe-j dett autóbuszokkal szállítják a mun­kahelyre, Nagy gondot fordítanak a dolgozó családok kényelmes elhelye­zésére is. Épül Nógx'ád megye btv- nyászvároca: Nag-ybátonv. Eddig 7 darab 2—3 emeletes lak Vitéz épült. A legszebb a 76 iakáeos épület, amelynek mindkét oldalán üveges erkély nyílik az utcára. Tizenkét­millió forintos költséggel épült meg a 3 emeletes új megyei tanáce- háza, majd azzal szemben újabb 3 kétemeletes lakóház hirdeti » terv alkotó munkáját. Sa’götarján az ötéves terv be­ruházásai során eddig már 10 lakóházat kapott 461 lakással, továbbá felépült már 20 szövet­kezeti kislakás is. Központi hűtőüzemet építettek nem­csak Salgótarjánban, hanem a me­gye másik nagy lakóterületén, Ba­lassagyarmaton. Nagy bátony ban 1952 végén kezdték meg egy sütő­üzem építését. A közlekedés meg­javítására megépül a Hatvan—Sal­gótarján közötti bekötő betonút. Eb­ből az útszakaszból 9 kilométert már 1952-ben elkészítettek. . * í> UV'’ - »fl I • JJO :\.ti J' |Uf Borsod I A borsodi BzénmeÖMioe bányái­nak fejlesztésére is hatalmas össze­geket fordítunk az ötéves terv so­rán. Közel 400 millió forint érté­kű beruházást kaptak a borsodi bá­nyáit, amelyek közül néhányat mér jól gépesítettek. Például a felső- nyárádi bányában a kaparokon, ra­kodókon és a szárítószalagokon át minden munkát gép végez. Telje­sen megszüntették a ceil eszállitást. A herbolyai «Terv-táró»-ban a ba­ráti segítség értékes bizonyítéka­ként két nagyteljesítményű szovjet Donbasez-komhájn vágja a szenet. Ugyanakkor a terv keretében új szénmezők feltárásával és előkészí­tésével már jóslóié biztosítják a tervszerű széntermelést. A bányász dolgozók egészségvé­delme érdekében számos bányánál üzemi orvosi rendelőt létesítettek. A távol lakó bányászokat jelenleg már 61 gépkocsijára! szállítja munkába, illetve haza. A bányavidéken 10 új legényszállót létesített már az öt­éves terv: étkezővel, társalgóval, jól felszerelt könyvtárral és rá­dióval. A közlekedési hálózat fejlesztése is lépést tart az ipar hatalmas pié- retű fejlődésével. Az ötéves terv során eddig 136.7 km bosszú utat épí­tettek a megye területén, 1055 méter hosszúságban pedig 74 híd épült Borsod megyében. Az ötéves terv második évének vé­gén adták át a forgalomnak a nagy- fontosságú polgári hidat. Miskolcon az ország egyik legkorszerűbben I« ende ett autójavító műi el yét épí­tették fel és rendezték be. A bor­sodi iparvidék megnövekedett vaa- ilti koosiforgalmát, a vasúti kocsik gyors rendezését biztosítja a kor­szerű, villamos beiendezésű vágány- fékkel is ellátott, új miskolci ren­dező pályandvar. Borsod ku túrába fejlődésének szép bizonyítéka az eddig léteeiilt csaknem 100 kultúrház, a mis­kolci megyei könyvtár, továbbá a községi könyvtár, » 30 megyei kö­zépiskola, a 21 középiskolai diák­otthon. Számos új iskola, rengeteg új tanterem épült Borsodban. A felszabadulás idején lévő 1396 tan­teremmel szemben 1952-ben már 1646 tanterenibgn tanítják az ifjú­ságot. Két új gimnázium, s» diósgyőri és HZ ózdi, továbbá a diósgyőri kohászati technikum is a ten' időszaka alatt épült. Kohói pari, gépipari, villamosipari, bányaipari, építőipari, mezőgazda- sági technikumok, Szerencsen óvó­nőképző, Tokajban gimnázium is létesüli s Ózd, ahol a felszabadulás előtt még középiskola sem volt, nemcsak középiskolát, do egyetemi esti. tagozatot is kapott. Sxabolcs-Sxatmúr Nyíregyházán több kisebb üzem mellett Lakatos Építőipari Válla­latot, férfi ruha konfekció üzemet létesítették. Különösen erőteljesen: fejlődött a megye építőipara. A, múl than építőiparról egyáltalán nem beszélhettünk a megyében, A hároméves terv végére a nyíregy­házi ás mátészalkai Msgasépitő- ipari Vállalat tobbeaer munkást foglalkoztató vállalattá fejlődött. Azóta nemcsak létezőm, hanem gépi felszerelés terén is tovább fejlőd­tél:. Emellett a megyei tanács fel­ügyelete alá tartozó Tatarozó Vál­lalat is komoly vállalattá fejlődött. A 61/2 sz. Építőipari Vállalat­nál például 1949-ben alig volt néhány gcp. Ma már a beton- keverésnek 90 százalékát, a ha­barcskeverésnek 60 százalékát gépek végzik. A vasbeton gerendákat eddig cei- gán, kötéllel vitték a magasba, most már ezt is emelő-daruk szál­lítják. A magassági szállításokat csaknem teljesen gépesítették. A jelentősebb ipari létesítmé­nyek mellett erőteljesen fejlődött a szövetkezeti és helyi ipar. A kisipari 6zövetkezetek száma 1949- től két és félszeresére, taglétszáma 18 és félszeresére emelkedett, a helyi ói hulladékanyagók feldol­gozásán kívül fontos szerepük van a ja vitáéi munkálatokban ie. A helyi ipar fejlesztéséhez csupán az ötéves terv első két évében több mint két é6 félmillió forintot for­dítottak. A többek között Tisza- lökön és Fehérgyarmaton új négy- kemenoés pékségeket építettek. Felszínre kerültek a megye fe­ledésbe merült kulturális ha­gyományai. Nem egy kultúroaoport országo­san ie jelentős sikert ért el, ezek­nek a hagyományoknak feldolgo­zásával. Ab 1951. évi kultúrver- senyen * «zatmárőköritói tán "cso­port a »Pásztorc-tánocal Budapes­ten is nagy sikert aratott. A dolgo­zók kultúra iránti érdeklődését bi­zonyítja az ja, hogy csupán az el­múlt évben közel 600.000-en vet­tek részt ismeretterjesztő előadá­son. A nép állama igen jelentős beru­házásokat fordított a város- és köz- segt'ej lesztésre is. Nyíregylázán kí­vül egyre több községet parkosíta­nak, fémtanok • ezzal jelentősen csökkentik az egészségre ártalmas nyírségi por veszélyét. Csupán a város és község fejlesztésére több mint 2 millió forintot költöttek az ötéves tervben. Ssolnok A felszabadulás után Szolnok me­gye jellege is megváltozott. Mái' a hároméve» terv köre lében jelűn­fej-lesz térére. Szolnok megye ipará­nak fejlődé* az ötéves terv Lem-, tehén kapott hatalmas lendületet, míg a felszaladulás előtt a me- gye területén 6 nagyobb üzem volt, az ötéves terv végére 17 országos jelentőségű üzem szolgálja az ipa- íosítást. Első nagy állomása az ipar fejlődésének a jászberényi Aprító Gépgyár felépítése és üzembe!»! ye- zéae 1950 augusztusában. 1952. év augusztus 20-án nyílt meg az új j szó uoki tejüz.'m. Az üzem naponta 5000 liter tejet ad Szolnoknak, e».! kívül 20.000 litert szállít a íővá-é rosnalc. Naponta 500 Liter étkezési tejfelt, 40 kiló túrót és 18 mázsa] vajat készít a dolgosaknak. Az iparosodással párhuzamosan! fejlődött a megye mezőgazda: ága is.^ Rákosi elvtárs kecskeméti be­széde után 1918 november elejém már 18 tszcs alakult. Ez egyl» »sdk 12 gépállomás megindításával s mn mái- 29 gépállomás, több mint 800 traktorral, 500 vetőgóppei, 750 csép­lőgéppel, több mint 300 aratógéppel és eok kombájnnal dolgozik. Túrkeve, Karcag, Mezőtúr €s Kisújszállás t*rmelöszövetkez«ti városokban az elmúlt aratás 85 száza ékít gépp.i végezték. 1948 őszétől « terme!őszövetbenetek száma 18-ról $00 fölé emelkedett. 1951 kora tavaszán szövetkezeti vá­ros lett Túrkeve, Karcag, Mezőtúr és Kisújszállás • velük párhuza­mosan Nagyiyún, Tlszaugar, Ti-zn- ezentimre, Kuncsorba, majd később Eszavárkony, Kunszentmárton, Kunhegyes és Kunmadaras .kosáré gek is. A mezőgazdaság nagyaite ayú gépesítésével, a szovjet agro- ée Zootechnik« olkalmazárévai ér­ték el, hogy az egykor legatzályo- sahb, legfátlanabb, Iragesőiierebb megyében fokról-fokra felszámolják a mezőgazda-ág elmaradottságát. Az élenjáró szovytt mezőgazdaság leg­jobb vívmányaivnl ért el 1952-len a kunszentmártoni «Zalka Máté» tsz a fiagy és aszály ellenére is — holdanként 23.3 mázsás őeziárpa átlagtermést. A felszabadulás előtti nyolc és félezer hold erdővel szemben az ötéves terv végéig 32.060 lm daí erdősítenek Szolnok me- gy&en. A megye villamoaítáea is rendsze­resen és szervezetten folyik: ma mér 390 kilométer hosszú vonalon betonalapba épített oszlopok viszik a megye falvainak a villanyáramot. Az 1948 augusztus 1-tői számított félév alatt a múltban sötétségi» ée sarba roakadt 11 község kapott vil- Lanyvilágítárt és azóta a községek egész sóiéba vezették be a villanyt, az ötéves terv végére pedig a me­gye ^ minden községét bekapcsol ják a hálózatba. Békés _M%yónk mezőgazdasága további még gyorsabb fejlődését segíti elő az a sokszáz gép, amit az 1953-as évben kap. Az 1952. évi 826 trak­tor 995-re növekszik, ebből a* 1952. évi szántásra alkalmas 630 darab 690-re, az Tjniversül ée Zetoiek szama 28-rol 72-re, nz áMómun- kára alkalmas traktorok száma pe­dig 168-ról 235-re. önjáró kom­bájnok száma 1952-ben 26 volt me­gyénkben, 1953 végére 114 lesz. A villanymotorok száma 43-ról 56-ra emelkedik. Az 1054 darab vetőgép száma az 1953-as évben 1174-re, a soraim elő ku tivétorok száma 137-rol 197-1®, a kévekötő arató- gépek száma 180-ról 280-ra, a csép­lőgépek száma 742-ről 857-ro, a ei­lótöltőgépűfc szsma pedig 56-ról Öt­re emelkedik. Bővül az ipsri növényekk:! ki­vételt terü.ct ts, ami ipain í< nycrssnyage’látísá;, valamin népünk iparcikk;!látását nöielí. Mag 1950-bem a megye tanáosainalí ellenőrzése alá tartozó azántóterii let 0.12 százalékán termes tettünk gyapotot, addig 1953-ban 2.59 szá za ókán tern efztünk gyapotot. Míg 1951-bon 68 mozi volt a megj-o tem'etén, addig 1953-ban ez a szám 81-re emelkedik. A területi kultúiotthonok száma 1951-ben 35 volt, 1953 végére 159-re emcíkedü: Népkönyvtáraink száma 101-ro nö velcszik 1953-uan, az 3951-es esztonr dő 80 könyvtárával szemben, ami azt is jelenti, hogy az 1951-er. 49.004 kötet száma 99.023-ra emel kedik. Az általános iskolák száma 382-ről 408 ra, a tantermek száma pedig az 1337-ről 1436-ra növek- szák. Ez egyben azt is megköve teli, by;y újabb és újabb tanerő két képezzünk és vonjunk be a munkába, Mig 1951-ben 1703 volt a tanerők száma .megyénkben, ad dig 1953-ban ez a szám 1931-re növekszik az általános iskolákban. Villanyhálózatba bekapcsolt lakú sok száma 1951-ben 48.200 volt, 1953 végére ez a szám 58.550-re emelkedik; az 1951-es esztoiidőbeo a vi lsoiyhálózati» bekapcsolt köz­ségiek száma 47 volt, 1953-ban ea a szám 53-na növcJrOzik. A köz- kutak száma ie egyie nő: a 609 ködcut helyett 1953 vicére 618 látja el a megye lakosságát friss ivóvízzel. Ugyancsak gondoskodik népi államunk ■ növ.kvö Ü**KÜteégk-t ki.lég» téiéroi is. Mig 1951-ig 1647 új látást k p.ak megyénk dal gőzöl, ez a szám 1953 végére 2083-ra növekszik. Államunk népünk egészségére is nagy gondot fordít. Az 1951-es es» teíidő 1476 tanácsi kórházi ágyak száma 1953-ban eléri az 1683-ute Egyre növekszik az állandó te­rületi bölcsődék férőhelyednek szá ma is. Mig 1951-bon 105 volt a férőhelyek száma, addig 1953 ban 188 lesz. Aa idény bölcsődék férő­helyeinek száma 190-ről 460 ra emelkedik. Megyénk kisiparosai is mindin­kább látjájk a kőitek liv munka ere jót, egyre inkább látják, hogy • közös munka az, amely egyedül képes az egyes emberek jólétét ú biztosítani, egyedül ez képes meg­szabadítani a múlt átkától: a hol­naptól való rettegés veszélyétől, Mig 1950-ben 29 kisipari szövetke­zet működött a megyében 496 taggal, addig 1952-ben 117-re «n:e ködeit a szövetkezetek szá­ma és 4662 tagot számoltak; Megyénkben néhány kis község ki­vételéi el mindenütt van egy, vagy több kisipari termelőszövetkezet. Ez bizonyítja, hogy a szövetkezeti mozga'om gyorsan növekszik, ami­nek következtében kfeipniosaink mind komolyabb tón vozőivé vál­nak népgazdasági terveink végre­hajtásának. Ima a fenti ré'vfeiy tény Is min­den srónál ék sebben beszél ál­lattunk, népünk életerejéről. Semmi kétség: ha eredményeinkről nem hallgatunk, ha azokat a dol­gozók széles tömegeivel megismer­tetjük, annak hatékonysága abban mutatkozik meg, hogy még -jobb eiediuényekről tadunk holnap be­számolni. Senki előtt nem kétséges: ha alkotásainkról mind nagyoWi tö­megek tudnak, ha azok jelentősé­gét a je'eme, a jövőre vonatkozóan ismerik — az e'lenség aknamun­kája egyre kisebb térre szűkül, csaho’á&r, mint mondják: nem hal- ük az égig és a közismert bume­ráng módjára üt viasza az ellenség minden liiieszteése. Ez poriig sem többet, sem kevesebbet nem je’ent, mint újabb és újabb győzelmeit a népnek. Ezért érdemes á« csakis ezért érdemes harcolni, él ’oaatot hozni. Cser i Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom