Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-26 / 48. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1933 FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM f >1 A mezoberénvi tanács munkájának motorja a hivatali pártszervezet Földművesszovetkezeteink feladata a tömegek mozgósításában V __ G azdag aratást, jó termést akarunk \A gyomai körösi állami gazdaságban befejezték az ősziek fej trágyázását készen állnak a vetésre »Ki mint vet, úgy arat.« Évszázadok óta ismeretes e közmondás, azonban érvényes ma is, egyre inkább érvényesül, ha az új agrotechnikai eljárásokat mindjobban kihasználjuk, alkalmazzuk a korai vetést. Most a mezőgazda- sági munka új szakaszához érkeztünk: a tavaszi szántás-vetés munkájához. A hó elolvadt, különösen a magasabban fekvő földe- ken a talaj alkalmassá vált a tavaszi szántás-vetésre. Gazdag aratást, jó termést akarunk! Ez az érdeke az egész országnak. Pártszervezeteink és párttagjaink előtt új nagy feladat áll: az idei szántás - vetés idején minden talpalatnyi földet meg kell művelni. Termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói a tavaszi munkák jó elvégzésével alapozhatják meg ötéves tervünk negyedik évének magasabb terméseredményeit. Az előkészületek már zömében befejeződtek, de akkor is meg kell kezdeni a szántás-vetést, ha az előkészületek még nem fejeződtek be. Nincs várakozni való idő egy perc sem. Ez a csata, amely most megindul, az egész dolgozó nép csatája. A jövő évi kenyér biztosításának a csatája. A tavaszi munkák megkezdésének úttörőiről már vannak hí leink. A gyomai körösi állami gazdaságban február közepén, amikor a fagy felengedett, megkezdték az őszi búzavetésük fejtrágyázását és 18 án b© is fejezték. De megyénk más részeiben is megindult a szántás-vetés, ha még »első fecskeként« is, de már élénkül a határ. Frissen szántott barázdák példázzák: teliét szántani, simitúz'ni, vetni 1 Ezek a kezdeti eredmények sóm maguktól szüléitek, hanem pártszervezeteink jó előkészítő munkájának köszönhetők. Most a feladat, liogy a jó példát kövesse mindenki. A falusi pártszervezetek akkor dolgoznak jól, ha az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozóit és az egyénileg dolgozó parasztokat a tavalyinál jobban mozgósítják a tavaszi munka elvégzésére. Iia megértik: ami még tegnap előkészítés dolga volt, az ma már közvetlen égető feladat. Ezért pártszervezeteink népnevelőinek, a tömegszervezeti aktíváknak meg loell kezdeni nevelő, felviLá- gosító munkájukat. Meg kell értetni, hogy minden dolgozó érdélre a tavaszi munka sikere. Az első és legfontosabb feladat, amire mozgósítani kell pártszervezeteinknek; a tavaszi búza idejében való eV vetése. Az egyéni dolgozó parasztok között különösen ismertetni kell, hogyan végezzék el ezt a munkát. Nemigen ismerik az egyénileg dolgozó parasztok az agrotechnikai eljárásokat, ezért fokozottabban keli ellátni őket szaktanácsokkal is. Pártszervezeteinknek most nagy feladata az is, hogy megfelelően ismertessék a február 1-én megjelent minisztertanácsi határozatot, mely hangsúlyozza: »termelőszövetkezetek ős az egyéni formálók maguk köteletek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről«. A vetőmagszükségletet cserevetőmag útján megyénk 92 százalékban biztosította idáig. A határidő március 1. A hátralévő néhány nap a határidőig parancsolóan követeli a még 8 százalék biztosítását, mert csakis Így tehetünk eleget a minisztertanács határozatának, hogy »minden talpalatnyi földet bevessünk. A vetőmagszükséglet biztosítása ezide- ig azt mutatja, hogy pártszervezeteink és tanácsaink ezzel is megteremtették az előfeltételét annak, hogy zavartalanul meginduljon, illetve haladjon tovább a tavaszi munka, Azonban a tavaszi munkák kezdetén le kell vonni a tanulság got az elmúlt őszi szántás-vetési terv nem teljesítéséből. Az egyik tanulság az, nem szabad megvárnunk, míg a kulák aknamunkája és éberségünk hiánya következtében lemaradás mutatkozik a tavaszi mezőgazdasági munkában. A másik tanulság az, hogy megfelelő politikai munkával igen jó eredményt érhetünk el. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad, hogy a tavaszi szántás-vete- si munkát idejében, jól elvégezzük. Pártszervezeteink felvilágosító munkája nem lehet általános szólam. Nem leliet csupán azt mondani: »jó tavaszi munkával védjük a békét«. Es ugyanakkor szó sem e.sik arról, hogyan hall az új agrotechnikát alkalmazni, vagy arról sem esik szó, hogy a tavaszibúza elvetése azért különösen fontos, mert attól függ országunk búzatermelési tervének teljesítése. Csak ott sikeres pártszervezeteink munkája, ahol napról-napi'a ellenőrzik a politikai munkát, részletes felvilágosítást adnak a népnevelőknek, majd a népnevelők a hozzájuk beosztott dolgozó parasztoknak. Ott -sikeres, kiből a népnevelők megmagyarázzák, miért kell korán vetni, miért kell símítózni, boronálni. Az idejében való vetés alapja az idejében való szántás, éppen ezért gépállomásainkra komoly feladat hárul. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy helyenként pártbizottságaink, de különösképpen párt- szervezeteink nem értették meg a tavaszi munka végzésének sürgősségét. A népnevelőértekezleten általánosságban beszélnek, vagy például á sarkadi gépállomásnak ott állnak a gépjei kihasználatlanul. Dobozon nem tudják, hány fogat van, nyilván nem is osztották be a szántás-vetéshez. A gépállomásoktól, termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól joggal követelik a dolgozó parasztok, hogy a tavaszi munkák végrehajtásánál járjanak élen terveik példás teljesítésével. A jó példa ragadós, ahol az elmúlt években a termelőszövetkezet élenjárt a mezőgazdasági munkákban, az egyénileg dolgozó parasztok is idejében elvégezték a mezőgazdaság gi munkát, A termelőszövetkezetek jó tavaszi munkájának biztosítása mellett nem szabad pártszervezeteinknek elhanyagolni az egyénileg dolgozó parasztokat sem. Az egyénileg dolgozó parasztok között keli különösen célratörő felvilágosító munkát végezni. El kell érni, liogy aki az őszi búzavetéstervét nem teljesítette, most tavaszit vessen,' A népnevelők jó felvilágosító munkája kell ahhoz, hogy minden becsületes dolgozó paraszt megértse: a tavaszi vetési munkák sikere az egész dolgozó nép siliere. . A tavaszi szántás-Vetési munka is osztályharo kérdése. A kulákok máris megkísérlik, hogy különböző »szaktanácsokat« adjanak és ezzel akadályozzák, hogy a dolgozó paraszt a minisztertanács habá:oA gyomai körösi állami gazdaságban az elmúlt év őszén idejé- l»en került a földbe az ősziárpa és a - búza. 650 katasztrális hold búzából 450, 110 katasztrális hold árpából 60 holdat vetettek keie-zt- sorosan. A búza kissé megsínylette a mostoha telet. Február közepén, amikor a fagy felengedett, megkezdték a fej trágyázást és 18-án be is fejezték. Búzájuk a napos, tavaszias időben szépen fejlődik, az egyéniek és a tsz-ek tagjai ugyancsak megcsodálják. A vastag hótakaró e’olvadása után a talaj még elég nedves, de nem tétlenkednek azért a gazdaságban, a tavaszibúza és árpa vetőmagját jarovizálják és folyamatosan hordják ki a brigádterületek magtáraiba. Figyelő-szolgálatot szerveztek, mihelyt a magasabb részeken a föld felszikkad, azonnal hozzálátnak a vetéshez. A növénytermesztési brigád', ezeiők félnaponként adnak jelentést a talaj állapotáról. A főagronómus is állandóan. a határt járja. A mélyszántást a rizsföldek kivételével januárban befejezték, ügy tervezik, hogy a korábban felszántott területen vetik majd az 50 katasztrális hold tavaszibúzát, ahol a föld porhanyósabb. A békési járás pénzügyi osztálya javitsa meg munkáját (A Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya jelenti): A békési járás 1953. év első- negyedévi pénzügyi tervének teljesítésével komolyan lemaradt. A lemaradás oka elsősorban az, hogy a járási pénzügyi osztály nem végezte el a ráváró munkákat. A járás végrehajtó bizolisága sem foglalkozott eléggé a bevételi terv teljesítésével. Eltűrte, liogy a járás községi tanácsai a januári vb-üléseken nem tárgyalták meg a pénzügyi kérdéseket Az adóügyi megbízottaktól sem leérlek beszámoló jelentéseket és így nem ismerték a pénzügyi problémákat Január hónapban a községek pénzügyi állandó bizottságai nem tartották meg rendesen üléseiket s _nem nyújtottak segítséget a pénzügyi kérdések eredményes II tavaszi seregszemle éta 230 kát. holdat szántottak fel, — hetiden reggel megkezdték a vetőmagvak jarovizálását — a meziHtegyesi állami gazdaságban Az elmúlt hét szerdáján tartották meg a tavaszi seregszemlét a mezőliegyesi állami gazdaságban. A dolgozók a jól végzőit munka őrömével kezdték meg a tavaszi talajművelési munkákat. Február 18-tól 24-ig 230 kát. holdat szántottak fel. Bár a vastag hótakaró elolvadása után a talaj még mindig elég nedves, a magasabban fekvő részeken kedden is 16 erőgéppel dolgozlak. Az üzemegységek párosversenyben harcolnak egymással a tavaszi munkák sikeréért. Hétfőn a pe- negpusztaiak vezetlek, ők szántottak fel legtöbbet. Hétfőn este a trakloristák valamennyi üzemegységben röpgyűlést tartottak és április 4-e tiszteletére megfogadták, hogy egyénenként 1700 normálholdon végeznek tál aj munkát az év folyamán. Az állami gazdaság 200 kaL hold tavaszi búzáját, 473 Itat. hold tavaszi árpáját és 1327 kát. hold zabból 1000 kát. holdat jarovizált maggal vetik be. A vetőmagot még az ősszel gondosan, kupacokba tárolták a magiárban. Valamennyi kupacot minőségi és mennyiségi jelzőtáblákkal láttak el. A jarovizálásl kedden reggel kezdték meg, mihelyt a talaj kellőképpen felszikkad, azonnal megkezdik az ősziek fej- trágyázását és simitózását. megoldásához. De nem végezte jól feladatát a járási pénzügyi állandó bizottság sem. A lemaradásért súlyos felelős ség terheli a járási pénzügyi osztályt, de elsősorban az osztályvezető Pusztai József elvtársa!. JPusztai elvtárs a feladatok megoldására, a lemaradások behozására nem mozgósította megfelelően a pénzügyi osztály dolgozóit, valamint az adóügyi megbízó tta- kat sem. Nem tudott gazdája lenni az apparátusnak. A járás súlyos hiányossága még az is, hogy utasításai végrehajtásának nem tud érvényt Szerezni. Pusztai elvtársnak a kiadóit utasítások maradéktalan végrehajtását meg kell követelnie és biztosítania is kell. Tűrhetetlen átlapol az, hogy a járási osztályvezető maga végezze el a községi adóügyi megbízottaknak kiadott, de el nem végzett munkákat. A járás nagyon el van maradva a beadványok elintézése terén is. Már évek óta nem tudja felszámolni a járási pénzügyi osztály ezeket a hiányosságokat. Az 1952-es évi jövedelemadó fellebbezések közül még többszáz nincs elintézve. Ilyen hibák következtében rendkívül sok felesleges kereső-kutató munkát végeznek, ami akadályozza a többi feladatok megvalósítását. zatának betartásával több terűiéit érjen el. A kulákok aknamunkáját a népnevelők nap mint nap fel világosító, leleplező munkájuk során eltiporhatják. Azt kell elérjék, hogy minden dolgozó paraszt erezz©, a párt, az állam gondoskodik róla, segíti, hogy többet termeljen. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak, népnevelőknek, aktíváknak komoly figyelmet kell szentelniük a .termelési módszerek általánosítására, a fejlett agrotechnika alkalmazására. Rákosi elvtárs mondotta: »Nemnsah a gépnek, a jöld- nejc is vannak művészed, akik ugyanabból a darabból sokkal többet tudnak ÓJA varázsaiul, mint má sok.« Számos olyan jó inódvere- het ismerünk, melyekkel a Szovjetunióban a mienknél többszőrt» nagyobb termést értek öl. De ©-annak saját tapasztalataink is már. Példánl olyan kitűnő agrotechnikai módszereket kell alkalmazni, mint a szántások símítóval, boronával, vagy más eszközzel vVú ápolása» Ebben a munkában sein általános hangoztatásra van szükség, hanem arra, hogy a pártszervezetek a népnevelőkön keresztül .támogassák, bátorítsák a kezdeményezőket az új módszerek alkalmazásában. Pártszervezeteink kisérjék figyelemmel a tanácsok munkáját, hogyan biztosítják a munkaerőt. Nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a tszek-ben, tszcsk-ben dolgozó családtagok, nők rendszeresen kijárjanak a munkába. Pártfunkcionáriusaink elsősorban úgy segítsék elő a nők munkábajárását, hogy feleségeik — amennyiben tagjai a termelőszövetkezetnek — járjanak rendszeresen dolgozni. Aligha van jótékony hatása annak, mint az orosházi »Vörös Csillag« termelőszövetkezetben, ahol Bakos Istvánná, a párt vezetőség tagja nem jár ki dolgozni. A munkafegyelem megszilárdítása pártszervezeteink jó munkájától függ. Ellenőrizzék és segítsék a tanácsot abban, hogy a kulák a földjét megmunkálja s bárhol 1 ikik oz elhagyott földek tulajdonosa, kötelezzék arra, hogy idejében -megfelelően munkálja meg a földjét. Nem engedhető meg az a liberalizmus, ami az endrődi községi tanácsnál uralkodik, hogy nem vonják felelősségre a kulákot az őszi munkák szabotálásáért. A tanácsok, az államhatalom helyi képviselői a tavaszi munka idején egy jottányit se térjenek el a miniszter- tanács határozatától. A terv törvény, a törvény megszegőit pedig vonják felelősségre. Äz állandó bizottságok segítsék a tavaszi mim ka sikerét -azzal, hogy naponta szerezzenek tudomást arról, hogyan halad falujukban a tavaszi munka, hol kell segíteni, hol vannak zökkenők. Pártszervezeteink, tanácsaink számolják fel az őszi munkáknál megmutatkozott hibákat, az ellenség próbálkozásait csirájában fojtsák el. A felsőbb szervek követeljék meg a pontos jelentést. A minisztertanács határozata ki-, mondja; bűnvádi eljárás indul az ellen, aki hamis jelentéssel becsapja a pártot, az államot: A párt és a tanács jó munkáján áll, vagy bukik a tavaszi muuka sikere. Falusi pártszervezeteink ős minden párttag felelőssége teljes tudatában lásson hozzá a munka hoz, hogy minden állami gazdaság gépállomás, termelőszövetkezet dől gozója és egyénileg dolgozó paraszt megértse: Nincs idő várakozásra, tettre van szükség! így kívánja egyre szépülő életünk, boldog jövőnk! RocskSr János.
