Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

1953 február 25., szerda ViUatsautU Hépi Nagy sikerrel zajlott le művészeti csoportjaink megyei bemutatója A művészeti csoportok II, országos versenye hatalmas tömegeket mozgatott meg megyénk területén. A benevezett 406 különböző szakágú mű­vészeti csoportban több mint 7000-en végeztek fáradhatatlan munkát a ver­seny sikere érdekében. Számos csoport tagjai közé idős, 60—70 éves nők és férfiak is beálltak és tapasztalataik átadásával, részvételükkel növelték a nagyszerű vetélkedés jelentőségét, ha­gyományaink felkutatásának eredmé­nyességét, Hosszú hónapokon át ki­fejtett művészeti munkájuk, hatalmas tömegeket hóditó előadásaik, magas színvonalú, felejthetetlen élményt je­lentő mozzanatokban csúcsosodtak ki a megyei bemutató két napján, február 21-én és 22-én. Lehetetlen elfelejteni azt- a sok gyönyörű szint, bájt, ked­vességet, erőt, hangulatot kölcsönző szereplést, amit megyénk minden tá­járól mintegy 30 művészeti csoport tán­cosai, kórusai, színjátszói tártak fel elragadó pompával, szivet viditóan. A bemutató színeit sikeresen gazda­gították a szlovák, román és délszláv csoportok üde ritmussal, derűs optimiz­mussal, szilaj jókedvvel előadott számai. Valamennyi csoport szerep­lésén a felszabadult élet fénye, pár­tunk nagyszerű kultúrpolitikája, né­pünk, államunk irántuk tanúsított sze­rető gondoskodása tükröződött. Ilyen szinpompás, hatalmas seregszemlére képtelen volna bármely kapitalista or­szág, Nálunk már természetessé vált, hogy a megélhetési gondoktól men­tes idős asszonyok és férfiak táncra perdülnek a színpadon' és fiatalos len­dülettel, derűvel, a mad élet szépségé- val tárják fel mindazt a sok szép éneket, táncot, hagyományt, amit elő­deiktől vettek át. Sohasem voltak színpadon azelőtt az idős dobozd, tót- komlósi, méhkeréki és még számos gondban, bajban, nélkülözésben meg­őszült nők és férfiak. S most büszke tartással bemutatott táncaikkal gyö­nyörködtették a színházban megjelent hatalmas számú nézőközönséget. Táncegyüttesek Melyik csoport szerepelt legered­ményesebben? Ennek a kérdésnek eldöntése nehéz feladat elé állította az 5 órán át értékelő, vitázó, bí­ráló bizottságot. Alig lehet szava­kat találni arra, hogy egész sor együttes szereplését jellemezzük. A sorrendet — a hat legkiválóbb tánccsoport közül — a ragyogóan szereplő tótkomlósi együttessel kell kezdeni. Amit alkottak, ahogy fel: színre hozták szabadon fejleszt­hető népi kultúrájukat, az idős és fiatal tótkomlósi szlovák dol­gozók, példanélkül áll megyénk mű- vűsa&ti történelmében. Második he­lyen, mint a kiválók egyikét, a méhkeréki román együttes lako­dalmas népi játékát kell megem­lítenünk. Megmagyarázhatatlan lel- kesedésteli, derűs hangulatot terem­tettek, aqjmt szinpompásan, szilaj jókedvvel feltűntek a színpadon. Mozdulataik, táncaik, öltözetük és utánozhatatlan kurjantásaik mee-' terkéltség nélküli hű képe nemzeti­ségi dolgozóink mai szép életé­nek, Ebben a sorrendben kell em­líteni a battonyai délszláv tánc­csoportot, annak ellenére, hogy még nem gazdagították újabb szí­nekkel, hagyományokkal a koráb­ban felhozott délszláv népművésze­tet. A békéscsabai Rendőiegyesület vegyes (magyar és szlovák) népi játékkal. kiváló sikerrel szerepelt most, a bemutatón és az elmúlt évi rendőregyesületi versenyen is. A békéscsabai Balassa és a gyulai Béke Együttes táncosai régi jó hír­nevüket még jobban megszilárdítva szerepeltek a bemutatón. A Balassa ismét bebizonyította, hogy kifogy­hatatlan a nagyszerű tánckoreográ- fiai ötletekből, mély lelkesedés­ből, amely áthatja az együttes minden tagját. A Béke Együttes táncosai arról a töretlen akara­tukról, magas színvonalú tudásuk­ról tettek bizonyságot, mellyel évek óta gyűjtik, gazdagítják megyénk népi hagyományait. Táncmozgal­munk fejlődéséhez nagyban hozzá­járultak az évrőlcévre újabb népi hagyományt felszínre hozó dobo­ziak s a kissé kevesebb sikerrel szereplő békéscsabai MSzT, békés­csabai szlovák gimnázium, a bat- tunyai és eleid román, az örmény- kuti szlovák, a mezőberónyi együt­tes és még számos, sokat Ígérő tánccsoport. késcsabai IV, sz. általános iskola, a mezőberényi együttes, a gyulai együttes és a békési KTSZ kórusa. Művészi erőtől, akarattól és lelke­sedéstől duzzadó szép hangjuk ára­dó, lelkes hangulatot teremtett a nézőtéren. Különösein feledhetetlen miarad az orosházi ül. 6z. álta­lános iskola kórusának szép, üde hangja, felszabadult éneklésmódja és igen jó műsorválasztása. Ál­landó, szinte egy percre sem meg­álló fejlődését bizonyította az euró­pai hírű békéstarkosi zeneiskola kórusa és máris művészi élményt adó és sok reménnyel bi ztató szim­fonikus zenekara. Hasonló elisme­réssel kell beszélnünk a békés­csabai zeneiskola kórusának sze­repléséről is . Ki kell emelni a gyulai Béke Együttes 22 tagú népi zenekara, kiváló, szereplését és pél­daképül kell állítanunk megyénk valamennyi községe és városa elé a törekvést, ahogyan ennek a ze­nekarnak tagjai tudásukat, erejü­ket egyesítve az igazi népi zene­művészet szolgálatába álltak. A ha­talmas tömeget megmozgató, szá­mos művészeti szakággal szereplő gyulai Bék® Együttes egyike a verseny legelismertebb győztesének. Apróbb hibákkal, de sikeresen sze­repelt a Béke Együttes énekkara, vonós- és f ú vés zenek ara s kiválóan a tánecsoportja. Szereplésüket kü­lönösen meg kell szívleljék Békés­csabán. Megyénk székhelyétől joggal elvárható az, hogy legalább olyan létszámú együttessel rendelkezzen, mint a gyulai, vagy az orosházi együttes. Színjátszók A művészeti csoportok versenye hatalmas sikerei mellett éles fényt vetett arra, hogy bizonyos fokig egyoldalú művészeti munka folyik megyénk területén. A magasszínvo­nalú tánc- és zenemozgalom mellett elhanyagolt s emiatt egyhelyben to­pog a színjátszás, a báb és a rig­mus. Rigmus-brigád csak egy, a medgyesegyházi úttörőké került fel a megyei bemutatóra, A békéscsa­bai Úttörőhöz bábcsoportja szerepelt még több-kevesebb sikerrel1, S-zín- játszóosoportjaink közül öt jutott el a megyei bemutatóig s közülük egyik sem nyújtott elfogadhatónál jobbat. Pedig vannak jó színjátszó­ink és sokkal többre, meggyőzőbb és agitativ erejű szereplésre képes színjátszócsoportjaink. Jó színjátszók az orosházi »Dózsa« tsz művészeti csoport jában Gál Anna, Aranka, Tütő Gábris, a gyulai MNDSZ színját­szói közül Kádár bácsi, Kádárné, a battonyai színjátszók közül Mély­völgyi báró, az öreg szolga, a szeg'- halmi KTSz színjátszói közül Ká­damé, Kádár bácsi, a mezőhegyesi színjátszók közül Szijjártó és a bo­lond Misa alakítói. Tehetségüket a rendezők nem igyekeztek kibon­takoztatni, leginkább csak azzal tö­rődtek, hogy jól betanulják a szö­veget s nem fordítottak gondot a mondanivaló átélésére, a figurák élethű ábrázolására. Kevés gondot fordítottak a pozitív szereplők he­lyes kiválasztására is. Például »Ká­dár bácsi dereka« című darab mind­két előadása' ai az tükröződött, hogy a rendező sem értette meg a párt­titkár és a brigádvezető alakításá­nak jelentőségét. Az együttesbe nem való elemek A bemutatón olyan súlyos hibák is felszínre kerültek, amelyek mel­lett opportunista módon szemet hunytak eddig pártszervezeteink. Számos művészeti csoportunkba oda nem való, ellenséges elemek fura- kodtak be. A gyulai MNDSZ szín­játszó csoportjában a bányász bri­gádvezetőt például egy volt horthysta százados alakította, ter­mészetesen szív és lélek nélkül. Az orosházi Petőfi együttes ének- és zenekarában szinte hemzsegnek a volt kizsákmányolok, a múlt rend­szer hű kiszolgálói. lehetetlen, hogy a városi pártbizottság eddig nem vette észre az együttesben pél­dául Péter Gézát, a volt papnöven- délcet, aki ráadásul egy volt csendőr alhadnagy fia, Ö már eljátszotta kisded népellenes játékait és nincs' rá szükség, hogy a zenekar tagjai között megtűrjék. De nincs szük­ség az együttes énekkarában Kosz- toieczki volt orosházi járásbíróra, Jankó festőre, áld öt-hat segédet zsákmányolt ki éveken át és nincs szükség az együttesben olyanokra sem, mint Lovas Lobi László, aki hírhedt nagykereskedő volt, amellett szélsőséges nézetei vannak, amelyek csak ártalmára válnak népi kul­túránk fejlődésének. Nevetséges az, hogy egy népi együttesben ilyen ellenséges elemek egyáltalán helyet kaphatnak. Pártunk és dolgozó népünk álla­ma hatalmas áldozatot hoz, nagy összegekkel segíti a becsületes mun­kát végző művészeti csoportjainkat, amit bizonyítanak azok a nagy­szerűbbnél nagyszerűbb öltözetek, hangszerek, melyekkel csoportjaink rendelkeznek, S további jó munká­ra való ösztönzésként a megyei be­mutatón legsikeresebben szereplő hat tánccsoport, öt ének- és zenekar és egy színjátszócsoport mintegy 9.000 forint értékű jutalmat kap. Többek között díszes emlékzászló­kat, tánckeliébeket ,kottákat, stb. Ezek az ajándékok és. az eddigi nagyértékű anyagi támogatás azt bizonyítja, hogy népi államunk igy is segíti a dolgozó népünket téiuc- ‘cal, dallal, színjátszással szolgáló, népi hagyományainkat felszínreho- zó művészeti csoportokat, hogy még eredményesebben töltsék meg a mai élet derűjével, hangulatos szépségé­vel < létünkét. Kórusok és zenekarok Kiegyensúlyozott, állandó fejlő­désről tettek tanúságot a bemuta­tón szereplő kórusok és zenekarok, mind számbelileg, mind jnűvészeti színvonalban. Közülük kiváló ered­ménnyel szerepelt az orosházi III as számú, a békéscsabai II. számú általános iskola, a békéstarhosi és a békéscsabai zeneiskola kórusa és zenekara, a békéscsabai Leány és fiúgimnázium vegyes kórusa. Ki­való szereplésük mögött alig ma­radtak le az orosházi Petőfi Együt­tes, a füzesgyarmati KTSz, a bé­BÉKEMOZGALMI HÍR A nagyszénási békebizotiság akiivaértekezlelet tartott Az értekezleten felolvastuk Orosz Sándor elvtársnak a Vi­harsarok Népe február hó" 4-i számában megjelent cik­két, melynek értékelése ntán az értekezleten megjelent béke­bizottsági tagok arról beszéltek, hogy az eddiginél sokkal jobban vesznek részt a békebizottság munkájában. A Szovjet Film Ünnepe ide­jére az aktívaértekezlet egy film­felelőst választott és felvettük a kapcsolatot a helyi filmfelelős­sel Továbbá a község különböző területén kisgyűléseket tartunk, melyeken ismertetjük az új be­gyűjtési rendeletét. Izácski Mihály Nagyszénás, községi BB felelős. 3 Akik élenjárnak a beadásban ÚJKÍGYÓS: Kiss Mihály, Seres Mihály, Zsótér János dolgozó parasztok a baromfibeadásukat jóval határidő előtt teljesítették. Jó példával jár elől a tojásbeadásban Domokos Pál, Bánfi Imre és Békési Pál. OROSHÁZA: Pukánszki István és Tóth István 3 holdas dolgozó paraszt elsőnegyedévi tojás-, baromfibeadását mara­déktalanul teljesítette. KÖRÖSLADÁNY: Ifj. Földi Imre, Rácz Mária, Földi Zsig- mond dolgozó parasztok példát mutatnak a község dolgozói előtt, az elsőnegyedévi kötelezettségüket lojásból-baromfiból 100 százalékig teljesítették. KONDOROS: Katyja Anna már eleget tett az elsőnegyed­évi tojásbeadásának, Kulucsik Jánosné tszcs-tag a háztáji gazdasága után járó tojásbeadási kötelezettségét félévre tel­jesítette. Mezfikovácsháza szövetkezeti község készül a tavaszi munkákra A pártszervezeten is múlik, hogy magasabb lesz-e a terméshozam Tavaszra fordult az idő. A tsz- tagok naponta nézik a talajt, hogy mikor lehet megkezdeni a talajelőkészítést, a vetést. Kikeli aztán állni, megmutatni a község termelőszövetkezeteinek, hogyan tudnak harcolni a miniszterta­nács határozatának megvalósítá­sáért. Komoly erőpróba lesz ez, amely eldönti azt, hogyan készül­tek fel a munkára. A község öt termelőszövetke­zete közül az »Alkotmány« tsz vezetősége, tagsága dolgozik leg­jobban. Ősz óta a szövetkezet 96 tagjának átlagban 110 munkaegysége van, egy tag van csupán, aki nem vette ki részét a közös munkából. Az ősszel elvetett gabonájuk már1 bokrosodik, a megnövekedett ál­latállomány átteleltietéséért is eredményesen harcolnak. Hama­rosan elkészül a 60 férőhelyes tehénistálló is, amit nagyrészben lebontott épületekből, romanyag­ból, téli munkával építettek fel. Nem töltötték tétlenül a téli időt a tsz tagjai, emellett azonban a tavaszi munkára való felkészü­lésről sem feledkeztek meg. Meg­szervezték a két növénytermesztő brigádot. Janiga György brigád- vezető még január 30-án jegyző­könyvileg átvette a szerszámot, igásállatot A brigádnak 140 hold búza, 20 hold ősziárpa, 15 hold tavasziárpa, 68 hold kukorica és több más növényféleség lesz a gondjára bízva. Ezen el kell vé­gezni a vetés, ápolás, betakarítás munkáját. A vetőmag-kér­dés is megoldódott. Tudják, hogy az egy tagra eső 30 kiló gabonát, — amit határozatban elfogadtak — minél hamarabb be kell adni, egy munkacsapat sem akarhatja azt, hogy emiatt a vetés hátrányt szenvedjen. Az »Alkotmány« tsz jó mun­kája betudható annak, hogy a ve­zetőség —■ Csordás elvtárs elnök- helyettes — határozottan, előre­látóan irányít, s a tsz kommunistái példamutatóan kiveszik részüket a munkából Faragó Imre elvtárs például 160, Bajkán György elvtárs 130, Zsó­tér Józsefné elvtársnő — aki a növénytermesztésben dolgozik ősz óta — 100 munkaegységet szerzett. Igen fontos a kommu­nisták példamutatása. Azonban az Alkotmány tsz-ben nem elég a szövetkezet kommu­nistáinak csak a saját munkájuk­kal törődni, hanem fogialkozniok kell a pártonkívüliekkel is. A pártszervezetnek politikai neve­lőmunkát kell kifejteni, szocia­lista öntudatra nevelni a szövet­kezet minden tagját. Ezt a szerepét azonban az »Al­kotmány« tsz pártszervezete ke- vésbbé tölti még be. Oka elsősor­ban az, hogy egyes kommunisták vonakodnak a lanulástól, hiányos a politikai iskolán való részvéte- lük. Igaz, hogy a legjobb agitá­ció: példamutatás a munkában. Sok olyan politikai, gazdasági kérdés van, amelyre a pártonkívüli szövetkezeti tagok a kommunistáktól várnak feleletet Nyilvánvaló, ha nem tanulnak, nem tudják azokat megadni, nem látják ők maguk sem pártunk cél­kitűzéseit, a jövőt, amelynek is­merete megtöbbszörözné az ere­jüket a nehézségek leküzdésében. Ezen okok miatt is az »Alkot­mány« tsz-ben rendszeresen meg kell tartani a vezetőségi üléseket és taggyűléseket megszervezni a népnevelőcsopor­tot, hetenként ellátni őket agitá- ciós érvekkel. Bállá Pál párttitkár elvlárs —, aki most végezte el a háromhónapos pártiskolát —, helyesen látja és el is tudja vé­gezni ezt a munkát, az kell azon­ban hozzá, hogy elsősorban a pártvezetőség valamennyi tagja dolgozzon és több segítséget ad­jon a községi pártbizottság is. Az, hogy Lengyel elvtárs, a köz­ségi pártbizottság titkára havon­ként egy-egy órára meglátogatja a szövetkezetét, nem elegendő. El kell félnapokat, esetenként na­pokat is tölteni ott, megismerni a szövetkezet, a pártszervezet belső életét, módszert adni a tsz párttit- kár elv társnak a párt- és kormány­határozatok végrehajtásához, a pártmunka megjavításához. Több lelkesedéssel, nagyobb harcosság­gal kell, hogy végezze munkáját Lengyel elvtárs. Bizonyos, ha megfogadják azt, akkor az »Al­kotmány« tsz és a mezőkovács­házi többi tszcs pártszervezetei is betöltik a motor szerepét a magasabb terméshozamért folyó harcban. Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom