Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Mezőkovácsháza szövetkezeti község készül a tavaszi munkákra Nagy sikerrel zajlott le művészeti csoportjaink megyei bemutatója V J AZ MDP B É K ÉS M EGYE I PÁRTBIZOTTS 1953 FEBRUÁR 23., SZERDA Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM A Gyarmati Ifjúság Napjának megünneplése Békéscsabán A vetőmagbistosítas minden dolgosó parasst érdeke A hőmérséklet négy fok fölé emelkedett, száritó, friss tavaszi szelek fujdogálnak, megszikkad a föld és megindulhat a munka: a tavaszi vetés. Minden órát, min­den percet a lehető legjobban ki kell használni és elő kell készí­teni a koratavaszi növényeket, hogy a tavaszi búza, borsó, mák, olaj­len, lencse, bükköny, hagyma mi­nél' hamarabb a földbe kerüljön. Mindemellett a füves hereféléket is el kell vetni március 15-ig, a minisztertanácsi határozatban megállapított határidőig. Vetni azonban csak úgy tudunk, ha van miből, ha időben gondoskodunk a vetőmagról. A vetőmag biztosítása nem könnyű és nem lebecsülendő feladat. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás — és hozzá tehetjük; ha­nyag munkánk — károsan befo­lyásolta termésünket. De ahol elő­relátók voltak, — mint a békés­csabai »Petőfi« fsz-ben — ott már ősszel tartalékolták a szükséges ve­tőmagvakat, takarékpskodtak a meglevő gabonával, a vetőmaghiány nem akadályozza a tavaszi mun­kák időbeni megkezdését. A vetőmag biztosítására Gerő lelvtárs már november 29-én fel­hívta figyelmünket: »...a vető­magot elő leéli készíteni — és az ellenséget le kell leplezni és el kell szigetelni. Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a munká­kat tervszerint, időben végezzük el, ezzel is elősegítjük a mező­gazdaságban, a növénytermelésnél a terméshozam emelését«. Pártunk figyelmeztetése óta megyénkben is állandóan beszéltünk a vetőmag biztosításáról, sőt termelőszövetke­zeteink, egyénileg dolgozó paraszt­ságunk többsége többet tett ennél. Kondoroson — az őszön lett ter­melőszövetkezeti község — a ter­melőszövetkezetek többségében már teljesítették a minisztertanács ha­tározatának azt a pontját, amely kimondja, hogy termelőszövetkeze­teink és az egyéni termelők feb­ruár 28-ig kötelesek a vetőinagot- biztositani és azt a vetés idejéig kitisztítani, csávázni, gondosan megőrizni. A. kondoros! »Rákóczi« tszcs ezen túlmenően a trágyát is ldhordta a tél folyamán, a gazdasági felszerelés, szerszámok is kijavítva várják a tavaszi me­zőgazdasági munkák megkezdését. A dombiratos! »Előre« tszcs-ről is igy írja Lippai Erzsébet levele­zőnk : »Az őszi vetési tervet a tszcs 100 százalékig teljesítette. A tavaszi vetőmagvakot már mind megtisztították, az árpát, zabot, muhart, kukorica vetőmagot előké­szítették, hogy amint alkalmas az idő, azonnal hozzá foghassanak a tavaszi vetésterv teljesítéséhez.« S zém tálán termelőszövetkezetünk­ben a vezetőség együtt beszélte meg a tagsággal és határozatot hozott arra, hogy a tagok a bevitt lóid után hány kg vetőmagot ad­janak be. így biztosították a vető­magot a mezőkovácsházi »Alkot­mány« tsz-ben is. Egyénileg dol­gozó parasztságunk közül — mint Tímár István, Destyán János szarvasi, Szabó Demeter, Szarka Vazul kétegyliázi lakosok — mind többen maguk gondoskodtak a ve­tőmagról. A vetőmag biztosítása ott halad jól megyénk bon, ahol tanácsaink ezzel az igen fontos kérdéssel törődnek, a tanácstagok, állandóbizottsági tagok és azok ak­tívái példát mutatnak a vetőmag- biztosításban, beszerzésében. Nem mondhatjuk el azonban, hogy mindent megtettünk a vető­mag biztositása terén. Mig ter­melőszövetkezeteink, dolgozó pa­rasztságunk többsége harcol azért, hogy meglegyen a kenyeret jelentő mag, van egy másik rész; a ki­sebbség, amely ezt a fontos mun­kát lebecsüli: »ráérünk arra még« mondják, Pató Pál módján gon­dolkodnak, nem látnak tovább az orruknál. Nem tanultak a múlt év hiányosságaiból, amikor az el­lenség vetőmagkérdést csinált és emiatt többezer hold őszi veté­sünk maradt el. A későn vetett gabonáknál is kétszeres munká­val tudtuk biztosítani a megfelelő magágyat, nem tudott a növény ősszel megbokrosodni, komoly nö­vényápolási munkát láván most, hogy megerősödjön. Az egyhely­ben topogásnak, — ami az őszi ve­téstervünk teljesítésénél megmutat­kozott — nem szabad most a ta­vaszi munkáknál megismétlődni. Megyénk néhány községében mo?t is tanácstalanság tapasztal­ható a vetőmag biztositása körül. Különösen ott vari igy, ahol gyenge a tanács és a pártszervezet. Nem látják, nem veszik észre azt, hogy a rossz hangulat a kulákok és azok szekéitolóinak a műve. Ahelyett, hogy ezt felszámolnák, megalkuvó opportunista módon együtt sírnak az ellenséggel. Ezekben a közsé­gekben aztán »felülről« várják a vetőmag megoldását, sőt egyes he­lyeken követelik is. Az ilyen veze­tők nem méltók a pártszervezet, a tanács, a termelőszövetkezet ve­zetésére, de jó volna, ha a tsz- tagok, egyénileg dolgozó parasz­tok is elgondolkoznának azon, hogy mikor volt az meg, hogy a vető­mag biztosítását az állam oldotta meg helyettük. Észre kell venni, hogy a hamis híresztelések mögött az ellenség, a kulákság húzódik meg, azért, hogy akadályozza a tavaszi vetés idejében való elkez­dését. Azt szeretnék, ha földjeink parlagon maradnának, ezáltal ke­vesebb kenyér kerülne dolgozó né­pűnk asztalára. Pedig világos:hogy mezőgazdaságunk teljesíthesse fő- feladatát; a terméshozam emelését, ahhoz a - legfontosabb kötelessé­günk, hogy egyetlen négyszögöl földterületünk se maradjon vetetten. Haladéktalanul számoljuk fel a vetőmag körüli siránkozást köz­ségeinkben és ne nézzék tanácsa­ink tétlenül azt, hogy a speku­lánsok a piacokon sokszor sze­mük előtt vásárolják fel a gabo­nát. Nézzék meg, hogy ezek az »eladók« biztositották-e már föld­területükbe a vetőmagot és nézzék meg azt is, hogy kik azok a fel­vásárlók, milyen célra akarják a gabonát felhasználni. Bizonyára nem egy személlyel fognak talál­kozni, akikkel szemben alkalmazni kell a törvényt, a miniszterta­nács tavaszi munkákra való hatá­rozatának be nem tartásáért. Az alapelv továbbra, is az, hogy a termelőszövetkezetek, egj-éni gaz­daságok minden növényféleségnél maguk adják a vetőmagot. Kor­mányzatunk időben biztosítja a szerződéses területek utáni vető­magot, sőt a Szovjetunió segítségé­vel lehetővé vált, hogy a hiányzó őszi vetésünk pótlására meglegyen a szükséges tavaszi búza vetőma­Békéscsabán szombaton este a Városi Tanács székházában vö- rösszíiiíi zászlókkal, Lenin, Sztá­lin és Rákosi elvtársak arcképei­vel díszített helyiségében gyűlt össze a város ifjúsága, hogy a Gyarmati Ifjúság Napja alkalmá­ból meghallgassa Sasmitó, a DÍVSZ indonéz ifjúsági képvise­lőjének beszámolóját. A békéscsabai fiatalok virág­csokrokkal, forró kézszorílások- kal üdvözölték a gyarmatosítók igája alatt sínylődő ifjúság kül­döttét. Sasmitó mosolyogva kö­szönte meg a virágcsokrokat és a forró kézszorításokat. Beszámo­lójában beszélt arról, hogy mi­lyen szomorú sorsban sínylődik hazájának ifjúsága. Elmondolla, hogy sorsuk jobbra fordulását a népi forradalmi erők győzel­Néhány hét múlva megkezdő­dik a tavaszi nagy csata a bő termésért. Jó munkára vau szük­ség, hogy teljesítsük a Központi Vezetőség ülésén, Rákosi elvtárs beszédében elhangzott útmuta­tást. Tavasszal egyetlen talpalat­nyi földnek sem szabad szántat- lanul és vetetlenül maradni. Ezekben a napokban a kommunistákra fokozottabb felelősség hárul Azokon a helyeken, ahol párt- szervezeteink, népnevelőink fog­lalkoznak már most a tavaszi munkákkal, ott jobban lesznek felfegyverézve a nagy termésért folyó tavaszi küzdelemre. A tava­szi munka előkészítésére, e nagy és fontos feladatok megoldásáért sok helyen eredményes munka folyik. Zsadány községben már január végén kisgyűléseken és népneve­lőértekezleten beszéltek erről az igen fontos kérdésről. Január 23-án, a tagkönyvkiosztó taggyű­lésen Kiss Gábor elvtárs vál­lalta, hogy a Szabadság-utcában elbeszélget a dolgozó parasztok­kal és jól felkészíti az utca dol­gozó parasztjait a tavaszi mun­kák időbeni elvégzésére. Kiss elv­társ azóta ismertette a kisgyűlé­métöl ís a Szovjetunió példá­jának követésétől várják. Sasmitó beszámolója után Bé­késcsaba fiataljai számtalan kér­dést intéztek hozzá. Mézes János, a Mélyépítőipari Technikum nö­vendéke mégkérdezte, hogy mi­lyen sportélet van Indonéziában? Sasmitó elmondotta, hoigy az egész országban ismerik a nagy­szerű magyar futballista, Puskás Ferenc nevét. Amikor a fiatalok a zöld gyepen rúgják a rongy­labdát — mert másmilyen nincs nekik —, azt mondják: én is olyan szerelnék lenni, mint Pus­kás Ferenc. Losonczi Mária, a Békéscsabai Közgazdasági Technikum növen- vendéke arra kért választ, milyen tanulási lehetőségek állnak az in­donéz fiatalok előtt? Sasmitó azt válaszolta, hogy bi­zony sen a tavaszi munkákról szóló rendeletet. Ehhez a vállaláshoz még csatlakozott Vári Lajos, Márkus Ferenc, Lengjél István­ná, akik szintén beváltották ígére­tüket. Az utcájukban rendszere­sen kisgyűléseket tartanak, ahol elbeszélgetnek, hogy kinek van vetőmagja és hogyan javították már ki a gépeket Kisegítik egy­két utcában már mindenki a szerszámok készen állnak, most már csak a hó olvadását várják és megkezdik a búza fogasolását. Lengyel Istvánná népnevelő ta­nácsadó még saját maga is meg­nézi, hogy valóban megvan-e a vetőmag, a gépek ki vannak-e javítva. Nemcsak a pártszervezet és a népnevelők foglalkoznak ezzel az igen fontos kérdéssel, hanem a tanács is szívügyének tekinti. A tanácstagok a községet bejárták és feljegyezték azokat, akik egy­<a gyerekek legtöbbje még az á-b-c-t sem tanulj.i meg, mert korán kénytelenek nehéz testi munkál vállalni. Irigylem a magyar fiatalokat — mondotta Sasmitó —, akik a felszabadító Szovjetunió példái nyomán a szocializmust építik és minden lehetőségük megvan a továbbtanulásra. Magyarországi tartózkodásom alkalmával meg­győződtem arról, hogy ilL min­denkinek módja van a tovább­tanulásra. Ila otthon elmondom, talán el se hiszik, hogy egyszerű parasztgyerekből itt mérnök, or­vos lehet. A nagygyűlés befejeztével Bé­késcsaba ifjúsága az indonéz if­júság képviselőjével együtt szűn­ni nem akaró, lelkes tapssal ün­nepelte a világ népeinek bölcs vezetőjét, a béketábor őrét, a nagy Sztálint. mást vetőmaggal, mert tudják, hogy vetőmagról mindenkinek sa­ját magának kell gondoskodni. Zsadányban a népnevelők ál­landó rendszeres felvilágosító munkát végeznek. Különösen a Dózsa- és a Hunyadi-utcában jó a felvilágosító munka, itt rend­szeresen lelátogatják a hozzájuk beosztott családokat. Ebben a inek megvan a vetőmagja, állatán nem tudják beszerezni a vetőmagot, ilyent nyolcai találtak, de ezeknek a földjét sem hagy­ják parlagon, hanem társadalmi úton ezt is megoldják. így bizto­sítják, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon vetetten. A legutóbbi pártnapon Cégény Károly 14 holdas pártonkívüli egyénileg dolgozó paraszt vállal­ta, hogy a tavaszi munkákat idő­jében elvégzi és azoknak is segít, akik nem rendelkeznek fogattal és versenyre hívta Elek Albertet az egészévi munkák időbeni el- feledjék, hogy rájuk néz az or­vegzésere. Falun most nincs fontosabb feladat, mint a tavaszi munka előkészítése. A községi pártszer­vezeteinknek, a falu minden kom­munistájának tegyen szívügye a tavaszi munka jó előkészítése. Ne szag és rájuk néz a falu. Ne fe­ledjék, hogy a tavaszi munka minden részletének gondos előké­szítése: harc mezőgazdaságunk további felvirágoztatásáért, öt­éves tervünk végrehajtásáért. Csepkó Etelka gunk, amit cseregabona ellenében kapnak meg a termelők. A leg­fontosabb, hogy tanácsaink ezt a csereakciót minél hamarabb lebo­nyolítsák és a vetőmag időben a földbe kerüljön. Csete Sándor sar­káéi dolgozó paraszt, de több ter­melő példája is bizonyítja, hogy az időben és jól előkészített ta­lajba vetett tavaszi búza termése eléri az őszi búza termésátlagát. A vetőmag biztositása tehát minden termelőszövetkezetnek, egyénileg dolgozó parasztnak sa­ját érdeke. Éppen úgy, mint ahogy közös érdek hazánkban a szocia­lizmus épitése, eredményeink to­vábbi növelése, ötéves tervünk tel­jesítése. Éppen ezért pártbizott­ságaink, pártszervezeteink szólítsák harcra a tsz-tagokat, az egyénileg dolgozó parasztokat a tavasa mun­kák időbeni megkezdéséért, befeje­zéséért, győzelméért. Termelőszö­vetkezeteinkben a vezetőség, a kommunisták legyenek a vetőmag- biztositásban példamutatók, a mun- kaosapatvezetők felvilágosító mun­kával győzzék meg a hozzájuk beosztott 8—10 tagot, hogy mind­annyian járuljanak hozzá a közös vetőmag biztosításához. Egyénileg dolgozó parasztságunk, dűlőfelelő­sök, az utcák dolgozó parasztjai is segítsék egymást, adják köl­csön. vagy a törvényesen megúTi­pitott árért adják el egymásnak a feles vetőmagot. Nem könnyű feladat a vetőmag biztosítása, de ha tanácsaink, párt­szervezeteink irányítják, ellenőrzik, segítik ezt a munkát, kisgyűlések százain, ezrein, megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak a vetőmag biztosításának fontosságát, akkor meg tudjuk oldani ezt a kérdést. Tsz-eink tagsága, egyénileg dolgozó parasztjaink az elkövetkezendő na­pokban a vetőmagbiztositással ad­ják tanujelét hazafiságuknak, azzal mutassák meg, hogy harcolni tud­nak a nehézségek Leküzdéséért, a tavaszi vetés sikeréért. Farkas Sándor. Faluit most legfontosabb feladat a tavaszi munka előkészítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom